Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-04 / 286. szám
Politikai kultúra, közéleti aktivitás Értékelték a közművelődési munkát SZÁNTÓDI FÜZET Beszédes leletek Emberek, medvék, farkasoK A fontosabb közművelődési feladatok végrehajtásának tapasztalatairól, a továbbképzés helyzetéről és a jövő évi főbb tennivalókról tanácskoztak a közelmúltban Budapesten a megyei tanácsok művelődésügyi osztályainak munkatársai és a megyei művelődési központok igazgatói. Az évadértékelő munkaértekezleten a Művelődési Minisztérium illetékesei beszámoltak arról: a tárca hogyan segítette idén a köz- művelődési törvényben meghatározott célok valóra váltását. Ezzel kapcsolatban Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondta: az idén megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a minisztérium munkatársai az egyes társadalmi rétegek — elsősorban a kis településeken és a lakótelepeken élők — hátrányos művelődési helyzetének javításával; a legszélesebb tömegeket érintő szórakoztató. a felfrissülést, a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló tevékenységek fejlesztésével; a mindennapi élethez kapcsolódó közhasznú ismeretek erőteljesebb fejlesztésével. A minisztérium szorgalmazta az irányítás demokratizmusának szélesítését. s megkezdte a közművelődési munka gazdasági szabályozó rendszerének korszerűsítését.. A közművelődési tevékenység demokratizmusának szélesedését szolgálta a gaz- dasáígi szabályozórendszer változásának széles körű vitája, az amatőr művészeti tanácsok és az e területen működő egyesületek megalakulása és munkája. A különböző társadalmi rétegek művelődési feltételeinek javítására a minisztérium megvizsgálta a munkahelyi művelődés helyzetét BorSodAbaúj-Zemplén, illetve Heves és Zala megyében. Anyagiakkal, szakmai ér jogi tanácsadással, kiadványokkal támogatta a lakótelepi klubpályázat kapcsán szerveződő spontán közösségek törekvéseit. Az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságával közösen meghirdette és gondozta a kis településeken élő fiatalok színházba járását segítő pályázatot. Ennek nyertesei — megyei művelődési központok — több százezer forintos anyagi hozzájárulást kaptak például színházi buszok indításához. A megyei tanácsok köz-re- működésével a minisztérium áttekintette a közművelődési szakemberképzés és továbbképzés helyzetét, s a korszerűsítési tevékenység részeként az 1983 84-es tanévben Pécsen megkezdődött a népművelőképzés levelező tagozaton. A fontosabb jövő évi feladatokról szólva Kormos Sándor kiemelte: a minisztérium figyelemmel kíséri, milyen hatással van a közigazgatás átrendeződése a művelődési otthonokra. A tárca tájékoztató kiadásával segíti az érintett kultúrhá- zakat. A közoktatás és a közművelődés tartalmasabb együttműködése céljából a minisztérium szervezeti egységei módszertani füzetsorozatot jelentetnek meg — pedagógusoknak. népművelőknek, szülőknek — a közművelődésre, szórakoztatásra, testedzésre lehetőséget adó intézményekről, programokról. Folyamatosan figyelemmel kísérik és elemzik a művelődési otthonokban folyó — a mindennapi élethez kapcsolódó — szakmai munkát, különös tekintettel a politikai kultúra, a közéleti aktivitás, a közhasznú ismeretek és a családi élet fejlesztését szolgáló művelődési formákra. Ismét egy Szántódi füzet, a sorozatban a negyedik. Sági Károly: Szántód puszta története a magyar á’Uunalapításig című murikaja a heiy- ség,, illetve a környezet ’Vgé- szeti lele*anyaganak m a Innivalóját „szembesíti ’ az általános történeti események ismeretanyagával nagy szakértelemmel, tudományos hi telességgel, tisztességgel, ugyanakkor ismere; terjesztő módon, tehát közérthetően, olvasmányos, élvezetes stílusban. Mindenekelőtt áttekinti az elődök eredményeit, így a többi között Römer Flórisnait, a korszerű magyar régészet megalapítójának munkásságáról tájékoztat, s Hivatkozik Győrök György. Kuzsinszky Bálint, Graf András, Hunyady Ilona, Pillér Dezső és mások k itató- mur.'kájára. Nyolc fejezetben közli mondanivalóját, s mindenekelőtt a földrajzi környezet településfejlesztő hatását szemlélteti, majd a kő-, a réz-, a bronz-, a Korai és késői vaskor, valamint a rómaiak, a népvándorlás, a honfoglalók korának emberéről, környezetalakító szerepéről ad igen sok ismeretet. A Baiaton-part a régmúltban is vonzotta az embert (a tihanyi—szántódi átkelőhelynek mindig nagy jelentősége volt): a tó közvetlen közelében sokkal sűrűbben helyezkedtek el az őskori, római, népvándorláskori települések:, mint a víztől távolabbi tájakon. Szántódpusztán és környékén időszámításunk előtt 5500 körül telepedett meg az ember. A vonzalom érthető, hiszen a Balaton megfelelő ivóvizet adott, a hal és a környék gazdag vadállománya pedig táplálékául szolgált. A somogyi lelőhelyek azt bizonyítják, hogy a tihanyi—szántódi átkelőt már az újkőkor elején használták. A középső kőkor végére vált fokozatosan a maihoz hasonlóvá az éghajlat, ez lehetővé tette a lényegében ma is ismert növény- és állatvilág kialakulását. Persze a mostani kép már nem azonos a múltbélivel, sőt hozzátehetjük, a közelmúltbelivel sem. A Balatonnak és környékének az állatvilága ugyancsak megváltozott — évezredek, évszázadok során — főként a földművelő, állattenyésztő, halászó-vadászó ember tevékenysége következtében. Mivel érdekes adatokat idézhetünk, időzzünk el egy kicsit ennél a témakörnél! Nos, időszámításunk első századában a pannőniai medve és bölény gyakran lépett Rómában az amfiteátrumok porondjára. Medve a népvándorlás korában is élt a balatoni tájon, hiszen a gyenes- diási temető egyik sírjában barnamedve szemfogat találtak nyakláncra fűzve. 1736- ban Schlenggi Gergely bencés perjel azt írta, hogy a zalavári monostor romjai között „medvek és hasonló fenevadak” tanyáznak. A XVIII. századra megritkult ugyan vidékünkön a medve, de Mernye 1772. évi urbáriumában (a jobbágyok jogát és kötelességét szabályozó okiratban) még olvasható, hogy „mivel medvék és más ártalmas fenevadak” nagy számban élnek, a jobbágyok kötelesek ezekre vadászni. 1715- ben Zichy Imre egy forint ötven garast fizetett jobbágyainak minden elejtett hiú- zért. A XVIII. században, de a XIX. század elején gyakori még a farkas: számos határnév őrzi emlékét. (Például Kőröshegy határában a Farkas-rét.) A kéthelyi pásztort 1772-ben veszett farkas marta meg, s szörnyű halálát a helybeli plébános írta le színes tollal. (Az utolsó farkast 1880-ban lőtték a vadászok.) A rőtszínű, kisebb testű rádi- farkas üvöltését még Choino- ky Jenő professzor is hallhatta 1890-ben, amikor a földvári csárdában éjszakázott. A Balaton kipusztult emlőseinek sorában említhetjük a hódot is, és Vaj kai Aurél néprajztudós szerint a XVIII. században még számottevő vad volt a Bakonyban meg a Balaíon-felvidé- ken a jávorszarvas. Sági Károly munkája az említetteken kívül még sok érdekességet közöl a balatoni tájról, a különböző korok emberéről, aki érdekeinek megfelelően alakította — gondozta és pusztította — a természeti adottságokat; kihasználta a lehetőségeket: gazdálkodott, csatázott, egyszóval históriát csinált, nyomokat hagyott maga után és szerszámokat, ékszereket, edényeket, pénzdarabokat, amelyek néha véletlenül, máskor tudatos kutatás eredményeként kerülnek a földből napvilágra. Hogy mi mindent mondanak ezek a leletek, a többi között erről szól ez a kitűnő helytörténeti kiadvány, amely a hagyományoknak megfelelően a Sio- tour költségén és a Panoráma gondozásában jelent meg. Szapudi András Nagy,fehér csönd — Lucia, kérem, nyissa ki az ablakot, megfulladok. Lucia engedelmeskedett, örült, hogy hátat fordíthatott, így legalább zavartalanul vághatott grimaszokat az öregasszony szeszélyei miatt. Betegek valamennyien, s a család messze van. Ki tudja, mi történik otthon? Miért köteles ő állandóan alkalmazkodni a másikhoz? Igaz, Erzsi néni súlyos beteg, családi gondjai is vannak, de kinek nincsenek... Az ablakon át csípős levegő áradt a szobába. Lucia megszokott mozdulattal nyúlt a drága krémet tartalmazó tégelyért, és hozzálátott az esti szépségápoláshoz. Hiába, el kell tüntetni a kezdődő szarkalábakat. A szanatóriumban már az első napon is akadtak bámulói, még huszonéves fiatalemberek is. A korát nem titkolja, de ha nem kérdezik, nem mondja. Nem titok, hogy húszéves fia és tizenhét éves lánya van. Fölösleges volna dicsekednie azzal is, hogy elvált. Hogy szép-e? Évek óta ugyanaz az arc néz vissza rá a tükörből: egy negyvenhárom éves nő arca. A férfiak bolondulnak érte. De pár hetes kapcsolatra nincs szüksége. — Lucia, kérem, ne itt krémezze magát: nem bírom elviselni a szagokat. Az orvos is megmondta, hogy egy csokor virág az életembe kerülhet. Levegőt vehetek ebben a rohadt szobában? — kérdsz, te önmagától. — S ez így megy ma jd hetekig . . . Menjen máshova a vénasszony, ha nem tetszik neki. Én is beteg vagyok. Szívizomgyulladás, kikészült ízületek. Ügy látszik, képtelen ez a nő alkalmazkodni. — Lucia, kérem, ne értsen félre. Nem akai ,'c akadékoskodni, de tudja, félek. Olt vannak az unokák. A lányomnak rengeteg a dolga: a vöm is reggeltől éjszakáig dolgozik, hogy befejezhessek a budai házat. Meg ott a párom is. Maga még nem tudja, hiszen szép és fiatal, de bizony az élet produkál olyan dolgokat, hogy az ember azt hiszi: ezt nem éli túl. Mint a volt férjem. Beutalták Hévízre, ott összeállt egy asz- szonnyal. Harmincévi házasság után hagyott el. Akkor volt a legsúlyosabb az asztmám . . . Azt is túléltem. A mostani párom nagyon rendes ember. Nem mentem hozzá, de jól megvagyunk. Imádja a gyerekeket. Egy szúnyog, két szúnyog. Hány van belőletek? Pedig hűvös a levegő. Jönnek a meleg szobába. Itt döngicsélnek az ember füle mellett, nem hagyják aludni. Van idő gondolkodni. Nem kell te altató, se nyugtató. Talán örök lenne az álom,. így viszont arra gondol az ember, hogy mások milyen tragédiákat éltek át. Mindjárt egyszerűbbnek látja a saját sorsát. Erzsi néni zsörtölődik, kellemetlenkedik. Tegye! Elhagyta a férje, súlyos szívbeteg, az asztmáját egyre nehezebben viseli, nehezen lélegzik alvás közben is. Mi közös elhatározással váltunk el. Pedig a férjemért hagytam ott a rokonaimat, a testvéreimet, a szüléimét. A hazámat. De nem vagyok egyedül. Már nem .. . Az altatók által kicsikart álmot a villany égése szakította félbe. Erzsi néni az ágyán ül, arca szederjes, kapkodva szedi a levegőt. — Lucia, kérem, szóljon a nővérnek! Nagyon rosszul érzem magam. fiz ország lepapsai színésze Gőz István joggal lehetne címszó a leg-lexikonban: nincs sudárabb magyar színész nála széles e hazában, hiszen magassága csaknem eléri a két métert. Ö a Gőz- pista, így vált a neve fogalommá, s ez nemcsak egy különleges egyéniséget jelez, hanem magában foglalja, hogy társai között is kedvelt személyiség. Színházi alapember, akinek már az alkata is jelentéssel bír egy-egy előadáson. — Bicskei Gábor most megjelent, Amatőrök színjátéka című könyvéből tudom: Miskolcon, a Manézs Színpaddal kezdődött pályája. — Pontosabban úgy indult, hogy én középiskolásként a Csortos Gyula Színpad tagja voltam, így találkoztam Lengyel Pállal, s többen elhatároztuk a Manézst. Azt a színpadot, mely szinte legendás hírnévre tett szert fennállásának idején, pro- i dukcióik — melyekben Gőz Istvánnak jelentős szerepe volt — országos sikert arattak. A Négerek imájára, a Végtisztességre, a Sámánénekre azóta is hivatkoznak amatőrszínházi berkekben. — Hogyan került Kaposvárra? — Bereményi Géza egy operettjét, az Ollálát mutattuk be, az író hívta fel rám Ascher Tamás figyelmét, aki egyébként Zsámbéki Gáborral látott is bennünket néhányszor. Szerződtek velem. Ha nem is egyszerre, de többen jöttünk Miskolcról: Cse- lényi Nóra, a Lengyel testvérek, Imre István, Simány Andrea. Gőzpista végigjárta a színésszé válás lépcsősorát, most áll az utolsó előtt. Nyolc év alatt afféle életfőiskolát végzett el; szerepek hosszú sorával bizonyítva, hogy jeHurrá! Így megy ez három hétig. Erzsi néni rosszul van. Erzsi néninek orvoshiánya van. Erzsi néni elmegy a francba! Végre csend. Egy szúnyog, két szúnyog ... Talán imádkozni kellene, mint gyerekkoromban. Istenem, add, hogy ne legyek beteg, hogy a fiamnak sikerüljön a felvételi, hogy a lányom meggyógyuljon, hogy együtt élhessek valakivel, aki szeret. .., hogy éljek. Ügy éljek, mint az egészséges emberek. — Jó reggelt! — köszön rá az ápolónő. — Lucia, tegnap volt hőemelkedése? Erzsi néni, ébresztő! Volt hőemelkedése? Erzsi néni, térjen már magához! Erzsi néni... Jé- zusmária! Doktor úr, jöjjön azonnal! Erzsi néni tüdeje már nem sípol, a szívével sincs már probléma. Lucia fehér arccal botorkál az ágyához. Erzsi néni szájaszögletében apró mosoly. Örökre ott marad . .. Ambrus Ágnes les karakterszínésszé érett. Már úgynevezett csoportos színészként is kapott fontos szerepeket. A gyerekközönség sokszor tapsolhatott neki. Ö volt az Öz, a csodák csodája című Baum-mese észért vágyakozó Szalmaembere; valóságos csoda volt, ahogy — mintha csontja sem volna — csetlett-csuklott testével a színen. A Piinokkió- ban a gaz Macskát, a Sir Gawain és a Zöld lovagban három állatot is játszhatott, és Holló úr lehetett a Hólci- rálynőben. De megkeresték a feladatok a felnőttelőadásokon is. A Candide-ban, a Képzelt betegben, a Mesél a bécsi erdőben, a Mágnás Miskában, a Kabaréban, a Bíbor szigetben, a Szentivánéji álomban, a Víg özvegyben, a Marat halálában, a III. Richárd- ban, Ács János kísérleti színházában, és legutoljára a Liliomban. — Melyek voltak a legfontosabbak? — A gyerekdarabokból úgy érzem, a pinókkióbeli szereljem. A felnőttszínházi előadásokból fordulópont volt a Mesél a bécsi erdő konferan- sziéja. A Kabaré Schultz bácsija ugyanilyen fontos volt. Az természetes, hogy a Marat halála utcai énekese a legkedvesebb feladataim közé tartozik. És a Liliom Hugója ... _ Hugó hordár, aki kicsit felszeg, de a gátlásosokra jellemző nagy akarás is él benne: lesz még belőle kávéhá*- tulajdonos! Életideálja — * ezzel szinte Liliom nem vállalt életmódját reprezentálja ellenpólusként — a kispolgári lét. Gőz alakítása emlékezetes remeklés. — Űj oldaláról mutatkozott be a napokban: Etűdök című pantomimestjét láttok. A közönségnek is nagyon tetszett. — A mozgásművészsettel Karsai Jánosnál ismerkedtem. Néhány színházi szerepemben jó hasznát vettem a mimes mesterségnek, a mozgástechnikának. Ennek a műsornak elemei már tíz éve születtek, estté most »Itt ösz- sze Kardos Tibor és Fusck László baráti közreműködésével. Beszélgetünk még filmszerepeiről — Gazdag Gyula, Sándor Pál alkotásaiban játszott fontos epizódokat —, a szabadtéri játékokról, kedvenc időtöltéséről, a szörfözésről, a dzsesszzenérőL, a prágai Cvoei együttesről, és egy amerikai pantomimesről, akit Nancyban ismert meg. Gőzipista azt hiszem még sok kellemes pillanatot taiv tógát nekünk, nézőknek. I- U SOMOGYI NÉPLAP Filmplakátokból nyílt kiállítás Barcson, a művelődési házban. A város kisiskolásai rend- | szeres látogatói az érdekes bemutatónak 1 Gőzpista
