Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
A magyar népgazdaság 1984. évi terve A termelő ágazatok fejlődése (Folytatás az 1. oldalról) Az ipari termelésnek 1984- ben az eddiginél is nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a külgazdasági egyensúlyi helyzet javításához. A terv azzal számol, hogy az ipari termékeknek mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitele erőteljesen nő, és számottevően emelkedik a behozatalt gazdaságosan helyettesítő termékek termelese is. Csökken és ösz- szetételében változik az ipari termékek iránti belföldi kereslet, amit az ez évinél jobb színvonalon kell kielégíteni. Mindehhez meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, a termékek korszerűségét és minősegét javító műszaki fejlesztést, növelni kell a versenyképes termékek termelését. Az eddiginél eredményesebben kell e célokra felhasználni a meglévő kapacitásokat és a kisvállalkozások lehetőségeit is. Folytatódik az energia- és anyagmegtakarítást szolgáló programok és akciók végre- hatása. Az energiagazdálkodási program eredményeként további igen jelentős energiahordozó-megtakarítás . érhető el. A program keretében folytatódik a nagyfogyasztók fűtőolaj-felhasználásának földgázzal, villamosenergiával vagy szénnel történő helyettesítése. A lakosság megfelelő szénellátását a szénnemesítő eljárások kiterjesztése is szolgálja. A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése programjának keretében különösen a kohászati termékek, a műanyagok és a cement fajlagos felhasználásának mérséklésében várható előrelépés. A program végrehajtása révén az ipar anyagfelhasználásának 0,5—1 százaléka takarítható meg. A melléktermék- és hulladékhasznosítási program feladatai alapvetően a keletkező hulladékok minél teljesebb körű, új területekre is kiterjedő begyűjtésére, valamint e hulladékok hasznosításának növelésére irányulnak. A népgazdaság energiafelhasználásának növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni. A széntermelés több mint 25 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 7 milliárd köbméter lesz. Az energia- hordozók behozatala a villamosenergia kivételével nem növekszik. A kohászatban a belföldi értékesítés mérsékelt csökkenése mellett a kivitel számottevően emelkedik,"főleg a magasabb feldolgozottsági fokú termékek értékesítése nő. A gépipar termelése a kivitel igen dinamikus növelte- désével összefüggésben az ipari átlagot meghaladóan emelkedhet. A belföldi értékesítés csak a gazdaságos importhelyettesítés erőteljes fokozása révén közelítheti meg az ez évit. A fejlett tőkésországokba irányuló gépipari kivitel elsősorban járműipari termékekből, szerszámgépekből és tartós fogyasztási cikkekből, valamint bérmunkák révén növelhető. A fejlődő országokba a beruházási gépek, ezen belül a komplex rendszerek kivitelének fokozására van lehetőség. A szocialista országokba elsősorban híradás- és számítástechnikai termékek, a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gépek, egyes járműipari termékek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, az elektronikai berendezések és az orvosi műszerek kivitele emelkedhet. Az építőanyag-ipar termelése kismértékben nő. A nagyberuházásokhoz szükséges építőanyagok (cement, kő, kavics, vasbeton szerkezetek) iránti igények csökkennek, nő viszont a kereslet a szigetelőanyagok, az üveg- és finomkerámiaipari termékek iránt Az építő- anyagipar fontos feladata, hogy jobban alkalmazkodjon a lakosság, a magánlakásépítés igényeihez. A vegyipar termelése — a kivitel emelkedése, a mezőgazdaság növekvő igényeinek kielégítése végett — az ipari átlagot meghaladóan bővül. A jövő évben már termel az új katalitikus krakküzem, s ez számottevően növeli az értékesebb kőolajipari termékek arányát Sor kerül a pvc-porgyártó kapacitások jobb kihasználására és az új polipropi’.én- üzem belépésére. A termelésben nő a magasabb fel- dolgozottságú termékek részaránya. Jelentősen emelkedik a polipropilén, a nitrogén műtrágya, a gyógyszerek, a növényvédő szerek és a gumiipari termékek exportja. Kozmetikai és háztartásvegyipari termékekből a lakossági igények minél teljesebb kielégítésére kell törekedni. A könnyűiparban is a legfontosabb feladat a kivitel gyors növelése. Emellett javuló színvonalon kell kielégíteni a várhatóan változó belföldi igényeket is. A kereslethez való gyorsabb alkalmazkodást segíti az új szervezeti formák elterjedése, a bedolgozó tevékenység kiterjesztése. Az élelmiszeripar termelése — mivel néhány nyersanyagból az aszály miatt kevesebb termett és több terméket nehéz értékesíteni — kismértékben nő. Az átlagosnál gyorsabb lehet a fejlődés a hús-, a tej-, a tartósító-, a cukor-, a szesz- és bőriparban. Növelni célszerű az exporttermékek feldolgozottság! fokát. Az építési feladatok mérséklődnek, az építési-szerelési tevekenyseg csökken. Folytatódik a termelés ösz- szetételenek változása: nagymértékben csökkennek a beruházási, emelkednek a fenntartási és felújítási, valamint a lakosság részere végzett munkák. A mérsékelt kereslet és a szabályozás változásai elősegítik a vállalkozási készség kibontakozását Hozzájárulna« ennez a tovaooi szervezeti változások is. Szükséges, hogy az építőipari vállalatok saját kezdeményezésükből, részlegeik önállósítása révén is korszerűsítsék belső szervezeti, érdekeltségi es elszámolási rendszerüket. Az építőiparnak 37—38 ezer, korszerű technológiával kivitelezett lakás felépítésére kell felkészülnie, ehhez a szükséges kapacitás rendelkezésre áll. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél jelentősen nagyobb lehet és kismértékben meghaladhatja az 1982. évi színvonalat. Ezen belül a növénytermesztés eléri, az állattenyésztés felülmúlja- azt. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége várhatóan tovább nő. A terv gabonafélékből legalább 15 millió tonna betakarításával számol. Ez a hazai ellátás mellett módot ad számottevő kivitelre is. Az olajos növények vetésterülete és termésátlaga kismértékben emelkedik, a többlet főleg a kivitelt növeli. A cukorrépa ez évit megközelítő vetésterülete megalapozza a megfelelő belföldi ellátást. Zöldségfélékből a termés növekedését az átlagtermés számottevő növelésével kell elérni. A gyümölcstermés is jelentősen felülmúlhatja az ideit. Az állattenyésztésben a meglevő állatállomány fenntartása a cél. A szarvasmarha-tenyésztésben a feladat továbbra is a húshasznosítású állomány gyors fejlesztése, emellett a tejelő tehéná'- lomány megőrzése, a fajlagos tejhozam javítása. A sertés- tenyésztésben el kell terjeszteni az olcsóbb tartási és takarmányozási módszereket Tovább szükséges folytatni a fajlagos energia- és anyag- ráfordítások mérséklését. A kielégítő belföldi ellátás mellett mód nyílik a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitelének növelésére is. Ehhez javítani kell a külkereskedelmi munkát, újabb értékesítési lehetőségeket kell feltárni. A vízgazdálkodásban bővülnek a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és-tisztítás kapacitásai. Javul az árvízvédelem biztonsága, folytatódnak a Balaton vízminőségét védő munkák. Az áruszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően, kismértékben emelkednek. A belföldi szállítások az ez évi körül alakulnak, a külkereskedelmi szá1- litás erőteljesen bővül. A szállítások torlódását előrelátó felkészüléssel, a külföldi vasutakkal való eredményesebb együttműködéssel, a kapacitások jobb kihasználásával, a hétvégi rakodások arányának növelésével kell megakadályozni. A személyszállításban a helyi tömegközlekedés teljesítménye a fővárosban az ez evihez hasonló, a vidéki településeken nagyobb lesz. Az egyéni személygépkocsi-közlekedés növekedési üteme kissé mérséklődik. A közlekedésben a fajlagos energiafelhasználás csökken. A jövő évben üzembe helyezik az északi—déli metróvonal Élmunkás tér és Ár- pár-hid kö7.ötti szakaszát, a kiszélesített Árpád-hidat és a Róbert Károly körút Váci út és Lehel út közötti részét. Befejeződik az M 3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának építése, a Kelenföldi pályaudvar vágányhálózatának rekonstrukciója. A villamosított vasútvonalak hossza további 100 km- rel bővül. A postai szolgáltatások közül dinamikusan emelkednek a távközlési teljesítmények. A távbeszélő főállomások száma emelkedik, ezen belül a lakástelefonoké 22 ezerrel nő. Oj telefonközpont átadására kerül sor Tatán. Jelentős központbővítés lesz Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten és Siófokon. Foglalkoztatottság. A lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes korú lakosság és az aktív dolgozók számának csökkenése folytatódik. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban várhatóan mérséklődik, a kereskedelemben és a nem anyagi szolgáltatások körében kismértékben nő. Egyes szakmákban és területeken továbbra is jelentkezhet munkaerőhiány, ezt jobb munkaszervezéssel, , a munka termelékenységének növekedésével kell feloldani. Az iparban, az építőiparban ' és a közigazgatásban megkezdődik a 40 órás munkahétre való áttérés. Ezt a vállalatok és az intézmények saját erejükből valósíthatják meg. Az 1984. évi terv fontos célja, hogy a lakosság fogyasztása a nehéz körülmények között se csökkenjen. Ezért a terv azzal számol, hogy az egy főre jutó reál- jövedelem — a körülmények tervezett alakulása esetén — eléri az 1983. évit. A keresetszabályozás rendszere és mértékei csak viszonylag szűk körben változnak. A terv ezen túl a régóta fennálló kereseti aránytalanságok mérséklésére és egyes kedvezményeket cé- 'o«ra külön beriejlesztesi lehetőséget irányoz elő. Bővül az ez évben bevezetett új típusú bérszabályozás köre és bevezetésre kerülnek újabb bérezési formák is. Mindezek alapján az átlagos nominálkeresetek mind a ■ munkások és alkalmazottak. .' mind a termelőszövetkezetekben dolgozók körében az ez évinél gyorsabban, 4,8—5 százalékkal emelkednek. A jövő évben módosul a bérbesorolási rendszer is, ez jobb lehetőséget ad az egyes dolgozók keresetének nagyobb, a teljesítményektől függő differenciálására. A pénzbeli társadalmi juttatások a jövő évre tervezett intézkedések hatásával együtt majdnem 12 százalékkal fe- ; lülmúlják az. ez évit., A fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal emelkedik. Ebből mintegy 4,5 százalék az idei központi árintézkedések és a piaci árváltozások : .együttes hatosára következik be. A jövő évi központi ár- intézkedések' elsősorban a I támogatások mérséklését, jobb árarányok kialakulását, az ellátás biztonságának fenntartását,- a. külgazdasági egyensúly javítását célozzák. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni ellentételezésére a havi 2800 ben elsőbbséget adnak a telepszerű, többszintes lakó- házépítésnek, a víz- és csatornahálózat bővítésének, valamint az egészségre ártalmas vizű települések vízellátása javításának. Az észak-pesti szennyvíztisztító biológiai fokozatának üzemBeruházások A terv a beruházások volumenének kb. tízszázalékos csökkentését irányozza elő. A mérséklés az átlagosnál nagyobb az állami, ezen belül is a nem termelő beruházások körében. Elsősorban az új beruházások kezdése mérséklődik, de néhány területen a folyamatban levők is lassabban valósíthatók meg. Állami beruházásokra az ezévinél 7—8 százalékkal kisebb összeg használható fel. Ebből a műszaki lehetőségeknek megfelelően folytathatók az 1935-ig befejezésre tervezett nagyberuházások, lezárul a szolnoki papírgyár rekonstrukciója. A többi állami beruházás előirányzatait a terv differenciáltan, a fő célokra összpontosítva határozza meg. Az ez évinél számottevően nagyobb összeg használható fel a szénhidrogéniparban és a telefonhálózat fejlesztésére, kevesebb az út- és vasúthálózat, a rádió-televízió műbe helyezésével javulás várható a Duna vízminőségében is. Folytatódik a településeknek az országos földgázhálózatba történő bekapcsolása. A községekben a lakosság bevonásával javul a belterületi utak, járdák kiépítettsége. sorszóróhálózat, a központi lakásépítés, valamint a kórházak és klinikák fejlesztésére. Üj építésigényes fejlesztések lényegében csak uz egészségügy, a művelődé., t és a lakásépítés területv i kezdődhetnek. Az ez évin 1 kevesebb beruházást valósíthatnak meg a tanácsok is., A terv a vállalatok és a szövetkezetek beruházási ráfordításának 5—7 százai 'kos csökkenését veszi számításba. Ennek én1.ekében a gazdasági szabályozás egyes elemeiben a gazdálkodó szervezetek pénzforrásait szűkítő, módosítások történtek. Csökken az állami túnfOíjaíáe a z-- ge. A központi és hitel források elsősorban az exportképesség javítását, az energiafelhasználás ésszerűsítését, az anyagtakarékosságot és a technológiák korszerűsítését, a hulladék- és másodlagos nyersanyagok hasznos:ásá t célzó jövedélmező fejlesztések megvalósítását segíthetik. forint alatti nyugdíjak, valamint a rendszeres juttatások emelkednek. A kiskereskedelemben gondoskodni keli arról, hogy a lakosság áruellátása megfelelő, a kínálat kielégítő, a lehetőségek szerint javuló legyen. A belkereskedelemben is folytatódik a szervezeteknek a piaci versenyt, a jobo munkát ösztönző korszerűsítése. A lakosság életkörülményei tovább javulnak. A terv azzal számol, hogy a lakosság saját erejének bevonásával, a hitelek, valamint az állami pénzeszközök felhasználásával 70—74 ezer — ebből 11 ezer állami — lakás épül. Az újraelosztásra felhasználható állami bérlakások számának növekedése segíti a városi lakásigények jobb kielégítését. A személyi tulajdonú lakásépítés meny- nyisége tovább nő. A terv nagy figyelmet fordít a ma- gániakás-építés feltételeinek — az építőanyag-ellátásnak, a telek- és közműellátásnak, a hitelfeltételeknek — a javítására. Az egészségügyi ellátásban a kórházi ágyak száma 1300- zal emelkedik, az év végén meghaladja a 100 ezret. Ja- ' ul a kórházak technikai ellátottsága is. A bölcsődei helyek számának növelésével az ellátottság megközelíti a 20 százalékot. A fejlesztések döntő részben a lakótelepekre koncentrálódnak. Az óvodai férőhelyek száma több mint ötezerrel emelkedik, az óvodai ellátottság 92 százalékra nő, a zsúfoltság mérséklődik. Az év folyamán több mint 1100 általános iskolai osztályterem létesül. A váltott napszakú oktatás aránya tovább csökken. A középiskolai oktatás körülményéit javítja mintegy 140 osztályterem létesítése és az intézményhálózat belső tartalékainak további hasznosítása. A felső fokú oktatás tárgyi feltételei Pécsen, Miskolcon, Debrecenben és a budapesti Műszaki Egyetemen javulnak. Folytatódik az ELTE rekonstrukciója. Befejeződik az Operaház . felújítása. Megkezdődik a Nemzeti Színház építésének előkészítése. Kiemelkedő jelentőségű a Széchényi könyvtárnak a Budavári palotába való költöztetése. A Televízió adásidején belül nő a színesadás-idő. A tanácsok fejlesztéseikNemzeJközi gazdasági kapcsolatok A terv elsődleges célja a külkereskedelmi mérleg egyenlegének további számottevő javítása. Ehhez mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus' növekedése szükséges, mjközben. a behozatal nterri émelkeŰhét. Mivéf a mezőgazdaság'-élelmirzeripa- ri termékek kivitele az ez évi aszály miatt alig" hő, az ipari termékek kivitelét az átlagosnál gyorsabban kell növelni. A terv azzal számol, hegy a termelés szerkezetének átalakítása, a termékek minőségének. versenyképességének növelése, az értékesítési lehetőségek felkutatása, a javuló piaci munka megalapozzák a kivitel dinamikus bővülését. A nagy fokú takarékosság, a fajlagos energia- és anyagfelhasználás javulása, a drága importot helyettesítő termelés növekedése pedig lehetővé teszik a behozatal ez évi színvonalon tartását. Ezzel megvalósítható, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt külkereskedelmi forgalom passzívuma az ez évinél jóval kisebb, a konvertibilis valutákban elszámolt forgalom aktívuma pedig lényegesen nagyobb legyen. A terv, céljainak megvalósítása érdekében, számol további külföldi hitelek felvételével is, az eddig kialakult banki és nemzetközi intézményi rend keretei között. * * * A népgazdasági terv céljainak megvalósulását — vál- ...tozatlanul nehéz és több tekintetben romló külgazdasá- gi körű.menyek közölt — a gazdasági szabályozórendszer, az állami költségvetés, a hitelpolitikai irányelvek, az állami gazdaságszervező tevékenység és az évközi irányító munka együttesen alapozza meg. Az e területeken hozott döntések meghatározzák a gazdaságirányító szervek feladatait. A Minisztertanács az 1984. évi alapvető gazdaság- politikai célok elérése érdekében fontosnak tartja a külső és belső tényleges folyamatokhoz. a feltételezettől esetleg eltérő körülményekhez való rugalmas és folyamatos alkalmazkodást, a szükséges döntések késedelem nélküli meghozatalát. A Minisztertanács felkéri a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és az intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy munkájukat a terv céljait és követelményeit szem előtt tartva végezzék, segítsék azok valóra váltását. (MTI) A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat 1984. február 1-től 1989. január 31-ig terjedő ötéves időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadja Állandó jelleggel üzemelő: Piac pecsenyesütő, Kaposvár, Vásárcsarnok, IV. o. Idény jelleggel üzemelő: Napsugár pecsenyesütő, Fonyód— Bélatelep, Napsugár camping, IV. o. üzleteit. A pályázatokat legkésőbb 1984. január 26-ig lehet leadni a vállalat központjában, Kaposvár, Ady Endre u. 2. I, emelet 2. sz. alatt, ahol pá- pályzati űrlapot is adnak. \ versenytárgyalás 1984. január 27-én, 9 órakor jsz a Kapos Komplexum bárhelyiségében, köz- gyző jelenlétében. A szükséges tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást Regős Istvánné gazdasági igazgatóhelyettes és Lukács Vera tervcsoportvezető ad. ' _____________E.x-.im
