Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

( Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka Dráva-parti kereskedelem (Folytatás a 2. oldalról nincs, nem létezik egyetlen olyan társadalmi csoport sem, amely az alkotmányon kívül, lefektetett premisszá­inkon kívül keresné gondjai megoldásának lehetőségét. Magyarán: az elmúlt 25 év­ben kikovácsolódott társa­dalmi szerződés — párt. és nép között — él, érvényben van és fennmaradása kívá­natos. Pozsgay Imre a Hazafias Népfrontnak arról a szere­péről beszélve, amelyet be- tölthet a választójogi tör­vény eredményes gyakorlati HETÉNYI ISTVÁN: A pénzügyminiszter töb­bek között elmondotta: — Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosít­va és a jövő évi várható kö­rülményeket mérlegelve ter­jeszti az országgyűlés elé. A benyújtott javaslat össz­hangban van az 1984. évi tervnek a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. — Minden jel arra mulat, hogy a feszült nemzetközi légkör, a megromlott kelet— nyugati viszony, a továbbra is ingatag, zavarokkal küsz­ködő világgazdaság, a KGST-tagorszagok közös gondjai 1984-ben is igényes és súlyos feltételeket szab­nak a gazdasági munka szá­mara, es nehány vonatkozás­ban a korábbiaknál is több bizonytalansággal terhelik azt. Az ismert nemzetközi körülmények, nemzeti érde­keink arra köteleznek ben­nünket, hogy folytassuk és fokozzuk erőfeszítéseinket a békeért, járuljunk hozzá a szocialista országok közössé­gének erősítéséhez, tegyünk eleget a Varsói Szerződés­ben vállalt kollektív védel­mi kötelezettségeinknek, és növekvő gazdasági teljesít­ménnyel erősítsük belső po­litikai helyzetünket és ha­zánk nemzetközi tekintélyét. — Jövő évi gazdasági fel­adataink meghatározásakor immáron öt éve abból a tartós, alapjában változatlan gazdaságpolitikai követel­ményből indulunk ki, amely­nek lényege fizetőképessé­günk megőrzése, elért vív­mányaink védelme Idei gazdálkodásunk igen lé­nyeges eredménye, hogy 1983-ban is megőriztük az ország nemzetközi fizetőké­pességét. Sikerült jelentősen emelni a kivitelt és mérsé­kelt színvonalon tartam a behozatalt. A külkereskede­lem pozitív egyenlege tovább növekedett. Továbbra is megőriztük a lakosság reál- jövedelmének és fogyasztásá­nak eddig kialakult színvo­nalát. A tervezett keretek között alakultak a fogyasztói árak. teljesítjük a lakások, az általános iskolák és kórhá­zak építésének terveit. A költségvetés bevételei és ki­adásai is — nagy vonások­ban — a terv szerint ala­alkalmazásában, elmondta: a viták során találkozni le­hetett a népfront-mozgalmat lekicsinylő megjegyzésekkel is. A Hazafias Népfront nem választásokat „kiszerelő” szervezet, hanem olyan moz­galom, amely nemzeti prog­rammá emeli az MSZMP po­litikáját — hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a kép. viselők, akik most is élvezik az állampolgárok bizalmát, zömmel jól, magas színvona­lon dolgoznak, s így nincs okuk arra, hogy tartsanak a kettős-, illetve többes jelö­léstől, a megmérettetéstől. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalás­ra, ezért az elnök ismét, az igazságügyminiszternek adta meg a szót. Dr. Markója Imre válaszá­ban mindenekelőtt megkö­szönte a képviselők felszóla­lásait. Ezekben a vélemény- nyilvánításokban — mondot­ta — a törvényjavaslat tá­mogatása mellett sok olyan értékes gondolat is elhang­zott, amely, már a jövőre mutat, és a törvény majdani jó végrehajtását szolgálja. Külön megköszönte az MSZMP Központi Bizottsá­ga, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága ne­vében elhangzott hozzászólá­sokat. Az egyik képviselő ész­revételére válaszolva a mi­kulnak, sőt lehetséges, hogy az ez' évi költségvetési hi­ány a jóváhagyottnál kisebb lesz. — Látjuk azonban a gyenge pontokat is, ahol erezhető javulást kell jövő­re elérni. A külkereskedelmi egyenleg javulása nem éri el idén teljes mértékben a ter­vezettet, es eboen nemcsak külső okok játszanak közre, hanem exportképességüna nem kellő mértékű javulása is. Az irányitó munkának nem minden vonatkozásban sikerült a teljesitmenyeket és a jövedelmek elosztását a terv által megszabott, igen szigorú követelménynek megfelelően összehangolni és a belföldi felhasználás — mindenekelőtt a beruházások — jócskán meghaladják a tervezettet. — Az állami bevételek tervezésekor a népgazdasági tervvel összhangban arra építünk, hogy a nemzeti jö­vedelem összehasonlító áron másfél—két százalékkal, fo­lyó áron számolva pedig mintegy 8 százalékkal emel­kedik. Figyelembe vesszük a kiadások tervezésekor azt a körülményt is, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása összehasonlító áron az ideinél kisebb lesz, illetve folyó árakon csak kö­rülbelül 5 százalékkal növe­kedhet. — A jövő évi költségvetést a kormány úgy dolgozta ki, hogy az megfeleljen három fontos követelménynek. Biz­tosítsa, hogy az állami be­vételek és kiadások a nép- gazdasági terv fő céljainak, előirányzatainak megfelelő­en csoportosítsák át a végső jövedelmeket. A bevételek és a kiadások fokozottabb összhangjával, a fő célok megvalósítására jobban ori­entáló szabályozók megálla­pításával segítse a költség­vetés a népgazdasági egyen­súly további megszilárdítá­sát. És végül, de nem utolsó sorban: a költségvetési in­tézmények takarékos gaz­dálkodással legyenek képe­sek alapvető feladataik ellá­tására. — A költségvetés tervezett bevételei 563,2 milliárd fo­rintot, kiadásai pedig 566,7 milliárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány kisebb az idei evre tervezett 10 mil­niszter úgy vélekedett, hogy' a jelöléstől való visszalépés megoldása a gyakorlatban nem jelent gondot. Többféle módja-fajtája lehet a meg­oldásoknak, ezért minden esetet belefoglalni a törvény­be nem lenne érdemes, hi­szen az túlbonyolítaná az egész választójogi szabályo­zást Végezetül a miniszter is­mételten kérte, hogy az or­szággyűlés fogadja el a be­terjesztett törvényjavasla­tot, illetve a felmerült kér­désekre adott választ. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés először elfogadta a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság jelentésében foglalt — előzetesen a képviselők kö­zött szétosztott — módosítá­sokat, amelyek részint a tör­vényjavaslat szövegpomto- sító indítványait tartalmaz­ták, részint pedig a válasz­tások lebonyolításának egyes kérdéseire vonatkoztak. Az országgyűlés ezt köve­tően az országgyűlési képvi­selők és tanácstagok válasz­tásáról szóló törvényjavasla­tot általánosságban és — a már megszavazott módosítás­sal — részleteiben egyhan­gúlag elfogadta. Napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása kö­vetkezett. liárd forintnál. A bevételek 4,5 százalékkal, a kiadások körülbelül 4 százalékkal nő­nek az idei várható szinthez képest. — Továbbra is megteremt­jük a feltételeit annak, hogy a lakosság reáljövedelme és a fogyasztás az idei színvo­nalat eiérje, megőrizzük ezek színvonalát. A lakosság pénz­bevétele 8 százalékkal nö­vekszik, a fogyasztói árszín­vonal 7—8 százalékkal fog emelkedni. A munkabérek növekedése kisebb mértékű lesz, mint az összes pénzbe­vételé, viszont ennél jóval gyorsabban nőnek a társada­lombiztosítási kiadások, illet­ve a szociális juttatások. Az árszínvonal tervezett alaku­lásában közrejátszik, hogy a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának fenntartása, a piaci és a hatósági árak elszakadásának elkerülése, valamint a fogyasztói árki­egészítés csökkentése végett központi árintézkedéseket is tervbe veszünk. A lakosság jövedelme és fogyasztása csak úgy érheti el az idei szintet, ha a beru­házásokat jövőre is tovább mérsékeljük. A gazdaságban van annyi lehetőség és tar­talék, hogy a tervezett beru­házási szint mellett javuljon a hatékonyság addig is, amíg újra növelhetők lesznek a beruházások. — A költségvetési kiadá­sok 53 százalékát az intéz­mények és a társadalombiz­tosítás kiadásai teszik ki. A kiadási előirányzatok a szűk­re szabott lehetőségek mel­lett, is hozzájárulnak az élet- körülmények javításához, a sokirányú állami kötelezett­ségek teljesítéséhez. A tár­sadalombiztosítási ellátás jövőre is a költségvetés leg­dinamikusabban növekvő kiadási tétele. A kiadások 119 milliárd forintra fognak rúgná A nyugdíjasok számá­nak növekedése, az újonnan nyugdíjazottak magasabb keresete, a nyugdíjak évi rendszeres emelése, vala­mint az ez évi, a családi pótlékot és' egyes nyugdíja­kat növelő intézkedések ha­tására a kiadások 9 százalék­kal nőnek, és az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak és családi pótlék vásárlóerejé­nek védelmében további in­tézkedéseket teszünk. — Az egészségügyi és szo­ciális célú kiadás 30 milliárd forintot tesz ki, e kiadások 8 százalékkal fogják megha­ladni az idei várható szin­tet. — A korházi ágyak száma további 1200—1300-zal nő, és 1984-ben számuk meghalad­ja a 100 000-et. Jövőre elké­szül a felújított traumatoló­giai intézet s az új mentő­központ, de új ágyakon fo­gadhat betegeket a győri, egri, valamint a tatabányai kórház is. A betegellátást szolgálja az egészségügyi szakdolgozók számának eme­lése, a kórházi ágyak mel­lett dolgozó háromműsza­kos ápolónők kedvező bére­zése. — Oktatási, kulturális ki­adásokra 4b milliárd forin­tot, az ideinél ugyancsak 8 százalékkal többet fordítunk. Továbbra üs kiemelt feladat az átmenetileg megnöveke­dett létszámú korosztályok megfelelő oktatásának, neve­lésének biztosítása. A jövő tanévben mintegy 17 ezerrel emelkedik az általános is­kolai tanulók száma. Az osz­tálytermek száma ezerrel nő és ennek köszönhetően a váltakozó tanítás mértéke kismértékben csökkenthető lesz. Az általános iskolába járó tanulók 46 százaléka ibg már napközi otthoni el­látásban részesülni, és ezen kívül mod van szervezett, kedvezményes étkeztetésre a vendéglátóipar üzemeiben is. Az általános iskolai ki­adások 11 százalékkal emel­kednek. — A gyermek- és az ifjú­ságvédelemre fordított ki­adások emelkedése 9 száza­lék. , A növekmény többek közt a hivatásos pártfogók és a nevelőszülői felügyelők létszámának bővítését, az állami gondozásba vett gyer­mekek intézményi ellátásá­nak javítását szolgálja. — Feszitő társadalmi gon­dunk és kiemelt feladatunk továbbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabá­lyok alkalmazásának ta­pasztalatai kedvezőek. A la­kásépítésre fordítható állami pénzeszközök csökkenése el­lenére a tanácsok meggyor­sították, javították a terü- letelőkészítésf, a telekellá- tás-t, és minden feltétel meg­van arra, hogy jövőre a! ter­vezett 70—74 ezer lakás megépüljön. A lakbéremelés végrehajtása zökkenőmen­tes volt, ebben a fokozatos­ság és a leginkább laszoruló rétegek számára bevezetett szociális támogatás is közre­játszott. — Az 1984. évi költségve­tés előirányzatai lehetővé te­szik, hogy hazánk olyan gaz­daságpolitikát folytasson, amely az elmúlt évekhez ha­sonlóan a jövő évben is tá­mogatásra találhat a szocia­lizmus. építését igenlő min­den állampolgár részéről és kivívja további nemzetközi megbecsülésünket — hangoz­tatta a pénzügyminiszter. Hajmer Imre (Komárom m. 7. vk.), a Dorogi Szénbá­nyák Vállalat gépészmérnö­ke, az országgyűlés terv és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bi­zottsági előadója beszámolt arról: az országgyűlés állan­dó bizottságai az utóbbi he­tekben megtárgyalták a hoz­zájuk tartozó ágazatok és fő. hivatalok jövő évi költségve­tési előirányzatait. A terv- és költségvetési bizottság ülésén az 1984-re javasolt teljes költségvetési bizottság ülé­sén az 1984-re javasolt tel­jes kölfségvetést tűztek na­pirendre, s a vitában az ál­landó bizottságok képviselői is elmondták véleményüket. Az előadó részletezte a költségvetésből adódó főbb feladatokat, majd bejelentet­te: a terv- és költségvetési bizottság úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslatban meghatározott célok, az 1984. évi feladatok teljesítése szer­vezettebb, fegyelmezettebb munkát, egységesebb cselek­vést kíván valamennyiünktől. Hajmer Imre végül a bizott­ság nevében javasolta a jö­vő évi költségvetés terveze­tének elfogadását. Dr, Boza József (Bács-Kis- kun m. 18. vk.), az állam­pusztai celgazdaság igazgató­ja a szőlő- és gyümölcster­melés szabályozó rendszeré­vel kapcsolatos kérdésekről beszélt. Javasolta, hogy a szőlő- és gy ümökastonmés tárolásával, forgalmazásával összefüggő eszközök megte­remtését szolgáló hitelfelvé­teleket kedvezményben ré­szesíteni, az értékesítés egé­szét pedig korszerűsíteni kel­lene. Szabó István (Hajdú-Bihar m. 14. vk.), a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke többek között rámu­tatott: a jövő év kulcskérdé­se lesz, hogy teljesül-e a 15 millió tonnás gabonater­mesztési előirányzat. Ez meg­határozó jelentőségű a bel­földi húsellátás és az export szempontjából is. Minden feszültség ellenére is elérhe­tő ez a teljesítmény — szö­gezte le. Kőkúti Ferencné (Fejér m. 10. vk.), a Videoton Sár­bogárdi Gyáregységének műszerésze arról beszélt, hogy a következő esztendő gazdaságpolitikai céljainak közkinccsé tétele és a lakos­sággal való megértetése ér­dekében az eddiginél is ha­tékonyabb politikai felvilá­gosító munkára van szükség mindannyiunk részéről. Stadinger István, (Bp., 8. vk.), a fővárosi tanács el­nökhelyettese hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés és terv eredményes teljesítése nagy mértékben függ attól, hogy a központi szervek a szabályozás, a követelmények kialakításával, a vállalatok, a szövetkezetek pedig munká­jukkal mennyire képesek a növekvő követelményekhez igazítani gazdálkodásunkat. Kiemelte annak jelentőségét, hogy hazánk folytatja az el­múlt években követett gaz­daságpolitikát, mégpedig úgy, hogy a hangsúly a korláto­zásokról, tiltásokról, elvoná­sokról — egyáltalán az el­osztás területéről — egyre inkább a jövedelemtermelő képesség növelésére tevődik át. Sörés István (Szabolcs 10. vk.), a Növényolajipari Vállalat Nyírbátori Üzemé­nek művezetője felszólalásá­ban szóvátette, hogy idén az ipari üzemek termelését je­lentősen befolyásolta — sok­helyütt ütemtelenné tette — az importkeretek felhaszná­lásának bürokratikus intézé­se. Szorgalmazta, hogy az illetékesek fordítsanak e te­kintetben nagyobb figyelmet a termelő vállalatokra, hi­szen döntően azok teremthe­tik meg egyensúlyi helyzetük javításának, életszínvona­lunk megőrzésének feltétele­it. Az országgyűlés téli ülés­szakának első napja — me­lyen a tanácskozást Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva ve­zette — ezzel végért; ért A testület pénteken folytatja munkáját. (MTI) i Bevásárlóközpont összefogással Reprezentatív felmérést készítettek két éve Barcson: ezer városlakót kérdeztek meg többek között arról, hogy milyennek ítéli a vá­rosban a kereskedelmet és a vendéglátást. Azt állapítot­ták meg, hogy az nem tu­dott lépést tartani a város dinamikus fejlődésével. Igaz, hogy az elmúlt három évben új üveg- és porcelánboltot, zöldség-gyümölcsüzletet, bar- kács-, illetve cípőboltot, új gyógyszertárt és tüzép-lele- pet avattak, elkészült a Ha­tár-motel és a Boróka-szálló, ám még mindig vannak ki- húzatlan följegyzések a kí­vánságlistán. Tegnap délután ezekről is szó esett a városi tanács ülésén. Mindenekelőtt a piac és a vásárcsarnok sorsát kell ren­dezni. Várhatóan a követke­ző tervidőszakban megépül ez is, a városközpont szom­szédságában. Ma már egyet­len kereskedelmi vállalat vagy szövetkezet sem vállal­kozik arra, hogy önállóan kezdjen áruház építésébe, ezért a barcsiak úgy döntöt­tek, hogy megkeresik az ér-« dekelt vállalatokat, s áruhá* helyett több kis üzletből ál­ló bevásárlóközpontot alakí­tanak ki a hetedik ötéves terv során. Az előkészülete­ket hamarosan megkezdd:. Mint elmondták, valószínűleg segítséget kérnek a barcsiak­tól is: kommunális kötvénye-; két kívánnak kibocsátani a bevásárlóközpont építésére. Az előterjesztésből, a szóbeli kiegészítésekből és a majd­nem három órás vitából is kitűnt: a kereskedelem mi­nőségének javításához nem­csak beruházásokra van szük­ség, lehetőséget kell találni a személyi kérdések rende­zésében is. Hogy mennyire így van, adalékokkal szol­gált Kilián János, a népi el­lenőrzési bizottság elnöke. El­mondta: az üzletvezetők túl­zott óvatossága — és néha fi­gyelmetlensége — miatt van hiány egyes árukból. Az egyik üzletben nem volt tej, mert nem tudták miben tá­rolni, ugyanakkor a hűtő­szekrényben sort h ülői tek. A vásárlók hangulatát befo­lyásolja az is. hogy a fony- nyadt zöldséget ugyanannyi-; ért kínálják, mint a friss portékát. Egyes üzletekben a vezetők kiváltságuknak tart­ják a kapós áru értékesítését, s ez táptalaja a csúszópénz­ről szóló mendemondáknak. Rács Istvánné arról beszélt, hogy rendszeresen akkor nincs valami, amikor kellene. Tanévkezdéskor a tornacipő, ballagáskor az öltöny a hi­ánycikk. így aztán utazhat a vásárló Pécsre, mert gyor­sabban odaér, mint Kapos­várra. Pedig nem szívesen teszi, hiszen drága dolog az utazás. Hasonlókról hallot­tunk a somogytarnócai vá­rosrész tanácstagjától is. A háromórás parázs vitá­ban szót kértek a kereske­delmi vállalatok és a helyi áfész vezetői is; mindenki a maga igazát bizonygatta. A tüzép képviselője az orszá­gos gondokat hangoztatta, a Balaton Fűszért az egyes cik­kek hiányáért a gyártókat okolta, ám senki sem tagad­ta, hogy lehet javítani a munkán — még nagyobb fi­gyelemmel. Iliásics Gyula, a népfront városi titkára pél­daként említette az úgyne­vezett nagy ABC-t és a Vö­rös Csillag Tsz csemegebolt­jait, ezek a közelmúltban ki­érdemelték a fogyasztók ki­váló boltja címet. A testület határozatban utasította a végrehajtó bi­zottságot, hogy a kereskede­lem és a vendéglátás javítá­sára dolgozzon ki cselekvési programot. A tegnapi tanácsülésen vette át megbízólevelét két új tanácstag, Privalics János és Kilián János. Őket a legutóbbi időszaki választá­son jelölték. N. 3. SOMOGYI NÉPLAP Változatlanul a leglényegesebb fizelőképességiink megőrzése

Next

/
Oldalképek
Tartalom