Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

Törvényeink összhangjáért Új ellenőrző testület: az Alkotmányjogi Tanács Az alkotmány minden or­szág alaptörvénye, érthető tehát, hogy az egyes álla­mok megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak arra: miként érvényesülnek elő­írásai a gyakorlatban. Le­nin írja egyik művében: „...az alkotmánynak az a lé­nyege, hogy általában az állam alaptörvényei és kü­lönösen azok a törvények, amelyek a képviseleti in­tézményekbe való választó­jogra, a képviseleti intéz­mények hatáskörére vonat­koznak, a tényleges erővi­szonyokat tükrözik az osz­tályharcban. Fiktív az al­kotmány, ha a törvény és a valóság eltér egymástól, s nem fiktív, ha egybeesik.” A történelmi fejlődés so­rán gyakran születtek úgy­nevezett papuosalkotmá- nyok, amelyeknek szépen hangzó elveiből a gyakorlat­ban semmi nem valósult meg. A magyar alkotmány- történet új fejezete az 1949 évi XX. törvénnyel kezdő­dik ; ez volt gz első olyan alatörvényünk, amely min­den szempontból megfelelt a szocialista alkotmány iránt támasztott követelmények­nek. Köztudott, hogy az élet igényeihez igazodva a Magyar Népköztársaság al­kotmányát azóta az ország- gyűlés többször is módosí­totta, legutóbb épp néhány hete, a parlament 1983. de­cemberi ülésszakán. Ez a legutóbbi módosítás már csak azért is figyelem­re méltó, mert az alkotmá­nyosság tényleges megvaló­sulásának egyik fontos biz­tosítékát építette a jogrend­szerbe — az Alkotmányjogi Tanács létrehozásával. En­nek az országgyűlés által vá­lasztott testületnek kifeje­zetten az a feladata, hogy ellenőrizze: a különféle jog­szabályok és jogi iránymu­tatások összhangban állna!k-e az ország alaptörvényével. A tanácsnak joga van arra, hogy az alkotmánnyal ellen­tétes rendelkezések végre­hajtását azonnali hatállyal felfüggessze. Ez alól csak a parlament és az Elnöki Ta­nács által alkotott jogszabá­lyok — tehát a törvények, és a törvényerejű rendele­tek —, valamint a Legfel­sőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a kivételek. A módosítás előírja azt is, hogy az Alkotmányjogi Ta­nács által kért adatokat mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, illetőleg előtte vallomást tenni. Joggal vetheti föl most bárki: ez tehát azt jelente­né, hogy eddig az alkot­mányt büntetlenül meg le­hetett szegni. Szó sincs ró­la! Az alaptörvény megtar­tása és megtartatása vala­mennyi politikai, társadal­mi-állami szervnek és min­den állampolgárnak alapve­tő kötelessége. A parlament­nek eddig is jogszabályban rögzített feladata volt az alkotmány megtartásának ellenőrzése, az állami szer­vek alkotmányba ütköző rendelkezéseinek megsem­misítése. Az alkotmány vég­rehajtásán az Elnöki Tanács is őrködik, s ebben a jogkö­rében minden az alaptörvé­nyünkkel ellentétes jogsza­bályt megsemmisít, illető­leg megváltoztat. Az alkot­mányosság védelmével kap­csolatban fontos feladatai vannak továbbá a bíróságok­nak és az ügyészségeknek is. A parlament legutóbbi ülésszakán mindennek elle­nére úgy ítélte meg, hogy indokolt továbbfejleszteni az alkotmányosság érvé­nyesülésének állami-jogi biztosítékait a jogalkotás és a jogalkalmazás területén. Az elhatározásban bizonyá­ra szerepet játszott az is, hogy az utóbbi években az élet, a társadalmi viszo­nyok bonyolultabbá válása miatt megnövekedett a kü­lönféle , állami szervek által i kiadott jogszabályok, ren­deletek, iránymutatások száma. Indokolt tehát, hogy a paragrafusok alkotmá­nyosságát egy külön erre a célra alakult testület rend­szeresen vizsgálja — parla­menti képviselők és neves tudósok, jogászprofesszorok közreműködésével. így köny- nyebben elérhető, hogy az alsóbb szintű rendeletek a magasabb szintű jogszabá­lyokkal teljes összhangban legyenek. Az alkotmány kimondja hogy az egyesülési jogot törvény szabályozza. Az egyesülésekről mégis tör­vényerejű rendelet született. Igaz, hogy az Elnöki Tanács két országgyűlési időszak között helyettesítheti a par­lamentet, \gy törvényt is módosíthat törvényerejű rendelettel. S az is elkép­zelhető — sőt az esetek többségében valószínűsít­hető —, hogy végsősoron a törvényerejű rendelet is a parlament akaratát tükrözi, összhangban áll az alkot­mánnyal. Ám a jogtudósok makacsul tartják magukat ahhoz a véleményhez, hogy a hasonló esetek elszaporo­dása sérti a törvényességet, a jogbiztonságot. Más: az alkotmány koráb­ban előírta, hogy az or­szágos hatáskörű szervek vezetésével megbízott ál­lamtitkárok csak az állami szervekre, vállalatokra, szö­vetkezetekre és egyéb gaz­dálkodó szervekre kötele­ző rendelkezéseket adhat­nak ki. Mégis főleg az Or­szágos Anyag- és Árhivatal, az Állami Bár- és Munka­ügyi Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnöke egy sor olyan ren­delkezést jelentetett meg, amelyek a legközvetlenebbül érintették az állampolgáro­kat is. Elképzelhető, sőt va­lószínű, hogy az államtitká­rok kényszerhelyzetben vol­tak, hiszen másként nem tudták volna megoldani fel­adataikat, de ez a megoldás formailag akkor is alkot­mányellenes volt. A mostani módosítás során egyébként ez a konfliktus megszűnt, mert az alkotmány már fel­hatalmazza az államtitkáro­kat, hogy kiadhassanak az állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket. Attól persze így sem kell tartanunk, hogy a hamarosan megalakuló Alkotmányjogi Tanácsnak már nem lesz dolga. D. A. A Kemíkál barcsi gyárában a magánépítők és a lakást felújítók részére ís készítenek külön­böző termékeket. A hagyományos anyagoknál tartósabb cikkek víz- és hőszigetelő ké­pessége is jó. Várják a meggyőző szót A mai gazdasági és poli­tikai körülmények miatt egyre nagyobb az igény ar­ra, hogy a legkisebb kom­munista közösségek, a párt­csoportok kisugárzása minél nagyobb legyen a környezet­re. A munkatársakkal tar­tott szoros kapcsolat, a min­dennapos politizálás nélkül egyébként is elképzelhetetlen a párt politikájának a gya­korlatban való érvényesíté­se. Sok szó esett a beszámoló taggyűléseken is arról, mi­lyen követelmények állnak a pártcsoportok előtt. E szám­adásokon tulajdonképpen mi­nősítették a jó módszereket, amelyek a gyakorlatban be­váltak, s megvitatták azt, ami már idejét múlta gya­korlat, nem ad tág teret a cselekvésben, hátráltatja a ma olyannyira szükséges ru­galmasságot. Mi sem természetesebb, hogy a mindennapi munká­ban, a közéletben kiemelke­dő dolgozók kommunistává nevelésében igen nagy a sze­repük. A Délviépnél például előzetesen véleményt monda­nak azokról, akiket szeretné­nek majd fölvenni a pártba. Ezt nagy felelősséggel teszik; előfordult például, hogy az ő észrevételeikre alapozva nem foglalkoztak tovább az egyik jelölt ügyével. A Ka­posvári Villamossági Gyár­ban kisebb-nagyobb felada­tokkal bízzák meg azokat, akiket kiszemeltek. A fölvé­tel után sem engedik el a kezüket, továbbra is figye­lemmel kísérik lépéseiket. Ez minden pártcsoport igen fon­tos teendője. A későbbi tisztségviselők kinevelése szempontjából is elvárható, hogy a fiatal párt­tagok beilleszkedését előse­gítsék. így sokkal könnyeb­ben megtanulhatják a politi­zálás alapelveit, mégpedig a gyakorlatban­A ruhagyár 1-es pártszer­vezetében igái nagyra érté­kelik a pártcsoporlok tevé­kenységét. Most, amikor azt határozták el, hogy tovább­javítják a munkájukat, ezt azért teszik, mert szerintük ez kihat a taggyűlésekre is. Ez általában így van min­denhol. Sőt van olyan tapasz­talat is, hogy azért csende­sebb a párt-taggyűlés, mert a pártcsoportokban már „ellőt­ték a puskaport”. Épp ezért jó lenne átmenteni a nyílt, politizáló légkört az alap- szervezet legmagasabb fóru­mára. Sok helyen előfordul, hogy egy-egy párttag — úgymond — a pártcsoport megbízásá­ból szólal fel a taggyűlésen. Látszatra semmi kivetnivaló sincs ebben, mégis érdemes elgondolkozni a hátrányokon. Minden párttag kötelessége, hogy elmondja a véleményét. Az viszont, mikor szinte mindig ugyanaz áll fel a csoport nevében, mert a többiek „felbiztatják” — Az idei MÁ V-tervek Vasutasmunka magasabb színvonalon A korábbinál színvonalon kell kielégíteni az utazóik igényeit, szaro­sabb , rugalmasabb kapcso­latot szükséges teremteni a fuvaroztatókkal, s messze­menően gondoskodni kell a vasutas dolgozókról — fog­lalta össze Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója az idei legfontosabb feäada- tokat pénteki sajtótájé­koztatóján. Hangsúlyozta: a nemzetközi és a hazai gaz­dasági körülmények 1984- ben lényegében változatla­nok maradnak, s ezért nem lehet számítani a szállítási igények gyors növekedésére. A személyszállításban vár­hatóan kissé csökken az utasok száma, a szocialista országok közötti forgalom­ban azonban 6,4 százalékos növekedésre számít a vasút. Üzletpolitikai szempontok­ból bővítik a vegyes forgal­mú — a nagyobb forgalmú szakaszokon gyorsvonat­ként, a kisebb forgalmúa- kon személyvonatként köz­lekedő — vonatok számát. Javítják az utastájékoztatás színvonalát: a hivatalos me­netrenden kívül új szolgál­tatásként úgynevezett terü­leti menetrendeket adnak ki, ezek egy-egy nagyobb országrész von .altközlekedé­séről tájékoztatnak, a nem­zetközi menetrendet pedig kibővítik a nemzetközi au­tóbuszjáratok menetrendjé­nek kivonatával. A Déli pályaudvaron bőví­tik a vizuális utastájékozta­tót, a kelenföldi pályaudva­ron pedig újat létesítenek. Az utasok kényelmének fo­kozására folyamatosan fel­számolják a különálló hely­jegypénztárakat, s lehetővé teszik a helyjegy és a me­netjegy együttes váltását, megszüntetve a kétszeres sorállást. Az áruszállításban mini­mális növekedést tervez a MÁV : 124 millió tonna áru elfuvarozására számít. A belföldi forgalomban a me­zőgazdasági, az ipari és a bányászati termékek meny- nyisége növekszik, s ugyan­csak fokozódnak a tranzit- és az exportszállítások. A népgazdaság szállítási igé­nyeinek zavartalan kielégí­tése érdekében előszállítási és rakodási versenyt hirde­tett a vasút az év első négy hónapjára, 56 fuvarozitaitóval előszállítási megállapodást költött. I ti tezkedesaket tet­tek a gyakori kocsihiány enyhítésére is. A vezérigaz­gató rámutatott: a koráb­ban kialakított ösztönző- rendszer nem segíti kellő­képpen a teljesítmények nö­velését, a munka minőségé­nek javulását, étert .meg­kezdték a jelenleginél haté­konyabb, a gazdálkodás szi­gorúbb követelményeire épülő rendszer kidolgozását. — A csökkenő beruházási lehetőségek miatt nagyobb figyelmet kell fordítani a fontossági sorrendre — hangsúlyozta Bajusz Rezső. — Elsődleges feladat, a köz­lekedő vonatok biztonsága érdekében, a vonalkorszerű­sítések elvégzése (például a Balatonihoz vezető vonal Budapest és Székesfehérvár közötti részén), és a hidak, például a csongrádi Tisza- hid műszaki állapotának szinten tartása, a vonalvil­lamosítások folytatása, s a kelenföldi és . ferencvárosi csomópontok rekonstruk­ciójának befejezése. Növeli járműparkját is a MÁV: az idén további 30 csehszlovák gyártmányú motorvonatot állít forgalomba, elsősorban a mellékvonalakon. „Mondd csak el, úgyis te szoktál felszólalni!” — már nem szerencsés. így kialakul azoknak a köre, akik csend­ben meghúzódnak a különfé­le fórumokon, mivel van „szószólójuk”. A pártcsoport- bizalmi, a vezetőség is sokat tehet azért, hogy nagyobb gondot fordítson a nyilváno­san véleményt alkotók tábo­rának növelésére, még ha ez sokszor időt, energiát igényel is. Az is formális, hogy né­mely építőipari vállalat, tsz közös vállalat pártvezetősége azt erőlteti, hogy ott is tart­sanak pártcsoport-értekezle- tet, ahol igen rövid időre verbuválódik a szakember- gárda. Az is idejétmúlta kö­vetelmény, hogy túl mereven megtervezzék a pártcsopor­tok munkáját. Erre ma már nincs szükség. E kommunista közösségek sokat tettek azért, hogy mi­nél több tag kapjon állandó vagy időszakos pártmegbíza­tást. Azon viszont érdemes elgondolkozni, hogy még mindig többet raknak azok­ra, akik amúgy is „jól húz­nak”- Érdemes volna kipró­bálni a többiek teherbírását, képességeit is. Igen nagy lehet a hatása, ha nem várják meg az év végi beszámoló taggyűlést, hanem az időszakos feladat elvégzése után nyomban ér­tékelik a munkát, mégpedig név szerint. Most, amikor egyre fontosabb az élő szó, a meggyőzés, a termelés ered­ményének növelése, valóban nincs mire várni. A ruhagyárban és máshol is adnak olyan megbízatást, hogy segítsék elő az expor­tot, az energia- és anyagta­karékosságot, a munkásván- dorlás csökkentését, a fiata­lok beilleszkedését A külső és a belső helyzet változásá­tól függ, hogy nincs-e fenn­akadás az anyagellátásban és a megrendelésben. A párt- csoportok tagjai vannak leg­közelebb a műhelyekhez, a dolgozókhoz, épp ezért a ma­gyarázatot is tőlük várják. Ha a pártvezetőség gyorsan ellátja őket a szükséges fel­világosítással, akkor a politi­zálás is folyamatos lesz, nem következik be rövidzárlat. Lajos Géza  leányka exportja Termésének csaknem egy­negyedét — 18 600 hektoliter bort — a tőkés piacon érté­kesíti az idén a Móri Állami gazdaság. Svédországba, az NSZK-ba és Ausztriába szál­lít kiváló minőségű borából. Kedvelik a móri borokat a Szovjetunióban ús; oda ebben az évben palackozottam il­letve hordósán 39 500 hekto­litert indítanak útnak. A nagyarányú export an­nak a két évtizedes tervsze­rű tevékenységnek az ered­ménye, amelynek során az állami gazdaság elvégezte az ötvenes éveikben tönkrement borvidék rekonstrukcióját, és korszerűen művelhető, kül­földön is keresett fajtákkal egészítette ki az ezerjót, a te' j uralkodó szőlőjét, leány­kát, rizlingszilvánit, traminit, veltelinit telepített, ötszáz­negyven hektár termését dol­gozza már föl, de ezen kí­vül még a környező terme­lőszövetkezetek szőlője is az állami gazdaság préseibe ke­rül. A környék természeti adottságait és borászati tradí­cióit kihasználva igyekeznek a történelmi borvidék híré­hez méltó italokat érlelni, nagy gondot fordítva a mi­nőségre. Ezt több termeszté­si módszer szolgálja, s ennek érdekében kezdték meg ta­valy és folytatják az idén a feldolgozó- és tárolókapaci­tás korszerűsítését. Két év alatt 56,4 millió forintos költ- séggel összesen harminchat- ezer hektoliter bor befoga­dására alkalmas tárolóteret építettek, illetve építenek. Az új tárolókat a földbe sül­lyesztik és befedik, hogy tö­kéletesen temperálják a ben­nük levő nemes italt. A fel­dolgozó üzemben új szűrő-, szeparálógépeket állítanak munkába, s különféle szi­vattyúkkal, kezelőberende­zésekkel egészítik ki a meg­levő technológiai sort. Kémiai lámpás A Cyalume teljesen új vi­lágítótest, egyelőre főként szükség- és vészvilágítás céljára szolgál. Amerikai kutatók állították elő. Maga a világítótest kb. 10 centi­méter hosszú, átlátszó mű­anyag henger, amely egy szalicilsavas vegyületet tar­talmaz. A hengerben egy vékony üvegampullába hid- rogénperoxid-oldat és egy katalizátor van beforrasztva. Amikor a fényre szükség van, meghajlítják a mű­anyaghengert, az ampulla eltörik, és a hidrogénper- oxid reakcióba lép a sza- licilvegyülettel. Az ■ eköz­ben keletkező fényhatás, a kemolumineszcencia eléggé erős sárgás-zöld fényt sugá­roz; messziről is jól látha­tó, közelről pedig olvasás­hoz is elegendő. Az új világítótestek bá­nyákban, ipari üzemekben, kórházakban szükségvilágí­tásként igen hasznosak. Ál­lítólag rövidesen a magán- forgalomba is bevezetik Cikória — exportra Befejeződött a cikória fel­dolgozása a győri keksz- és ostyagyár jánossomorjai üze­mében. Ez az ország egyet­len cikóriaüzeme. A most befejeződött szezonban 17 ezer tonna cikóriáit vásárolt föl a közelében levő terme­lőszövetkezetektől, s abból 4300 tonna aszalványt ké­szített. Kétharmad részét tőkés országokba, közöttük Svájcba, az NSZK-ba, Ang­liába és Japánba szállítják. Szinte mindenütt a koffein­mentes kávék készítéséhez A világpiacon növekszik a koffeinmentes kávék forgalma, ezért a ci- kóriaaszalvány is kapós. Az idén épp ezért növelik ter­mőterületét, s a következő szezonban a mostaninál jó­val több anzalvanyt készí­tenek, SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom