Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
Az országgyűlés ellogadla az 1984. é<i költseovelési javaslatot (Folytatás az L «idolról) — Az életszínvonal bosszú Sdőn át töretlenül emelkedett, az életkörülmények érezhetően javultak, és kiegyenlítetté váltak, mindez számottevő politikai kohéziós ban- Eaért a XII. pártkongresszus, midőn meghirdette, hogy az életszínvonalat a jóval nehezebb körülmények közepette is meg keB őrizn i, s az életkörülményeket, ha szerény mértékben is, javítani kell, egyúttal politikánk egyik alappillérét szilárdította meg. Azóta is — minden szorongató gond és váratlan akadály ellenére — sikerült ebben megbecsülésre méltó, ha nem is minden szempontból eredeti szerint való eredményeket elérni. Jövőre is fizetőképességünk megőrzésének vagyunk kénytelenek elsőbbséget adni — mondotta Faluvégi Lajos. Ezért nem téveszthetjük szem elől azt az összefüggést sem, hogy hitelképességünk megítélésében fontos tényező a belpolitikai stabilitás, amely nem csekély mértékben az életszínvonal alakulásától függ. Amikor azt mondjuk, hogy legfőbb szociális vívmányainkat továbbra is roeg- védjük, ezt elsősorban arra a meggyőződésünkre alapozzak, hogy a hiányzó erőforrásokat, az elszenvedett veszteségeket képes pótolni a dolgozó emberek közössége megnövekedett felelősségérzetével és megújulási készségével. Számolnunk kell azzal is, hogy amikor a reáljövedelmek népgazdasági szinten nem nőnek, a társadalomban fokozódik a jövedelmi különbségek iránti érzékenység. Nem általában a nagyobb, hanem az indokolatlanul nagy, a teljesítményekkel alá nem támasztott jövedelmek ellen kell fellépnünk. A jövő évi életszínvonalelőirányzatokról az Országos Tervhivatal elnöke elmondta: a cél az volt, hogy a lakosság fogyasztása és az egy lakosra jutó reáljövedelem megmaradjon az idei szinten, az áruellátás jó színvonalú legyen. A jövedelmek kiáramlásának és a fogyasztói árak emelkedésének olyan arányát és mértékét alakítottuk ki — mondotta — amely teret ad a teljesítmények szerinti differenciálásnak és az áremelkedés mértéke szempontjából még elviselhető. A fogyasztói árakat érintő intézkedéseket azokra a cikkekre és szolgáltatásokra összpontosítjuk, amelyekben nagyarányú az állami támogatás, és amelyek körében az áremelkedés hozzájárul ahhoz, hogy a piaci egyensúly javuljon, a kínálat bővüljön. Arról gondoskodunk, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkeket érintő árintézkedések hatását a szociális szempontból legjobban rászoruló rétegek köreben a lehetséges mértékben ellensúlyozzuk. Ez lehetővé teszi, hogy az átlag alatti nyugdíjak és a családi pótlékok vá sérlóerejét megőrizzük, de •rra sajnos nem ad módyt, hogy < minden érintett csakedett forgalomnak megfelelően korszerűen fogadhassák ott a - hazánkba érkező vendégeket. Angyal Imre (Veszprém m. 4, vk.), a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének csoportvezetője a tanácsi gazdálkodás kapcsán szorgalmazta, hogy a helyi szervek kapjanak nagyobb önállóságot mindenütt, s ennek pozitív példáit idézte szükebb pátriájából. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitában elhangzottakra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. Bevezetőjében köszönettel nyugtázta a képviselői észrevételeket, utalva arra, hogy az ülésszakon széles körben foglalkoztak gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekkel. A kormány megvizsgálja a javaslatokat, intézkedik a hasznosíthatok megvalósításáról. A miniszter a vitában elhangzottak alapján szólt arról, hogy az erőműépítési programot az állami tervbizottság jövőre áttekinti, az ezzel kapcsolatos döntéseket széles körű koordináció eredményeként fogja meghozni. Egyes mezőgazdasági termékek értékesítési gondjairól kifejtette, hogy a kormányzat segít a bajokat orvosolni és a mezőgazdaság egyes területeit távlati termeléspolitikai kérdésekre is választ ad. A pályakezdők helyzetéről elhangzott felszólaláshoz kapcsolódva elmóhdotta, hogy a kormányzat az új bértarifarendszer kialakításával is segítette helyzetüket, ám a helyi vezetőkön múlik, hogy a lehetséges kedvezményekkel miként élnek. A kultúra és az oktatás költségeinek kapcsán fölvetett észrevételekre Hetényi István azt válaszolta: az er- digieknél is jobban kell fáradozni azon, hogy a kulturális értékeket megfelelően támogassuk és eljuttassuk a lakosság még szélesebb tömegeihez. Nem vitatható — fejtegette a pénzügyminiszter —, hogy az alacsony nyugdíjú- aik nehéz helyzetben vannak, de eddig is születtek őket támogató intézkedések. A legalacsonyabb nyugdíjak — a miniszter véleménye szerint — megőrizték reálértéküket, bár kétségtelen, hogy sajnos ez a reálértek alacsony. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1934. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban 'és részleteiben, az eredetileg beterjesztett ösz- szegekkel egyhangúlag elfogadta. Apró Antal, az országgyűlés elnöke bejelentést és javaslatot tett a képviselőknek. Elmondta: az utóbbi időszak feszültségei ellenére Európa népei reménykedéssel várták, hogy megegyezés születik a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták csökkentéséről folyó szovjet—; amerikai tárgyalásokon. — Közismert — mondotta, hogy a Szovjetunió rendkívül nagy erőfeszítéseket tett ennek elérésére, a konstruktív javaslatok egész sorát terjesztette elő, s mindkét fél biztonsági érdekeit szem előtt tartva törekedett a megegyezésre. Apró Antal a népünk véleményét kifejező kedd esti megmozdulásról is szólt, amikor az országház előtt a fiatalok és a békemozgalom más képviselői , sok tízezer honfitársunk jelenlétében átadták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács felhívását, amelyet több mint két és félmillió magyar állampolgár látott el egyetértő kézjegyével. Ezek az aláírások kifejezik a magyarok millióinak tiltakozását az amerikai rakéták ellen — mondotta az országgyűlés elnöke. Az országgyűlés az elhangzottakat állásfoglalásként egyhangú szavazással elfogadta. Ezzel a parlament téli ülésszaka befejezte munkáját. Apró Antal kellemes ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánva búcsúzott képviselőtársaitól. (MTI) Parlamenti tudósítónk jelenti Figyelmet keltő somogyi javaslat A jövő évi népgazdasági tervvel és költségvetéssel kapcsolatos parlamenti vitában tegnap szólalt jel dr. Guba Sándor, megyénk 4-es választókerületének képviselője. Különös figyelem kísérte a kistermelők érdekképviseleti szervének létrehozását szorgalmazó javaslatát. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának vitájában keményen fogalmazott Radnóti László csurgói képviselő. — Mire alapozza azt a föltevését, miszerint a következő évi terv esetleg évközi módosításra szorulhat'.’ — Elsősorban arra, hogy az idei terv teljesítésével kapcsolatban most, az év utolsó napjaiban is vannak bizonytalansági tényezők. Az ismert dunai szállítási nehézségek miatt az exportra gyártóit termékek egy része kamionra vagy vagonra vár. — A jövő évi költségvetés kulcskérdése továbbra is az ország fizetőképességének megtartása. Ez azt jelenti, hogy jobban kell gazdálkodni. Nyugtalanítja ez azokat a gazdasági vezetőket, akik eddig is mindent megtettek a tartalékok kiaknázása, az anyag- és energiatakarékosság vagy a jobb munkaszervezés érdekében. — Mindez eszembe juttatja a nemrég elhunyt berzen- cei ■ Csalfa Mari nénit, aki évente megjósolta a világ végét. Komolyra fordítva a szót: efféle borúlátásra gazdasági életünkben sincs ok, tartalékaink és lehetőségeink ugyanis valóban nagyok. Jelentős eredmény volna például, ha meg tudnánk szüntetni a két gazdasági év között tapasztalható törést, ilyenkor, év végén, mindenütt hajrá van. Az aktákban levő anyagokat föl kell dolgozni, hogy ne maradjon készlet. A különféle pénzma- radékokat mindenáron elköltik — olykor nem is túl észszerűen —, mondván; „kárba ne vesszen”. Januárban azután a hajrát helyenként pangás váltja föl, hiszen például még nem állnak rendel. kezésre az import alapanyagok. A bázisszemlélet feloldására már eddig is történlek lépések. Gyorsítani kell ezt[ a folyamatot, mert ez az egyik feltétele annak, hogy megfelelő átmenet jöjjön létre a két gazdasági év között. Klabuzai Miklós a terv- és költségvetési bizottság ülésén vett részt. — Hogyan fogadták a tervet a bizottság tagjai? — Általános volt a vélemény, hogy a vártnál kedvezőbb feltételeket ad a munkához, s hogy az 1984. évi költségvetés rugalmasabb a’ korábbiaknál. Szóvá tették viszont azt a feszültséget, hogy a kisvállalkozásoknak, gmk-knak előnyösebbek a bérezési feltételeik, mint az állami vállalatoknak. Előbbiek egy sor bértételt költségként könyvelhetnek el, míg a nagyüzemek bérszabályozása jóval szigorúbb. A megye jövő évi tervének ismeretében Pásztóhy András a göllei napközi otthonos iskola bővítésének eltolódásával kapcsolatban tett fel kérdést a képviselőcsoport ülésén. — Mi a legfrissebb hír a beruházással kapcsolatban? — Ha csak egy mód lesz rá, 1984 őszén megkezdődik az építés. Ez a régóta orvoslásra váró gond azért foglalkoztat különösen, mert vá. lasztóirn előtt már 1980-ban arról beszéltem, hogy törekedni fogok a megoldás elősegítésére. — Ha a körülmények úgy hozzák, hogy a bővítés a következő választásig sem kezdődik el, lesznek talán, akik ezt személyes kudarcának tekintik. — Sajnos a képviselői munkával kapcsolatban sok a tévhit. Vannak, akik úgy gondolják, a képviselő milliókról dönt vagy hogy egy ilyen döntés csak egy telefonjába kerül. Valójában a képviselő csupán a terv nyújtotta realitások határai közt tehet valamit. Ehhez kapcsolódóan a somogyi képviselők közül többen elmondták, hogy a választópolgárok nem kapnak megfelelő képet a különféle törvényjavaslatok előkészítésében végzett képviselői munkáról. Csupán az egyhangú szavazást látják, de azt nem, hogy a végső döntés előtt milyen parázs viták zajlanak az országgyűlési szakbizottságokban. Márpedig az új választási törvény érvényre juttatásának fontos feltétele lesz a képviselői munka sokrétű bemutatása. Bíró Ferenc Ezután a kistermelés fokozódó jelentőségéről szólt, megjegyezve, hogy a Hazafias Népfront érdeme e mozgalom felkarolása, a megfelelő vitafórumok megteremtése, s nem utolsósorban az, hogy a gazdáknak alkalmat teremt egymás tapasztalatainak megismerésére, a hasznos módszerek megismertetésére. Ennek ellenére — tette szóvá — szükség lenne arra, hogy megteremtsék a kistermelők érdekképviseletének szervezettebb, összehangoltabb formáit. Iádnak változatlan maradjon a jövedelmi helyzete. Faluvégi Lajos beszédének befejező részében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évek tanulságai azt mutatják: új fejlődési pályát tartósam csak egy módon alapozhatunk meg; azzal, ha javítjuk a gazdaság szervezettségét, ha a lehető legteljesebben hasznosítjuk az alkotó emberi energiákat. Mindehhez elengedhetetlen, hogy átfogóan korszerűsétsüfc a gazdaságirányítás rendszerét. Ez nem szükebb értelemben vett gazdasági, hanem legalább ennyire társadalmi ügy is. Egy-egy nagyobb lépés megtétele és időtállósága nagy mértékben attól függ, hogy a társadalom és annak különféle csoportjai mennyire fogadják el az iránymutató törekvéseket, mennyire azonosulnak azokkal. Pártunk Központi Bizottságának a jövő évi tervről és a költségvetés irányelveiről szóló állásfoglalása a sürgető mai tennivalókra és a jövő követelményeire egyaránt tekintettel van. A képviselők számára vitára bocsátott előterjesztés ennek szellemében készült. Jelképesen szólva: olyan utat jelölt ki társadalmunk számára, amelyen, ha nagyobb erőfeszítések árán is, de kitérés nélkül haladhatunk tovább — mondotta Faluvégi Lajos. Ruisz Lászlóné (Vas megye, 1. vk.), a Sabaria cipőgyár főosztályvezetője felszólalásában arra kereste a választ, hogyan lehelne meg- , oldani a kisközségek üzlet- hálózatának fejlesztését, amelyet jelenleg a rendelkezésre álló eszközök, hitelfeltételek nem tesznek lehetővé. Kovács Károly (Budapest, 40. vk.), a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára jelentős sikerként értékelte, hogy ‘ idén a lakosság fogyasztása és reáljövedelme a tavalyihoz képest nem csökkent. Kiemelte: á szakszervezetek változatlanul kiállnak a teljes foglalkoztatottság mellett, s ezzel nem ellentétes az a véleményük: elengedhetetlen a munkaszervezés és az ösztönzés gyengeségeinek megszüntetése, a munkaerő ésszerű foglalkoztatása. Or. Guba Sándor A szakkönyv termelőeszköz Is A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója emlékeztetett arra, hogy hazánk mezőgazdasága az elmúlt évtizedekben az intenzív fejlődés útjára lépett. Ez a szakasz azonban a korábbinál sokkal bonyolultabb feladatokat hoz, nehezebb követelményeket támaszt, jóval összehangoltabb, átgondoltabb tevékenységet igényel. Az ágazat megújulásában — az anyagiakon kívül — szerepet játszik az is: vajon rendelkezésre állnak-e a szükséges szakkönyvek, avagy nélkülözni kényszerülünk azokat? Itt arra utalt, hogy — Erdei Ferencet idézve — a szakkönyv egyben termelőeszköz is. Elmek ellenére a magyar könyvkiadás mintha megfeledkezne erről — állapította meg, hozzátéve, hogy a könyvek megjelenése meglehetősen vontatott, a kézirat átadásától általában egy év telik el a megjelenésig, de nem ritka az ennél hosszabb átfutás sem. Ez azért érdemel figyelmet, mert manapság az új ismeretek rakéta-sebességgel avulnak el. Erre, s a terjesztés ésszerűbb megszervezésére nagyobb gondot kellene fordítani. A képviselők megszavazzáka tör vény jav állatot. (Fotó: Mikó László felv. — Télefotó — KS) Szigethy Dezső (Győr m. 14. vk.), a Soproni Vasöntöde műszaki osztályvezetője, a pénzügyminiszterhez intézte szavait: támogatást kért a soproni határátkelőhely bővítéséhez, .hogy a megnőveSOMOGYI NÉPLAP
