Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
« i Üzemi múzeum A Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát szőlős- kislaki régi, szép épületében rendezte be üzemi múzeumát. Évente sok száz külföldi és hazai látogató keresi föl a kiállítást, ahol nemcsak a gazdaság történetével, termékeivel ismerkedhet meg, hanem áttekintést kap Somogy szőlőtermesztésének, borászatának múltjáról, fejlődéséről, jelenéről is. (Fotó: Makai Károly) Patakok ereiével Megyénk vízierőkincse A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Energiabizottsága felvette programjá- bá a dél-dunántúli patakokban, vízfolyásokban rejlő vizi energiák felmérését. È célra munkabizottságot alakított. A feltáró munka megyénkben is ütemesen folyik. Már eddig is sok érdekes adat került napvilágra. A század elején megyénkben 198 helyen hasznosították a patakok energiáját vízimalmok, és kis részben vizi fűrészek hajtására. Legtöbbjük azonban az 1930-as évek nagy gazdasági válsága idején megszűnt. Az életképesebbek megmaradtak, és az államosításig használatban voltak, sőt néhány nagyobb teljesítményű vízimalmot egészen a hatvanas évek közepéig üzemeltetett a‘ Gabo- hafeldolgozó Vállalat. Ezek közé tartozik a péterhidai, a csömendi, a megyehatáron az ormándpusztai, illetve a buzsáki „Cifra” vízimalom. Kis költséggel ezek ma is üzembe helyezhetők lennének áramtermeiét céljára. A megszűnt malmok épületest általában lebontották, ami megmaradt, az a tsz-ek kézélésébe került raktárnak. Az életképes malmokban az évszázad első felében a vízikerekeket fokozatosan ' felváltották az öntött acélból készült vízi turbinák. E ma is korszerű erőgépek beépítésénél már komoly vasbeton vízkormányozó berendezések: turbinaházak, zsilipek, árapasztók létesültek. A malomépületek lebontása során ezek a beton- szerkezetek — bennük a korszerű turbinagépek — általában megmaradtak, és ma is megvannak. Elbontásuk igen nehézkes, költséges lett volna, ezért inkább otthagyták, és földdel, törmelékkel betemették őket. Megyénkben mintegy 20 helyen alusszák „csipkerózsika" álmukat ezek a korszerű vízi erőgépek föld és törmeléktakaró alatt! Közülük több egy-egy egész falu villamosenergia-szüks égletét fédeani tudná a helyben rendelkezésre álló ingyenes vizű energia villamos áram- Baá alakításával. Talán a SOMOGYI NÉPLAP __1 •__:____:_ú____;__2 m ostani energiaválság lesz „megszabadító hercegük".» Hogy ez mennyire nem utópia, azt bizonyltja a varászlói és a mesztegnyő-so- ponyai vízimalom példája. Ezek a munkacsoport bátorításával és szakmai segítségével már hónapok óta termelik a villamos áramot. A gazda mindkét hëlÿéh a termelőszövetkezet. AZ áramszolgáltató vállalat a megtermelt villamos energiát bárhol minden mennyiségben hivatalos áron átveszi. Számára is előnyös ez, mert nem kell az áratftöt száz kilométereken keresztül sok veszteséggel és veszfldséggel a helyszínre szállítani, a népgazdaság is nyer, az így termelt bármilyen kicsi energia is Olajat vált ki az erőművekben. A kialakított áramtérmelő berendezés rendkívül egyszerű, teljesen automatikus, üzem közben kezelőszemélyzetet nem igényel. VaráSzlón a Somogyi Néplap olvasóinak jó ismerőse, a 93 éves vízimolnár: Peti Antal bátyánk indítja és gondozza... A varászlói egyébként megyénk egyetlen ma is üzemelő vízikérekes malma. Műemlékké nyilvánítása folyamálban van. A felmérések azt is kimutatták, hogy ahol a víz erejét egyszer már hasznosították, Ott a vízi erő ma is megvan: a patakvölgyek esése adja. A lebontott vizi malmok körzetében a vízrendezések során a vízfolyások többnyire -új, mélyebben fekvő mederbe kerültek. A víz szabaddá vált romboló erejét vízügyi szerveink költséges bukógátak, zúgók létesítésével fékezték meg. A régi malomárkok szárazra kerültek. Nem nedvesíti már az ezekből a gyökerekhez szivárgó éltető víz a rétek füvét, a talajvíz szintje a völgyekben méterekkel mélyebbre süllyedt, a kaszálók nyáron száraz kórót teremnek, az eredményes szénatermeléshez öntözés szükséges ... Igaz, a pusztító áradások is megszűntek. Talán megérjük még, hogy a patakjainkra telepített kis vízi erőművek felügyelet nélkül, éjjel-nappal termelik majd a vUlamos energiát, a malomárkokban újra áramlik áz energiát adó és éltető víz, és réteihken ismét hullámzik az üdezöld fűtenger. ÉS az árvízvédelem is rendben működik:. Születtek új, figyelemreméltó energiahyerési lehetőségeink is. Vízügyi szérve- ihk árvízvédelmi és vízminőség-védelmi okokból megyénkben is számos tárolót építettel: 1 Irhái más földgá- takkal zárták ie alkalmas helyeken a p-stakvolgyekét, és a gátak mögött nagy tavak alakultak ki. Az elzárt patakok Vize, miután feltöl- tötte a tároló tavakat, a gátaknál létesített zsilipekben zuhog alá 5—8 méteres magasságból. Az alázúduló víztömegekkel igen jelentős energia folyik el kihasználatlanul. Ha é tavak túlfolyó vizét a délutáni csúcsidő néhány órája alatt áramtérmelő turbinákon át engednénk le: csúcserőművek létesülnének. Csak néhány lehetőség a nagyobbak közül, csúcserőrhűként: Topo- nár—Déshida tároló 250 kW, a hársberki 120 kW, a háromfai 260 kW, a Marcali— Somogyszentpáli (ez évben indul) 380 kW teljesítmény. Mivel itt a vízi létesítmények — más okok miatt — adottak,( ezért ezek létesítési és fenntartási költségei nem terhelnék az áramtermelést. így az áramtermeléshez szükséges kiegészítések fajlagos létesítési költsége csupán mintegy 15— 2öü/ó-a lenne a szénerőmüvek 50—7Ô ezer Ft/kW-os fajlagos létesítési költségének. Az üzemanyag — a víz — pedig ingyenes. Ë kiegészítő beruházás igen gazdaságos, létesítési költsége egy evén belül megtérül ! Az e . célra szükséges egyszerű turbinák teljes sorozatát már megtervezte a törpe vízierőművek szerelmese : dr. Vészely Károly energetikus szakmérnök, a Pécsi Hőerőmű üzemviteli osztályvezetője. A vízi létesítmények gazdája Tóth Tibor mérnök, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság sokszoros újító főtervezője, a villamossági ügyeket pedig jelen sorok írója tartja kézben, Valamennyien az akadémiai munkacsoport tagjai. E helyen is kérjük azokat, akiknek a volt vagy jelenleg is meglévő vízimalmokkal kapcsolatban adatuk, érdeklődésre számottartó ismeretük, emlékük vagy az ügyét előmozdító javaslatuk van, tegyék közkinccsé. A legkisebb részlet is érdekes lehet. Dr. GalJai István ZiHalltog szakértő „Hány óra...?”* ✓ Beszélgetés Mester Ákossal Az egyik legnagyobb példányszámú hetilap, a 163 óra felelős szerkesztője, a tlírháttér tévéműsor vezetője, az újságíró-iskola tanára nehezen talált időt erre a beszélgetésre. Hogyan emlékezik vissza a huszonéves Mester Ákosra, akkoriban milyen volt az időbeosztása, mire nem volt ideje? — Árrá nem volt időm, amire a legtöbbet kellett volna fordítani: hdgy olvassak, hogy színházba, kiállításra járjak. Sajnálom, högy akkor éjjel-nappal az újság- csinálással voltam elfoglalva. Soha nem tudtam beosztani az időmét, soha nëm éltem órarend szerint. Az Idővel valő gazdálkodást itt tanultam meg, a Rádióban. a privát életemben most sem gazdálkodom jól az idő- Vei, de mivel a munkámhoz szükséges, ezért megtanultam. Ha égy Déli krónika- szerkesztőnek tíz és tizenkét óra között fölteszi a kérdést, hány óra van, akkor szinte másodpercre megmondja — anélkül, hogy az órájára nézne. Ez eléggé hihetetlen, olyan, mintha varázslat volna, és valóban hagÿon nehezén magyarázható. —• S most mire nincs ideje? — Most járok színházba, moziba, kiállításra, olvasok, úszom és gombfocizom a fiammal. Viszont nem járók futballmeccsre, lóversenyre és éjszakai lokálba. Nem is kívánkozom oda .. — Egy interjúban Olvastam, hogy már nyolcéves korában újságírónak készült. Nem jellemző gyermekkorban az ilyen választás. — Az én nagybátyám antikvárius volt. Amikor államosították a boltját, könyveinek jó rétzét lakásunkba hordta. Válogatás nélkül olvastam. Anyám, aki egyedül nevelt, nem nagyon tudott « Megjelent a MUOSZ Űjságfri- iskola Toll elmü lápjában. Országszerte továbbfejlesztik. az orvosi ügyeleti szolgálatok korszerű rendszerét, amelyet főleg az ötnapos munkahét bevezetése során kezdtek kialakítani. A cél: a körzeti és az intézeti rendelések befejezése után — éjszaka, szombaton és vasárnap — is megfelelő orvosi ellátásban részesítsék a rászoruló városi és vidéki lakosakat Mindennapi központi ügyeletet szerveznek Békés megyében például: ennek révén hétköznap délután 5 órától másnap reggel fél 8- ig, hét végén péntefk délutántól hétfő reggelig részesítik orvosi kezelésben a sürgős ellátást igénylő betegeket. A központi ügyeletek helye már áll ah dó, az ügyeletes orvosok rádió adó-vevő készülékkel folyamatos kapcsolatot tartanak a megye ötven egészségügyi intézményével. Hat városban és három nagyközségben már rendszeressé vált az orvosi éllátás, s a következőkben a Csanádi nagyközségekben teremtik meg ennek a lehetőségét. Állandó központi ügyeleti szolgálat van Somogy megyében Kaposváron, Barcson, Marcaliban, Nagyatádon és Siófokon. A többi nagyobb településen hétvégi központi, a kisközségekben összevont ügyeletet tartanak. Hétvégi központi orvosi ügyelet — amely ez ideig csak a megye hát városában és Kunszentmiklóson volt — tíz nagyközségben is a lakosok rendelkezésére áll Bács-Kiskun megyében. A kisközségek ügyeletéi két- három település sürgős eseteit látják él hétvégén. Javították az orvosi éllátás figyelni rám, egész nap dolgozott, és jnunka után a kötelező szemináriumokra járt. Mert ne felejtse el: az ötvenes években voltam gyerek. Ami a kezem ügyébe került, elolvastam. Például keltái Jenőnek a könyveit gyerekfejjel rtagyra értékeltem. Tetszett az a világ, amelyet Heltai megjelenített, s ez szerkesztőségek, irodalmi szalonok, síínnázak környékét jelentette. Heltai Jaguár című könyve — amely egy újság, a Krajcáros igazság fennmaradásáról szól — annyira megtetszett, hogy elhatároztam: újságíró leszek. Később rá kellett jönnöm, hogy az újságírás nem olyan, mint ahogy keltái könyveiből kiolvasható. À gimnázium után valamilyen szerkesztőségbe akartam menni, de rtem jött össze ... Jelentkeztem nyomdásztanulónak, hogy a szerkesztőségek közelében legyek. Betűszedő voltam a Szikra lapnyomdában. Pontosabban: nem voltam égy percig sem nyomdász, csak kitanultam a szakmát. Megkaptam a szakmun- kás-biZönjdtványt, és másnap már újságíró voltam egy „jő nevű” üzemi lapnál, a Közért Újságnál. Ott és később az újságíró-iskolán rengeteg barátot szereztem, aki akkor vélem együtt volt kezdő. Közülük ma már sokán ismert, flépsZérű szerzők, szerkesztők, főszerkesztők. — Megmaradtak-e a huszonévesen kötött barátságok? — Nem, de ebből semmiféle következtetést rtem kell levonni. A fiatal években kötött barátságok átalakulnak, azt hiszem. Huszonéves koromban voltak barátaim, akikről ma már semmit sem tudok. De az ellenkezőjére is van példa: együtt jártam újságíró-iskolába Vértes Csabával, idestova húsz évé. Azóta is barátök vagyunk, közös műsoraink vannak, és feltételeit is. A kecskeméti és a kiskunhalasi kórházban betegfelvételi osztályt létesítettek, lehetővé tették a gyors diagnosztizálást. A közeljövőben a bajai kórházban szerveznek ugyanilyen osztályt. Kiskunfélegyházán betegfelvételi részleget, Kalocsán pedig felvételi csoportot alakítottak. A kórházakban a röntgen és a laboratóriumok 12 órán át teljesítenek szolgalatot. A kisközségekben közvetlen telefonvonalon vagy CB- rádión lehet orvosi segítséget kérni. összejárunk. De említhetem Benedek Istváh Gábort is, akivel ugyancsak együtt dolgozom, és akit, gondolom, rtem kell bemutatnom, hiszen ő is itt tanít az újságíró-iskolán ... — És milyen volt az iskola? — Azt hiszem, áz a jó szó rá: szigorú. Árra emlékszem, hogy tulajdonképpen ott tanultam meg tanulni. — Váltsunk témát! A pénz. Kezdetben mennyi volt, mire volt elég, mire kellett beosztani? — Nem foglalkoztatott a dolog. Ha volt pénzem, költöttem, ha fiem volt, nem bánkódtam. A kezdő munkatársi fizetésem ezerötszáz forint volt. — Van-e olyan írása, amelyet ma már megtagadna, mért ésetleg megalkuvó voit. S abból az időből melyik ifása a legemlékezetesebb? — Sok rossz írásom volt, dé hogy „megtagadom”, az érté ttem jó Szó. Sokkal helyesebb, ha azt mondom: „lefnosolygom” némely korábbi írásomat, amelyről persze csak ma látom, hogy rossz; akkor nyilván zseniálisnak hittem. Az ember nem úgy ír publicisztikát húszéves korában, mint hegÿvehévésen. Van néhány riportom, amelyre szívesen emlékszem, de azért ezek nem „művek”. Nem lehet visszaemlékezni egy riportra úgy, mint egy iíó a legkedvesebb könyvére. Ezek akkor megjelent jó vagy rossz írások; nem képviselnek értéket — Négyészténdős hírlap- íróskodás után egy kicsit hátat fordított az újságírásnak. Nem bánta meg? — A Rádióval szembeni tiszteletlenség lenne azt mondani, hogy megbántam. — De hírlapíró a kárt lenni... — Igen. Nosztalgiám most is van az írott sajtóval kapcsolatban. Azzal áltatom magam, hogy ha úgy adódna az életben, nem sokáig kellene egy napilap belpolitikai főnökét kérni, hogy oda végyen. Azt hiszem, mégáll- nám a helyem. A legutóbbi évekig is publikáltam, írtam. De nem erről van szó, hanem arról, hogy amikor az utolsó ragasztás is elkészül à magnószalagon, megközelítőleg sem azonos érzés azzal, iriiht amikör az ember pontot tesz a kézirat utolsó mondata után. — Céljaihoz, elképzeléséihez, az együtt induló társakhoz képest hol tart, merre halad? — Tudom, hogy már mi nem lehetek, mire Vágyók képes. Azt hiszem, ki vagyok békülve magammal. — És mit csinál ma Mester Ákos? — Igyekszem ... Kőszegi Lajos Az EIVRT Kaposvári Elektroncsőgyára gyakorlattal rendelkező — esztergályos és marós szakmunkásokat kiemelt bérezéssel, egy- és kétműszakos munkarendben történő foglalkoztatással a tmk-üzemébe, továbbá — villanyszerelőket, — kompresszorkezelőket és — betanított férfi munkavállalókat; folyamatos munkarendben termelő gázgyárába — mechanikai műszerészeket és — géplakatosokat gépbeáilíiói munkakörbe fölvesz Jelentkezés a gyár felvételi irodájában, Kaposvár, Izzó u. 3. Telefon: 12-280 89 mellék. (784s<r> Központi orvosi ügyeletek városokban, falvakban
