Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
BALATONSZENTGYÖRGYRÖL Jé vita volt Az ors'Æggyülés decemberi ülésszaka óta tudjuk, hogyan fogjuk legközelebb választani a képviselőket és a tanácstagokat. Hazánk törvényhozó testületé ugyanis ekkor fogadta el az új választójogi törvényt. Ám, hogy a törvényjavaslat mégsem hatott az újdonság erejével, abból a nagy társadalmi vitából következett, amely elfogadása előtt töviről hegyére megvizsgálta a demokráciánk fejlesztését szolgáló javaslatokat. A Hazafias Népfront 1300 vitát tartott, amelyen a lakosság részéről mintegy 2 ezer javaslat hangzott el a törvényjavaslathoz, s ezeknek jórészét hasznosítani is tudták a tik-vény alkotók. Lakossági javaslatok A Hazafias Népfront Országos Tanácsában részletesen is számbavehették, hogyan érvényesült a társadalmi vitában résztvevők véleménye új választójogi törvényünkben. Mindenekelőtt a többesjelölés gyakorlatával kapcsolatos javaslatok kaptak liélyett, » törvényben, igy az, hogy a jelöltek jobb megismerése, az ő felkészülésük érdekéből a törvény nem 60, hanem 00 napot határoz meg a választások előkészítésére. A lakosság kérésére a törvény is arra ösztönzi a jelölteket, hogy alapos közvé- leményktftafcás írtán részletes munkaprogrammal álljanak ki választóik elé, A társadalmi vitában körvonalazódott, hogy a képviselőket, tanácstagokat a lakosság jelölése alapján indítsák a választásokon, és hogy a jelölógyű- léseken a körzet üzemi kollektívái csupán képviseltessék magukat. A Javaslatok tükrözték, a közvélemény egyetért a kötelező többes jelölessel, de azzal is tisztában van, hogy az újítás megnöveli a választási munka je&entóségét E véleményeket továbbítva, a népfront javasolta, az alaposabb kiválasztás lehetőségek érdekében az eddigieknél több jelölőgySlést szervezzenek. Ezt a törvény kötelezővé is tette. A többesjelöléssel ösz- szefüggő változtatás, hogy a szavazatok egynegyedéit élért jeMMtefc pótképviselők, porttemáestagofe tesznek. A vitákon sokat besaéfttek róluk, leendő megbecsüle- sükidSl, hiszen ők te élvezik a lakosság bizalmát. Ebből indáit ki a törvény, amely nem zárja ki a pótképviselők, póttanácstagok közéleti aktivizálását. Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk, voltak, akik a pótképviselőség ellen szóltak, mondván, a pótképviselő a szavazatok mindössze egynegyedével — kooptálás útján — bekerülhet az Országházba. Ez pedig igazságtalan azokkal szemben, akiknek e megtiszteltetésért el kellett nyerniük a szavazatok többségét. Ez bizony fogas kérdés, de végül is a népfront szervei úgy tailál/táík, a képviselők egy ciklusban történő cserélődése ritka, ezért a pótképviselők kooptálására csak elenyésző esetben kerülhet sor, emiatt kár lenne lemondani a pótképviselőség bevezetéséről. A társadalmi vitában helyeselték úgyszintén az országos lista alkalmazását a leginkább köztiszteletben álló politikusok, közéleti személyiségek jelölésére. Volt, aki azt javasolta, hogy az országos listára is két jelöltet vegyenek fel, hogy legyen mód kooptálásra. Érdekes javaslat volt ez is, mégis a törvény szövegezői úgy találták, erre nincs szükség. Sok szó esett a választó- jogi törvény keveseket érintő újításairól, így például javasolták, hogy bár a betegek, ágyhoz kötött emberek nem tudnak részt venni érdemben a jelölőmunkában, adhassák le szavazatukat mozgóurnába a népfront jelöltjeire. Nem kell elhallgatni, a szesztilalom mellőzését is sokan helyeselték: a választópolgárok fegyelmezettsége és öntudata a biztosítéka annak, hogy e megkötés nélkül is méltó társadalmi esemény lesz a választás. Igen sokan töprengtek el azon, hogy a törvényjavaslat a választásból nem kizárhatóknak minősítette az előzetes letartóztatásban lévő személyeket és a rendőri felügyelet alatt állókat Meg kell hagyni, a társadalmi vitákban felszólalók többsége azt ajánlotta, ne legyenek választhatók és ne választhassanak. A törvényalkotók e javaslatoknak nem szereztek érvényt, mégpedig azért hogy ne sértsenek meg egy másik törvényt amely kimondja, csak a bíróság állapíthat meg bűnösséget az előzetes letartóztatásban lévő az ítélet meghozataláig nem tekinthető vétkesnek. Mint ilyen — együtt a rendőri felügyelet alatt állóval — nem fosztható meg állampolgári jogaitól. Más kérdés — tartják ma —, hogy az ilyen személyek egy része akadályoztatása miatt nem tód majd részt venni a választásokon, különösen azok, akiket súlyos bűncselekmény alapos gyanúja miatt tartanak fogva. A helyben lakók közül válasszák A társadalmi viták a tárná- esők munkáját érintő új jogszabályoknak is nagy figyelmet szenteltek. így helyeselték, hogy a hatékonyabb döntéshozatal érdekében csökkentsék • tanácstagok számát Ugyancsak a társadalmi vitákban kristályosodott ki as a döntés, hogy a megyei, a fővárosi tanácstagok kétharmada a helyi, kerületi tanácstagokból álljon, hogy a községi, kerületi tanácstagokat a helyben lakók közül válasszák ki, s végül: a tanács titkosan válassza meg tisztségviselőit. Mindez bizonyítja: az első nagyszabású társadalmi eszmecsere jól vizsgázott, nemcsak felkeltette az érdeklődést az új választójogi törvény iránt, hanem gazdagította is azt. A Hazafias Népfront aktivistái nem kis munkát végeztek a közvélemény mozgósításával, elismerést érdemelnek a nemcsak jó, de hasznos vita lefolytatásáért K. r. Tetőszerkezet az ország minden részébe Kereskedelmi és ipari tevékenységet is folytat az Érdért Vállalat balatonszentgyörgyi telepe, amely tavaly kapta meg munkájáért a kiváló címet. Az itt dolgozó száznyolcvan munkás a környező községekből jár ide. Pothorn Béla telepigazgató tájékoztatott a múlt évi eredményeikről és idei terveikről. — Tavaly — s ebben az évben is — 50 ezer köbméter fenyő fűrészáru érkezett hozzánk a Szovjetunióból. Ezt mi feldolgozva, különböző méretűre vágva továbbítjuk a veszprémi, győri, zalai, somogyi, baranyai Tüzép-telepeknek, valamint bútorgyáraknak és faipari részleggel rendelkező szövetkezeteknek. A múlt esztendőben telepünk 350 milliós árbevételt ért el, ebből ipari tevékenységünk 80 millió forint volt. Kedvezőnek minősíthetjük a tavalyi esztendőt, hiszen nyereségünk elérte a 40 millió forintot. Legjelentősebb ipari tevékenységük a tetőszerkezet gyártása, ez évente eléri a 20 millió forintot. Az ország legtávolabbi részébe is eljut a balatonszentgyörgyi tetőszerkezet. Ipari tevékenységükhöz a környező megyek erdőgazdaságaitól évente felvásárolt, mintegy 15 ezer köbméter különböző fafajtát használják fel. A múlt évben jelentkeztek egy új termékkel: kárpitkeretet gyártottak bútorgyáraknak heverőkhöz. Idén ebből mintegy 100 ezer garnitúrához valót készítenek. A Zala Bútorgyárnak 400 köbméter fából bútoralkatrészt, a Sefag barcsi gyárának pedig panelparkettához 800 köbméter fát dolgoztak fel tavaly. Ipari tevékenységűket idén 15—20 százalékkal növelik, főként a tetőszerkezet iránt jelentkezik máris nagy igény. Makóra, Püspökladányba, Bonyhádra és Mély- kútra is szállítanak a megyén kívül. De folytatják a családi házak építéséhez szükséges léc gyártását is, amiből tavaly 800 köbméter fát használtak fel. E terméküket a Tüzep-telepek kapják. Tavaly egy új csarnokkal gazdagodott a telep. Beszereztek egy nyugatnémet pneumatikus osztályozó berendezést, ez pedig a nehéz fizikai munkát könnyíti. Vásároltak a múlt évben 1,3 millió forintért egy autóbuszt, ezzel szállítják munkába és haza a környéken lakó dolgozókat. Korábban a telep sáros útjai, a kiépítetlen rakterű- letek jelentősen nehezítették a munkát, s az ott használt járművek, gépek is sokkal korábban mentek tönkre. Az elmúlt három esztendőben az utak s a rakterületek betonozására mintegy 30 millió forintot költöttek. Ma már a telep területének csaknem hetven százaléka, s valamennyi út szilárd burkolatú. Mint mindenütt, ahol Szőlőt metszenek az építők Jelenleg még tart az úgynevezett mélynyugalmi állapot a szőlőkben, alszik a növény, de félő, hogy az enyhe tél megmozdítja a rügyeket, s a későbbi hidegek kárt tehetnek az ültetvényekben. A tél derekának túlontúl enyhe időjárását követő tartós, kemény fagyok — a szőlészek számos példát ismernek erre — igencsak megviselik a telepítéseket, s a szeszélyes időjárás következményei a szüreti eredményekben mutatkoznak meg. Száz-százötven milliméter csapadék hiányzik a balatonszárszói Vörös Csillag Termelőszövetkezet szőlészetében, s »etet, január második tóeben a telepítéseken folyó munkaiatok helyett szívesebben vennék, ha kiadós eső vagy havazás kárhoatat- ná tétlenségre a szőlőmunkásokat — erről tájékoztatott tegnap Fenyvesi Henrik ága- za tvezető. A metszéshez ugyanis kedvez a mostani időjárás, a csapadékszegénység viszont egyre nagyobb gondol okoz... A szövetkezetnek kétszáz hektár termő szőlője van, s az 1981-ben indult program keretében tavaly befejeződött a 32 hektáros üzemi törzsültetvény telepítése, A mostani metszésben, a szó- ladi területen a gazdaság epitő brigádja is segít a szőlészéi ágazatnak. a kedvező időt .kihasználva igyekszenek minél előbbre j-uitni ezzel a tennivalóval. Ugyanakkor Kötésén a helybeliek és a szóiádiak — naponta harmincán—negyvenen — az oltvány-előkészítést végzik : a vad- és csapvesszőket dolgozzák fel, hogy idejében elszállíthassák a szerződésben lekötött 150 ezer oltványt a Szovjetunióba. Kutatói fajták előállításával is foglalkoznak a termelőszövetkezet kortesei szőlészetében : ezekből 50 ezer oltványt készítenek, s az árut részben kiseladás keretében helyben, részben pedig a fogyasztási szövetkezetek közremüködesevel az aleszek lerakataiban értékesítik. fával dolgoznak, itt is sok hulladék keletkezik, évente mintegy 2500 köbméter. Ezt eddig a környező községek lakóinak értékesítették tüzelés céljára. Pothorn Béla telepigazgató elmondta: készül egy műszárítási program, amit terveik szerint 1985—86-ban valósítanak meg. A hulladékot termékeik szárítására használják majd fel — jobb minőségű, gyorsabban felhasználható árut tudnak adni —, a visszamaradó energiát pedig a csarnokok és a szociális helyiségek fűtésére fordítják. Egy ilyen faipari telepen, ahol sok mázsás farönkökkel dolgoznak, gyakori a baleset, korábban itt is így volt. Dolgozóik rendszeres oktatásával, a brigádok fegyelmezett munkájával sikerült elérni, hogy tavaly már nem történt egyetlen üzemi baleset sem. Szalui László Kedvező adózás, keményebb szankciók Új rendszer a fizetővendég-szolgálatban Sajtótájékoztató Budapesten A fizetövendég-látással kapcsolatos új minisztertanácsi, illetve belkereskedelmi miniszteri rendelkezéssel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót tegnap Budapesten dr. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője. Az 1984. január 1-től érvénybe lépett rendeletmódosításokkal együtt megváltoztak a szállásadók lakcímbejelentési kötelezettségéről szóló rendelkezések is. Az új rendszerre való átállás fokozatosan történik, de olyan ütemben, hogy az idei idegenforgalmi főszezonig befejeződjék. — Az új rendelkezésektől — az anyagi érdekeltség és az ellenőrzés fokozása révén — a fizetővendég-látó szálláshelyek számának további jelentős növekedését, az eddig nem adózó szobakiadás visszaszorítását, valamint a kínálat minőségi színvonalának emelkedését várjuk — mondta dr. Czeglédi József. — Az intézkedés különös jelentőséggel bír már azért is, mert a teljes magyarországi kereskedelmi kapacitás mellett több mint 150 ezer hely már jelenleg is a fizetővendég-látásban szolgálja az idegenforgalmat. A fizetővendég-szolgálatokat ezentúl speciális kereskedelmi tevékenységként ítélik meg. Következésképpen szükségessé vált a korszerű feltételrendszer kialakítása és az engedélykiváltási kötelezettség. Ezt az engedélyt pedig a hasznosítani kívánt lakás helye szerint illetékes tanács kereskedelmi szakigazgatási szerve adja ki. Minden magyar állampolgár kiválthatja, a kiadás közegészségét a tanács nem vizsgálja, ha egyébként a szállás az előirt alapfeltételeknek megfelel: azaz legalább III. osztályú színvonalú. Konkrétan: ágyanként 6 m3 alapterület. pótágyanként további 3 m3 álljon a vendeg ren- delkeaéaére, s 8 lakáshoz mellékhelyiségek és vízvételt lehetőség kapcsolódjon. A fizetővendég-szolgálat keretében minden olyan ingatlan (lakás, üdülő) hasznosítható, mellyel az állampolgár szabadon rendelkezik, következésképpen az állami bérlakások is kiadhatók, de csak 50%-os mértékben (az 50%-nál nagyobb mértékű hasznosítást a rendelet pontosan előírja. Aki lakását, ingatlanát az említett módon kívánja hasznosítani, kétpéldányos adatlapot kell kitöltenie. Miután ezt (Budapesten 150, más városban 100, egyéb helységekben 50 Ft-os) illetékbélyeggel is ellátta, a helyi tanács kereskedelmi osztályának kell benyújtani. Ezután kiállítják nevére a fizetővendég-látó engedélyt, valamint hitelesítik az országosan egységes formátumú vendégkönyvet, melyet kötelező pontosan vezetni. (A szerződéssel rendelkező szállásadókat részére 1984. április 1-ig az utazási irodák folyamatosan eljuttatják a kiváltáshoz szükséges adatlapokat, majd begyűjtik és továbbítják azokat az illetékes tanácshoz. Ezek a szobakiadók ugyancsak az irodáktól várhatják az engedélyt, illetve a vendégkönyvet is.) Az átmeneti időszakban (januárban, februárban) természetesen változatlanul folytathatják tevékenységüket. A közvetlenül értékesítő szobatulajdonosok pedig kötelesek hasznosítási szándékukat a helyi tanácsnak bejelenteni, majd a működési engedély kiváltása után az adót visszamenőleg megfizetni. Oj adórendszert vezettek be. Eszerint a szállásadó a tényleges hasznosítási időtartamnak megfelelően a lakószobákra megállapított adót fizetik havonta, vagy — hosszabb időre — előre egy összegben. Az adótábla legkisebb tétele 100 Ft havonta. szobánként, s a legnagyobb *00 Ft. Ez az., öszszeg állandó jellegű, tehát független az elért jövedelemtől. Az is újdonság, hogy a tényleges vendégfogadást megelőzően kell befizetni az adót. Étkeztetés esetén a szobákra megállapított ősz- szeg 100 Ft-tal nő havonként és szobánként. Az új adórendszer rendkívül ösztönző, a korábbinál mérsékeltebb, és minden bizonynyal elősegíti a hosszú távú lakáshasznosítást, valamint a szolgáltatások számának növelését, és a minőség javítását. Előírták, hogy ezután a bejelentkezésre kötelezett külföldi állampolgárokat a szállásadónak kötelessége a helyi rendőrkapitányságon bejelenteni és a vendég ott- tartózkodását az adatlapon, valamint a vízum megfelelő helyén igazolni. A magyar állampolgárok maguk intézik a bejelentkezéssel kapcsolatos teendőket. Az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokért az eddiginél keményebb szankciók alkalmazhatók. Például: eii- gedély nélküli vagy az engedélyektől eltérő szálláshasznosítás esetén 2000 Étig terjed a szabálysértési bírság; az adó be nem fizetése miatt az adótartozáson kívül még annak 20—25%-a vethető ki, továbbá esetenként pénzügyi szabálysértési bírságot lehet kiróni 20 ezer forintig terjedően, a vendégkönyv vezetésének elmulasztása miatt 3 ezer forint a rendészeti bírság felső határa. A íizetővendég-szolgá- latban elkövetett szabálysertések többször ismétlése után az engedély visszavonható, és a szállásadó 2 évig elveszítheti a működési engedély kiváltásának jogát. Sz. A. SOMOGYI NÉPLAP
