Somogyi Néplap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

Az országa« céloknak megfelelően Somogybán is egyre több lakásnak keH épülnie magánerőből. Milyenek ma a lakásépítés feltételei és mekkora fejlődés sárható? Erről a témáról zajlott le kerekasztal beszélgetés szerkesztőségünkben. A megbeszélés résztvevője volt: Szabó Gyula, a megyei ta­nács építési, és Brandtmüller István, a tervosztály vezetője, Schneller Vilmos megyei főépítész, dr. Kovács Ferenc Kaposvár és dr. Németh Jenő Barcs tanácselnöke; dr. Körtési Endre, az OTP megyei igazgatója, dr. Stadler József, a Somogyterv fő­mérnöke, Stier Tibor, a kaposméröi és Vermes Gábor, a nagy­atádi építőipari szövetkezet elnöke. Király József, az ETK ka posvári irodavezetője és Hegedűs István, a Oél-dunántúli Tüzép Vállalat áruforgalmi osztályvezetője. Szerkesztőségünket LutháT Péter képviselte. Hz olthonteremtés leltételei mm——wMinn w iiiww»i»»iwiai———ma — Az építlcezni szándékozó ember először telek után néz. Milyen Somogybán a telekellátás? Várható-e ja­vulás e téren; lesznek-e na­gyobb telkek, tekintettel arra, hogy néhány nemrég parcellázott terület kissé zsúfoltra sikeredett? SZABÓ GYULA; — 1981— 82-ben Somogybán 2795 la­kás épült föl magánerőből, 35 százalékuk a városokban, 65 százalékuk a községek­ben. A hagyományos csalá- diház-építés ebből 83 száza­lékot tett ki. Ma megyénk­ben 6045 beépíthető telek van: családiház építésére 5909, korszerű, csoportos la­kóház építésére 76, egyedi társasház építésére 60. A tervidőszak hátralevő idejé­ből még 2467 telek kialakí­tását tervezzük. De azt is meg kell említenem, hogy a telekellátottság nem mindig egyezik meg a fizetőképes kereslettel, hisz sok házhely van olyan falvakban, ami­lyenekben a beépítésre eb­ben a tervidőszakban nem számíthatunk. Kaposváron nem lehet a végtelenségig növelni a kialakítható tel­kek számát. Az igényeket Siófokon sem tudjuk kielé­gíteni. A Balaton-parton a háttértelepüléseket kívánjuk fejleszteni. DB. NEMETH JENŐ: — Az a mechanikus tervezés, amely egy-egy akciót eddig jellemzett, kezd megváltoz­ni. A különböző lakásépíté­si technológiai kampányokat a telkeknél nem lehet meg­ismételni. A tanácsoknak okosan kell gazdálkodniuk, meggondolva, hogy a telek- ellátást saját fejlesztési cél­jaik sorrendjében hol helye­zik el. Nemcsak saját erőből kell ezt dotálni: minimális központi segítséget /is kap­hatunk. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a tanácsok akaratá­tól függ, hogy mennyi telek legyen, hanem az eladható­ságtól, a dotáltságtól is. A használatbavételi díj függ a közművektől, a terület he­lyétől és attól, hogy mely rétegeknek adunk nagyobb kedvezményt. Szerintem ezek még kimunkálatlan kér­dések. DB. KOVÁCS FERENC: — Harmadik éve vizsgáljuk a városban és környékén a te­lekellátást. Elsősorban a csa­ládiházas építési területeket vettük számításba. Az ará­nyok kedvezően alakultak, mert a környező települések ellátottságának növekedésé­vel Kaposváron csökkentek a feszültségek. Több családi­házas építési terület volt. Ezek választási lehetőséget adtak. Továbbra is differen­ciáltan kell a magánépítők igényeinek kielégítésére te­rületeket biztosítani. Amit addig tettünk, nem tekint­hetjük elégségesnek. Terüle­teket sajátítottunk ki, köz- művesítettünk, és vizsgál­juk, hol vannak belső terü­leteken olyan helyek, ahol a magánerővel lehet családi házat építeni. A használat­bavételi díjak egy kicsit nö­vekedni fognak, mert a köz­művesítés költségei is növe­kednek. A telkek nagyságán is változtatni lehetne, ügyel­ve arra, hogy ne legyen zsú­foltság. Jelenleg a tanács és az OTP foglalkozik érdem­ben telekértékesítéssel. Gond, hogy a vállalati la­kásépítési anyagi erőt nem tudtuk bekapcsolni a telkek kialakításába. Van ugyan »lyan kezdeményezés, hogy A munkaadók nemcsak dol­gozóiknak adhatnak lakás­építésre kedvezményt, ha­nem megelőlegezhetik a te­lekbiztosítást, a közművesí­tést a tanácsok számára, de a vállalatok, sajnos, nem éltek ezzel a lehetőséggel. BRANDTMÜLLER IST­VÁN: — A tanácsok komoly erőfeszítéseket tettek a so­kai bíráli telekelátás érde­kében. A városi tanács tíz­millió forintjához a megyei tanács 20 millió forintot adott Kaposvárnak a telek­kialakításra. A községi taná­csok pályázati úton kaphat­nak támogatást. Ha a telek­vásárló fiatal vagy szociális helyzete indokolja, a megyei tanács a telekár 70 százalé­káig engedményt adhat a te­lekigénylőnek. Aki lemond az állami bérlakásról, 80 szá­zalék kedvezményben része­sül a telekvásárlásnál. A szociálpolitikának differen­ciáltan kell kezelnie bizo­nyos rétegeket. Jobban meg kell tanulni a telekértékesí­tést, a szabályozást. DK. STADLER JÓZSEF: — Fontosnak tartóin, hogy a terület előkészítése a geodé­ziai munkákkal, a közműve- sítési tervekkel együtt tör­ténjen, mert még sok buk­tató van, amíg arra lehet építeni. Bár megjelentek új jogszabályok, továbbra is a tanács és az OTP kapta meg a lehetőséget arra, hogy vál­lalkozásszerűen kezdemé­nyezze a telkek előkészítését. Azok a szervezetek — első­sorban kivitelező vállalatok, beruházók és tervezők —, amelyek képesek lennének ilyen ügyletek lebonyolításá­ra, nem kaphatnak OTP- kölcsönt és egyéb akadályok­ba is ütköznek, tőke nélkül pedig vállalkozni nem lehet. Fel kellene gyorsítani a te­lekelőkészítés folyamatát. Ehhez újabb központ) lökés­re lenne szükség. — Ha volna is hol fölhúz­ni a házat, sokan visszariad­nak az építkezéstől, mert megijednek a horribilis költ­ségektől. Milyenek a hitel- feltételek? Lesznek-e a mai- nál gazdaságosabb technoló­giák? Elérhető-e, hogy jobb és szebb házak épüljenek úgy, hogy közben az építte­tő nem kap infarktust a rengeteg utánjárástól, ide­geskedéstől? Lesz-e a fiata­lokat segítő félkészház-akcio? DR. KOKTÉSI ENDRE: — 1983 januárjától megváltozott az állami támogatás rend­szerre, megközelítette a te­lepszerű társasház-építéshez és a családiház-építéshez ad­ható hitel összegét. A csa- ládiház-építkezéshez való hitelkihelyezésben is alapve­tő kedvezményt biztosított a korábbiakkal szemben. A hi­tel 320 ezer forint két em­bernek, és újabb két család­tagonként emelkedhet 440 ezer forintig. Egy négytagú családnál 360 ezer forint a kedvezményes hitel. Üj fo­galom a bankkölcsön, ez is megemelheti a hitel össze­gét. Az ifjúsági takarékbetét a fiataloknak való hitelnyúj­tás lehetőségét könnyíti meg. A nagycsaládosok és a 35 éven aluli fiatalok szá­mára az OTP a saját erő 50 százaléka erejéig, de legföl­jebb 70 ezer forintig külön kölcsönt is nyújt, 3 százalé­kos kamattal. A baj akkor szokott kezdődni, amikor a hitel törlesztésének feltéte­leit vizsgáljuk. Kölcsönt ki­helyezni csak fedezet bírt»- kdbMA Wwt Totest nem mindig adhatjuk meg a ma­ximumot , S előfordult még így is, hogy az építő csődbe jutott A takarékpénztár be­ruházóként nem finanszíroz­za a félkész-ház akcióikat, mert a teljes házra nem lenne megfelelő kockázati alappal Rendelkező háttér. DR. NEMETH JENŐ: — Az építtető nem kap megfe­lelő embert, aki segíti az építkezést Kellene egy pro­fi, akit persze meg kell fi­zetni, de a díj még mindig olcsóbb, mint a csőd. Azért van a sok eladósodás, mert az indulásnál nem tájéko­zódtak. SCHNELLER VILMOS; — Mindenképp emelni kell a megyében a közületi és a magántervezés színvonalát. Köztudott ugyanis, hogy ugyanaz az építtetői program gazdaságos és racionális ter­vezéssel tízezrekkel olcsób­ban is kivitelezhető. Nem­rég az Esti Hírlapban jó pár becsapott építtető nyilatko­zott. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb az épít­kezéshez, azt válaszolták: a telek, a jó kőműves és a sok sör. Sajnos általános jelen­ség, hegy a tervről és a ter­vezőről megfeledkeznek. A művezető típusú tervező sze­repe és felelőssége igen nagy. Csakhogy ma igen ke­vés ilyen tervező van. Így sok építtető és kivitelező más tervet valósít meg a helyszínen, mint amilyenre engedélyt kapott. Az épülő sok ezer otthon ügyét és az anyagi biztonságot is szol­gálná, ha egyrészt az ellen­őrzés, másrészt a felvilágo­sító munka hatékonyabb len­ne a jövőben. DR. STADLER JÓZSEF; — Kaposváron a toponári vá­rosrészben az ajánlott tervek helyett kijelöltünk egy sort egyedi beépítésre, ahol az építtetők választották ki a tervezőket, nem kötöttük ki, hogy mit tervezzenek, de megkapták az alapinformá­ciókat. Szerencsére olyan építtetőkkel találkoztunk, akik megfelelő esztétikai igénnyel is léptek föl. A vá­rosi tanács megbízásából több területet készítünk elő, ahol már nem a típustervet tarjuk elsődlegesnek, hanem azt, hogy a tervezőkkel jobb kapcsolatot létrehozva az egyediház-épités irányába tereljük a dolgokat. A gaz­daságos új technológiák meghonosításában Somogy megye nem fehér folt. A leg­újabb építési eljárásnak pél­dául egy habosított betonból készült elem az alapja. Ezt eddig itt nem alkalmazták. Kifejezetten olyan technoló­giának szánjuk, amilyet a család maga tud összerakni. Ezt majd tömegesen lehet kapni. A jelenlegi kalkulá­ció szerint a téglánál ol­csóbb lesz. — Eddig inkább arról esett szó, hogy a magánépí­tő nem találkozhat a lebo­nyolítást átvállaló, erre sza- kosodott szervezettel, mert nincs ilyen. Várható-e, hogy lesz valami segítség? Akár az BTK, akár egy-egy építő­szövetkezet _____szerepelhet-e é pítési vállalkozóként, afféle menedzserként ? KIRÁLY JÓZSEF: — Egy 1970-ben meghirdetett terv- pályázat eredményeként lét­rehozták az ajánlott tervek rendszerét; ez akkor 41 terv­ből állt. Most 165-féle csalá- diház-tervet lehet kapni. Az ajánlott tervek forgalmazá­sával bizományosokat bíz­tunk meg, akik rendelkez­nek a magánlakásépítés ka­talógusaival és tanácsot is adnak az építtetőknek. Jó néhány tanáccsal fölvettük a kapcsolatot. Eddig Barcson jött létre olyan iroda, amely igen jó eredménnyel műkö­dik, jövőre Siófokon és Nagyatádon is lesz. A lakos­sággal csupán tanácsadóként találkozunk. Sajnos sok em­ber a minimális összeggel sem rendelkezik, de nekiáll építkezni. A tanácsadás so­rán alig egy-két emberrel ta­lálkoztunk, aki kiszámította, hogy milyen havi törlesztést jelent .a kölcsön visszafizeté­se. KOVÁCS FERENC: — Fon­tosnak tartom a tájékoztatás jó megszervezését Megpró­bálunk együttműködni azok­kal a szervekkel, amelyek­nek tájékoztatási kötelezett­ségük van. 1984-ben kibőví­tett ügyfélszolgálat és tájé­koztató iroda keretében ezt megoldjuk Kaposváron. En­nek akkor lesz sikere, ha lesz miről tájékoztatást ad­ni. Ahhoz, hogy a tájékozta­tás alapos, eredményes le­gyen, részletes es megfelelő információk szükségesek a telekkínálatról, az építési le­hetőségekről, a technológiák­ról, a hitelről... DR. NÉMETH JENŐ: — A Barcson működő iroda 1984. január 1-től 70 százalékban önfenntartó lesz. Részt vesz a tervek kialakításában, for­galmazásában, előkészíti az építési engedélyeket, szerve­zi a tervezést, a típustervek is az irodán keresztül men­nek, kapcsolatot tart a Kiosz-szal a kisiparosok közvetítése céljából, közre­működik az építési anyagok beszerzésében. Elsőként a megyében kölcsönző üzletet is telepítünk. STIER TIBOR: — A fél­készház-akció új programját kezdtük el. A tanáccsal együttműködési szerződést kötöttünk, munkát előlege­zünk, és a végén értékesí­tünk. A toponári városrész­ben a forgóeszköz egy részét kedvezményes kamatra kap­juk, vállaljuk a lebonyolí­tást, a tulajdonosnak csak a lakáskulcsot kell átvenni. TJj technológiánk is van, a ve- loxszai elkészült az első épü­letünk. Sok fantáziát látok ebben a módszerben a csa- ládiház-építkezésnél is. Re­méljük, hogy a tanács a jö­vőben is folyamatosan bizto­sítani tudja ehhez» a telke­ket. VERMES GABOR: — Nincs olyan szervezet, amely a me­nedzselést vállalná. Az ÉTK nem alkalmas, az OTP mint beruházó nem kívánja a fél­készház akciót, a lakásszö­vetkezeteknél pedig nincs meg a műszaki felkészült­ség. Mi a no-fines technoló­giával Nagyatádon építünk, ott, ahol jó telkek vannak. Valahogy így képzelem el a korszerű kisvárosi lakásépí­tést. A megyében a hagyo­mányos építési módot kivé­ve mi építünk a legolcsób­ban. Az új építési technoló­giák elégségesek ahhoz, hogy gyorsan, megfelelő időtlen el­készítsük a lakásokat. A fél­kész akcióban a lakónak le­hetősége van arra, hogy a belső kialakítást színvonala­san tudja elvégezni. A má­sik módszer, a kulcsra kész átadás is követendő forma, de ahhoz tehetősebb vevő kell. Bár véleményem sze­rint nem építünk olyan drá­gán, mint ahogy ez a köz­hiedelemben van. — Ügy tetszik tehát to­vábbra is, hogy az építtetők ügyintézési gondjainak eny­hítése az egyik legsürgetőbb feladat. Szorosan összefügg ez az építőanyag-ellátással, amely rendkívül rossz. Va­jon bíztathatjuk-e az embe­reket valami javulást ígérve? HEGEDŰS ISTVÁN: — Az anyagellátás színvonalát tel­jesen az határolja be, hogy mekkora a fizetőképes ke­reslet, s ezzel szemben mek­kora az árualap. Hallottuk az OTP igazgatójától, hogy a hitelfeltételek mennyire ja­vultak. 1983-ban fél év alatt annyi hitelt adtak ki, mint amennyit az egész tavalyi évben. Az építőanyagokat gyártó ipar kapacitása ezzel szemben nem növekedett. A tüzép-vállalatok felmérik az igényt, s a tüzép-egyesülés- hez továbbítják. Ezután a minisztérium jóváhagyásá­val — bázisszemlélet alap­ján — szétosztják az építő­anyagokat a tüzép-váilalatok között. Az árualap egyeztető tárgyalások a jövő évre vo­natkozóan még folynak, de biztos, hogy a központi áru­alapból rendelkezésünkre bocsátott mennyiségből az igényeket nem tudjuk telje­sen kielégíteni. Nehéz el­dönteni, hogy a vállalat mű­ködési területén melyik az a legfontosabb hely, ahol az anyagot biztosítani kell. A Tüzép minden forgalmazható gyártmányt felkutat, de pél­dául falazóanyagot, gerendát nem lehat bárhol beszerezni. Reméljük, hogy a kereslet a közeljövőben csökkenni fog, mert az idén nagy volt az elővásárlás. A kereskedelmi hálózat fejlesztésének lehető­ségei korlátozottak. Legin­kább Kaposváron volna szükség egy új Tüzép telep­re ... BRANDTMÜLLER IST­VÁN: — Meg kell érteni azokat «z embereket, akik majdnem egymillió forint terhet magukra vállalnak, hogy dühíti őiket az az ál­lapot, amely az építőanyag- kereskedelemben tapasztal­ható. Az 1984-ben várhaló építőaiiyaghelyzet megítélé­sében nem szabad figyelmen kívül hagyni az elővásárlást, s hogy a Balaton-partra ho­zott korlátozó intézkedések következtében mindenki 1983-ban igyekezett építkez­ni. Előbb jelent meg a .ke-; resiet, mint a kínálat. Ka­posvár helyzete várhatóan javul, a városi tanács jelen­tős anyagi áldozatot vállal az új tüzép-telep létrehozá­sából, a területet térítésmen­tesem bocsátja a défl-dunán-, túli vállalat rendelkezésére. SZABÓ GYULA: — A Ba­latonnál annyi építési igény jelentkezett, hogy nem volt annyi típusterv. A parti épí­tés visszaesik, ez talán segít a belső területek gondján. Figyelembe kellene venni azt is, hogy Baranyában majdnem 40 százalék az ál­lami lakásépítés, nálunk csak tíz százalék, tehát itt, Somogybán sokkal több ma­gánház épül. Ezzel kell arányba hozni a tüzép anyagellátását. HEGEDŰS ISTVÁN: — A3 anyagelosztást nagyon nehe­zen — és minek alapján? — lehet differenciálni. Az igényfelmérés úgy történik, hogy a tanácstól, OTP-től információkat kapunk, hogy körülbelül milyen építkezés várható. Ezenkívül a Belke­reskedelmi Minisztérium megadja, hogy a forgalom központilag mennyivel fog emelkedni. A Somogy me­gyei építőanyagforgalom a három megyét figyelembe véve a legnagyobb. DR, NÉMETH JENŐ: — Az egész propaganda a esa- ládiház-építkezésre irányul, ugyanakkor az építkezés fel­tételei nincsenek meg. Ez tragikus helyzet! Mindenki meg tudja magyarázni, hogy miért nem lehet előrelépni. A tanácsnak pénzügyileg nincs fedezete, a tervező a típustervekre hivatkozik, miért nem azt építik; a ki­vitelező nem tudja, hogy mennyiért fejezi be a mun­kát az áremelkedések miatt... BRANDTMÜLLER IST­VÁN: — Azért azt sem sza­bad elfelejteni, hogy évente 1200—1300 családi ház épül a megyében. Viszont bizo­nyos, hogy a lépcsőzetes la­káshoz jutást kéne előnyben részesíteni. Az egészséges tü­relmetlenség mellett okosan kellene kutatni, hogy a leg­inkább rászoruló rétegek ho­gyan kaphatnak belátható időn belül lakást. Mindenki olyat, amilyet megfizetni, lét­rehozni képes. SOMOGYI NÉPLAP /

Next

/
Oldalképek
Tartalom