Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-20 / 274. szám

X A DIVAT ÉS HAZAI vagyis a megter­vezett ruha telje­sítménybérben ké­szül. A szabászok, a varrónők ez után kapják a bé­rüket. Ha nehe­zebben, kevesebb készíthető el — ez feszültséghez vezethet. Az is lé­nyeges, hogyan kapjuk meg az ipartól a kért szö­vetet, cipzárat, cérnát, gombokat. A „címke” és az áru A főutcai női- divatüzletben Kun Istvánná boltveze­tőt kérdezem: — Miként lehet az, hogy a gomba mód szaporodó divat - butikok nem versenytársai a boltnak? Itt mindig telt ház. van. — A választék miatt — feléli. — Jó a beszerzés, fő­ként a Dél-dunántúli Rövikőt, a Centrikót és a Módi nagy­kereskedelmi vállalatok ré­vén. Régebben a nagykeres­kedelmi vállalatok beszerzői úgy gondolták, ők ismerik a kis boslt vezetőjének, az ízTé- sét, és aszerint vásároltak. Ez ma már megváltozóban van. Magunk, saját felelősségünk­re is vásárolhatunk. — Milyen arányban fogy a divatos nyugati és a bel­földi oilkk? — Nyolcvan a húszhoz a belföldi javára. Nem mind arany, ami nyugati, az olasz pulóverok helyett szép ma­gyarok is kaphatók. A Hódi­köt termékei slágerek a vá­sárlók között. És még „siá- gerebfeek lehetnének, ha többet kapnánk belőlük. — Most a „legmenóbb?” — Az indiai táska. Hatszáz forint, talán kettő van még belőle. Nem visz egyet? Rangsort állít a kereskedő A Somogy Áruház parko­lójánál levő Vénusz divat­áruból! az egyik legismer­tebb, leglátogatottabb butik. Köves Lajosnak kevés ideje marad ránk. — Ilyenkor, két-három órakor a diákok lepnek el bennünket. Mi főként a fia­talok ízlését követjük, ők s 1984 tavaszára ajánlott modellek. Életveszélyes késelés „Aki a barátomat bántja, engem bánt!” A divathoz • érteni nem nagy ügy. Kérdezem férfitár­saimat, válaszolnak rögtön: tudod, olyan magas, fekete vagy szőke, kecses alakkal, sitrríuló szoknyával, helyre kis blúzban. Egy csinos nő­nek szinte minden jód áll. Az 1984-es évre ajánlott, bor­sos árú divatévkönyv beve­zetőjében analóg gondolato­kat találok. Ráléptem hát a divat szer­ileágazó útjainak egyikére. Ki irányítja a divatot? És mi határozza meg? Két hölgy kenyere Kaposváron a divattervező Sízimte fehér holló, a ruha­gyár gyártmányelőkészítési osztályán kéthölgy keresi ez­zel a kenyerét. Nagy József- né több, mint húsz, Dómján Tamás né csak néhány éve tervezi a gyár modelljeit. Vadászöltöny és lovaglónadrág. — Létezik-e magyar divat? — Nem. Ma az öltözködést befolyásoló, jellemző, uralko­dó ízlésárányzatot úgy hono­sítják meg. Trendek, forma- irányzatok vannak, melyeket Végül mégiscsak hazakeve- redetL Az államosítás csak egy kis trafikot hagyott meg neki, azt is érdemeire és korára való tekintettel. Lehúzta a redőnyt, rakat - tintotta a lakatot, s ahogy megfordult, Gyurit, a része­ges. városi trógert látta két­kerekű kordéjával közeledni. Gyurin egy jelvényétől meg­fosztott katonasapka dí­szelgett. félrecsapottan, és félhangosan dúdolt. Piros orráról és kacsázó járásából kitűnik, hogy aznap már ele­get dolgozott. A kordén most könnyű teher volt, egy ha­talmas kép, amelynek eleje gondosan be volt fedve bar­na csomagolópapírral, és cu­korspárgával többszörösen átkötve. Gönczy Mózesnek így visz- szájáról is nagyon ismerős­nek látszott a szállítmány. — Hé, Gyuri! Állj csak meg! — kiáltotta. A hordár megállt, letette a fogantyúkat, haptálrba vág­ta magát és szalutált. — Tiszteletem! Szabadság! * — mondta imbolyogva. — Mit viszel te? — Pszt! — tette 'titokzato­san szája elé az ujját a hor­dár, és olyan képpel nézett körül, mintha minden kapu­a Magyátr Divatintézet széles körű információgyűjtés alap­ján egy évre előre meghatá­roz. Franciaország, Anglia, az NSZK és Olaszország di­vatházai diktálják a imódit. Áttervezésekkel állítjuk ösz- sze azt a képet, amelyre azt mondhatjuk: divat. Ez nem * nyugatmajmolás. Egy példa: készítünk az Egyesült Álla­mokba bérmunkában öltö­nyöket, kabátokat. Hatalmas váltak, lebegő ujjak, bő fa­zon. Ez nálunk nem élne meg. Szerényebb változata azonban itthon is közkedvelt viselet. — Honnan, hogyan tájé­kozódik egy divattervező? Nagy Józsefeié kényszere­detten mosolyog: > — Ez az egyik legfőbb gon­dunk. Néhány éve járt itt a gyárban az egyik minisz­ter. Meglátogatott bennünket, divattervezőket is. Örömmel látta törekvéseinket, elisme­rően szólt a munkánkról. Vé­gül azt mondta: a mérnökö­ket képezzük, a művészek úgy születnek. A divat azon­ban huszonnégy órás művé­szet Négy fai közé szorítva, köizponti elképzelésekkel ezt képtelenség csinálni. Újságo­kat a legfrisebb magazinokat kell bújni, filmeket nézni, tu­dósításokat olvasni, amelyek­ben egy-egy divat rügy meg­jelenik' Ha valamilyen kül­földi turistacsoport Kapos­várra látogat, új stílusokat láthatunk szoknyában, nad­rágban. Ötleteket keres az emiber. Dómján Tamásmé szélesíti a képet: — Most éppen az osztrák Quelle cégnek készítünk gyer- mekmhákat Munkatársam magánúton Becsbe utazik. Nem azért, de éppen jól jön, hiszen még több támpontot kaphatunk a tervezéshez. A gond csak az, hogy a ter­vekkel már előbb készen kell lennünk. Sokkal többéit kel­lene külföldi szakmai utakra mennünk,, látni, tapasztalni. — Mik az alapvető köve­telmények egy-egy ruha meg tervezésénél ? — Sok minden. Mi úgyne­vezett nehéz konfekcióit ter­vezünk. Kabátokat, öltönyö­ket, női felsőruhákat. Aztán jön az ez évű forrnairányzat, szabás, szín, díszítés. A mun­kadarab elkészítésének csak egy része a tervezés. Utána jön a szabás-varrás. A divat, aljból egy titkosrendőr les­kedne rájuk. — No, csák nem tótok? — kérdezte Gönczy. Gyuri magafelé intette, és úgy suttogta. — Titok, bizony, de nagy­ságodnak elárulom ... — csuklott egy nagyot. — Ez itt. bent — bökött a képre — az őfőfőfőmédtóságos kor­mányzó űr. — A Horthy-kép’ — Az bizony — vágta ki. — Aztán hova visaed? — Haza. — Minek az neked? — Nekem ugyan semmi­nek, a tanácsháza rakitárábul kidobták. Én meg elkértem, hogy jó lesz majd a *Ü7.re. Azt mondták, odavaló. Oda is adták, csak előbb jól be kel­lett csomagolnom, hogy sen­ki-se lássa, kit viszek, mert­hogy meg ne zavarja az em­berek fejét... — Mit akarsz te ezzel? — Miit akarnék? Összevá­gom, ászt jól elég a spar- hertben. Ügy ég ez majd, mamit a zsér. — Te Gyuri! Mennyit ér ez neked? — Hát... — Ide figyelj! Itt van tíz forint, aztán a képet hozzam tolod. — I Benia nagyságos «ram — vágta össze bokáját Gyuri :íu(gáir:'ó arccal. — Tizforinr tért még nagyságod is óíó- főméltösága mellé ülhet! — No jól van. Vidd csak. majd otthon kifizet len. Ezzel megindult Gönczy Mózes a kordé után. Mi ta­gadás. egy kicsit úgy érezte magát, mint az atya, aki el­veszettnek hitt gyermekét találta meg. — Szabadság! — köszönt a csilingelő trafik ajtón be­lepő Robozy. — Adjon Isten — vála­szolta a pult mögött ülő Gönczy. — Hat — köszörülte a tor­kát Robozy —, egy pakli Munikást kérek szépen. — Pirosat-e, kéket-e? ' — Pirosat. — Gondolhattam volna Robozy Eugén áhítozó szemmel simogatta az arany- végű Budavár és a kéknyo- maitos Daru cigarettákat, az­tán megakadt a szeme á vas­kos gyűrűs szivarokon. Na­gyot sóhajtott. — No, nem vásárol az elvtárs egy kubait? Ma hopp, holnap kopp. Elviszik, mint a cukrot. — Hej, Gönczy úr — csó­válta meg a fejét Robozy — minek mondjam magának. úgyis kitalálja. Mikor volt nekem annyi pénzem a de­mokráciában, hogy az Árpá­don kívül más szivart is megengedhettem volna ma­gamnak. — Hát hogyan, a közszol­gálat nem fizet? Igaz, is, ba­rátom, sose fizetett, csak a felső polcokon. Ott, ahol már hatalom meg tekintély is van, és pénzre már szin­te szükség sincs, mert min­den megjön magától. De aki; nék egy ilyen istenáldotta keze van. mint magának, mi­ért nem fest? vásárlóink. Tizenegy éve csi­náljuk ezt a feleségemmel. Igen jó, kapcsolat kell ah­hoz, hogy az ember a leg­újabbat, a legfrissebbét ad­hassa. — Ki szabja meg, hogy mit árusítson? — Budapestről hozzuk a ruháikat, főként pesti készí­tőktől. Köztük többnek van kapcsolata a Divatintézettel, a manekenekkel, a terve­zőkkel. Tudták, mi lesz a legkeresettebb, én pedig vagy elfogadom, vagy nem. A töb­bi kereskedővel is találko­zunk. véleményt cserélünk, ebből alakul ki a kép. — A felesége és . ön öl­tözködésükben a legújabb di­vatot követik? — Nem! Erre marad a legkevesebb időnk. Divat. Az öltözködés ke­vésbé lényeges külsőségeit befolyásoló, változtató, egy- ideben sok egyénnél megmu­tatkozó, jellemző, uralkodó ízlésbeli irányzat — igazít útba a Magyar Nyelv értel­mező Szótára. Némelyeiknek azonban státusomból um. Esaembe jutnak Dómján Ta- másné szavai. Nemrégiben járt Pesten, a világhírű Car- din-cég boltjában. Látott egy női sálat, egy kendócs- két 989 forintért. Rajta volt a Cardin címke. Vitték, mint a cukrot. A közelben levő .,S"-modell boltban — szerin­te — egyharmad áron szeb­bet lehetett kapni. — Festeni? Ugyan Kinek? Ki csináltat most portrét? A hideg vizet sem keresnem en meg a piltúrával. Az élet­képeket meg másokat a ki­választottaktól rendelik meg a fővárosban. Ugye tetszik érteni? — Ide figyeljen! Van ne­kem egy ajánlatom a maga számára. — Hallgatom. — Festeni kellene. — Festeni? Micsodát? — Egy portrét. Emlékszik arra a nagy Horthy-képre? — Már hogyne emlékez­nék. — Nohát-. .. Azt kéne át­festeni. — Hogyan tetszett hozzá­jutná . .. — Azzal maga most ne tö­rődjön. Ha vállalja, kap tő­lem ... egy doboz kubai szi­vart. — És mit kéne iá festeni ? — Kit! — Kit? — Bizony. — Csak nem . . . — Na látja. Kitalálja ma­gától is . .. Öt hát. Öt füg­gesztik most minden irodá­ban a falra. Egyszerű is a teje. nem kell a hajjal baj­lódnia. — Rendben van, vállalom. — Tessék előlegnek - egy marék szivar. Hét végére meglegyen. — Meglesz. Amikor Dobozy betette ma­ga után a csilingelő ajtót, Gönczy elmosolyodott, és összedörzsölte a tenyerét. Háromszor is erősen ko­pognia kellett a nagy barna ajtón, mire feiangzotit belül­ről a rekedt hang: — Lehet. (Folytaljuk.) Az idén rendhagyó mó­don fejeződött be Kaposvá­ron néhány ember majálisa. A cseri parkban szórakozott a negyvenéves Sárközi Ká­roly, aki az általános iskola négy osztályának elvégzése — no meg munkaképes ko­rának elérése — után több helyen dolgozott, utoljára a városgazdálkodási vállalat alkalmazásában. Környeze­te nehezen kezelhető em­bernek tartotta, munkája el­len azonban nem merült fel kifogás. Felesége és öt gyer­meke van. közülük három még eltartásra szorul. Ebbe azonban időnként hiba csú­szott: az apa ugyanis több rendbeli lopás, katonai szol­gálat alóli kibúvás, garázda­ság, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás, ittas jármű­vezetés, valamint hivatalos személy elleni erőszak miatt nyolcszor került összeütkö­zésbe a törvénnyel, s össze­sen nyolc év és három hó­nap szabadságvesztésre ítél­tek. Utolsó büntetéséből 1981. szeptember 30-án szabadult. Sárközi tehát kis társasá­gával alkohol mellett töltöt­te az időt. Köztük volt az idős Bíró Gyula és Májer István kaposvári fuvaros is. Ez utóbbi azt bizonygatta, hogy ő bizony lovas kocsi­val a Cseri-tefóre képes fel- húzaini 1500 kisméretű tég­lát. Bíró kételkedett a dolog­ban. Vitatkoztak, majd tett- legességre is sor került. Si­került azonban őket kibékí­teni, de Bíró akkor már könnyebb sérüléseket szen­vedett. Egyik ismerőse elvitte ót és a fiát a kaposvári kór­házba, hogy orvosi ellátás­ban részesülhessenek? A bal­eseti osztályon azonban túl sokan voltak, ezért Bíróék taxival visszamentek a cseri parkba. Az idősebb ember meglátta ott Májért, amint az egyik padom erősem itta­Űj típusú motorok kétezer- órás próbapadi üzemeltetése kezdődött meg a győri Rába Vagon- és Gépgyárban. Ezt követően autóbuszokba, ka­mionokba, erőgépekbe épít­ve vizsgáznak majd, s csak ennek sikere után kezdik meg a sorozatgyártásukat. A győri Rába-gyár 1979- ben állapodott meg a gráci AVL List tervezőintézettel az új motorcsalád közös ki­fejlesztésében. öt típus ki­alakítását tűzték ki célul, s úgy tervezték, hogy ezeket nyolc variációban gyártják majd. A motorok lóereje 240-től 375-ig, a teljesítmé­nye pedig 175 kilowattól 275 kilowattig terjed. A munka során a magyar és az osztrák konstruktőrök kitűnően együtt működtek. Az új motorcsalád kialakítá­sánál felhasználták az eddi­gi győri gyártási tapasztala­tokat. A cél az volt, hogy az új motorokkal növelhető legyen a kamionok és a te­herkocsik szállítóképessége, az autóbuszokba építve pe­dig gyorsabb utazást, s na­gyobb kényelmet biztosítsa­nak. Emellett az egyre szi­gorodó környezetvédelmi előírásoknak is tökéletesen san üldögélt; mellette volt Sárközi Károly es felesége is, ok azonban hamarosan felálltak, és egy közeli sá­tor felé indultak. Az idős Bíró Gyula .ekkor vérszemet kapott, odament Májerhez, es megütötte. Sárközi ész­revette ezt, s „Aki a baráto­mat bántja, az engem bánt!” felkiáltással közbeavatko­zott. Szó szót követett, Sár­közi zsebéből kés került elő, s megszúrta Bírót. Erre ő a cseri vendéglőbe menekült. Ott látták, hogy sérülése sú­lyos, gyorsan értesítették a mentőket. Életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A kés ugyan­is elvágta a bordaközi ütő­eret, s emiatt a mellüreg­ben nagyobb fokú vérzés ke­letkezett. Sárközi Károly tagadta bűnösségét; azzal védeke­zett, bogy ő már este hét körül hazament a lakására a feleségével és két lányával együtt, s vacsora után vala­mennyien aludni tértek. Így a tíz órakor történt ese­ménykor nem is tartózkodott a cseri parkban. A tanúk azonban valamennyien elle­ne vallottak, így a bíróság megállapíthatta bűnösségét életveszélyt okozó testi sér­tés bűntettében. A kapos­vári Megyei Bíróság, dr. Pap Árpád tanácsa úgy ítél­te meg, hogy a vádlott szán­déka nem Bíró életének ki­oltása volt, csupán testi sér­tés okozása, súlyosbító tény viszont, hogy tettét ember­élet kioltására is alkalmas eszközzel követte el. Ezért a bíróság Sárközi Károlyt négyévi és háromhónapi — fogházban letöltendő — sza­badságvesztésre ítélte, s öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott és védője fel­mentésért. illetve enyhítésért föllebbezett. Gy. U meg kellett felelniük. A konstrukció a nyitott égés­térre épül. Az ilyen motorok gyorsabban égetik el az üzemanyagot. Ezáltal telje­sítményük növekszik, ugyan­akkor a kipuffogó gázok ke­vesebb káros anyagot tartal­maznak. Az új Rába motorokat na­gyobb arányban 1984-től épí­tik majd be a járművekbe. Sorozatgyártásuk előkészíté- / se is . jó ütemben halad. Megtervezték, s jórészt há­zilag készítik el az ehhez szükséges célgépeket is. FIGYELEM! Értesítem kedves vásárlóimat, hogy jármüalkatrész­boitomat megnyitottam Balatonbogláron a Marx téri üzletközpontban. Mogyorósi István (1494) A DRW Csőbélelő Üzeme (TATÉ) 7 fős kubikosbrigádot vesz föl Munkahely: változó. Fizetés: .26 Ft-os órabér -f- teljesítménybér. Jelentkezni lehet: DRW Csőbélelö Üzemegység (TATÉ) Balatonszéplak-alsó, telefon: 11-854 (235031: Békés József Xljíértf Cin ín Egy festmény színeváltozásai Próbapadon az új Rába-motorok

Next

/
Oldalképek
Tartalom