Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

Athéni kudarc Athén alighanem crupa fe­kete betűvel kerül be a Kö­zös Piac históriájába. A gö­rög fővárosban tartott csúcs - találkozón a tízeknek tulaj­donképpen semmiben sem sikerült megállapodniuk. Egyetértés legföljebb abban jött létre, hogy az, EGK ez­úttal a korábbi gondjainál is jóval súlyosabbakkal kény­szerül szembenézni. Andre- asz Papandreu görög kor­mányfő, a Közös Piac soros elnöke kudarcot emlegetett, Margaret Thatcher brit mi- niszterelnök pedig borúlátóan úgy nyilatkozott, hogy a gaz­dasági integráció a szakadék szélére sodródott, mivel a hosszú távú problémák kö­zül egyiket sem orvosolta. Csakugyan úgy tűnik, hogy a tízek mitsem hajlandóak föláldozni nemzeti érdekeik­ből, viszont enélkül elképzel­hetetlen a közösség fejlesz­tése. A világot még mindig sújtó recesszió közepette ez többé-kevésbé érthető is: ha végigtekintünk a Közös Piac tagállamainak listáján, bi­zony — más-más okokból, de — mindegyiknek van oka a panaszra. Amig például a nyugatnémetek és a britek lándzsát törtek a legszigo­rúbb takarékosság mellett és a mezőgazdasági fölöslegek különösen tejtermékekből gyűltek föl roppant készle­tek — finanszírozásának re­formját sürgették, addig a franciák, az olaszok és a görögök a költségvetési for­rások bővítését, vagyis a közteherviselés növelését szorgalmazták. Jellemző, hogy még att sem döntötte el a csúcsta­lálkozó: Portugália és Spa­nyolország pontosan mikor nyerje el teljes jogú tagsá­gát. Eredetileg 1986-ban je­lölték meg a csatlakozás dá­tumát, de éppen az. athéni ellentétek felszínre hozták a régi dilemmát: vajon a két, jellegzetesen agráripari ter­mékekkel jelentkező állam nem fokozza-e a bonyodal­makat a Közös Piac berkei­ben, s a jelenlegi merev ál­láspontokat sikerül-e az el­következő években némileg közelíteni egymáshoz? Céljait illetően az athéni csúcstalálkozón a közösség pénzügyi válságára kellett volna valamilyen megoldást keresni. Nos, ez a szándék csúfos kudarcot vallott. Oly­annyira, hogy a korábbi gya­korlattól eltérően még a kül­politikai nyilatkozattal is adósak maradtak az állam­ét kormányfők. Gy. D. Erich Honcckcr (középen) Berlinben fogadta Lnbomlr Strou­gal csehszlovák kormányfőt (bal szilen), aki kétnapos hiva­talos látogatást tett az NDK fővárosában. A találkozón jelen volt Willi Stoph, az NDK kormányfője George Shultz sajtóértekezlete Stockholmban találkozna Andrej Gromikóval Az Egyesült Államok és az NSZK kormánya válto­zatlanul kitart az amerikai közép-hatótávolságú fegyve­rek nyugat-európai telepíté­se mellett — ezt erősítette meg szerdai, közös sajtóér­tekezletén Bonnban George Shultz amerikiaá és Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter. A két nyugati politikus ezt azzal próbálta indokolni, hogy — úgymond —• „nem lehet megengedni azt a mo­nopolhelyzetet”, amellyel sze­rintük a Szovjetunió rendel­kezik a közép-hatótávolságú fegyverek területén. Shultz közölte, hogy a Reagan-kormány „semmilyen új kezdeményezést” nem tesz a közép-hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatos tár­gyalások ügyében. Shultz és Genscher szerint „most a Szovjetunión a sor”, hogy folytassa az eredménytelen­nek bizonyult genfi tárgya­lásokat. így az amerikai külügymi­niszter jelezte, hogy kész részt venni az európai biza­lomerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó, stockholmi konferencia ja­nuári megnyitásán, ahol esetleg találkozhatna Andrej Gromikóval, a Szovjetunió külügyminiszterével is, ha létrejönne a megáülapodás a megnyitó ülés résztvevőinek szintjéről Kiszabadult az elnök öccse Szerdán a Nemzéti Felsza­badító Hadsereg (ELN) nevű kolumbiai földalatti szerve­zet szabadon engedte Jaime Betancurt, a köztársasági elnök, Belisario Betancur november 22-én elrabolt öcs­csét. Az ELN feltehetően a politikai szervezetek, szak- szervezetek és diákszövetsé­gek, valamint Fidel Castro kubai elnök és II. János Pál pápa felhívásának engedett. Erőpróba idő előtt December Iá án általános választásokat tartanak Ja­pánban. Nyolvannégy millió szavazópoigár járulhat az urnákhoz, hogy döntsön a parlament aisóházanak ösz- szetételéről. A tokiói törvényhozás meg­újítására eredetileg a négy éves ciklusoknak megfelelő­en csak jövő júniusban kel­lett volna sort keríteni. Az utóbbi időszak belpolitikai fejleményei azonban arra kényszerítették Nakaszone •laszuhiro miniszterelnököt, hogy — több mint fél évvel hivatali idejének lejárta előtt — feloszlassa az alsóházat és előrehozza a voksolás idő­pontját. A kormányfő dönté­sének oka az volt, hogy ki­zárólag így tudta feloldani a patthelyzetet, amely a japán közéletben a Tanaka-perben hozott októberi ítélet óta ki­alakult. Emlékeztetőül: Tana­ka Kakueit, aki 1972 és 1974 között volt az ország minisz­terelnöke, a Lockheed-féle megvesztegetési ügyben ját­szott szerepe miatt több éves börtönre és 500 millió jenes pénzbüntetésre Ítélték. Az ex-kormányfő, aki ma névleg független képviselő, ám valójában változatlanul a kormányzó Liberális Demok­rata Párt egyik legbefolyáso­sabb politikusa, azonnal fel­lebbezett, s kijelentette: sem­miképp nem hajlandó le­mondani parlamenti mandá­tumáról. Márpedig ezt az egyébként meglehetősen megosztott ellenzéki pártok ritka egyöntetűséggel köve­telték. Hosszas viták, határo­zati javaslatok következtek — mindhiába. Az ellenzék így — egyéb lehetőség híján — a törvényhozás bojkottjához folyamodott, s több mint egy hónapig nem vett részt a parlament munkájában. Vé­gül nem maradt más kiút, mint a választások kiiráaa. Tokiói megfigyelők a vok­solás kimenetelének latolga­tását általában összekapcsol­ják Nakaszone egyesztendős tevékenységének elemzésével — a jelenlegi kormányfő ugyanis jő egy éve, 1982 no­vemberének utolsó napjaiban lépett hivatalába. Nos. e bi­zonyítvány vegyes összképet mutat.. Az LDP a mostani karácsonyi kampány közép­pontjába külpolitikai témá­kat igyekezett állítani. A ke­reskedelmi súrlódások persze megmaradtak, de tény, hogy Nakaszone valóban harmoni­kus viszonyt alakított ki az ország fő szövetségesével, az Egyesült Államokkal. Ám azon az áron, hogy elődeinél fokozottabb mértékben alkal­Nakaszone egyik fő célja az Egyesült Államokhoz fűződő viszony harmonikusabbá tétele. Képünkön: a japán kor­mányfő Ronald Reagan társaságában az amerikai elnök no­vemberi látogatása során A kormány katonapolitikája dien tiltakozók felvonulása To­kióban mazkodott a washingtoni ad­minisztráció elvárásaihoz. Áll ez a katonapolitika területe­re is: gondoljunk csak a megszaporodott közös had­gyakorlatokra, a haditechno­lógiai kivitel engedélyezésé­re. a katonai kiadások gyor­sított növelésére. Ez utóbbi kérdés különö­sen sok vihart kavart. Japán a többi fejlett tőkés állam­hoz képest viszonylag jól bir­kózik meg a világgazdasági nehézségekkel, de ez nem je­lent teljes problémamentes­séget. A gazdasági helyzet alaku­lása, a külpolitikai lépések hatása, a korrupció köz- megítélése; számos tényező esik tehát latba a Nakaszo- ne-kabinet ténykedésének el­bírálásánál. Az általános vá­rakozás szerint a majdnem három évtizede egyfolytában hatalmon levő LDP pozícióit nem fenyegeti jelentősebb veszély. A Tanaka-ügy hoz­hat ugyan szavazatvissza­esést, de a parlamenti erő­viszonyok felborulása nem várható. Sz. G. SOMOGYI NÉPLAP Megalakult a Béketanács egyliázközi békebizottsága A magyarországi protes­táns, ortodox, izraelita és unitárius vallásfelekezetek képviselői szerdai — az evangélikus egyház buda­pesti püspöki hivatalában tartott — ülésükön egyház­közi békebizottságot alakí­tottak. A testület az Orszá­gos Békétanács keretében, ezzel együttműködve tevé­kenykedik majd. A békebizottság feladatá­nak tekinti — egyebek kö­zött — az egyes vallásfele­kezetek együttes társadalmi és békeaktíváinak szerve­zését. Céljuk békeszolgálatuk összehangolása az Országos Béketanács munkájával és az együttműködés kialakítá­sa azokkal a vallásos és sze- kuláris békemozgalmakkal, amelyek a társadalmi igazsá­gosságért és a békéért fára­doznak. Az egyházközi békebizott­ság alakuló ülésén elfogadta az országos és megyei szer­vek működését meghatározó szabályzatát és megválasz­totta tisztségviselőit. Az Or­szágos Béketanács egyházkö­zi békebizottságának elnö­kévé Barlha Tibor reformá­tus püspököt, főtitkárává Aranyos ZoHán zsinati taná­csost választották. * Az alakuló ülésen Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára emlé­keztetett arra, hogy a fe­szültségektől terhes nemzet­közi helyzet az egész világon kiváltja az emberek aggo­dalmát. A békemozgalom páratlan méretű fellendülé­sének lehetünk tanúi ha­zánkban is és a határainkon túl is — hangsúlyozta. Sok országban megújhodnak a régebbi humanitárius moz­galmak és világszerte újak születnek az összetartó kö­zösségek erőire építve. A főtitkár őszinte örömmel üd­vözölte az egyházközi béke­bizottság megalakulásának tényét, amely fontos , ese­ménye a magyarországi bé­kemozgalomnak. Az ülésen az új békebizottság elnöksé­gi tanácsa nyilatkozatot tett közzé. Ebben egyebek között hangoztatják. Századunkban már két pusztító világégés indult ki Európából, olyan társadal­mak köréből, amelyek azt hirdették magukról, hogy keresztény valláserkölcsi ala- - pokon állnak. Mélységes megrendüléssel látjuk, hogy napjainkban egy új, a földi élet minden formáját meg­semmisítéssel fenyegető há­borút készítenek elő olyan erők. amelyek ez alkalommal is gyakran hivatkoznak ke­resztény valláserkölcsi es hu­manitárius érdekek védel­mére. Minden erőnkkel tiltako­zunk az Egyesült Államok kormánya által vezetett vi­láguralmi törekvés ellen, amely a fegyverkezési ver­senynek új lendületet adva, a hagyományosan keresz­tyén befolyás alatt ■ álló nyu­gat-európai népek kormá­nyait nukleáris fegyverek to­vábbi felhalmozására kész­teti. Meg vagyunk győződve arról. hogy e törekvések döntő okai: a hatalmi fölény elérése, valamint a fegyver­kereskedelemből busás hasz­not húzó, kapzsi érdek. Tiltakozunk az ellen, hogy az imperialista erők —'a hí­vő embereket megtévesztve —- a hit védelmének igye­keznek feltüntetni a szocia­lista társadalmi rend ellen irányuló fenyegetést. Kér­jük hittestvéreinket, bárhol éljenek e világon, közös erő­feszítéssel álljanak ellen a gonosz, embergyilkos erők­nek, amely erők mindent, az emberiség jövőjét is készek Kockáztatni kiváltságaik ön­ző védelmében. Minden erőnkkel támogassuk ' hi­tünk parancsát követve azo­kat, akik harcolnak a társa­dalmi igazságosság érvénye­sítéséért és az emberiség bé­kéjének megmentéséért. Áldást mondunk mind­azokra az emberekre, bár­mely nép fiai legyenek* bár­milyen világnézetet vallja­nak, akik az emberszeretet­nek engedelmeskedve ezek­ben a napokban az egész vi­lágon bátran tiltakoznak a nukleáris világkatasztrófá­val fenyegétő fegyverek Nyuga^-Európába történő, te­lepítése ellen — hangsúlyoz­za a nyilatkozó. Ismét Csillagvárosban Pénteken visszatért Baj- konurból a Moszkva mellet­ti Csillagvárosba a legutób­bi szovjet űrexpedíció két résztvevője, Vlagyimir Lja- hov és Alekszandr Alek- szandrop. Az űrhajósokat hozzátartozóik, űrhajóstársa­ik, a szovjet űrprogram irá­nyítói, a Szaljut űrállomás és a Szojuz T őrhajók ter­vezői, a világűrben végzett kísérleteket összeállító tu­dósok fogadták. Ljahov és Alekszandrov visszatérése után megkezdő­dik a csaknem 150 napos űr­expedíció tapasztalatainak részletes elemzése, értéke­lése. A szovjet űrhajózás irányítói azonban már eddigi nyilatkozataikban is teljes sikerként értékelték a két űrhajós útját. Mint Vlagyimir Satalov, az űrhajósok kiképzésének irányítója újságíróknak be­számolt róla, Ljahov és Alekszandrov maradéktala­nul végrehajtott minden feladatot, s a szakemberek igen magasra értékelték munkájukat. A geofizikai, asztrofizikai és biológiai kí­sérleteken kívül minden ko­rábbi űrexpedíció tagjainak több, mintegy 20 ezer fény- képfelvételt készítettek a világűrből, s ezeken a Szov­jetunió különböző részein kívül Kuba és Mongólia te­rülete is szerepel. Különösen dicsérőleg nyi­latkoztak a szakemberek a világűrben két alkalommal is végzett szerelőmunkáról, amelynek során az űrhajó­sok kiegészítő elemekkel megnagyobbították a Szal­jut—7 űrállomás -neigiael­látását biztosító napelemek felületét. Mint Georgij Be- regovoj, az űrhajósok kikép­zőközpontjának parancsno­ka megállapította, ennek az igen bonyolult feladatnak pontos, minden fennakadás­tól mentes elvégzésével el­indított egy, a világűrben végrehajtandó, s évről évre összetettebbé váló munkafo­lyamatot. Izraeli fenyegetés Az izraeli vezetés megtor­lásokkal fenyegetőzik a ked­di jeruzsálemi bombame­rénylet miatt, amely dara­bokra szaggatott egy autó­buszt, megölt négy és meg­sebesített negyvenhárom embert. A gerillaakciót már kedden magára vállalta a Palesztinái Felszabadítási szervezet mindkét szárnya: az Arafat vezette, de az el­lene harcoló palesztin erők is. Jeruzsálemben a merénylet négy áldozata közül hármat azonosítottak. A hatóságok szerint ezek polgári szemé­lyek voltak. Az autóbusz — mint a Vafa palesztin hír- ügynökség kedden a libano­ni Tripoliban közölte — azért volt a támadás cél­pontja, mert sok katonát szállított. Az izraeli karhatalmi szer­vek bejelentették, hogy több embert letartóztattak és a merénylet végrehajtásával vádolják őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom