Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

-}J EliSériien a minőség Negyedik esztendeje, hogy fővárosunkban gyűltek össze a minőség kérdéseivel fog­lalkozó külföldi és hazai szakemberek, gazdasági ve­zetők. Az Európai Minőség­ügyi Szervezetnek, ezen az igen sikeres budapesti nem­zetközi konferenciáján szü­letett az elhatározás, hogy évente egynapos országos minőségügyi konferencián vesznek részt mindazok, akiknek ez a kiemelkedő fontosságú népgazdasági kér­dés a munkakörökbe vág. Az 1980-ban megrendezett első ilyen tanácskozáson si­került is reflektorfénybe ál­lítani a minőséget, összegez­ni a minőségügyben elért legfontosabb tapasztalatokat, feltárni az előrehaladást akadályozó gondokat. Arra is törekedtek, hogy az ered­mények és a nehézségek elemzésével segítsék a he­lyes, jó megoldások elter­jesztését, általánosítását. Az akkori konferenciának a meghatározó jelszava volt: a minőség, gazdaságosság, ér­dekeltség. A következő esz­tendőkben a vállalati minő­ségszabályozás és exportké­pesség került terítékre, majd tavaly a vezetés és a minő­ség összefüggéseit vitatták meg. Az idén december 8-án összeülő negyedik országos minőségügyi konferencia a minőség, műszaki fejlesz­tés, termelési kultúra jegye­ben tanácskozik. E hármas egység napja­ink gazdaságának valóban a legkiemelkedőbb területei közé tartozik. Az MSZMP Központi Bizottsága az idén áprilisban, a kongresszusi munkát értékelő úgynevezett felező határozatában hívta föl a figyelmet arra, hogy előrehaladásunk kulcskér­dése a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a minőség és a munkakultúra javítása, együtt a munka termelé­kenységével. Mindezek ré­vén elérhető ugyanis a ter­melés jövedelmezőségének es versenyképességének a fokozása­Ezek az összefüggések — amelyekre a párthatározat rámutatott — alapvető sze­repet játszanak gazdasági fejlődésünkben. A jó minő­ség egyenletességének fenn­tartásában és a minőségi színvonal emelésében első­rendű tényező a műszaki fej­Tanácskoznak három megye közgazdászai A szakemberek informá­ciócseréje, Illetve az idősze­rű társadalmi és gazdaság- politikai kérdésekkel kapcso­latos eszmecsere a célja an­nak a munkaülésnek, amely tegnap kezdődött Kaposváron a Magyar Közgazdasági Tár­saság területi statisztikai szekciójának dél-dunántúli munkacsoportja rendezésé­be». A kétnapos — ma zá­ruk» — program során hírt előadást vitatnak meg a Ba­ranyából, Tolnából és So- mogyból érkezett közgazdá­szok és statisztikusok. Az év­adnyitó munkaülés első elő­adása a gabonatermelés ba­ranyai helyzetét, illetve a ho­zamok növelésének lehetősé­geit elemezte. Ugyancsak időszerű, s vitát kavaró té­ma volt a költségigényesség alakulása, valamint az em­beri tényezők szerepe a szo­cialista mezőgazdaságban. A tejmapi záró előadás a három dél-dunántúli megye csecse­mőhalandóságának helyzeté­ről adott képet. Ma a Somogybán kialaku­ló településegyüttesek jel­lemző vonásairól hangzik el előadás. A januárban életbe lépő új közgazdasági rend teszi különösen időszerűvé a vonzáskörzetek településfej­lesztésének kérdéseivel kap­csolatos előadást. Ezenkívül még a számítástechnika al­kalmazásának baranyai helyzetéről kapnak tájékoz­tatást a szakemberek. Aőolajfinomítót helyeztek Szembe Türkménlában. A berendelések Kowszome! védnökséggel kéeckftek lesztés. Erről — épp életszí- vonalunk lehető megóvása és nemzetközi versenyké­pességünk fenntartása érde­kében — még átmenetileg sem mondhatunk le. Az is tudnivaló viszont, hogy az ehhez szükséges pénzügyi eszközök igen korlátozottan állnak rendelkezésünkre és alighanem így lesz a követ­kező esztendőkben is. Meg­növekedett tehát a jelentő­sége minden olyan tapasz­talatnak, amely, elősegíti a hatékonyságot. Hasonlóan nagy jelentőségű minden olyan kezdeményezés, amely a szervezettség javításával, a termelési szerkezet ésszerű­sítésével, az eljárások egy­szerűsítésével, a berendezé­sek jobb kihasználásával, üzemképességük fokozott fenntartásával, a rend és a fegyelem erősítésével járul hozzá a termékek minősé­gének javításához, sőt a mi­nőség állandósításához. A felsoroltak egyúttal végered­ményben a termelési kultúra magasabb színvonalra eme-: lését is jelentik. Amikor tehát most mint­egy kilencszáz gazdasági ve­zető, minőségügyi szakember összeül, olyan kérdéseket vi­tatnak meg, amelyek első­sorban a ma még sok terü­leten meglévő, leggyakrab­ban emberi tényezőkből származó minőségi hibák megszüntetéséhez járulhat­nak hozzá. Mert az ésszerű szervezés, az átgondolt, a fe­gyelmezett, igényes munka, a jó munkahelyi környezet kialakítása, a jó munka fo­kozott megbecsülése végül- is a jobb minőségű termé­kekhez vezet el. Ennek el­érése pedig az egyénnek és egész társadalmunknak, ha­zánknak egyaránt érdeke. A leghatározottabban köz­érdekű kérdésről tárgyal te­hát ez a konferencia az MTESZ központi szabványo­sítási és minőségügyi bizott­ságának az MTESZ tagegye­sületekkel közös szervezésé­ben, valamint az Európai Minőségügyi Szervezet ma­gyar nemzeti bizottságának és a Magyar Szabványügyi Hivatalnak a rendezésében. Közérdekű, mert bárhol kül­földön csak akkor tudunk elegendő árut eladni, vagy­is csak akkor tudjuk export­képességünket növelni, ha tovább javítjuk a minőséget Ezt egyébként a hazai fo­gyasztók is elvárják, mert i tisztességgel megszolgált ke resetükért megfelelő minő ségű árut várnak. Exportunt növelése egyébként — min köztudott — nélkülözhetet len az ország fizetőképessé­géhez. Márpedig ez mégha tározója elért életszínvona lünk megőrzésének is. Ami az áramunkat iH-eü: i gazdaságszervező, gazdaság irányító munkában egyre je lentősebb szerepet tölt b< a minőségszabályozás. A: utóbbi években különösei nagy figyelmet fordít kor mányzatunk a minőségre. Bi zakodva kívánjuk, hogy ! minőség, műszaki fejlesztés termelési kultúra hárma: egysége jegyében most össze ülő konferencia eredménye sen segítse feladatainknak < megoldását. (jj pép állt munkába. Ál idén állt munkába és két műszakban üzeme) a Mezőgép mernyci gyáregységében az orsós rúdautomata gép. A gyáregység az idén 93 millió forint termelési értéket állít elő és jelentős exporttevékenységet folytat. Gyártmá­nyaiból 64 millió forint értékűt a* NDK-ba, ötmillió forint értékűt pedig az NSZK-ba szállítanak. Ez utóbbi országból az idén először kaptak megrendelést, és úgy teljesítették, hogy egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett Mmgy&r Iril IföldÖn A magvar mezőgazdasági pilóták az idén már külföl­dön is repültek. Először Egyiptomban és Szudánban vállaltak munkát, elsősorban gyapot- és rizsföldek légi nö­vényvédelmét látják el. Az első tapasztalatok igen ked­vezőek: a megrendelők elé­gedettek a pilóták teljesít­ményével, s jól fizetnek munkájukért. A bérmunka azért is elő­nyös a közvetítő vállalatnak, a MÉM repülőgépes szolgá­latának, mert külföldön ak­kor igénylik a pilóták mun­káját, amikor itthon téli holt­szezon van a légi növényvé­delemben. Afrikában ugyan­is épp e hónapok adják a legtöbb munkát,' s a piló­táknak gyakran épp a szo­katlan időjárás okoz gondot; nem ritkán >60 fokos forró­ságban ülnek a gépben, emiatt sűrűbb is a pihenő­idő. Kéthelyi dollárok Eredményes esztendők gondokkal A Balaton mária és Vidéke Áfész húsz községben végez kereskedelmi, vendéglátó, felvásárló, illetve ipari tevé­kenységet. A múlt évben az ellátás színvonalát javították működési területükön, s mint Boda József elnök el­mondta, a többi között a Fonyódon átadott Téba áru­ház révén; ez főként az egyéni lakásépítőknek nyújt nagy segítséget. Az üzlet for­galma tavaly a vártnál na­gyobb volt, rendkívüli a ke­reslet például a konyhabú­torok és a fűtőberendezések iránt Ezek a termékek, mint ismeretes, az egész or­szágban hiánycikkek, ezért itt sem tudtak minden igényt kielégíteni. A jövő évre a szerződéseket részben már megkötötték a szállítókkal, s előreláthatólag az említett cikkekből 1984-ben az idei­nél is nagyobb készlet áll majd a vásárlók rendelkezé­sére. Az áfész 30 kilométeres balatoni partszakaszon végzi munkáját. Az idei főszezon kevesebb zökkenővel, gond­dal járt, mint az előző évi; az üdülők ellátását jól meg­szervezték. A gazdasági eredmény szempontjából jó évet zár­tak. A szövetkezet nyeresé­ge minden eddigi eredményt felülmúlt; ez az örvendetes tény a költségek csökkenté­sének is köszönhető. Tovább­ra is gond azonban, hogy a Balaton-pairti élelmiszerbol­tok rendkívül kis nyereség­gel dolgoznak, s emiatt a forgóeszközt, a készletet, a boltok alapteruletét ritkán áll módjukban bővíteni. Az alacsony hatékonyságú élel­miszerüzletek emiatt súlyos munkaerőhiánnyal küszköd­nek. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium ez évben segítsé­gükre sietett ugyan, s dol­gozónként körülbelül 250 fo­rint fizetésemelést tett lehe­tővé, ám ez sem oldotta meg problémáikat. A szezonban négy üzletet nem tudtak megnyitni a Balaton-parton munkaerőhiány miatt. A vendégLátóiperi egységek jobb eredményt értek el az idén, mint az előző években: a szerződéses üzemeltetési forma a máriai szövetkezet­nél is bevált. A vendéglátó­ipari forgalom mintegy 40 százalékát ugyanis ezek az üzletek bonyolították le. Kedvezőtlen évet zártak a felvásárlás szempontjából: Ennek legfőbb oka az aszály vök. A rendkívüli szárazság ugyanis, mint ismeretes, azonkívül, hogy ártott a ter­mésnek, kedvezett a kárte­vőknek. Emiatt a tőkés piac­ra szánt ára — például a hate — a tervezett mennyi­ség egy tizedére csökkent. A szokásosnál kevesebb lehe­tőség mutatkozott a küLf&Vdi piacokon a nyúl és a méz eladására. Rendkívül jő ered­ményeket ért el viszont a betonüzem, ez elsősorban olyan termékeket gyárt, amelyek a lakásépítéshez szükségesek. Például az EB— 60/19 béléstest gyártását húsz százalékkal növelték. A fejlesztési feladatokat folyamatosan végzik: Fonyó­don Jövőre elkészül egy mű­szaki-jármű viHarnossági és egy háztartási bolt A két üzlet mintegy 12 millió fo­rintba kerül. Befejezték a műanyaghuJtladék-feldolgozó üzem építését is, ez jelentős állami támogatással valósult meg. A Kéthelyen létesített beruházás értéke 58,5 millió forint « csaknem 3000 ton­na műanyag hulladékot dol­gozhat föl évente. Az ebből származó nyersanyagot tőkés piacon értékesítették, így mintegy másfélmillió dollár bevételihez jutottak. i Sx. A. Termékváltás a tabi édesipari üzemben A hetvenes évek elején hozta létre a tabi áfész a Hungaronek- iárral közösen édesipari üze­mét Az elmúlt több mint egy évtizedben jelentős sze­repe volt az üzemnek a szö­vetkezet termelési terveinek és gazdálkodási eredményé­nek alakulásában. 1981-ben például százmillió forint volt az üzem termelési értéke, és 12 millió forint nyereséget is hozott. Az üzemnek része volt abban, hogy két éve el­nyerték a kiváló szövetkezet címet Az ezt kővető években a hagyományos termékeik­nek nem tudtak folyamato­san piacot szerezni. Ezért a termelés visszaesett csökkent a létszám, s a gondok arra kényszerítették a szövetkezet igazgatóságát hogy termék- váltást hajtson végre. Ügy döntöttek, hogy a ke­nyér minőségét javító „ada­lék” az úgynevezett Unisüt G2 és G3 gyártására állnak át. Eddig az ország sütőipa­ri vállalatai ezt az alapanyai got jelentős mértékben tőkés importból szerezték be. A termékváltás lehetővé tett« az üzem további folyamatos működését. A termékváltáshoz több mint egymillió forint érték­ben a célt szolgáló gépsor! állítottak be. Az első félév­ben az Unisüt értékesítés« akadozott, mivel a sütőipari vállalatok nem ismerték kel­lően. A második félévben már növekedett a termék iránti kereslet, mindennek eredmé­nyeként az áfész édesipari üzeme az év utolsó hat hó­napjában már 25 vagonnal gyártott, s ennek értéke 13 millió forint volt. Ez az or­szágnak jelentős devizameg­takarítást jelent. A jó tapasztalatok alapján az ország sütőipari vállalatai az Unisütöt nagyobb meny- nyiségben kérik 1984-ben a tábláktól. Emellett hagyomá­nyos termékeiket is tovább gyártják. Jelenleg mézes ter­mékeket készítenek NDK- exportra. Jövőre ugyanebből Lengyelországba szállítanak nagyobb mennyiséget. Ké­szül az üzemben cukorka, s 1984-ben is folytatódik a be­vált fagylaltpor gyártása, összességében várhatóan 55 millió forint értéket állít elő az idén az üzem. Nemzetközi tanácskozás a vegyesvállalatokról Nemzetközi tanácskozás kezdődött a vegyesvállala­tokról tegnap Budapesten. A tanácskozást — a Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve — a bécsi székhelyű osztrák—francia központ szervezte, amely az eltérő társadalmi berendez­kedésű államok gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésével foglalkozik. A kétnapos rendezvényen a vegyesvállalatok alapításá­nak eddigi tapasztalatait vi­tatják meg lengyel, francia, magyar és osztrák szakértők. A tanácskozáson beszámol­tak arról, hogy az OECD-or- szágokban jelenleg több mint 400 vegyesvállalat mű­ködik a szocialista országok részvételével. Ebből több mint százban szovjet válla­latok. illetve egyesülések ér­dekeltek. A legtöbb kelet­európai érde.keltségű vegyes­vállalat az NSZK-ban, Ang­liában, illetve Franciaország­ban működik. Az elmúlt né­hány év során számos ve­gyesvállalat kezdte meg mű­ködését a szocialista orszá­gokban, így Lengyelország­ban 16, Bulgáriában 12, Ro­mániában pedig 7 vegyes ér­dekeltségű vállalkozás tevé­kenykedik. Magyarországon az elmúlt években meggyorsult a ve- gyeKVállalat-alapítási folya­mat, amelynek eredménye­ként a közös vállalkozások száma jelenleg már eléri a 23-at.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom