Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
A város és a községek kapcsolata Ruhacímkék az ország minden tájára A járási hivatalok megszűnnek: a döntést tíz évig tartó előkészítő munka, széles körű vita előzte meg. A járás kifejezést először az 1920. évi V. törvénycikk használta. A maihoz hasonló közigazgatási rendszer pedig az 1700-as évek közepén alakult ki. A felszabadulást követően jelentős szerepük volt a járásoknak. Az 1970-es évekre azonban — a gazdasági fejlődés eredményeként — az önállósult járási érdekek megszűntek, s vele együtt a járási tanácsok is. Az élet parancsolta szükségszerűség a tanácsi szervezet egyszerűsítése, korszerűsítése, az ügyintézés gyorsítása, a helyi közigazgatás önállóságának növelése, és a közös érdekek alapján az együttműködés bővítése. — A változás hogyan éritt- H a kapösvari városi tanácsot? — kérdeztük dr. Kovács Ferenc tanácselnököt — Kaposvár vonzáskörzetébe 18 községi és nagyközségi közös tanács tartozik majd: ezek megyei irányításában kell közreműködnünk. A községi tanácsok 74 község igazgatását látják el, s területükön majdnem 60 ezer ember él, kis híján annyi, mint a megyeszékhely lakossága. — Kaposvár vonzásközpont. Milyen volt, s milyen lesz ezután a város és a községek kapcsolata? — A város nem veszi át a járási hivatalok eddigi feladatait. A községi tanácsokat a megyei tanács irányítja, képviseli érdekeiket, a város és a község kapcsolatában az egyenrangúság érvényesül. A városi tanács nem hozhat rendeletet a városkörnyékre is kiterjedő érvénnyel és a végrehajtó bizottság sem bocsáthat ki a községi végrehajtó bizottságra kötelező határozatot. Kapcsolatainkat kizárólag a mel- lerendeltség alapján kell szélesítem. ' Ilyen kapcsolat létezett már eddig is: a városra és szűkebb környezetére például együttesen készült rendezési terv, amelyet aztán a város környéki községi tanácsok is elfogadnak. Együtt készítettük el az építési telkek terveit, de a községi tanácsok önállóan döntöttek a kialakítás üteméről és intézkednek az értékesítés módjáról. Hasonlóképp történt — igaz, még a járási hivatal közreműködésével — a VI. ötéves terv előkészítése is, és a közlekedés javítására tett intézkedéseket is megelőzte az érdekek egyeztetése. Ezeket a módszereket ezentúl majd a tanácsok elnökeiből álló város környéki bizottság fejleszti tovább. A településfejlesztésen kívül a különböző igazgatási feladatok hatékonyabb, eredményesebb ellátására is van lehetőség tanácsok között a társulás létrehozására. Erről egyébként már egyeztettük elkép■ zeléseinket a tanácselnökökkel, A tanácsok alapvető feladata az, hogy gondoskodjanak a település fejlesztéséről, szervezzék a lakosság szükségletének kielégítését, biztosítsák az államigazgatási feladatok megoldását. Az együttműködés sokféie lehet, kiterjedhet a tervezési, az építési feladatok elvégzésére, a kulturális vagy sportrendezvény lebonyolítására, lehetőséget biztosít folyamatos feladatellátásra. Ilyennek látszik például a már meglevő szervezetekkel a parkgondozás, a köztisztasági feladatok elvégeztetése, vagy költségvetési üzem, esetleg gazdasági-műszaki ellátó szolgálat létrehozása a szolgáltatás és ellátási szempontból összetartozó. kölcsönösen egymásra utalt települések között A* együttműködés elvi alapja a résztvevők egyenjogúsága és mellérendeltsége. Az viszont természetes, hogy aki nagyobb részt vállal az anyagi terhekből, az együttműködés előnyeiből is nagyobb mértékben részesedik. Kaposvár középfokú ellátást is nyújt, a környező települések lakói bizonyos szolgáltatásokat csak itt vehetnek igénybe. Ezért a város intézményhálózatának, termelőüzemeinek fejlesztését, működtetését nem lehet kizárólag városi ügyként kezelni. A város és a környékéhez tartozó települések között a munkaerő foglalkoztatásán, az ellátáson és szolgáltatásokon túl is kialakult az egymásrautaltság: ez a legkülönbözőbb szakterületeken is igényű a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést... A tanácsok rendelkezésére álló pénzt akkor lehet a legeredményesebben felhasználni, ha együttes fejlesztésekéi, közös beruházásokat is megvalósítunk, Eddig is volt erre példa: Kaposváron nem tudtuk megvalósítani a kényszervágóhelyet. A mernyei tanácsnak viszont volt erre alkalmas épülete, s mi pénzzel járultunk hozzá a kialakításához. — Alá és fölérendeltségi viszony a város és a községek között csak azokban a hatósági ügyekben lesz, amelyekben első fokon a községi szakigazgatási szerv járt el és a jogszabály a városra ruházza a másodfokú feladatok elvégzését. — A város eddig is az egész kaposvári járásra kiterjedően szervezte az egészségügyet és a sportot. A községi munkát illetően tapasztalataink kedvezők: a községi tanácsok — a városi szak- igazgatási szervek segítségével — képesek lesznek ellátni feladataikat, s eleget tudnak tenni a megnövekedett követelményeknek. Az igazgatási munkában kialakult jó hivatali módszereket meg kívánjuk tartani és szeretnénk alkalmazni. Azzal azonban számolni kell, hogy több területen jelentős lesz a változás: az önállóságból és mellérendeltségből következik, hogy a „mindennapi” találkozás nem szükséges és nem is lehetséges. Ha viszont konzultálni kell szakmai kérdésben vagy segítséget nyújtani, a városi szakigazgatási szervek a községek rendelkeT zésére állnak. . — Miként szolgálja a köz- igazgatási átszervezés az állampolgárok érdekeit? — Ismét jelentősen bővül azoknak az állampolgári ügyeknek a köre, amelyeket a községben intéznek. Azzal, hogy egy szervezet a közigazgatás láncszeméből kiiktatódik, gyorsabbá válhat az állampolgárok és a község ügyeinek elintézése. Ez jelentős elősegítője lehet a tanácsi demokrácia fejlődése révén a szocialista demokrácia továbbfejlődésének, hiszen az ügyek intézése a lakosság részéről még ellenőrizhetőbbé válik. A községeknek feladataik elvégzéséhez nagyobb önállóságra van szükségük. Egyes járási feladatok már korábban megszűntek: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felügyelete például a megyei tanácshoz, az egészségügy és a sport irányítása a városhoz került, másutt a művelődés- ügyi és munkaügyi feladatokat sem a járási szervezetben vegeztek. A gyakorlat igazolta, hogy ezzel a közigazgatási munka fejlődése is követte a társadalmi fejlődést. A mostani átszervezés révén a képviseleti demokrácia tartalmában kiteljesedik, a közvetlen demokrácia fórumai pedig életszerűbbé válnak, a lakosság közvetlen részvétele az ügyek intézésében bővül; az állampolgárok, a település lakói még inkább sorsuk irányítói és a közös elhatározások aktív végrehajtói lesznek. Az átszervezés révén növekszik annak lehetősége, hogy a tanácsok jobban éljenek a helyi erők mozgósításával, felhasználásával. — Van-e még bizonytalanság az átszervezés ügyében és hogyan igyekeznek azokat feloldani? — A rendező elvek és módszerek ismertek: tudjuk, hogy mit, mikor és hogyan kell végrehajtani. Ebben a vonatkozásban tehát nincs bizonytalanság. Azt azonban ma még lehetetlen megállapítani, hogy az ajánlott módszereken túl még mi szükséges ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célt. Folyamatos ismeretbővítésre, állandó ellenőrzésre van szükség: beidegző- dött régi szokásokról kiül lemondani és újakkal kell felváltani őket. Olyan folyamatról van szó, amelyben lehet bizonytalanság is. Alapvető kérdésekre azonban ez nem vonatkozik. — A Központi Bizottság október 12-i határozata óta sokakat foglalkoztat az átszervezés. — Szilveszterről újévre természetesen nem változhat meg minden. A szervezeti változással kapcsolatos személyi problémákat megnyugtatóan sikerült megoldani. Arra a kérdésre is többé-ke- vésbé könnyen válaszolunk, hogy hol milyen hatáskörök lesznek a községekben és kiknek kell azt ellátni. A személyi és anyagi feltételek biztosításával kapcsolatos kérdésekre aggályokra ma nehezebb válaszolni. Ezekhez időre van szükség és gazdasági helyzetünk határozza meg az anyagi igények kielégítésének ütemét. A járási hivatalok megszűnése után a községek képesek lesznek a tőlük elvárható módon dolgozni és a városi tanács is megfelel-e a vele szemben támasztott követelményeknek. Nem kell félteni a helyi tanácsot: tevékenységük sokat fejlődött, munkájukkal rászolgálnak a bizalomra. Nem minden nehézség nélkül, de biztos, hogy megbirkóznak a feladatokkal és egyre jobban élnek majd az új lehetőségekkel. Nem lesz gondok nélküli ez a munka, a nagyobb hatáskör, nagyobb felelősségei is jár, több munkát és terhet is jelent. Munkájukban azonban számíthatnak a megyei irányító szervek, a városi tanács és apparátus segítségére, a lakosság aktív közreműködésére. Ünnepi a hangulat a karádi papírüzemben. Még egy utolsó erőfeszítés, és a dolgozók elmondhatják: az idén is eredményes évet zártak. Ruha- és gyógyszercimkéket, tasabokat, csomagolóipari termékeket készítettek itt, elsősorban az óra-ékszer-, valamint a Bizományi Áruház Vállalat részére. A vágóteremben negyvenen serénykednek.; a bedolgozókká! együtt ebben az évben húszmillió forint bevételt értek el. Az üzem gyors határidővel szállit, ezért állandó megrendelőjük a budapesti Finomkötö.ttái u-gyár, az Ágynemű- és Fehérnemű- g.vár. A papírűaem „gazdája”, a helyi áfész januártól új részleget indít, nyomdaipari termékek előállítását kezdi meg. A szövetkezethez tartozó ge- rézd pusztai kártyafeldolgozóüzemnek ebben az évben már hárommillió forint a bevétele. Bővül, új elemekkel gyarapodik gazdasági egyiittmííkiidésnnk Veress Péter külkereskedelmi miniszter nyilatkozata a magyar —szovjet árucsereforgalomról A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányszintű delegációjának, tárgyalásai befejeződtek Moszkvában. A küldöttségek aláírták a két ország 1984. évre szóló árucsereíorgalmi jegyzőkönyvét. A tanácskozásokról, valamint a jövő évi közös tennivalókról Veres Péter külkereskedelmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. — Népgazdasági terveink megalapozásában mindig is nagy jelentősége volt a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy hosz- szabb és rövidebb időszakokra olyan megállapodásokat kössünk, amelyek mindkét ország számára előnyösek, s hozzájárulnak a tervekben megfogalmazott célok teljesítéséhez. Hazánk számára — a világgazdaság jelenlegi állapotában — különösen lényeges s biztonságot nyújt az a tény, hogy 1984-ben a Szovjetunió és Magyarország árucsereforgalmi volumene tovább növekszik, és több mint 8,6 milliárd rubelt ér el. — Mindenekelőtt azt szeretném kiemelni, hogy a magyar—szovjet árucsereforgalom olyan időszakban bővül tovább, amikor a világkereskedelem stagnál vagy csökken. Kölcsönös kereskedelmünk növekvő nagyságrendje politikai és gazdasági szempontból egyaránt jelentős, meghatározó jellegű. A most aláírt jegyzőkönyv gyakorlatilag egy fejezete az 1981—1985-ös évekre vonatkozó árucsereforgalmi megállapodásnak és más gazdasági együttműködés számottevő eredményeit, amelyeket a KGST-országok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex program teljesítése során értünk el. — Hozzá kell tennem: a jegyzőkönyvben rögzítetteket mindkét aláíró fél alapprogramnak tekinti 1984-re. A tárgyalásokon megállapodtunk, hogy az év folyamán tovább keressük azokat a területeket, ahol az együttműködés bővíthető, új elemekkel gazdagítható. Tehát nem egyszerű, „áruért árut” viszonyról van szó, hanem ennél sokkal többről: a termelés, a műszaki élet, a gazdaság minden lehetséges és kölcsönösen hasznos kapcsolatáról. — Jó érzés volt tapasztalni már az előkészítés, majd a tárgyalások során azt a nyílt, baráti légkört, amely a delegációk között folytatott beszélgetéseket jellemezte. Az elhangzottakból — s a végeredményből is — kitűnt: kölcsönös a törekvés egymás helyzetének megértésére, s arra, hogy együtt keressük a megoldásokat, amelyek elősegíthetik népgazdaságaink gyarapodását. — Az említett 8,6 milliárd rubeles áruforgalom összetétele rendkívül sokszínű. Alkatrészek az Orion gyárnak. Jaszfényszarún üzemei az Orion gy ír egysége: itt készítik a fekete—fehér televíziók nyomtatott áramköreit, az Orion hifi-tornyok es különböző hangsugárzók alkatrészéit, s Budapest«! »lerdifc ossz*. Ami a magyar vásárlásokat illeti: természetesen jövőre is döntő jelentőségű lesz az energia- és nyersanyagbehozatal, számottevő a szovjet gépipar szállítása. Csak kiragadva néhányat közülük: különféle traktorokból 3600 darab, tehergépjárműből 4000, személygépkocsiból 27 400 érkezik jövőre a Szovjetunióból. Elektronikaiipari termékekből i 33 millió, fémmegmunkáló gépekből 12 millió rubel értékben vásárolunk. És ami a lakosság számára szintén nem lényegtelen: 17 ezer varrógép, 40 ezer hűtőgép, és számos más tartós fogyasztási cikk, kerékpár, hordozható tv-ké- szülék, és porszívó is szerepel importlistánkon. — Kivitelünk néhány nagyobb tételéből említsük meg, hogy jövőre 7600 Ikarus autóbusz készül szovjet megrendelésre, 230 millió rubel értékben szállítunk autóbusz-itartalókalkatrészie- ket. Exportunkban szerepelnek híradástechnikai és számítástechnikai berendezések, hajók, úszódaruk, mező- gazdasági gépek, mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek, könnyűipari fogyasztási cikkek. — A növekvő nagyságrendek növekvő követelményeket is állítanak elénk. Vállalatainknak az ideinél nagyobb erőfeszítésre, szervezettebb munkára, jobb teljesítményekre lesz szükségük, hogy a jegyzőkönyvben ■ rögzített exportköteiezettsé- gednket teljesíteni tudjuk. A kölcsönösen igényelt termékek mindkét fél számára fontosak. A ma gazdasága nem viseli el a késedelmes, a minőségileg nem kielégítő szállítást, mert az hiányt, kárt okoz, és nehezebben korrigálható következményekkel jár. mint korábban, a mostaninál nyugodtabb világgazdasági környezetben. — Végezetül szeretném megerősíteni, hogy a Moszkvában aláirt dokumentum a kölcsönös érdekeknek megfelelően szilárd alapot ad es a Szovjetunió és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok további tervszerű fejlesztéséhez. Nem lesz kevés azoknak a dolga, akikre a vállalt kötelezettségek teljesítése hárul. Mégis: mindent meg kell tennünk, hogy a következő esztendő végeztével is a Szovjetunió megbízható kereskedelmi partnerének mondhassuk magunkat. Ez a mi gazdaságunk számára meghatározó feladat. SOMOGYI NÉPLAP Érdekazonosság, együttműködés
