Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
Goethe thüringiai rajzai Művelődni szükséges „A műveltség... oz éhség állapota” Boro d' Lajos Az elgázol! madár Az elgázolt madár csontja robban darabokban a röpülés rohannak tovább a néma fák kerekül tovább az egész Nem hiányzik egy szárnycsapás sent a csigolyákra ránő a fű káprázat az égbolt ragyogása lent a vadsóska keserű Helyismereti kiadványok Űjabban egyre több szó esik az úgynevezett nem hivatásos könyvkiadásról. Ügy is, mint nemzeti kultúránk fontos részéről, s úgy iS, mint olyan kiadványcso- portról, mely csak esetleges elem a magyar kulturális életben. A helyi könyvkiadás olyan művelődés történeti leg is fontos műveket kibocsát, melyek nemcsak az adott tájegység számára fontosak, hanem az egyetemes magyar kultúrhistória támpillérei is. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár legutóbbi kiadványa is ebbe a körbe tartozik. A könyvtár évtizedek óta példamutató tudományos munkát végez a főváros emlékeinek összegyűjtésével, rendszerezésé- val, s közreadásával. Egy ország vagy város történetéhez írott, rajzolt, festett, fényképezett történelme — egyszóval ikonográfiája — is hozzátartozik. Egy hatalmas vállalkozás első kötetét tartja a kezében a szerencsés olvasó: a Budapest története képekben 1493—1980 című hatalmas méretű bibliográfiát, pontosabban, képkatalógust. Az első kötet az általános városképeket, a római császárkor emlékeit, a parkok, kertek, lakóházak ábrázolásait, illetve azok képkatalógusát tartalmazza. A szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár jó évtizede ugyancsak példája a helyi könyvkiadás dicséretes gyakorlatának. Missziót vállalt magára és nem is könnyűt azzal, hogy tervbe vette Verseghy Ferenc műveinek újrakiadását, illetve latinul megjelent műveinek fordítását. A könyvtár kitartó munkával megjelentette A marsiba! ének első magyar fordítójának hatalmas enciklopédikus művét, áz Analyticae institutio- num linguae Hungaricae-nek kiadósát A magyar nyelv törvényeinek elemzése címmel. Nyolcévi munka volt, s a magyar nyelvtudomány számára olyan művet adott kézbe, amelyre talán egy nagy apparátussal rendelkező tudományos intézet is nehezen vállalkozott volna. A z Általános Szerelőgyár vezetése az utóbbi időben számos intézkedést foganatosított a munkafegyelem megszilárdítására, az igazolatlan mulasztás, lógás, csellengés és egyéb káros munkahelyi szokás megszüntetésére. Az intézkedések sorából országos érdeklődésre tarthat számot ■— bár eddig még nem reklámozták — a keresőszolgálat nevet viselő módszer. Délelőtt tizenegy órakor o vállalat valamennyi munkahelyén — az irodákban és a műhelyekben is — bekapcsolják az üzemi televíziós lánc adását sugárzó készülékekét, és a képernyőn a rendészet vezetője sorolni kezdi, kiket keres a vállalatvezetés. Körülbelül így: Keressük Lancsák Gedeon 28 éves segédmunkást, aki agy héttel ezelőtt tűnt el munkahelyéről, a készárurak6 SOMOGY NÉPLAP A klasszikus német irodalom emlékeinek ápolásával foglalkozó weimari kutató- intézet (NFG) gyűjteményei Goethe mintegy háromezer fennmaradt rajzából kétezer, ötszázat őriznek: többségüket a Goethe Múzeumban. Ezeket a rajzokat még századunk első évtizedeiben sem méltányolták kellőképpen. Amióta azonban a „Corpus der Goethezeichnungen” című tízkötetes katalógus napvilágot látott (Lipcse, 1958—1973), a kutatók és a rajongók egyre növekvő érdeklődéssel fordulnak a rajzművész Goethe felé is. A weimari kutatóintézet, hogy, ezt a növekvő érdeklődést kielégítse — részben eredeti, részben fakszimile lapok felhasználásával — több kiállítást rendezett külföldön. Amikor Goethe 1775-ben eleget tett a 18 esztendős Karl August herceg meghívásának, csupán időszakos weimari tartózkodásra gondolt. Ám már 1776 első hónapjaiban megérett benne az elhatározás, hogy hosz- szabban időzzék Weimar- ban. Amikor részvételi és szavazati joggal járó titkos tanácsosi kinevezést kapott a herceg titkos tanácsába — mely a hercegség legfelső hatóságának és az uralkodó tanácsadó testületének a szerepét töltötte be —, Goethe kapcsolata Weimarral és Thüringiával megpecsételődött. A következő években további felelősségteljes állami feladatokkal bízták meg. 1777-ben beválasztották az újonnan alapított ilme- naui bányafelügyelőségbe, 1779-ben átvette az útépítési és hadügyi bizottság, 1782- ben a pénzügyigazgatás, végül 1784-ben az ilmenaui adóhivatal vezetését. Miközben ezek a gondokkal és feszültségekkel terhes állami feladatok Goethe irodalmi tevékenységét — a lírai alkotásoktól eltekintve — tárból. Feltételezett tartózkodási helyei: körzeti orvosi rendelők, ahol beteglapot ku- nyerál, ezenkívül az italboltok, a borkimérések. Kedvenc trükkje, hogy a megszerzett beteglap birtokában jó pénzért fusizó kőművesek mellé szegődik el néhány napra. Ugyancsak keressük Bez- zegh Szilveszter 45 éves ányagbeszerzöt. Ismert szokása: a munkaidő lejárta előtt félórával lihegve megjelenik munkahelyén, és sajnáltatja magát, hogy mennyit kell dolgoznia. Lógásait takargató módszere: irodaszerek helyett postai értékcikkeket, pótalkatrészek helyett gyermekjátékokat vásárol, aztán csere céliából másnap visszaviszi a vásárolt tételeket. Egy-egy tételcsere több napig is elhúzódik. Délelőttönként szívesen jár moziba, a jegy árát az alkalmi munlMbérck kifizetési számán könyveli el. egy időre megakasztották, rajzmüvészete rendkívüli módon fellendült. Ügy rajzolta le Thürlngia hegyeit, völgyeit, rétjeit és vizeit, mint ahogyan előtte még senki: a változó évszakokban, időjárásban, nappal és éjszaka, a nap sugaraiban vagy sápadt holdfényben, reggeli párában, a nyár hevében és a tél dermedt hidegében érzékelt benyomásai alapján. A thüringiai erdő motívumai mellett már 1776-ban megjelent egy másik téma is: az Ilm partján álló kerti ház és az akkoriban kialakuló weimari park. Kari August ugyanis ez év áprilisában telket és kerti házat vásárolt az Hm mellett, majd Goethének ajándékozta, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogv új barátját még szorosabb szálakkal fűzze Weimarhoz. Terve sikerült. Hat évig, 1776 májusától 1782 május végéig lakott Goethe az Ilm-parti kerti házban, szinte megszakítás nélkül, még télen is. Sok más mellett itt írta „A holdhoz” című versét, itt dolgozott „Wilhelm Meister színházi küldetése” című regényén, az „Iphigenía” prózái változatán, és itt kezdte el a „Torquato Tasso”-t is. Kedvelt tartózkodási helye a városi strand, ahol kabint is bérel. A vállalatvezetéás kitartóan keresi Balog Bódog 36 éves, öszes hajú, szakállas osztályvezetőt, aki „Tériké, ha érdeklődik valaki, bementem a minisztériumba’’ jelszóval pénteken délben eltűnik a munkahelyéről és csak kedden kerül elő. A hét többi napján vidéki szemle- utakra jár, bár a vállalatnak az országban sehol nicsenek telephelyei. Az utazáshoz vállalati kocsit használ, de utazott már autóstoppal is. Keressük Slezák Benedek időelemzőt a forgácsolómú- helyből. Utoljára húsvét előtt látták dolgozni; azóta egyfolytában társadalmi munkát végez. Szervezett műhelyek közötti kispályás focibajnokságot, sörivőversenyt, véradónapot, munkavédelmi fei- allitást, névadóünnepséget. Módszerére jellemző, hogy Goethe saját kertjének rendezésével és ápolásával vetette meg a weimari park alapjait. Azt az elgondolását, hogy az Ilm folyócska völgyét, melyet a város polgárai abban az időben még kertészkedésre és földművelésre használtak, bevonja kertépítési terveibe, Goethe igencsak vonzónak találta. 1776 és 1782 között többször is lerajzolta a kerti ház körül elterülő folyópartot, ily módon közvetlenül az előtt, hogy parkká alakították volna, át, még megörökítette e táj eredeti légkörét. Sokféle irodalmi bizonyíték: levél, naplójegyzet és kortársi nyilatkozat tanúsítja, hogy Goethe szenvedélyesen rajzolt portrékat is. Weimari tartózkodásának első tíz évében számos barátját is ismerősét örökítette meg: többek között 1788— 89-ben néhány rajzot készített Christine Vulpiusról, aki előbb élettársa, majd felesége lett Goethe késő öregségéig rajzolta a thüringiai tájat. Rajzainak egyedülálló szellemi értéke van. Goethe sehol másutt nem fejezte ki ilyen személyes és nyilvánvaló módon szeretetét választott otthona, Thüringia mindezt munkaidőben végzi. Keressük Krepuska Bernadett — régebbi nevén özvegy Tirpák Olivérné — számlaellenőrt. Munkaidőben külföldi csomagból vett holmikkal, a bizományiban vásárolt ruhadarabokkal járja az irodákat, a műhelyeket. Jól beszél magyarul; a párizsi Lafayette áruház üzletkötőjének adja ki magát, s ezzel a, trükkel ad tül a bóvlikon. Feltételezhetően sok pénz van nála, mert a szak- szervezeti irodából ruhabuti- kot akar csinálni A munkaidő lejártáig a vállalat minden dolgozójának munkaköri kötelessége jelezni, hogy mit tud a keresett egyénekről. Aztán a munkaidő vége előtt egy órával a vállalati tévéláncon az értékelőcsoport közreadja, hogy mit tudtak meg a csellengőkről. tgy: a legtöbb bejelentés özvegy Tirpáknéra érkezett. Napjainkban a szellemi tartalékok kiaknázása társadalmiunk létkérdése. De milyen is műveltségeszményünk, s Vajon mennyire egyezik ez a valósággal? Gyermekkorom emlékeiből sejlik föl a kisközség köz- tiszteletben álló, idősödő házaspárja : a bíró férj és a pedagógus feleség. Csodájuk- ra jártak, hisz klasszikus zenét hallgattak, kezükben kottával, sétáikon és kávézás közben németül csevegtek, eredetiben olvasták az ókori görög költőket, szobáik falát értékes festmények díszítették. Ök voltak a műveltség megtestesítői nálunk. Kedves emberek, de akiknek magatartásán, viselkedésén mégis érződött a csak kiváltságosoknak járó, műveltség táplálta felsőbbrendűség. A másik modellre egyik kortársam a példa. Mindenütt a társaság középpontja, tarsolyéiban a kultúra, a művelődés, a művészet legfrissebb információd, felsizínen hányódó kérdései, sőt. Pletykák a művészeti élet kulisszái mögül, színésztörténetek, zajló vagy robbanás előtti irodalmi botrányok. Sokak számára ő testesíti meg a korszerű műveltség típusát. Mintha ma a tájékozottság, az informáltság és a műveltség közé egyenlőségjelet tenne a közvélemény egy része. De vajon az arisztokratikus, vagy más néven régi humán műveltségmodell és a mai jólértesültség, bennfentessél között van-e «és hol van új tartalmú, korunk kihívásaira válaszadó képességgel rendelkező szocialista műveltségeszmény ? Tiszta képlet bizonyára nincs — öröklött eszményekből, társadalmi és egyéni adottságokból és a föitérképezett jövőhöz igazított elképzelésekből ötvöződik m#ii műveltségképünk. „A fejlett szocialista társadalom építésének egyik lényeges feltétele, hogy a szocialista állam és társadalom kulturális nevelő funkciója mind teljesebben kibontakozzék, és jelentőségében egyenrangúvá váljék a gazdasági építő funkcióval. Hosszabb távon magának a gazdasági fejlődésnek az ütemét is jelentős mértékben a dolgozók szocialista öntudata, általános és szakműveltsége, önállósága és alkotóképessége határozza meg” — olvasom egy •akadémiai tanulmányban. Tény, hogy a rohamosan változó kor, mindenekelőtt a tudományban robbanásszerűen átrendezendő értékek kikezdik a statikus műveltségeszményt. A tudományos-technikai forradalom korunk realitása — kihívására minden társadalom olyan mértékben képes pozitív módon válaszolni, amennyire és ameny- nyiben arra iskolai és iskolán kívüli oktatási rendszere képessé teszi. Látták őt csencselni a könyvelésben, a piackutatóknál és az edzőkemencénél is; eladott 24 harisnyanadrágot, 6 pár női szandált, 1 szájharmóni- kát, 2 menyasszonyi csokrot fogamzásgátló-készlettel és 6 sublert. Ez utóbbi szerszámról kiderült, hogy a vállalat raktárából származik. Többen javasolták, hogy ne a szak- szervezeti irodából legyen butik, hanem a központi titkárságból, mert ezzel is csökken a felduzzadt adminisztratív létszám. Bezzegh anyag- beszerzőt délelőtt a Bástya moziban látták, délután a lányát kísérte el gyógytornára; Lancsák Gedeon segédmunkást a körzeti orvos nem vette betegállományba, így a 28 éves fiatalember önlcént jelentkezett a munkahelyén. Slezák időelemző szolidaritási bélyeget árult a buszmegállóban. Boldog Balog, pardon: Balog Bódog osztályvezetőről semmi hír. Állítólag bement a minisztériumba. Kiss György Mihály A dilemma ma igen ke-' gyetlen. Aki művelt szeretne lenni, annak a felgyorsult idő szorításában kell szakmai ismereteit újra és újra megújítani, fölfrissítend és kiegészíteni: általános műveltségét gyarapítani, személyiségét gazdagltanít politikai-közéleti érzékenységét éb.en tartani a napi információáradat folyamán télex-tévé-géppuska- ropogásai közben. Kezdjük a végén. Sajnos vagy nein, ténykérdés, hogy napjaink műveítségforrása televizióeentrikus. El kell ismernünk, hogy a tévé szolgáltatja a legíogy oszthatóbb — képet és hangot ötvöző — információikat. A korszerű műveltség nem zárja ki, sőt igényli a napi tájékozottságot, az információk nem csu-; pán a szűk szakmaii igényekhez kötődő ismeretét. Része a naprakész tájékozottság, de gondoljunk bele, hogy korúnkban egyetlen hónap alatt olyan információözön lep el bennünket, amilyen őseinket régien egy emberöltő alatt sem. Ezeket a naponta folyamatosan érkező ismereteket, híreket — éppen mert felszíni jelenségként jutnak el hozzánk — kötni kell meglévő szaktudáshoz, értékelni és szelektálni szükséges, feldolgozni, szervesen beépíteni tudatunkba. Óriási a felelősségük ebben a szituációban a tömegkommunikációs eszközöknek. A tévé, a rádió, az újság és a könyveli egyelőre készételeket, gyakran konzer- veket kínálnak. Ezért aa egyén felelőssége sem kisebb, akit meg kell tanítani a választás művészetére. Hogy érdeklődése, igénye, képessége és Ízlése szerint el tudjon igazodni ebben az áradatban; Ám egymásra épül-e ez a hatalmas erőtartalékokkal rendelkező tömegkommunikációs struktúra? A televízió, rádió híradása fölkelti-e az érdeklődést, hogy a másnapi újságokban keressük a hát-, téranyagokat, a bővebb elertü zéseket; a tévésorozatok nyomán ki tudja-e elégíteni a könyvkadás az alapművek iránti keresletet; a kiállítások gyarapodásával a műpártolás aktív bekapcsolódást jelent-e a művészeti közélet-: be?! A Magyar Tudományos Akadémia két esztendőivel ezelőtt megjelentette a távlati művéltséigkoncepció alapjául szolgáló tanulmánygyűjteményét. Az egyáltalán nem a sci-fi birodalmában járó elképzelések igen konkrétan fogalmazzák meg az ezredforduló műveltségképének legikarakteresebb jellemzőit. Kiderül, hogy az anyanyelv magabiztosabb birtoklása mellett egyre fontosabb az idegen nyelvék Ismerete; kiderül, hogy a matematika — amely kétezer éve alapvető része volt a műveltségnek — 2O0)-ben szükségszerűen isméi az lesz; a természettudományok igencsak differenciálódnak; a történelemtanítás a nemzeti tudat formálására alkalmas nyitott személyiség modelljét tűzi ki; a szomatikus képzés a test és a szellem harmonikus ősz- hangját szeretné megteremteni; a technikai ismeretek birtoklása pedig gépesített világunkban készít fel a magabiztos eligazodásra. A szocializmus műven embere képes kezelni, értékelni, világképébe fogadni és alkalmazni az új ismereteket A gyermekkorban ebben a tanár, az oktatási rendszer segít, a felnőttkorban viszont ezt önállóan kell végezni, a tömegkommunikáció hatásaira, az olvasmányok, az utazások élményeire, a természettudományi, a technikai és a társadalmi impulzusokra építve. A korszerű műveltség aktív műveltség, célirányos, mobil és problémacentrikus. Ahogy Marx György fogalmazza: ,A műveltség nem jóllakottság, hanem éppen as éhség állapota”. JáMld! L«j09 iránt. Keresőszolgálat
