Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

% 300 éves a bécsi kávéház Az osztrák fővárosban az Idén emlékeztek meg a tö­rök elleni győzelem 300. év­fordulójáról. 1983 másik, ugyanerre az időre vissza­utaló jubileuma szintén a török ostrom következmé­nye: 300 éve kapott enge­délyt az első bécsi polgár, hogy — egyébként persze török mintára — kávét főz­zön és mérjen ki. A sze­rencsés választott a fáma szerint egy Franz Kolschitz- ky nevű polgár volt, aki bá­tor futár-szolgálataival tün­tette ki magát az európai történelemben sorsdöntő bé­csi ostromnál. Jutalma: övé lett a megvert török által otthagyott sok zsáknyi ká­vé ... Napjainkban minden oszt­rák lakosra fejenként átla­gosan évi 78 liter babkávé elfogyasztása jut, s a bécsi kávéház századok óta foga­lom. A kezdet mindenesetre nem volt könnyű: dohányoz­ni csak 1780-tól volt szabad a kávémérésekben, ahol — egészen 1840-ig — az egyet­len hölgy a kasszírnő lehe­tett. Az addig csak a fér­fiaknak fenntartott kávézók a biedermeier korszak zenés kávéházainak megjelenésé­vel kaptak családias jelleget. A „kávé-történészek” (az ügynek a jubileum évében nagy irodalma van) felemlí­tik, hogy a Stephanskirche mögötti, Kramer-féle kávé­házban már Mária Terézia karában többféle hírlapot le­hetett olvasni és egyáltalán: a bécsi kávéház mindig is nemcsak az olvasó, hanem az író, az alkotó művészem­berek második otthona is volt. Büszkén sorolják a mű­velődés nagyjainak nevét: a hajdanvolt „Bogner”-be cí- meztette leveleit Franz Schu­bert, s be-betért oda még az emberkeriilőként ismert Beethoven is. A Neuner-féle kávéházban találkozott rend­szeresen Nikolaus Lenau és Strauss. A századforduló leg­ismertebb (és nemrég hely­reállított) kávéháza, a Cent­ral többek között Vidor Adlert, a szocialisták vezető­jét, Billroth professzort, a nagy sebészt, több írót, va­lamint az emigráns Trockijt sorolhatta törzsvenégei kö­zé ... Az ötvenes években (akár­csak Budapesten) Becsben is megkongatták a vészharangot a kávéház felett. A régi közönség nagy része eltűnt, a fiatalok az új, a korsze­rűbb presszókba jártak, a nagy, tükrös-újságos kávé­házak kora — úgy tűnt — lejárt. Ám a válság átmenetinek bizonyult és a „nagyok” egy része megmenekült a bezá­rástól, sőt néhány régi, pa­tinás kávéház új életre is kelt Miért? A kávéházi tu­domány kutatói szerint a bécsiek tíz és tízezrei ma második otthonuknak tekin­tik a hagyományosan beren­dezett sarki kávézót. Csak­nem kétharmaduk ma is azért jár kávéházba, hogy barátaival találkozzék. Majd minden másodikat a nagy számban megtalálható bel- és külföldi lapok vonz­zák — de még többen a lényegért: a kávéért jönnek. A kávé kitűnő és olyan kü­lönlegességekkel is szolgál, amelyekkel a nem kevésbé kávészerető magyar közön­ség aligha találkozik otthon. Fiaker címen például feke­tét kaphatunk — rummal. A „Kaisermelange”-be tej, hab és csokoládéreszelék kerül. , A legromantikusabb nevű re­cept, a „Mazagran”: hideg kávé rummal ízesítve, virág- reszelékkel, őrölt jéggel meg­szórva — szívószál jár hoz­zá. A jeles, de annál kalória- dúsabb osztrák kávéreceptek az ország határain túl eddig Japánban aratják a legna­gyobb sikert: egy nagy japán cég 104 „eredeti osztrák” ká­véházat rendelt a jubileum évében Bécsből, teljes felsze­reléssel. A rendkívüli export­üzlet bevételei alighanem többet hoznak a szakmának, mint amennyit Becsben pro­fitál a kávéházakból. H. A. SZIBÉRIA - MA Szibéria az elmúlt évtize­dekben a Szovjetunió egyik legfejlettebb gazdasági kör­zetévé vált. Fejlődésének üteme már két évtizede tar­tósan meghaladja az orszá­gos átlagot, s jelenleg két és félszer annyi nemzeti jö­vedelmet állít elő, mint Ka­zahsztán, kétszer annyit, mint a közép-ázsiai köztár­saságok összesen, s többet, mint a balti, a Kaukázuson túli köztársaságok és Mol­dávia együttvéve. Az elmúlt két évtizedben Szibériában létrejött a nehéz­ipar szilárd bázisa a Kuz- nyecki-medencében, az ipari övezet a transzszibériai vas­útvonal mentén, az ország Siklóval a magasba Szeletelve szaporább A háztartási munkát ma már számtalan hasznos gép könnyíti meg. Ezek egyike a szeletelőgép, annak is az elektromos üzemű változata. A szeletelőkészülékeknek számos előnyük van. Példá­ul a kenyérpirításnál célsze­rű, ha a szeletek egyenletes vastagságúak, de a szeletelő­gépek a meleg és a hideg szendvicsek készítésénél is jól használhatók. E gépek­kel természetesen sokféle más élelmiszert Is szeletel­hetünk, például tisztított zöldségféléket, egyes gyü­mölcsöket, és persze húsfé­léket, felvágottakat A gépi szeleteléssel takarékossági szempontokat is érvényesít­hetünk, mivel azonos meny- nyiségű élelmiszer vékonyra szeletelve jobban hasznosít­ható. A készülék műanyag há­zában találjuk a 100—300 W teljesítményű villamos meg­hajtó motort. Lassító áttételi szerkezeten keresztül, mű­anyagból készült fogaskerék hajtja meg a körkést, amely percenként 90—100-at fordul. A fogazott körkés anyaga minden esetben rozsdamen­tes acél. A készülék jobb oldalára szerelik az ütköző­vel ellátott csúszószánt, amely a szeletelendő élel­miszerek felfogására, megtá­masztására szolgál. Bal ol­dalon vagy felül van a mo­torkapcsoló. Fontos része a gépnek a szeletvastagság ál­lítására szolgáló mechaniz­mus, amellyel fokozatonként — csaknem milliméterenként — lehet szabályozni a kívánt szeletvastagságot. Képünkön egy nyugatné­met gyártmányú, szívógumi­talpakkal az asztalra erősít­hető szeletelőgépet láthatunk. A kötélpályák és sikló- vasutak rendkívül fontos sze­repet töltenek be a hegyvi­déki országok személyszállí­tásában, különös tekintettel az egyre növekvő turistafor­galomra. Nyugati szomszé­dunknak, Ausztriának külö­nösen nagy hagyományai vannak e közlekedési ág fejlesztésében. A föld orszá­gai közül Ausztriában mű­ködik a legtöbb sílift és fel­vonó: számuk meghaladja a 3600-at! De a nagykabinos kötélpályákban és siklóvasu- takban sincs hiány az alpesi országban. Az utóbbiaknál a járművek vontatása valami­féle sínpályán történik a vonóerőt közvetítő sodrony- kötél segítségével. A sikló- vasutak építése elsősorban rövidebb távolságok esetén előnyös, amikor a kötélpá­lya még nem gazdaságos, a sin—kerék kombinációjú ún. adhéziós vontatás pedig a nagy emelkedő miatt már nem valósítható meg (van még egy közbenső megoldás is, a fogaskerekű vasút, ami jóval drágább a siklónál). A legutóbbi gazdaságossági szá­mítások szerint egy 8 km hosszú és 800 m magasság- különbséget legyőző sikló­pálya kb. 15 százalékkal ol­csóbb, mint az erre a célra építendő kötélpálya. A ko­rábbinál kedvezőbb költség- tényezőkre való tekintettel a közeljövőben a siklópályák nagyobb elterjedése várható. A siklóvasutaknál világ­szerte a véges vontatókötelű rendszer terjedt el legjob­ban, két sínszálas középső kitérős megoldással. Ezeket az ún. Ábt-rendszerű sikló- vasutakat másodpercenként 7 méteres legnagyobb sebes­séggel járatják, és a hajtó­állomást a hegyen helyezik el. Mind $ kötélpályáknak,' mind a siklóknak alapvető szerkezeti eleme a sodrony- kötél, amelynek a technikai fejlődés jóvoltából egyre kedvezőbb az élettartama. Képünkön egy ausztriai állványos siklóvasutat lát­hatunk, amelynek az a kü­lönlegessége, hogy a hagyo­mányos megoldástól eltérően völgyhajtással látták el, ami gazdaságosabbnak mutatko­zik. A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR állandó délutános műszakra felvételt hirdet Háromhónapos betanulási időt és fölemelt műszakpótlékot biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. (78029) Kaposváron a Killián György Ifjúsági és Művelődési Központban 1983. december 2-án 19 óra 39 perckor ,JÓ ESTÉT KÍVÁNOK” című műsor JÁRÓ VERA BUSÁI ANTAL TÓSOKI GYULA VARGA T. IRÉN PERE JÄNOS közreműködésével. Kísér: MÉSZÁROS TIVADAR népi zenekara Jegyek a rendezvényirodában kaphatók. (78059) legnagyobb kőolaj- és gáz­ipari komplexuma Nyugat- Szibériában, színesfém-, fa- és fafeldolgozóipari, valamint energiaigényes vegyi termé­keket gyártó bázisok. A het­venes években Szibéria a szovjet kitermelőipar teljes termelésének több mint 20 százalékát, ezen belül a szén és a kőolaj 30 százalékát, a fűrészáru 25 százalékát, a vas és az acél termelésének körülbelül 10 százalékát ad­ta. Szibéria ma egyre erőtel­jesebben befolyásolja az or­szág tüzelőanyag- és energia­ellátását: a tüzelőanyag-ter­melés növekedésének több mint 90 százalékát biztosítja. Teljes egészében innen szár­mazik a kőolajtermelés nö­vekedése, sőt Szibéria olaj- termelése pótolja a többi körzet közel 52 millió tonnás termelés-visszaesését is. A kitermelőipar aránya Szibé­riában közel két és félszer nagyobb az országos átlag­nál, a főként végtermékeket gyártó (gép-, könnyű- és élelmiszeripar), valamint a nagyobb munkaigényű ipar­ágaiknak viszont itt lényege­sen kisebb a hányaduk, mint a Szovjetunió egész ipará­ban. A gazdag szibériai nyers­anyagforrások lehetővé te­szik a nagy mennyiségben, gazdaságosan történő kiter­melést és feldolgozást. Vi­szont az ország többi körze­téhez hasonlítva e területen munkaerőhiány van, maga­sabbak a létfenntartási költ­ségek és a bérek, több rá­fordítást igényel a szociális infrastruktúra. Az átlagos­nál nagyobb beruházások szükségesek a természeti kincsek kiaknázásának meg­kezdéséhez, és a terület túl* nyomó tészémék nehéz ter­mészeti és éghajlati viszo­nyaiból adódóan nagyobbak a termelési költségek. Képünkön: turbina készül egy szibériai gyárban. A halak kora A halak labirintusszervé­ben folyadékba ágyazva fül- kövecskék, otolitok vannak. Ezek az otolitok igen jelen­tős szerepet játszanak a ha­lak térbeli tájékozódásában. De a tudomány szempontjá­ból is fontosak. Egyes otoli­tok növekedési csíkjaiból ugyanis következtetni lehet az állatok korára. A halpo­pulációk tagjainak kos-meg­állapítása viszont nagy je­lentőségű, mert következtet­ni lehet belőle a növekedés­re, az elöregedésre, a nemi érettség kifejlődésére. Ezek az adatok pedig fon­tosak ahhoz, hogy a ható­ságok a tengeri halászat ide­jét, rendjét, tilalmazását kel­lő módon elő tudják írni. Ezért tanulmányozzák külö­nös gonddal a Kaliforniai Halászati Laboratórium ku­tatói az okúitokat Egy gyé­mántpenge segítségével az otolitok'oól mikroszkópi met­szeteket készítenek: a mik­roszkóp alatt e szeleteken pontosan megfigyelik a fák évgyűrűire emlékeztető „nö­vekedési gyűrűket”, s ezekből következtetnek az állatok ko­rára. A VOLÁN 13. SZ. VÁLLALAT felvételt hirdet 1984. januárban Induló hivatásos gépjárművezetői tanfolyamra A jelentkezőkkel kötött tanulmányi szerződés alap­ján a tanfolyam költségeit a vállalat átvállalja. Je­lentkezni lehet személyesen a vállalat személyzeti és oktatási főosztályán, Kaposvár, Füredi u. 180. (78007) A BARCSI UNITECH IPARI SZÖVETKEZET babócsai telepen (Babócsa, Szabadság tér) 10%-os kedvezménnyel hőszigetelő üveggel ellátott PVC ablakokból készletkiárusítást tart 1983. december 15-ig. Közületek, magánosok kiszolgálása a helyszínen, munkanapokon 8-tól 14 óráig. Méretek: magasság 60-tól 150 etn-ig, szélesség 60-tól 150 cm-ig, a szabványnak megfelelő méretekben. Bővebb felvilágosítás: Barcs, 51-es telefon, telex: 13219, ügyintéző: Sziklai Gáborné, illetve Babócsa, 16-os telefon, ügyintéző: Szűcs László (8197^

Next

/
Oldalképek
Tartalom