Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
I Fázik? Vegyen föl nagykendőt! tPárizsd tudósítások arról adnak hírt, hogy ismét divat — tegyük hozzá, praktikus divat — a nagykendő viselése. No, persze nem olyan vastag, az alakot el- formátlanító, miint nagyanyáink berüinerkeendője vodlt. Vékonyabb, mutató- sabb, de azért melegen tartja a fázós vállat, hátat, a reumás derekat. Készülhet négyszögletes formára (ekkor duplán hajtva viseljük) vagy három- szögtetűme. Ha kötésre vagy horgolásra rászánjuk magunkat úgy vékony fonal kettős szálával dolgozunk. A kendő azonban készülhet például vékonyabb skótkockás puha szövetből is, amelynek a szélét egyszerűen kirojtozzuk. Rajzunk kétféle viselési módot is bemutat: 1. Féloldalasán vállra terítve, a derékon baloldalt megkötve. 2. Elől a két végét keresztezve, és a ruha övével leszorítva. B. K. Fűtés és egészség A lakások és a munkahelyek fűtésekor mindig olyan „mikroklíma” megteremtésére törekszünk, amely az embernek jó közérzetet, komfortérzést biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, többé-kevésbé egyenletes hőelosztásra, kellő nedvességtartalomra, az égéstermékek elvezetésére és a levegő rendszeres cserélődésére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű „fel- fűteni”, az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20— 22 C fok között érzi jól magát, ez jelenti számára a „komfortzónát”. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékleten már erősen kimelegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — intenzitástól függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését. Műhelyekben, szerelőcsarnokokban és hasonló munkahelyeken ezért 12—18 C fok közötti hőmérséklet látszik ideális- naik. A fürdőszobákban és a zuhanyozókban kb. 24 C foknak kell lenn! ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hüléses betegségek kialakulásában általánosan ismert. A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sokkal kevesebben vannak tisztában. Annyit mindannyian észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen elbágyadunk, elálmosodunk, csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja afe ember tevékenységét, sőt, bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet. Amikor pedig kimelegedve, megizzadva kilépünk a szabadba vagy hűvösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni, s így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyenletes hőelosztás. A lakószoba fűtése például akkor igazán jó, ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több, mint 2—4 °C, a hőmérséklet napi ingadozása pedig nem haladhatja meg a 3—6 °C-ot Az említett követelményeknek az etázs-, a központi- és a távfűtés felel meg a legjobban. A gázkonvektorok is jól szabályozhatók, helyes üzemeltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőelosztást biztosítanak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a meteorológiai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a „komfortkiíma” követelményeinek. A térbeli hőeloszlás is kevésbé egyenletes. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérsékFelvételre keresünk kaposvári munkahelyre: középfokú végzettséggel, vezetői gyakorlattal rendelkező munkahelyi vezetőt, gépko&ivezetőt és sírásókat. Vidéki munkahelyre — Nagyatádra, Siófokra: sírásókat. Jelentkezés a vállalat központjában, Kaposvár, Mező Imre u. 2., illetve a vidéki kirendeltségeknél. Somogy megyei Temetkezési Vállalat (78297) lete 80 °C fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelenlevő por pörkölődik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszárazság, a köhögési inger és a szomjúság. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi-, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel vagy egyszerűen kevés víz folyamatos párologtatásával lehet ezen segíteni. Etázs-, központi- és távfűtésnél káros égéstermékekkel nem kell számolni. A kályhák használatakor viszont nagyon lényeges, hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermék maradéktalan elvezetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelőanyagtól függően — megadott időközönként tisztítani kell. Ugyanilyen fontos az előírásoknak megfelelő kezelés, a helyes tüzelési technika. A zárt, fűtött helyiségekben előbb-utóbb kedvezőtlenül megváltozik a levegő ösz- szetétele. Csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxidtartalom, az emberek bőréből, ruhájáról, valamint használati eszközökről különböző szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. A levegő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodunk. Jotjl szakértőnk írja: Új és módosított tényállások a szabálysértésben Az 1968. évi I. törvényben szabályozott csaknem harminc, valamint a többször módosított 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendeletben meghatározott több mint százötven rendelkezésből a módosítás több mint száz tényállást érint. Ezek részletes ismertetésére nincs lehetőség, ezért csak. a gyakoriságuk, illetve súlyuk miatt legfontosabbakat ismertetjük, valamint egy-két érdekesnek mondható rendelkezést is megemlítünk. Üj tényállásként szabályozzák a hatóság félrevezetését. Elég gyakran előfordul, hogy felelőtlen, unatkozó, rosszindulatú személyek valótlan tény, vagy való tény elferdített bejelentésevei a hatóságokat szükségtelen intézkedésre kényszerítik. Mivel ilyen cselekmények elkövetéséért korábban nem volt lehetőség felelősségre vonásra, a módosítás megszüntette ezt a hiányosságot. E szerint a hatóság félrevezetése miatt a rendőrség ötezer forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. Kisebb módosítás történik az egyesülési jog megsértését szabályozó rendelkezésben. Magyarországon ma az egyesülési jog úgynevezett alapvető jog, amelyet az alkotmány biztosít. Az egyesületek létrehozásának és működésének feltételeit az 1981. évi 29. sz. törvényerejű rendelettel módosított 1970. évi 35. számú törvényerejű rendelet szabályozza. A működés alapvető jogi garanciája a felügyeleti szerv által történő nyilvántartásba vétel. A korábbi szabályozás annak a cselekményét minősítette szabálysértésnek, aki olyan egyesület vagy szervezet tevékenységében vett részt, amelynek nyilvántartásba vételét nem kérték, vagy azt megtagadták, illetőleg amelyet feloszlattak. A módosítás kiterjeszti arra is, aki a felügyelő szerv tilalma ellenére az egyesülés szervezését folytatja, illetve aki olyan egyesület vagy szervezet tevékenységben vesz részt, amelynek megszűnését a felügyelő szerv megállapította. Az igazgatási szabálysértési hatóságok által évente elbírált ügyek közel egyhar- madát teszik ki a tulajdon elleni szabálysértések és ezen belül több mint kilencven százalékban lopás miatt történik a felelősségre vonás. Nagyon gyakori az önkiszolgáló boltokból történő, valamint az úgynevezett mezei lopás. Ezeket a cselekményeket többségében a társadalmi tulajdon sérelmére követik el. Az, hogy valamely ilyen cselekmény bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek minősül, elsősorban Ötletek gyűrűre... az éltulajdonított érték mértéke az úgynevezett elkövetési érték határozza meg. Nem is olyan régen, 1979- ben változott a jogszabály, mely a korábbi ötszáz forintról ezer forintra emelte ezt az értéket. Alig négy év telt el és a gazdasági, értékviszonyok változása további módosítást igényel. A jelenlegi szabályozás az értékhatárt kétezer forintra emeli. E szerint aki kétezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, kétezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálásit, kétezer forintot meg nem haladó anyagi hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, megvalósítja a tulajdon elleni szabálysértést. Nem változott az a rendelkezés, amely szerint úgynevezett minősítő körülmények fennforgása esetén a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény is bűncselekménynek minősül. Ezeket a minősítő körülményeket az 1978. évi IV. törvény (Btk.) tartalmazza. Nemcsak az értékhatárt emeli a módositás, hanem a kiszabható büntetés mértékét is. A korábbi tízezer forinttal szemben húszezer forintban állapítja meg a büntetési tétel felső határát, ami a szabálysértések körében rendkívül magas. Ebből következően a tulajdon elleni szabálysértés miatt megállapítható pénzbírság a büntetés igen súlyos formája lehet, amely megfelelő eszközt biztosít a szabálysértési hatóságoknak a büntetéskiszabási szempontok kellő mérlegelésével, a differenciált és egyéniesített bírságpolitika alkalmazására. A tulajdon elleni szabály- sértésekhez hasonlóan az orgazdaság szabálysértési változatánál is felemeli az értékhatárt kétezer forintra, valamit a kiszabható pénzbírság felső határát húszezer forintra. A pénzügyi-, jövedék- és vámszabálysértések, illetve bűncselekmények elhatárolását jelző értékhatárt is érinti a módosítás. A korábbi tízezer forinttal szemben, ha az adócsökkenés, illetve az áru belföldi forgalmi értéke a húszezer forintot nem haladja meg, minősül a cselekmény szabálysértésnek. A büntetés felső határa húszezer forint, ha e cselekményeket a jelzett értékhatáron belül szándékosan követik el. Ha az elkövetés gondatlan, a cselekmény értékre tekintet nélkül szabálysértésnek minősül és a büntetés legfeljebb tízezer forintig terjedhet. A pénzügyi szabálysértések elbírálásánál az értékegybefoglalásra vonatkozó szabályozást a módosítás hatályon kívül hch'ezi. A deviza szabálysértések keretében emeli még a módosítás az értékhatárt Amennyiben a sértett érdek az ötezer forintot nem haladja meg, a szándékos elkövetés ekkor minősül szabály- sértésnek. A büntetési tétel felső határa húszezer forint A nem jelentős értékre történt gondatlan elkövetést a törvény enyhébben bünteti. Dr. Vörös Tamás (Folytatjuk.) OTTHON ÉS CSALÁD : Fiatalok kezén gyakran látni a most divatos vékony kis ezüstgyűrűkből jónéhányat Többnyire oly módon, hogy egy ujjúkra is többet, kettőt-hármat húznak. Ötleteink néhány divatos formát mutatnak be, amit ötvösnél lehel elkészíttetni. vagy aki ügyes, ezüstszálból maga is elkészítheti, variálva egy-efy szép gyöngyszemmel. Vendégváró ételek Göngyölt kolbász Hozzávalók 4 személyilök: 13 dkg sütőkolbász fejenként, 4 evőkanál olaj, 1 csomag mélyhűtött leveles tészta, 4 szelet ementáli sajt, 1 tojás. A kolbászt forró olajban kb 12 percig sütjük. Lehűtjük. A leveles tésztát hagyjuk felengedni és kinyújtjuk. Négy részre osztjuk és 1—1 szelet sajtot teszünk rá. Egy-egy db kolbászt teszünk rá, és a tésztát ráhajt juk. Tetejét fölvert tojással bekenjük. A tésztát megnedvesítve sütőlapra tesszük, -és előmelegített sütőben 20 percig sütjük. Burgonyapürét és vegyes salátát adunk hozzá. Gombás tojás Hozzávalók 4 személy részére: 20 dkg főtt sonka, 20 dkg ementáli sajt, 1 doboz gomba, 1 dikg vaj, petrezselyem és snidling, 8 tojás, só, bors, 1,5 dl tejszín, 1 tojás sárgája, édes-nemes paprika. A sonkát és a sajtot kockákra daraboljuk. A gombát jól lecsöpögtetjüik. Egy tűzálló edényt kiválasztunk, és a sonkát, sajtot és gombát beletesszük. Petrezselyemmel és snidlinggel ' megszórjuk. A tojásokat felverjük és ráöntjük. Sózzuk és borsoz- zuk. A tejszínt, tojás sárgáját, borsot, sót és paprikát összekeverjük, és óvatosan hozzáöntjük. Előmelegített sütőben 20 percig sütjük. Sült virsli Hozzávalók: 2 db virsli, 6 szelet angolszalonna, 6 csík ementáli sajt (3 cm széles), gyöngyhagyma A virslit hosszában három részre vágjuk úgy, hogy a végén egyben maradjon. A sajt- és szalonnadarabotkait (2—2 darabot) a virsliszele- tek közé helyezzük, grillsütőbe tesszük, és kb. 3—4 percig sütjük, mindkét oldalán. Melegen tálaljuk. Hozzá pirított kenyeret és mustárt vagy csemegeuborkát adunk. Gyöngyhagymával tálaljuk. "V Hortobágyi kolbász Hozzávalók: 6—8 db sütni való kolbász, 1 evőkanál olaj, 1 szál újhagyma zöldjével együtt, 1 paradicsom (lehet mélyhűtött is), zeller- saláta (üveges). A kolbászokat olajjal megkenjük, és grillsütőn ropogósra sütjük, vagy serpenyőben megsüljük, hogy szép barna legyen. Az újhagymát megtisztítjuk, megmossuk és hosszában vékony csíkokra vágjuk. A paradicsomot megmossuk, és 8 részre vágjuk. Mindent együtt tálalunk és hozzá burgonyasalátát adunk körítésként. Burgonyasalátát héjában főtt burgonyából készítünk, és hagymás, ecetre?, cukros lével leöntjük, borssal ízesítjük. Zellersalátával díszítjük. Szilveszterezzen az Erzsiké presszóban Siófokon. Bőséges ital- és pezsgőválaszték, sör- és borkorcsolyák. Hangulatos zene, tánc „Tombola” éjfélkor. Asztalfoglalás Siófok, Dózsa György u. 11. alatt az Erzsiké presszóban”. (359075)
