Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

Befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások A magyar—szovjet gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési bizottság üléssza­kának jegyzőkönyvét Marjai József és Nyikolaj Taiizin aláírja. (Telefotó — MTI — Manek Attila teAv. — KS) (Folytatás az 1. oldalról) eddigi megállapodások vég­rehajtása a szerződéseknek megfelelően halad és mind­két fél számára jelentős elő­nyökkel jár. Ezért a két or­szág kormánya támogatja, hogy már a jelenlegi terv­időszakban bővítsék az ilyen jellegű együttműködést. A magyar fél felhívta a haza: vállalatok figyelmét, hogy a Szovjetunió ipari, elsősorban könnyű- és élelmiszeripari rekonstrukcióiban való rész­vétel lehetőségét saját ma­guk is keressék. A bizottság áttekintette az 1983. évi kölcsönös áruszállí­tások teljesítését, és az 1984. évi árucsere-forgalom előké­szítéséből adódó feladatokat. Megállapította, hogy az ez évi kölcsönös áruszállítások értéke előreláthatóan meg­haladja a 200 milliárd forin­tot. Magyarország számára a népgazdaság működéséhez szükséges nyers- és alap­anyagok, energiahordozók, gépek, vegyi áruk és köz­szükségleti cikkek biztosítá­sa érdekében kiemelt fontos­ságú a Szovjetunióval folyta­tott külkereskedelem. Érté­kelve a két ország közötti árucserét,' mindkét részről hangsúlyozták, hogy az mennyiségeben és szerkeze­tében egyaránt tükrözi a szükségleteket. Felhívták a. figyelmet a külkereskedelmi szállítások felgyorsítására, a termékek minőségének javí­tására, az érvényes szabvá­nyok betartására. Utasítot­ták a két ország illetékes szerveit, hogy folyamatos munkával, közös erőfeszítés­sel mielőbb pótolják a meg­lévő lemaradásokat. A terv­szerű gazdálkodás feltételei­nek biztosítása érdekében lényegesnek tartották, hogy a külkereskedelmi miniszté­riumok képviselői lehetőleg az év végéig aláírják az 1984. évi árucsere-forgalmi jegy­zőkönyvet. Az ülésszakon az árufuva­rozás javítására hozott in­tézkedéseidet .értékelve .meg­állapították, hogy tervszerű munkával, az Ütemesség ja­vításával csökkennek a vasú­ti szállításban meglevő fe­szültségek. Igényelték a vasúti szervezetek és az il­letékes vezetők szélesebb körű, közvetlenebb együtt­működését. A jelenlegi ötéves tervben hazánkban a Szovjetunió műszaki közreműködésével 25 létesítményt helyeznek üzembe. Ezek együttes érté­ke meghaladja az előző öt­éves tervben elkészült ha­sonló létesítményekét. Az .együttműködés e'gyik kiemel­kedő eredménye a paksi atomerőmű építése. A bizott­sági tárgyalásokon megálla­podtak abban, hogy megvizs­gálják a lehetősegeke*: mi­ként lehetne a második blokk üzembe helyezését a jelenlegi tervhez képest elő­rehozni. Az ülésszakon elemezték az 1984—85 közötti időszak­ban bevezetésre előirányzott műszaki-tudományos témák megvalósítását. Megelége­déssel állapították meg, hogy e téren rövid idő alatt lé­nyeges minőségi változáso­kat sikerült elérni. Az e té­ren folytatott együttműkö­dés -hatékonyságát igen nagy mértékben növelte, hogy az érdekelt szervezetek a kö­zös munka jelentős részét ma már szerződéses alapon végzik. A gyártásszakosítás és kooperáció aiapjan dinami­kusan fejlődik az együttmű­ködés a rádióiparban. Ennek keretében a jelenlegi terv­időszakban mintegy 600 mil­lió rubel értékű áru cseréjé­re kerül sor. Egyre jelentő­sebbé válik a szellemi export is. A bizottság pozitívan ér­tékelte az epitü és útépítő gépgyártásban elért eredmé­nyeket. A tárgy aiáso.n ki- , emeltek az építőipari kisgé­pek gyártásában az együtt­működés továbbfejlesztésé­nek fontosságát. Beható esz­mecserét folytattak a trak­tor-', és 'mezőgepgyártási koo­peráció — mindenekelőtt a zöldségtermesztéshez, vala­mint a kémiai növényvéde­lemhez szükséges gépek koo­perációs gyártásának lehető­ségeiről. A magyar fél kife­jezte érdekeltségét, hogy ezen a területen is részt ve­gyen a Szovjetunió élelmi­szerprogramjának megvaló­sításában. Célul tűzték ki a kereskedelmi munka felgyor­sítását, valamint azt, hogy az illetékes külkereskedelmi szervezetek a feladatok vég­rehajtásába is aktívabban kapcsolódjanak be. A bizottság áttekintette a korábbi határozatok teljesí­tésének helyzetét. Megállapí­totta, ho*sy az Í984 évi tevé­kenységének messzemenően elő kell segítenie a két, or­szág 1988—1990 közötti évek­re vonatkozó tervegyeztetési tárgyalásait. Ezt a bizottság a most jóváhagyott 1984 évi munkaterveben érvényesí­tette. Nyikolaj Taiizin budapesti tartózkodása során Marjai József es Kapolyi László társaságában látogatást tett a Központi Fizikai Kutató Intézetben. A szovjet küldöttség szer­dán elutazott hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József bú­csúztatta. Jejen volt Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. Nagyszabású Amerika-ellenes demonstráció színhelye volt a Szíriái főváros. Damaszkuszban ezrek tüntettek az Egyesült Államok közel-keleti politikája, a mind szorosabb izraeli— amerikai katonai együttműködés ellen. (Telefotó — UPI—MTI—KS) Bevásárlónapi ajánlat: EGYES KOSZTÜM­ÉS KABÁTSZÖVETEKET 40—50 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL kínálunk — amíg a készlet tart — a Somogy Áruház méteráru osztályáról és a nagyatádi Rinya kisáruházból. (7824B) Szeizmográf Továbbra sincs béke az olajfák alatt, sőt a Közel-Ke­leten — különösen Libanon térségében — egyre csak no a feszültség. S miközben a világ azt latolgatja, sikerül-e elszállítani Amfatot és har­cosait Tripoliból az ENSZ lo­bogója alatt, a világszervezet a Közel-Kelettel kapcsolat­ban más módon is hallatott magáról. A legjobb fórum, a köz­gyűlés határozatot hozott, amelynek lényege: nemzetkö­zi konferenciát kell összehív­ni a közel-kebeti dilemma megoldására. Ezen a konflik­tusban érintett valamennyi fél részt venne, beleértve a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, a többi érdekelt országot és — természetesen — a Palesztinái Felszabadi- tási Szervezetet. A javaslat nem új. A szo­cialista országok és a haladó arab államok egyaránt régen és következetesen pontosan azt követelik, amit most, eb­ben a legújabb döntésben, a nemzetek egyetemes fóruma. A közvélemény emlékszik ar­ra, hogy e következetes ma­gatartás egy időben már-már sikerrel kecsegtetett; komo­lyan szóba került egy ilyen általános, a Közel-Kelettel foglalkozó genfi konferencia lehetősége. Ez a térség, saj­nos immár hagyományosan a földkerekség egyik neural­gikus pontja. Végül is három kontinens találkozik itt, ős­idők óta stratégiai, politikai­SOMOGYI NÉPLAP hatalmi és kereskedelmi ér­dekek ütköznek e helyen. A képlet világos: ahol eny- nyi és ilyen sokféle érdekről -van szó, ott a megoldás sem lehet más, mint ezeknek az érdekeknek a széles körű egyeztetése. Sajnálatos, hogy az elmúlt évek során — első­sorban amerikai és izraeli nyomásra — ennek az ellen­kezője történt és történik. Washingtonban olyan vezetés van hatalmon, amely minden térség minden, problémája mögött egészen a tragikomi- kum határáig „Moszkva ke­zét’’ véli fölfedezni és min­den kérdést úgy akar megol­dani, hogy az beleférjen „a Szovjetunió visszaszorításá­nak’’ egyetemes stratégiai koncepciójába. Reagan ame­rikai elnök a világ más tér­ségéhez hasonlóan egyetlen megoldást tart elképzelhető­nek a Közel-Keleten is: af­féle Pax Americanat, vagyis a Washington érdekeinek megfelelő és Washington ál­tal szabályozott „békét”. Ahogy múlnak az évek, úgy válik egyre világosabbá ennek az álláspontnak a tel­jes tarthatatlansaga. Hogy mennyire világossá, azt 1983 decemberének idusán pontos szeizmográfként érzékelteti az ENSZ közgyűlés mostani közel-keleti határozata. Százhuszonnégy ország sza­vazott erre a döntésre és mindössze négy ellene. E négyből kettő; az Egyesült Államok és Izrael. A számok ezúttal is önma­gukért beszélnek. És a ma­guk objektív nyelvén vála­szolják meg a kérdést; ki te­het arról, hogy nincs béke az olajfák alatt. m. e. Időnként elkeseredett ke­reskedelmi vitán tárgya, időnként politikai szankciók eszköze (ha megvonjak), ki­vételek erősítik szabályait és (az elv alkalmazását el­vető nemzetközi szervezetek által életbe léptetett) szabá­lyok keresztezik érvényesü­lését: ez a „legnagyobb ked­vezmény elve”. Miről is van szó valójában? A legnagyobb kedvez­ményt biztosító elbánás a nemzetközi kereskedelem fontos rendező elve. Maga a kifejezés, a legnagyobb ked­vezmény elve, kissé megté­vesztő, ugyanis különleges kedvezményeket, engedmé­nyeket sugall. Ezzel szemben célja nem különleges elő­nyök biztosítása, hanem csu­pán az, hogy a szellemében szerződő országok ne kerül­jenek hátrányba más orszá­gokkal szemben, azokkal legalábbis egyenlő elbánás­ban részesüljenek. A legnagyobb kedvezmény elve azt jelenti, hogy az egyik szerződő ország a má­sik szerződő ország állam­polgárait és intézményeit gazdasági tevékenységük­ben (kereskedelem, ipar, ha­józás, illetékek stb.) a kül­földieknek eddig megadott vagy később megadandó leg­kedvezőbb elbánásban része­síti. A legnagyobb kedvez­mény elve nem egyoldalú, azt a szerződő felek kölcsö­nösen biztosítják egymásnak. Ha mindkét állam a GATT (Általános Vámtarifa- és Ke­reskedelmi Egyezmény) szer­ződő fele, elegendő egy uta­lás a GATT-tagságra, ami megfelel a legnagyobb ked­vezményes elbánás kölcsönös alkalmazásának. A kereskedelmi szerződé­seknél az elv tényleges al­kalmazása lényegében a vá­mok kivetésere, vámeljárá­sokra vonatkozik és azt mondja ki, hogy az elvet el­fogadó országok kötelezik magukat arra, hogy partne­rükkel szemben nem alkal­maznak magasabb vámokat, mint a más országok áruira eddig kivetett vagy a jövő­ben kivetendő legalacso­nyabb vámok. A legnagyobb kedvezmény elve alól egy sor nemzetközileg elismert hagyományos kivétel van, így nem vonatkozik a kis- határmenti forgalomra. a vámunióra, a szabadkereske­delmi övezetekre, és ritkáb­ban a fejlődő országoknak nyújtott kedvezményekre. Tételezzük fel például, va­lamelyik állam három or­szágból szerezte be eddig szójadara-szükségletét. E há­rom ország mindegyikében más-más feltételekkel tudja elhelyezni termékeit, követ­kezésképpen vámjai is elté­rő mértékben sújtják a tő­lük importált szójadarát. Eb­ből kiindulva az első ország­ból 30 százalékos, a máso­dikból 20 százalékos, a har­madikból pedig 10 százalé­kos vámmal hozza be ezt a terméket. (A legnagyobb kedvezmény szempontjából tehát a harmadik országgal folytatott gyakorlat a mér­tékadó.) Ha most egy negyedik ál­lammal a legnagyobb ked­vezmény elve alapján .szer­ződik a szóbanforgó ország ugyanennek a terméknek az importjára, akkor az onnan származó szójadarát is 10 százalékos vámmal kell meg­terhelni, azaz az eddigi (ese­tünkben a harmadik ország­gal szemben) alkalmazott legalacsonyabb vámmal. A legnagyobb kedvezmény elve lehet korlátlan, vagyis a szerződő felek vámtárüá- jának egészére ' kiterjedő, vagy korlátozott, csak meg­határozott vámokra vonat­kozó. Emellett más terüle­tekre is kiterjeszthető, pél­dául kikötők hasznaíaidia, illetékre, állampolgárok Lete­lepedésére stb. alkalmazása pozitív tényezője a világke­reskedelemnek, a nemzetkö­zi együttműködésnek. Ezzel ellentétes viszont az elv fel­használása politikai célokra — a megvonásával való fe­nyegetőzés, vagy éppen al­kalmazásának feli jiggesztese — amire szintén akadt már több példa is Nyugaton, Ami Magyarországot illeti, a közöspiaci országok kivé­telével valamennyi OECD- országgal (gazdasági együtt­működési és fejlesztési szer­vezet) van ilyen megállapo­dás. Az OECD a 24 legfej­lettebb tőkés országot tömö­ríti. Az EGK 1975-ben egy­oldalúan felmondta a legna­gyobb kedvezmény alkalma­zását, azóta országaival hosz- szú .távú gazdasági, ipari es műszaki együttműködési megállapodások alapján ke­reskedünk. Am a legnagyobb kedvezmény elvének birto­kában sem biztos, hogy egy adott ország piacán a legna­gyobb előnyöket . élvezzük, eppen a korábban már em­lített kivételek miatt. Így például Svájccal hiába van ilyen szerződésűnk, az EGK- országokkal szemben mégis relatív vámhátrányban va­gyunk a svájci piacon. Svájcnak ugyanis — mint volt EFTA-tagnak (Európai S7.abadkereskedelmi Társu­lás) a legnagyobb kedvez­mény elvére nézve kivételt képező külön megállapodása van a Közös Piaccal, mely­nek tagországai ily módon velünk szemben Svájcban piaci előnyöket élveznek. Magyarország és az Ame­rikai Egyesült Államok az 1978-ban megkötött kereske­delmi megállapodás értelmé­ben kölcsönösen biztosítja egymásnak a legnagyobb kedvezmény elvét. Az ame­rikai kongresszus azonban évenként dönt arról, hogy a továbbiakban is megad ia-e a legnagyobb kedvezményt a magyar árukra. A közel­múltban mindkét részről fel­vetődött annak gondolata, hogy hosszabb távra bizto­sítják a legnagyobb kedvez­ményes elbánást. A szocialista országok vi­szonylatában a legnagyobb kedvezmény elve nem meg­határozó. Velük folytatott kereskedelmünk — a terv- gazdálkodásból adódóan — kétoldalú, „ ötéves árucsere­forgalmi megállapodásokon alapul. B. M. Karácsonyi műszaki vásár a Sió Áruházban december 18-ig Straume kávéőrlő HMH mixer Zsebrádió HC—15 stereó lemez­játszó sassz» Robotgép HS—500 hangfal és tok más cikk 20—50 % 270 Ft helyett 189 Ft 566 Ft helyett 396 Ft 600 Ft helyett 420 Ft 1200 Ft helyett 720 Ft ' 950 Ft helyett 665 Ft 3200 Ft helyett 1920 Ft árengedménnyel. (78251) Egy elv, amely gyakorlat...

Next

/
Oldalképek
Tartalom