Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,40 Ft SOMOGYI AZ MSZMP SOMOGY MEGYÉI BÍZÓT TŐ Á G Á N A J^j. A P J A XXXIX. évfolyam, 302. szám 1983. december 23., péntek Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka EHotjadta az alkotmánymódosításról, a képviselők és tanácsta ?ofr választásáról szóló törvényjavaslatot Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelső törvényhozásunk fórumán megjelentek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglaltak a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és togjai. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség a választójogi törvény 17. paragrafusának ötödik bekezdese alapján benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Ezt az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a megválasztott országgyűlési képviselők megbízólevelét. Megállapította, hogy azok a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek. ezért javasolja a képviselők igazolását. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, és Boros László, Sztrapák Ferenc, Zahorecz József és dr. Czibfise Tibor országgyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Hazafias KATONA IMRE: Népfront Országos Tanácsának elnöksége javaslatot terjesztett elő bizottsági tag felmentésére, és a bizottságokban — felmentés és elhalálozás miatt — megüresedett tagsági helyek betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Andri- kó Miklóst — államtitkári kinevezésére tekintettel — a terv- és költségvetési bizottság tagságából felmentette. Koltai Imrét és Kovács Ferencet az építési és közlekedési bizottság, Mezei Lászlót a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, dr. Csendes Bélanét a kulturális bizottság, Papp Lajosi a terv- és költségvetési • bizottság, Németh Ferencet a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság tagjává megválasztotta. Az országgyűlés ezután elfogadta a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának jelentését, amelyet a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről készített. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Miniszter- tanács benyújtotta az alkotmány módosításáról; az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés plénuma ezt követően elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. Az alkotmány módosításával foglalkozó törvényjavaslat ; 2. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvény javaslat; 3. A Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Az elfogadott napirendnek megfelelően Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára előterjesztette az alkotmány módosításáról szóló expozét. Ismét időszerűvé vált új szervezeti megoldások bevezetése — A ma érvényben lévő alkotmányunkat 1949-ben iktatta törvénybe az ország- gyűlés, ez történelmi jelentőségű vívmány volt: szentesítette a néphatalmat és célul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer került sor az alkotmány módosítására, amikor 1972-ben a megelőző több mint két évtizedes, az egész társadalomban lényegi változást hozó fejlődés • ezt szükségessé tette. Népi alkotmányunk alapelvei ma is érvényesek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy szocialista állam- és jogrendszerünk, politikai intézményrendszerünk szilárd alaptörvényre épül — mondta bevezetőben Katona Imre. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként ismét időszerűvé vált, hogy állami életünkben több új szervezeti megoldást vezessünk be. Az alkotmányosság védelmének hatékonyabbá tételét segítheti elő egy újonnan létesítendő önálló szerv; az alkotmányjogi tanács, mely jellegénél fogva sajátos feladatot lát el: a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Az alkotmányjogi lanacs az országgyűlés megbízásából működik. Ez erősíti a legfel - több allamhataimi-nepkep- viseteti testület irányító es ellenőrző szerepet Az Elnöki Tanács titkára ezután az ellenőrzési rendszerről szólt. Megállapította: ellenőrzési rendszerünk általában megfelel a követelményeknek, ez azonban — természetesen — nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésére, hatékonyabbá tételére ne tegyük meg a szükséges intézkedéseket. A jelenlegi szabályozás szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az ország- gyűléstől kapott felhatalmazás alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. A javasolt módosítás elfogadása esetén a Központi Népi Ellenőrzési bizottság elnöke a Miniszter- tanács tagja lenne. Katona Imre szólt arról is, hogy már korábban lehetőséget teremtettek az államtitkári jogalkotói tevékenységre; mint mondotta, indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket adhasson ki. Az Elnöki Tanács titkára kitért az alkotmány módosításáról szóló javaslatnak arra a részére is, amelynek alapján megszűnik a megyéknek járásokra történő tagozódása. Ez kedvező feltételeket teremt a helyi tanácsok önkormányzati jellegének kibontakoztatásához. .Utalt az országgyűlés másik napirendi témájára, amely választási rendszerünk továbbfejlesztéséről szól. Ennek kapcsán az alkotmányt ki kell egészíteni azzal a rendelkezéssel, amely előírja, hogy az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos listán, a helyi tanácstagokat pedig választókerületenként választják. Az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívásáról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés dönt. (Folytatás a 2. oldalon) Új megmunkáléközpontot helyeztek üzembe a Kapo#gép 1. sz. gyárában. A most munkába állított gép termelékenyebb, mint az elődje, és a pontossága is nagyobb. A többféle munkaművelet végzésére alkalmas berendezést automata szerszámcserélővei látták el. Mérlegen a Mezőgéptröszt 20 milliárdos árbevétel, 65 százalékos exportoövekedés Az ezévi eredményeket értékelte és a jövő évi feladatokról! tárgyalt csütörtökön a 32 ezer dolgozót foglalkoztató Mezőgéptröszt igazgató tanácsa. Mint megállapították : a vállalatok a feszített követelményeknek ele. get téve minden alapvető tervmutatót teljesítettek. A legjobb eredményt a népgazdaság számára oly fontos területen: a külkereskedelmi egyensúly javítását szolgáló konvertibilis exportban és az export—import szaldóban érték el. összes árbevételük megközelíti a 20 milliárd forintot, és ez 10 százalékkal magasabb a tavalyinál. Növelték a konvertibilis elszámolású exportot, amely 65 százalékkal magasabb az előző évinél. Az exportáló vállalatok közül kiemelkedik az élelmiszeripari gépeket, berendezéséket gyártó Élgép, továbbá a monori és a kecskeméti gyár, ahol ki tartó munkával elérték, hogy termékük keresett a tőkés piacon, és pozíciójuk jövőre sem gyengül. Az eredményekben jelentős szerepe van a kooperációnak is: a tröszti vállalatok közül a békéscsabai, a szolnoki, a győri és a kecskeméti olyan nagy mezőgépgyártó cégeknek partnere, mint a Claas vagy a Hesston. A Mezőgép- tröszt a termelés egynegyedét a szocialista piacon értékesíti. Az ez évi mb^l-elszámolású export 5 milliárd 200 millió forint volt, ami a tavalyinál 20 százalékkal magasabb. A KGST-n belüli szakosításban a kaposvári, a miskolci, a nyíregyházi és a szekszárdi vállalatok Tettek részt eredményesen. Mint az igazgatótam^«* ülésén elmondták: jövőre 10 százalékos konvertibilis exportnövelést terveznek, továbbra is nagy figyelmet fordítanak a belföldi piacra, tovább bővítik az importot helyettesítő alkatrész-gyártást, valamint a szolgáltatások körét. Parlamenti tudósítónk jelenti Fordulópontot hozó döntések Az dllamélet korszerűsítésében és a szocialista demokrácia szélesítésében fordulópontot jelentő, új lehetőségek sorát kínáló változásokról, az alkotmány és a választási törvény módosításáról döntött, tegnap a parlament. Példa nélkül allóan széles körű társadalmi vita előzte meg a választási törvény — tervezetének elfogadását. Az országban 1300 fórumon több mint 60 ezren vettek részt, s közülük 25 ezren tettek a végleges törvénytervezet kialakításánál figyelembe vett javaslatot. Megyénkben a 27 társadalmi vita ezernél több résztvevője közül 252 mondott véleményt, s 130-nal több javaslat hangzott el. A Tabon tartott vita egyik hozzászólója egyetértett az országos jelölő lista létrehozásával, visz- szásnak velte azonban, hogy miközben — mondván a kisebb testület hatékonyabban dolgozhat — a helyi tanácsok létszámának csökkenteset javasoljak, ne tu ötszoqgyűlés tagjainak a száma. A kérdésről a parlamenti ülés megkezdése előtt Szokola Károlyné dr.-tól, a megyei képviselőcsoport vezetőjétől kértünk véleményt, aki részt vett a társadalmi vitát ősz- szegzö és azokra választ adó jogi és igazgatási bizottsági ülésen. — A törvénytervezet t javaslataiban semmiféle ellentmondást nem érzek, hiszen a népképviseletnek, illetve irányításnak más-más szintjéről van szó. Az országos vezetőknek mindenekelőtt országos érdekeket kell képviselniük. A szűkebb választókörzet ugyanakkor saját érdekeinek megkülönböztetett érvényesítését kívánta a képviselőtől. Van tehát oka az országos lista létrehozásának, Megoldhatatlan volna viszont, hogy emiatt csökkentsék a képviselők szántat. Egyrészt mert a körzetek így is nagyok: harmincezer ember és gyakran 25—30 község érdekeit érdemben kép- mseim igen megterhelő feladat, a képviselőséggel járó társadalmi kötelezettségek és munkaköri feladatok olykor így is ütköznek; másrészt egy ilyen létszámcsökkenés óhatatlanul a jól bevált körzethatárok átrendezését kívánná. Az ebből származó bonyodalmak vállalását semmi sem indokolja. — A parlamenti szakbizottságok ülésein is teljes körű helyeslésre talált a kettős, illetve többes jelölés bevezetése, ugyanakkor hangzottak el aggályok is. — Ezzel kapcsolatban dr. Markója Imre igazságügyminiszter olyan választ adott, hogy hiba volna megkezdeni a kiskapuk nyitogatását. A korábbi választások tapasztalatai is bizonyították, hogy pusztán a kettős vagy többes jelölés lehetősége nem minden esetben változtatott a kényelmes szemléleten. Csupán valódi döntés növelheti az állampolgárok tele- Ipssegérzetet es közéleti akti- mtasaA á toroe?y$ern&et belső politikai versenyt kíván elindítani, hogy a tisztségbe kerülőknek az esetleges újraválasztásért mindenütt keményen meg kelljen dolgozniuk. — A törvénytervezet szerint a majdani képviselőjelöltek gyűléseken tájékoztathatják elképzeléseikről választóikat. A választást nem befolyásolja-e, hogy ki ígér többet? — Nincs olyan hatáskör vagy jog a képviselő kezében, hogy felelősséggel ígérhetne. A különféle helyi fejlesztésekről például testületek döntenek. Az is tény, hogy valamennyi jelölt a népfront programjával indul. Eltérőek lehetnek viszont a jelöltek munkamódszerei, az a mód, ahogy kapcsolatot kíván tartani választóival. Különbözhet az álláspontjuk és elképzelésük, a tervekben szereplő lehetőségekkel kapcsolatban. A törvénytervezet vitájában szólalt tol kora dglutá* Simon Emöné nagyatádi képviselő is, akit az előző ciklusban kettős jelölés után választottak meg. \ — Hozzászólásomat képviselő társaim javaslatai alapján három témakörrel is kiegészítettem — mondta a felszólalás előtt. — A társadalmi viták során szerzett tapasztalataim alapján javasolni kívánom egyebek közt, hogy a jövőben az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok előkészítése során minden esetben alkalmazzák ezt a módszert. így biztosra vehető, hogy a döntéseket és az azokban kitűzött célokat mindenki sokkal inkább magáénak érzi majd. A parlamenti vita szünetében somogyi képviselő társai gyűrűjében találtuk Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét. A beszélgetés egyebek közt a Nagybereki Állami Gazdaság felgyorsult fejlődéséről, valamint példaadó kezdeményezéseiről folyt, és arról, hogy a korszerűség fogalma a mezőgazdaságban alaposan átértékelődött. Az eredményes sertéstenyésztés — mondta egyebek közt Losonczi Pál — korántsem zárja ki a hagyományos módszerek alkalmazását. Bíró Peremi
