Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-17 / 271. szám

fl takarékosság nem cél, hanem eszköz Költséggazdálkodás a mezőgazdaságban A mezőgazdaságot siker- ágazatnak tartják az ország­ban, Nemcsak mezőgazdasági szakemberek büszkék a si­kerre, hanem egyre gyakrab­ban példálóznak eredményei­vel az ipari vezetők is. Mi táplálja ezt a bizalmat? Min­denekelőtt a gyors fejlődés. A mezőgazdasági nagyüze­mek termelése 1070—1/962 kö­zött 83,7 százalékkal emelke­dett, s ez a fejlődési ütem világviszonylatban is a leg- gyorsabbak közé tartozik. Az ütemet tartani persze a mezőgazdaságban is egyre nehezebb, hiszen a termelés fejlesztését, bővítését olyan időszakban kell megoldani, amikor a termelésihez szük­séges anyagokat, eszközöket növekvő árakon lehet besze­rezni, másfelől a termékek értékesítésekor mind nagyobb akadályokat kell legyőzni. Ez utóbbi napi problémája a minden harmadik hektáron exportra termel. A világpia­con pedig mérce a termékek minősége, _ számunkra vi­szont rendkívül fontos a jö­vedelmezőség. Szükséges te­hát egyeztetni az érdekeket ahhoz, hogy gazdaságosan eladható termékeket termel­jen a mezőgazdaság. A gazdaságosság voltakép­pen a nagyüzemekben dől el. A jövedelmező termelésben érdekeltek a gazdaságok, ezért ennék számos módsze­rét kidolgozták. A lehetősé­gek az utóbbi Időben szű­kültek, hiszen a termékek áradban nem mindenkor tud­ják elfogadtatni a ráfordítá­sokat Ilyenkor nincs más vá­lasztás, mint a termelési költségek csökkentése. Vajon hogyan tudnak en­nek eleget tenni? Egyre ne­hezebben — állítják a gaz­dasági vezetők. A statisztika x.őfcet igazolja. A mezőgazda- sági termelés bővülésének ugyanis egyik alapvető for­rása a műszaki, technikád, biológiai alapok fejlődése nőtt. Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági termelésben felhasznált anyagok, értéke 1,7-seenesére növekedett, % ezen belül az ipari anyagok félhasználása 2,7 -szeresére emelkedett. Megdrágult te­hát a termelés, 1970—82 kö­zött a termelési költségek 3,6-szorosukra nőttek, s el­érték a 263 milliárd forintot. Rendkívül tanulságos az is, mire fordították a pénzt a gazdaságokban? Az anyagok, eszközök vásárlására négy­szer többet költöttek 1980- ham, mint tizenkét évvel ko-, rabban. Ugyanezen időben bérekre csak kétszer többet fizettek: ki. Mindezeknél lát­ványosabban emelkedtek az úgynevezett bankköltségek. lB70-ben Ű7 milliárd forintot fizettek ki a hitelek kama­taira, 19B2-iben pedig már 5,4 milliard forintot. A költségek növekedése önmagáiban még nem adna okot panaszra. A baj az, hogy ennél sokkal szerényeb­ben emelkednek a bevételek, így a termelés jövedelmező­sége romlik. Az ellentmon­dás különösen az elmúlt há­rom esztendőben figyelhető meg. A mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási ára 1979— Ii9á8 között 17 százalékkal emelkedett, a termelésiben fefcasznált Ipari eredetű anyagok ára pedig 36 száza­lékkal A közgazdászok ezt finoman úgy fogalmazzák, bogy növekedett az úgyneve­zett ándiszparitás, magyarán arról van szó, hogy tovább nyílt az .agrárolló”. Egyre nehezebb jövedelme­zően termelni a mezőgazda­ságban is. Mondhatni erre, hogy a nagyüzemekbe« még­is évről évre nő a nyere­ség. Ez igaz, de ennek oka nemcsak a közgazdasági sza­bályozásban keresendő. A mezőgazdászokhoz szegődött az időjárás; ezt az évet kivé­ve kedvezőek voltak a ter­mészeti feltételek a termelés­re. A másik ok, hogy a szak­embereik gyorsan reagáltak a növénytermelés és az állatte­nyésztés jövedelmezőségének romlására, • «lyan ipari munkákhoz kezdtek, amelyek biztos jövedelmet jelentettek a gazdaságnak: a termelés bővülésének 55 százaléka az úgynevezett kiegészítő tevé­kenységből származik. Jelen­leg az iparú munkák terme­lési értéke már meghaladja az állattenyésztését. Ezért ki­alakult egy olyan veszély, hogy a nagyüzemekben hát­térbe szorul a mezőgazdasági termelés, s nagyobb figyel­met fordítanak a jövedelme­zőbb ipari tevékenységre. Az elmúlt esztendőkben sokszor bebizonyosodott, hogy a gazdasági vezetők gyorsan í el ismerik saját érdekeiket, s képesek olyan intézkedéseket hozni, amelyek kedvezőek az üzem és a népgazdaság szá­mára egyaránt. Most az in­tézkedések egész sorozatát követeli a takarékosság, a termelési költségek lehetőség szerinti mérséklése. A költ­ségcsökkentés ugyanis alap­vetően a gazdaságok lehe­tősége, aj döntés az ő kezük­ben van. A kégzség adott ehhez, ezt számos példa bi­zonyítja. Egyes termények szárításáról áttértek a ned­ves tárolásra, csökkentették az állatférőhelyek beruházású költségét, s lehetne még so­rolni a kezdeményezéseket A közelmúltban a kormány is kidolgozott egy programot a költségek csökkentésére. Eszerint az élelmiszer-gazda­ságiban szervezési intézkedé­sekkel és kisebb beruházá­sokkal évente mintegy 2— 2,5 milliárd forint megtaka­rítás érhető aL A program azonban még a látszatát is kerüli a mindenáron való ta­karékosságnak. A takarékos­ság ugyanis nem célja, ha­nem eszköze a mezőgazdasá­gi termelésnek. Mindenikép- pen kerti len dók a látszólagos megtakarítások, amikor a ki­adások ugyan csökkennék, de ezeknél jobban mérséklődik a termelea Jó példája ennek az öntözés elmulasztása, a műtrágyázás csökkentése. Sokan hangsúlyozzák le, hogy a takarékosság nem fe­jezi ki pontosan a program szándékát Jobb szó rá az ésszerűség, ugyanis ee felté­telezi az összefüggésekben való gondolkodást. A költsé­geket ugyanis nem önmaguk­hoz képest kell csökkenteni, hanem az, összes termeléshez viszonyítva célszerű elérni a megtakarítást Ezt persze nem elég csak hangoztatni, szükség van az ösztönző ér­dekeltség megteremtésére és eá terjesztésére is. F. J. Jól dolgoznak a tiszlftóműyek ^am növekszik tovább a Dé:-Dunántúl felszíni vizei­nek szennyezettsége, a kibo­csátott szennyező anyagok mennyiségének kis méretű növekedése ellenére sikerült megállítani a víz minőségé­nek romlását. A Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság víz­gazdálkodási és vízminőség- védelmi szakemberei a vi­zek védelmét szolgáló beru­házások hatását elemezve azt is megállapították, hogy jövőre már a Balatonba is az eddiginél kevesebb szennyeződés jut a déli part vízgyűjtő területéről. Az eredmény az új tisztí­tótelepek megépítésének, il­letve a meglévők felújításá­nak köszönhető. A balaton'- boglári szennyvíztisztító mű hatásfokát aktívszenes ada­golással, a levegőztetés ja­vításával fokozták, s a telep vizét a Kapos vízgyűjtő te­rületéhez tartozó Koppány- patakba vezették, így nem volt szükség a Balatont kü­lönösen veszélyeztető fosz­fort és nitrogént kiszűrő be­rendezések üzembe helyezé­sére sem. Balatonberénytoen ] új, szovjet gyártmányú tisz­títótelepet építettek, a bala- tonföldvárit csak az üdülési, főidényben, nyáron működ­tetik. Télen Siófokon tisztít­ják a vizet, s azután a Sió- csatornába vezetik. Fonyó­don bevezették a halastavi utótisztíitást, Marcali térsé­gében előülepítő tározót ala­kítottak ki, s á tisztítás ha­tásfokának további növelése végett biológiai rendszerrel bővítik a telepet. Az országrész hatvan leg­nagyobb szeqpy vízki bocsátó üzemében előtisztítóműve­ket építenek, s ezek hatása máris kedvező. A Kaposvári Húskombinát új előitisztí- tókkal, a cukorgyár _ ülepítő berendezésékkel, a Pécsi Bőrgyár a szennyvíz tisztító­művének korszerűsítésével javította az általa kibocsá­tott víz minőségét. Szorosabb a kapcsolat a gyártókkal Kereskedik az Agroker Az utóbbi öt évben meg­kétszerezte árbevételét a So­mogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, ismertebb nevén az Agroker. Az év végéig még hat hét hátra­van, és már 300 millió fo­rint — tavaly összesen volt ennyi — árbevételről szá­molhatott be Antal László osztályvezető. Börzén a gépek — Mi a magyarázata en­nek a figyelemre méltó vál­tozásnak? — 1981. Január l-től ön­állóak vagyunk. Ez számta­lan, addig a tröszt hatáskö­rébe tartozó feladatot rótt ránk, amelyet a lehetősé­geink szerint igyekszünk megoldani Néhány éve még Cikóriatizemet avattak Tegnap munkásgyűlés ke­retében adta át rendelteté­sének Kovács Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi mlniszterhelyéttes Jánosso- morján a csaknem 300 mil­lió forint beruházással épült cikóriaaszaló üzemet Az élelmiszeripari fejlesztés a kitűzött határidőre és az előirányzott költségeken be­lül valósult meg. A Győri Keksz- és Ostya­gyárhoz tartozó üzemben dolgozzák fel az ország egész cikóriatenmelését, mely az idén 17 ezer tonna volt A nyers cikóriából készült aszalványt azután pótkávé készítésére és egyéb élelmi­szeripari célokra használják. Az új üzemben óránként 17 torma nyers cikóriát dol­goznak fel, s a munkafolya­matok teljesen automatizál­tak. Az új termésből készülő 4300 tonna cikóriaaszalvány nagy részét tőkés piacon ér­tékesítik. A termék eljut többek között Svájcba, az NSZK-ba, Angliába, Japán­ba és Izraelbe. Szolgáltatás kedvezményesen Folytatódik a hálózatfejlesztés Nyolcezer lakos él a nagybajomi áfész-hez tar­tozó települé­seken, Kapos- főn, Kisasz- szondon, Kiskorpádon és Pál- ma jómban. Ellátásukról a szövetkezet 20 kiskereskedel­mi és 12 vendéglátó üzlete gondoskodik. Közülük is ki­emelkedő szerepe van Nagy­ba jómban a ruházati és vas­műszaki üzletnek, az ABC- áruháznak, Kiskorpádon az építő- és tüzelőanyag-telep­nek és Kaposfón a vegyes üz­letnek. A szövetkezet, az alapellá­tást mindenütt biztosítja. A szaiküzlefekben az iparcikkek széles választékával várják a lakosokat Az év első kilenc hónapjaiban a kiskereskede­lem 10 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint az előző év hasonló idősza­kában. Azt várják, hogy az év végéig a kiskereskedelmi üzletekben 140 millió forint érték talál gazdára. A ven­déglátó üzletek 15 millió fo­rint értéket hoztak forgalom­ba. Ennek 30 százaléka étel. A legnagyobb forgalmú egy­ség a kiskorpád! Tüzep-telep, ahol 40, a nagybajon»! ABC, ahol 25, ugyanitt a vas-mű­szaki bolt,’ahol 16 millió fo­rint évi forgalomra számíta­nak. Az élelmiszer-ellátás jónak mondható. A legkisebb tele­pülésre is naponta érkezik *ej és .tejtermék, friss ke­nyér. A húskombinát heten­ként 2—3 alkalommal szál­lít A Balaton Fűszert ha­vonta három alkalommal küld élelmiszereket és vegyi árukat, de a nagybajomi ABC-nél hetemként jelentkez­nek friss áruval. Gondot for­dítanak a szövetkezet vezetői a nagybajomi iskolaszövetke­zet ellátására, ahova az árut az ABC-áruházból szállítják A szövetkezet szolgáltatás­ként kedvezményesen visz a hazakhoz pib-gázt és tüzelő­olajat A kiskorpád! Tüzép- telepről is házhoz szállítják a megvásárolt árukat, a meg­felelő fuvardíjért A szövetkezet a választék- !Kuvítés és a folyamatos el­látás érdekében a több csa- lomás beszerzést alkalmazza. Gyakran látogatják a nagy­kereskedelmi vállalatok rak­tárait személyesen is. Sokat segít a Somogy megyei Szöv- ker társulás, amely a kapos­vári W*t~ ' irányításával dol­gozik. Változaűamri az egyik legjobb partner a Balaton Fűszért A téli vásárra fel­készültek, zavartalan ellátás­ígémék a nagybajomi áfész ■vezetői. Nagy gondot fordítanak a hálózatfejlesztésre. A kis te­lepüléseken — kevés kivétel­lel — rendbe tették, korsze­rűsítették a szövetkezet üzle­teit, és most a székhely nagy­község, Nagybajom, továbbá Kiskorpád fejlesztésén a sor. Ebiben az évben teremtették meg az anyagi feltételeit a nagybajomi vendéglő és a kiskorpád! ABC-áruház épí­tésének. Ehhez a szövetkezet saját erőforrásain kívül Je­lentős segítséget kaptak a Belkereskedelmi Miniszté­riumtól, a Szövosz-tól, a Mé­szöv-tői, a tanácstól. A tag­ság célrészjegyek befizetésé­vel segíti az építkezéseket. Mindkét beruházás terveit a kaposvári Tervszöv készítet­te. Az építést Kiskorpádon ia, Nagybajomban Is a meszteg- nyői termelőszövetkezet bri­gádja végzi. Abban, bíznak a szövetkezet vezetői, hogy a kiskorpádi ABC-t a jövő év utolsó negyedévében, míg a nagybajomi vendéglőt 1985 első negyedévében adhatják át rendeltetésénak. nem volt nap, hogy a me­zőgazdasági munkák idején ne hallottuk volna: ilyen vagy olyan alkatrész hi­ánycikk. Ma már más a helyzet. Ezzel nem azt mon­dom, hogy nincsenek hiá­nyosságok, de a javulás ér­zékelhető. Ez egyrészt a szo­rosabb munkakapcsolatnak köszönhető, melyet az ország más Agroker vállalataival folytatunk, másrészt annak, hogy az önállóság révén lehetőségünk nyűt a gyár­tókkal való kapcsolatok ki­alakítására. — Ez miben nyilvánul meg? —_ Az országos méretű együttműködésre az évente rendezett börzék a legalkal­masabbak, E hónap elején Siófokon volt alkatrészbör­ze. Tulajdonképpen ez az egyetlen olyan alkalom, amikor gyors áruforgatásra árucserére van lehetőség nagy tételben. Azonkívül mód nyílik elméleti kérdé­sek megbeszélésére, amolyan tapasztalatcserére is. — Hányán vettek részt ezen a börzén, és milyen eredménnyel zárult a kapos­vári Agroker számára? ,— Az ország valamennyi Agroker vállalatának képvi­selői jelen voltak, ezenkívül a MÉM, az Országos Anyag­áé Árhivatal és az Agrotek szakemberei is részt vettek a háromnapos találkozón. Vállalatunk kilenc Agroker- nek adott át erőgép- és mű­szaki alkatrészeket a kész­letekből, összesein 2,4 mil­lió forint értékben. Gumi­köpenyt, ékszíjat például több mint félmillió forintért adtunk ed. Természetesen vásároltunk is: jórészt MTZ- traktorokhoz alkatrészt, gu­miköpenyeket. 1,6 millió fo­rintot költöttünk beszerzés­re. A legnagyobb kereslet — mint minden őszi alkatrész­börzén — az erőgépalkátré- szek iránt mutatkozott, ami érthető, hiszen hamarosan megkezdődnek a téli nagy­javítások, és mindenki sze­retné mór előtte beszerezni, amire szüksége lesz vagy le­het A kisüzemeket is megbecsülik — Említette, hogy az ön­állósággal lehetőségük nyílt a gyártókkal való kapcsolat közvetlen kiépítésére. Meny­nyire éltek ezzel? — Elsősorban import al­katrészek helyettesítésére ke­restünk és találtunk gyártó­kat a vállalatok, tsz-mel­léküzemágak, valamint ma­gánkisiparosok körében. Jó és eredményes a kapcsola­tunk a kaposvári elektron- csőgyárral, ahol elektronikus egységeket készítenek szá­munkra. A kaposfiiredi tsz melléküzemága például gu- mitömítöket, az öreglaki ÁG pedig ekevasakat, hidrauli­kai csöveket gyárt megren­delésünkre, Évente körülbe­lül 20 millió forint értékű, általuk gyártott alkatrészt forgalmazunk. Ezeknek a termékeknek háromnegyed része importot helyettesítő, illetve hiánycikket póttá Hasonló szerepük van a ma- gánkisipacosoknak ia. Ha hi­ányzik valami az alkatrész­piacról, őket is megkeressük. Az előzetes árkalkuláció után a legkedvezőbb aján­latot tevőnek adunk meg­rendelést & munkára. Az idén öt kaposvári, illetve környékbeli kisiparossal ál­lunk szerződéses kapcsolat­ban. Többek között gumi­árut, csavaranyákat, háti permetezőhöz alkatrésze­ket és egyéb műszaki cikke­ket készítenek. A Dunántúlon a legnagyobb — Gondolom, ezekkei « lehetőségekkel más Agroker vállalatok is élnek. Van-e valami sajátos jellemzője a kaposvári Agroker-nek? — Igen, s/ úgy véljük, részben ennek köszönhetjük, hogy az idén a Dunántúl legnagyobb alkatrészforgal­mú kereskedelmi vállalata lettünk — legalábbis eddig ezt bizonyítják a számok. Nálunk — más Agroker vállalatokkal ellentétben — a vevők félig önkiszolgáló rendszerben vásárolhatnak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak ciikkszám szerint rendelhetik meg a hiányzó alkatrészt, hanem a raktárba is kime­hetnek és válogathatnak. A módszert azért kedvelik, mert az újabb és újabb gép­csoportok megjelenésével ál­landóan változnak az alkat­részek cikkszámai, ezt ne­héz nyomon követni, és en­nek alapján azonosítani. Ná-' lünk a különböző géptípu­sok alkatrészei egy helyen vannak a raktárban, és azo­kat szemügyre véve köny- nyebb a választás. És van még egy előnye az önkiszol­gáló rendszernek. Ahogy a vásárló „eJcsábul” egy önki­szolgáló boltban és nem csak azt veszi meg, amiért be­ment, itt is megláthat olyas­mit, amit éppen akkor nem akart megvenni, de szüksége lesz rá — Milyen újdonságok vár­hatók még ez évben? — Az Agrotek tájékoztatá­sa szerint november végén, december elején megérkez­nek az importerőgép-alkatré- szek, így előreláthatóan a karbantartó munkák meg­kezdésekor már minden mezőgazdasági üzemben ott lesznek a felújításhoz szük­séges cikkek. Nagy Zsóka SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom