Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
) Nyitás Stockholmban (Folytatás az 1. oldalról) rencián minden európai ország képviselteti magát AI- bV-nia kivételével. Mint az 1975-ös helsinki záróokmány részesei, jelen vannak az Egyesült Államok és Kanada , képviselői is, összesen tehát 35 küldöttség, mintegy 400 delegátussal. Bár „összeurópai” tanácskozásról van szó, a részvevők három csoportban szorosabban működnek együtt: a Varsói Szerződés tagállamai, a NATO, illetve az európai közösség tagállamai, végül a semleges és el nem kötelezett államcsoport. Monaco és a Vatikán kívül áll ezeken a csoportokon. A koníerencia hat munkanyelve az angol, az orosz, a francia, a német, az olasz és a spanyol. A küldötteket a szokásos diplomáciai mentesség és előjogok megilletik. Stockholmban ezekben a napokban gyakran emlegetik azt a történelmi tényt, hogy szovjet részről még 1954 őszén javasolták egy európai kollektív biztonsági értekező t összehívását, igaz — az Egyesült Államok és Kanada nélkül. Az európai . biztonsági és együttműködési értekezletre végül is 1973 —1973-ben. az alábbi városokban került sor: Helsinki, Genf, Helsinki. Ennek az értekezletnek eddig két utótalálkozója volt: Belgrádban és Madridban. A harmadik utótalá.'kozóra 1986 őszén, Bécsben kerül sor. A stockholmi konferencia mandátumát a madridi utótalálkozó záródokumentuma a következőképpen határozta meg: „... Több szakaszban hozzon új, hatékony és konkrét lépéseket, amelyek célja a további előrehaladás a bizalom és a biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, ezáltal kifejezést és nyoma- tékot adva az államok azon kötelességének, hogy az egymás közötti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől... A konferencia folyamatot indít el, amelynek első szakaszát egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonság Nyugat Berlinben tartotta frakcióülését a nyugatnémet CDU—USE. A képen (jobbra) Helmut Kohl kancellár és Manfred Wörner hadügyminiszter. (Telefotó — AP—MTI—KS) eiősítő intézkedések sorozata megtárgyalásának és elfogadásának szentelik, ázzál a szándékkal, hogy a katonai szembenállás csökkenjen Európában.” Stockholmban tehát a 35- ök első ízben vdatják meg átfogóan az európai biztonság katonai vonatkozásait, mégpedig a békeidőben rendezett nagyobb hadgyakorlatokkal es katonai mozgásokkal összefüggésben, azzal a céllal, hogy szándékaikat egymás előtt tisztábbá tegyék. A szocialista országok az európai biztonság és bizalom tárgykörében a javaslatok gazdag tárházával rendelkeznek, épít» szellemben kívánnak tárgyalni, hogy egyrészt előmozdítsák a kibontakozást, az együttműködést, a jelenleg válaszúton levő Európában, másrészt, hogy a katonai konfrontáció veszélyének csökkentésével későbbi jelentős leszerelési intézkedések előfeltételeit teremtsék meg földrészünkön. A stockholmi konferenciát ma délben nyitja meg a svéd főváros monumentális kulturális központjában Lennart Bodström, a rendező ország külügyminisztere, majd a svéd miniszterelnök ebédet ad a küldöttségeket vezető külügyminiszterek tiszteletére. A délután megtartandó első munkaülés szónoki listáján szerepel egyebek közölt az amerikai külügyminiszter. Andrej Gro- mlko várhatóan szerda délelőtt mondja el beszédét, majd meg ugyanezen a napon találkozik az amerikai diplomácia vezetőjével. A magyar delegáció élén álló Várkonyi Péter külügyminiszter a csütörtök délutáni ülés szónokainak listáján szerepel. Tegnap este Stockholmban tanácskozást tartottak a szocialista ország ok küldöttségeit vezető külügyminiszterek. Befejeződött az Osztrák KP kongresszusa Aczél György beszéde Vasárnap Bécsben harmadik, befejező napjához érkezett az Osztrák Kommunista Párt 25. kongresszusa. Amint bejelentették, a tanácskozás szombati, zárt ülésén titkos szavazással megválasztották a párt központi bizottságát. A 64 tagú testületnek 14 új tagja van, azok helyett, akik koruk, egészségi állapotuk miatt Vonultak vissza. Az új központi bizottság alakuló ülésén egyhangúlag újjáválasztotta tisztére l'íanz Muhrit, az OKP elnökét, akit1 a bejelentés után a küldöttek meleg ünneplésben részesítettek. A kongresszuson vasárnap délelőtt szólalt fel az MSZMP küldöttségének vezetője: Aczél György, a PB tagja, a KB titkára. A magyar kommunisták szívből jövő üdvözletét tolmácsolta, inajd a nemzetközi helyzetről szólva megállapította: az Egyesült Államok fölényt akar, míg a Szovjetunió egyensúlyt és kész az egyenlő biztonság elve alapján megállapodni. „A Szovjetunió történelmi felelőssége nemcsak saját népével és a szocialista országok lakosságával, hanem a világ valamennyi népével szemben is az, hogy ne engedje megbontani a béke fennmaradását biztosító katonai erő- egyensúlyt” — mondotta. Példákkal illusztrálta az Egyesült Államok vezető köreinek agresszivitását La- fln-Ámerikatól a Közel-Keletig, majd rámutatott: a Szovjetunió szembenállása az USA egyeduralmi törekvéseivel biztosíték nemcsak a béke megórzesere, hanem arra is, hogy Európa népéi megőrzik luggetlensegüket. „A békéért mindenkivel: szociáldemokratákkal, keresztényekkel, környezetve- dókkei együtt kell működnünk. A mi országunk, népünk, pártunk is e széles összefogás megteremtése érdekében tevekenykedik” — hangoztatta a küldöttek nagy tapsa közepette. Aczél György az európaiak különleges felelőssegéről szólva aláhúzta: a marxisták európaisága nem kirekesztő, hanem egyetemes. Szólt arról, hogy a világnak más arculata volna a Szovjetunió, a szocialista közösség nélkül. Aligha kerülték volna el a háborút, s a fejlett tőkés országok szocialista politikája, szakszervezeti mozgalmai stb. is magukon viselik a ietezo szocializmus történelmi kihívásának pozitív hatásait. „Ausztria léte, szerepe, amelyet — az osztrák nép műveként — a nemzetközi közvélemény elismerése kísér, csakis olyan világpolitikai feltétel- rendszerben bontakozhatott ki, amely a Szovjetunió nélkül nem jöhetett volna létre”; „Ausztria és Magyarország kapcsolatairól — mondotta a továbbiakban — ma már nemcsak osztrákok és magyarok beszélünk úgy. mint nemzetközileg is figyelemreméltó, énekes példáról. Jogosan lehetünk büszkék erre, s a kölcsönös előnyökön túl. amelyeket nagvra értékelünk, felhívnám a figyelmet: népeink gazdagodó együttműködése a gyákorlatban cáfol meg több makacs előítéletet. Igazolja, hogy lehetséges, sőt szükséges a gyakorlati együttműködés, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok bővítésével reagáljunk akár a világgazdasági válságra, akár a nemzetközi feszültségre". „Az önök pártjának történelmi érdeme, hogy e kap- csoilatoik építésében osztrák részről kezdeményező szerepet vállalt. Ma már bebizonyosodott, hogy ez nemcsak mindkét népnek, hanem a békés egymás mellett élésnek is javára vált” — mondotta befejezésül. Az Aczél György vezette magyar pártküldöttség vasárnap este hazaérkezett Budapestre. CIA-dosszié Irántól a Watergate-ig A szocialista országokban elszenvedett kudarcoKért a fejlődő világban kárpótolta magát a CíA, itt hajtotta végre történetének legbrutá- lisabb, nemzetközi botrányokat kavaró akcióit. Az első ilyen nagyszabású titkos hadművelet írén ban zajlott le, azt követően, hogy a radikális nemzeti mozgalom 1953- ban száműzetésbe kényszerítette az uralkodót. Az iráni sa hot ekkor a Cl A és az iráni hadsereg együttesen ültette vissza trónjára. Egy évvel később sor került a közép-amerikai Guatemala törvényes polgári haladó kormányának a megbuktatására. A katonai intervenciót a CiA szervezte. Ebben a titkos szolgálat által felbérelt légiflotta és a szomszédos államok zsoldosai is részt vettek. A történelem kegyetlen fintora, hogy a CIA intervenció legfontosabb támaszpontja az a Nicaragua volt, amelyre ma à kémszervezet "kör. p-ameri- ka* aknamunkája összpontosul. (Akkor Nicaraguában még a jelenlegi vezetés által megbuktatott Somoza diktátor uralkodott.) A következő nagy CIA-of- fenzíva Kuba. és szemé/y szerint Fidel Castro/ ellen irányult. Ez a hadművelet- sorozat 1960-ban kezdődött és voltaképpen ma, 23 év-. vei később is tart. Persze változó hőfokon es változó módszerekkel. Annyi azonban bizonyos, hogy a Kuba elleni beavatkozás a CIA harmadik világbeli titkos háborúinak mindmáig legnagyobb, leghosszabb és legazövevénye- sebb hadművelete. Az első fegyveres beavatkozási kísérletet még Eisenhower amerikai elnök hagyta jóvá I960 márciusában. Ezt a döntést örökölte. Kennedy, akinek tudtával azután 1961 áprilisában végrehaitották a csúfos kudarccal végződött inváziós kísérletet a Disznóöbölben. A Fidel Castro életére törő akciókba az amerikai alvilágot, a maffiát is bevonta a CIA. (A forradalom győzelme előtt a kubai "^barlangok az amerikai maffia egyik jelentős jövedelmi forrását ’ jelentették.) Johnson elnök csak 1964-ben állította le- a gyilkossági kísérleteket, amikor már kezdett kibontakozni az Egyesült Államok vietnami invá- siója. Az amerikaiak vietnami Hongkongi „fekete A hongkongi biztosítók és üzletemberek lázas számolgatással töltötték a hétvégét. Előzetes felmérések szerint a péntek éjszakai — szombat hajnali „hongkongi csata” — üzletek kifosztása, autóbuszok, személyautók felfordítgatása — tízmillió dolláros kárral járt. 1967 óta, amikoris a „kulturális forradalom” csapot* át Kínából Hongkongra, ez volt a legsúlyosabb rendzavarás a brit koronagyarmaton. A rendőrség eddig 172 személyt tartóztatott le. A hongkongi zavargások azzal kezdődtek, hogy sztrájkba léptek a taxisok, az engedély ki váltási díj 500 százalékos megemeie.se miatt, A szjtrajkoúoJcra felügyelő rendőröket kesöob az osz- szeverődött fiatalok inzultáí- ták. Valaki bicikl ipsén gőt dobott egy-járőröző rerdőr autóra. Erre,. .mintegy jeladásként, megkezdődött az üzletek, főleg az ékszerkereskedések kirablása. Sok,an maréknyi arannyal léptek ki az üzletekből, vagy a betört kirakatukból. A kivezényelt Különleges alakulatok ötórás küzdelemben, könnygázgránátokkal oszlatták szét a tízezres tömeget. A kínai , irányítású hongkongi lapok szerint a hétvégi incidens a koronagyarmat politikai-társad«,mi stabilitásának ingatagságát jelezte. Kubai mflicisták felveszik s harcot a külföldi betolakodókkal 1961-ben. (Fotók: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A hírhedt Watergate-épület. háborújának kezdetét is egy politikai gyilkosság jelentette. Ezúttal a reakciós Diem dél-vietnami miniszterelnököt ölték meg. Az ok: Diem túlságosan önálló volt. Ellentétek bontakoztak ki közte és a dél-vietnami hadsereg tábornoki kara között, s az amerikaiak a hadsereget választották. Természetesen, a vietnami háború egész időszakában kulcsszerepet játszott Délkelet-Ázsiában a CIA. Mellékesen: a rejtett had- művedeíek osztálya közben még két politikai gyilkosságot is végrehajtott. Az egyik teljesen egyértelmű volt: a CIA ügynökei által szervezett összeesküvés áldozata - lett Afrika egyik legfontosabb és legnagyobb államának, Kongónak, a mai Zaire- nak haladó miniszterelnöke, Lumumba. Ez a gyilkosság terítette le 1960-ban ezt az országot a következetes gyarmatosítás-el lenes politika útjáról es tette mindmáig amerikai támaszponttá. A másik gyilkosság annyiban hasonlított Diem megöléséhez, hogy az áldozat egy fasiszta diktátor volt: Trujillo. a közép-amerikai Dominika főnöke. A gyilkosság magyarázata: a CIA belső köréiben úgy vélték, hogy Trujillo eltávolítása akadályozhatja csak meg egy kubai típusú igazi forradalom kirobbanását Dominikában és teszi lehetőve egy kevésbé szemetszúró Amerikaba- rát rezsim létrehozását. A CIA történetének talán legkülönösebb vonása, hogy mindez ilyen részletességgel aligha került volna napvilágra, ha Nixon elnökségének időszakában ki nem robban a hírhedt Watergate-bot- rány. Emlékezetes, hogy Nixon és bizalmasai az 1972 őszen esedekes elnökválasztás küszöbén betörést szerveztek az ellenfél, a Demokrata Párt választási irodájába, amely a Watergate nevű nagy washingtoni iroda- és szállodáé pü'etben volt. A betörésre Nixon és környezete olyan Cl A-ügynököket válogatott ki, akik korábban a titkos háború jóformán valamennyi hadműveletében (különösképpen a Kuba ellen irányuló akciósorozatban) reszt vettek. A betörők azonban „lebuktak”, végül maga Nixon is belebukott az ügybe. A botrány már Nixon után teljesedett ki. Ekkor két szenátusi vizsgálóbizottságot hoztak létre. Ezek derítettek fényt utólag (!) a CIA és ezen belül a titkos hadműveleti osztály különböző manőverei re. Így történt, hogy a Wj- tergate-ügy nyomán az USA „láthatatlan kormányának” számító CIA ellen néhány látszatintézkedésre került sor. Már Ford elnök, Nixon utóda megtiltotta az amerikai állampolgárok elleni kém- tevékenységet, valamint a külföldi politikusok elleni gyilkosságok szervezését. A rejtett hadműveletek osztályának megszüntetésére irányuló társadalmi követelést azonban már nem teljesítette. Lényegeben nem ment túl ezen Carter elnök sem ... (Folytatjuk.) <—I.—e.) Haddad utóda Halil SZaad Haddad őrnagy, az Izraellel szövetséges, szaka- dar dél-libanoni milíciák szombaton elhunyt parancsnokának helyére Elíasz Haiti ezredes lép — jelentette az izraeli rádió. Halil a Szidon melletti Atusa faluból származó keresztény, s a hatvanas években még Haddad parancsnoksága alatt szolgált a libanoni hadsereg egy gyalogos egységében. Kinevezése az izraeli rádió jelentése szerint izraeli-libanoni kormányközi megállapodás következménye.
