Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatit az 1 oldalról) A törvényjavaslat végül arról is rendelkezik, hogy az alkotmányt módosító új szabályok 1984. január 1-én, a választásokkal kapcsolatos úi rendelkezések pedig az 1983. évi általános választás kitűzésének napján lépnek hatályba — mondotta. Dr. Antalffy György (Csong- rád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemig tanára, a jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára kiemelte, hogy az alkotmány módosításáról beterjesztett törvényjavaslat a szocialista törvényesség jegyében irányozza elő államéletünk korszerűsítését, egyes alkotmányos intézményeink továbbfejlesztését. A ' javaslat egyaránt kiterjed a jogszabály- alkotásra, a végrehajtásra, a választási rendszerre, s a köz^azgatás szervezetére, vagyis egymással összefüggésben álló alapvető intézményeket érint. Az alkotmányjogi tanácsból szólva megállapította: ilyen intézmény mindeddig nem szerepelt jogi életünkben, s lényegében a jogalkotás központi és utólagos ellenőrzését valósítja meg. Az alkotmányjogi tanács nem „bíróságként”, hanem az országgyűlés egy sajátos szerveként kísérné figyelemmel a jogszabályok alkotmányosságát. A bizottság egyetértett azzal, hogy erősödjék a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alkotmányos jogállá sa, s hasonló egyetértést alakult ki az ■ államigazgatási rendszer átalakításának kérdésében, valamint a választási rendszerünk korszerűsi- tését illetően is. A napirendhez több hozzászóló nem volt. Az ország- gyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Markója Imre igazságügyminiszter terjesz- ' tette elő az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. számát is befolyásolhatja. A túl magas létszámú testületek nem válhatnak elég vita- és munkaképes fórumokká. A törvényjavaslat azt indítványozza. hogy a tanácsi testületek létszáma jelentősen, mintegy 20—25 százalékkal csökkenjen. Az új testületi létszámok kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a helyi viszonyokat. a településele jellegét és a lakosság lélekszámút. Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat, ha mindent megteszünk következetes va- lóraváltásáért, hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét — mondotta Markója Imre. Dr. Gajdócsi István (Bács- Kiskun m. 13. vk.), a Bács- Kiskun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke a testület álláspontját tárta a képviselők elé. Többek között elmondotta: a bizottság tagjai egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a törvényjavaslat mérföldkő a szocialista demokrácia kibontakoztatásában; úgy épít az eddig bevált elemekre, hogy eközben továbbfejleszti azokat, és kiszűri azt, ami felett eljárt az idő. A törvény csak akkor érheti el a célját, ha az állampolgárok — fokozott felelősségtudattal — azokat juttatják mandátumhoz, akikben megbíznak, akikről tudják: jól képviselik majd az ő érdekeiket. Jót és jól választani viszont csak akkor lehet, ha ismerik a jelölteket — hangoztatta —, s a törvényjavaslatot a bizottság nevében elfogadásra ajánlotta. Bibók Istvánná (Csongrád m. 7. vk ), a mórahalmi Vörös Október Tsz szakmunkása kiemelte, hogy a tervezet — a társadalmi vitákat követően — már a közvélemény akaratát tükrözi. A vitát élénk érdeklődés kísérte. ami arra utal, hogy a választópolgárok szívesen élnek a gazdaságot és a politikát, valamint az ország építését befolyásoló nagyobb beleszólási lehetőséggel. MARKÓI A IMRE: Indokolt előbbre lépnünk választási módszereinkben Az igazságügyminiszter bevezetőben kiemelte: a választási rendszer és a választójog minden államban hű kifejezője az uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyoknak, s egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. Így van ez a szocialista társadalmakban is, ahol a választási rendszer és a választójog a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának fontos megtestesítője és megvalósítója. Törvényszerű, hogy pártunk és kormányunk társadalmunk egészét, s ezen belül is elsősorban a gazdaság- irányítás rendszerét és a politikai intézményrendszert illetően folyamatosan keresi azokat az újszerű megoldásokat, amelyek révén eredményesebben megvalósíthatjuk társadalompolitikai és gazdaságpolitikai elképzeléseinket. A beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő politikai és jogi jelentősége miatt különös gonddal készítettük elő, s e munka során maximálisan igyekeztünk érvényesíteni a törvényelőkészítés demokratizmusára vonatkozó követelményeket. A választó- jogi törvényjavaslat soha nem tapasztalt érdeklődést váltott ki közvéleményünkben, ez a tömeges érdeklődés egyértelműen jelezte, hogy a szocialista demokratizmus elmélyítése társadalmi és gazdásági fejlődésünknek egyre inkább folyamatosan érvényesülő alapvető elemévé, illetve igényévé válik — mondotta Markója Imre. Emlékeztetett rá, hogy a törvénytervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa más társadalmi szervekkel együttműködve széles körű országos társadalmi vitára bocsátotta. A több mint 1300 fórumon több tízezer résztvevővel lezajlott vitakon mintegy 25 ezer észrevétel és javaslat hangzott el. A tapasztalatok számbavétele egyértelműen bizonyította, hogy választási rendszerünk lényegében jói szolgálta a néphatalom, a szocialista nemzeti egység megvalósulását, ugyanakkor arra is ráirányította figyelmünket, hogy az alkotmányban és a választási törvényben megfogalmazott céljainkat nem mindig sikerült töretlenül, következetesen valóra váltanunk. A választásokkal kapcsolatos politikai szemléletünkben és módszereinkben, de a jogi szabályozásban is indokolt előbbre lépnünk, bizonyos változtatásokat bevezetnünk. • A képviselői és a tanácstagi választásokon két, vagy több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik, s most az új választási törvényjavaslat jogi eszközökkel is biztosítani kívánja. hogy az egyéni választókerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két SOMOGYI NÉPLAP vagy több jelöltet állítsanak. A törvénytervezet értelmében a társadalmi életben jelentős szerepet játszó kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét — az országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékát — az országos választási listán jelölnék és választanák meg. Jogaik és kötelességeik természetesen teljesen azonosak lennének az KOROM MIHÁLY: egyéni választókerületekben megválasztottak jogaival és kötelességeivel. Visszahívásukról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés döntene. A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások szükségessé tettek a szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a választás alkalmával minden választópolgár három szavazólapot kap: egyet-egyet a választókerület országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt képviselőknek megválasztásához. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a községi közös tanácshoz tartozó, s nem a közös tanács székhelyén levő társközségben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságálnak is tagjává válik, a törvénytervezet tehát e rendelkezésével a társközségekben bevezeti az elöljáróság intézményét. Tapasztalati tény. hogy a testületek működésének tartalmát a testületek tagjainak Általános egyetértésre, támogatásra talált Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elöljáróban arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézményeire. Az MSZMP XII. kongresszusa is működésük demokratizmusának erősítését tekintette az egyik legfontosabb feladatnak. A párt a társadalomban betöltött vezető szerepe folytán nagy figyelmet fordít politikai intézményeink sorában a népképviseleti testületek rendeltetésszerű működésére. Hivatásával együtt jár a gondoskodás arról, hogy az megfeleljen hazánk társadalmi viszonyainak, kifejezze szocialista közéletünk valóságos szükségleteit, a ma és a holnap igényeit, követelményeit. Ez a szándék közüggyé vált, általános egyetértésre, támogatásra talált a törvény- tervezetről lefolytatott széles körű társadalmi vitákban, s megfogalmazódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a párt központi bizottságához eljuttatott állásfoglalásában is — állapította meg a képviselő. Az új javaslatokról szólva kiemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét — Ezt főként az indokolja — mondotta —, hogy amíg az elmúlt évtizedben társadalmunk számos területén tovább fejlődtek a szocialista demokrácia intézményei és tartalmi vonásai, addig a választások sok helyütt leszűkültek a szavazás mozzanatára, a voks leadására. Magának a szavazásnak is megvan természetesen a társadalmi jelentősége, mivel az állampolgárok számára azonban az általánosan elfogadott politika érvényesülésén túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, képviselik, valósítják meg. A többes jelölés általánossá tétele tehát a személyes bizalomnyilvánítás lehetőségét gyakorlatilag kiteljesíti, intézményesen garantálja. — Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló új törvény megalkotása a szocialista demokrácia további elmélyítését, kibontakozását előmozdító fontos aktus. Kedvező lehetőséget teremt az állampolgári aktivitás növelésére. E lehetőség valóra váltása azonban sokoldalú, felelős politikai munkát követel mindannyiunktól. — Meggyőződéssel valljuk, hogy az új .választójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének, összefogásának erősítéseben újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály. Dr. Bognár Rezső (Hajdú- Bihar m. 6. vk.), akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára kifejtette, hogy a jelölés a választási rendszer egyik legérzekenyebb es legfeleiós- ségteljesebb pontja, hiszen ez az első lépés abban a folyamatban, hogy valaki a nép- képviseleti testület tagjává váljék. Véleménye szerint a jelöléstől való visszalépés vagy az elfogadott jelöltségről való lemondás jogát is nemcsak biztosítani kell az állampolgároknak, hanem ezt ugyancsak szabályozni kellene a törvényben. Szentistványi Gyuláné (Baranya m. 10. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke felszólalásában rámutatott: az új törvényjavaslat alapján a választások továbbra is a népfront-politika keretében és szellemében zajlanak majd le, az eljárás valamennyi szakaszában számítanak a legszélesebb politikai mozgalomba tömörült erők, társadalmi es tömegszervezetek felelős közreműködésére. Az új vonások, elemek kapcsán emlékeztetett arra, hogy korábban nem éltek kellőképpen a több jelölt állításának lehetőségével, sőt: 1980-ban, az utolsó választások alkalmával lényegesen visszaesett a többes jelölések száma. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. (Fotó: Miikó László felvétele — KS) SIMON ERNŐNÉ: Élénk érdeklődés jellemezte a törvénytervezet társadalmi vitáját Nagyatádi képviselőnk beszámolt arról az élénk érdeklődésről, amely választó- körzetében a törvénytervezet társadalmi vitáját jellemezte. Kiemelte, hogy az eszmecserék bizonyságul szolgálnak az állampolgári aktivitás tartalékainak kimeríthetetlenségére. Számítani lehet és kell az emberek jószándékú vélemény-nyilvánítására minden kérdésben, így különösen a szocialista demokratizmust és az állampolgári jogokat érintő ügyekben — mondotta. Ezt követően a kettős és többes jelölésekről szólva megállapította, hogy az megnöveli a megválasztott tanácstagok és Képviselők felelősségét. Erről nemcsak az elv helyeslése alapján, hanem gyakorlati tapasztalatok birtokában szólhatott, hiszen az előző ciklusban őt is kettős jelöltséget követően választották meg. A társközségekben létre- hoza ndó el öl j ár óság okkal foglalkozva elmondotta, hogy az eszmecseréken résztvevők nagy többsége az új intézmény bevezetésevei egyetértett, bár annak elnevezését vitatta. Kifejtették azt a véleményüket, hogy a kisközségekben a tanácstagi csoportok eddig is hasonló feladatot láttak el, csakhogy hatáskör és anyagi lehetőségek nélkül. Ezért rámutatott: ha marad is az elnevezés, az intézmény tartalmát tekintve a tanácstörvény továbbfejlesztésekor arra kell gondolni, hogy ne csak egy új forma jöjjön létre, hanem az párosuljon felelősséggel, hatáskörrel és anyagi eszközökkel is. Ezt követően a pótképviselők és a póttanácstagok foglalkoztatásával kapcsolatban javasolta, hogy az ország- gyűlési pótképviselőknek a megyei tanácsok bizottságaiban, a népfront testületekben és más társadalmi közösségekben adjanak munkát, a községi és a városi pót- tanácstagok számára pedig a különböző helyi társadalmi szervezetekben találjanak megbízatást. Csak így képzelhetői el, hogy megyéjük, lakóhelyük társadalmi életének aktív részeseivé váljanak akkor is, ha a mandátumuk gyakorlására nem kerül sor. Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke bejelentette: a szünetben tanácskozott az építési és közlekedési bizottság, s új titkárává dr. Szilágyi Gábor Hajdú-Bihar megyei képviselőt választotta meg Ezután Pozsgay Imre (Budapest. 41. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Bevezetőjében aláhúzta: egyetért a törvényjavaslattal, amely kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. A viták politikai tapasztalatait összegezve arról szólt, hogy a résztvevők méltányolták a pórt kezdeményező szerepét, azt a törekvését, hogy fejlesszük tovább, korszerűsítsük választójogi törvényünket. A tanácskozások alkalmával a népfront-aktivisták sohasem mulasztották el tudatosítani, hogy a kezdeményezés érdeme a Magyar Szocialista Munkáspárttá. Ennek politikai jelentősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek, párttagok és párton- kívüliek, tisztában voltak, hogy jelenlétükkel és véleményükkel gyakorlatilag „visszaigazolják”, mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepet, s megerősítik azt a kívánságukat, hogy szeretnék, ha ez továbbra is így lenne. Mindez arra utal, hogy hazánkban megvan a szocialista nemzeti egység, alapvető elvi kérdésekben osztatlan a nézetazonosság, i (Folytatás a 3. oldalon)
