Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-17 / 271. szám

Ezreket ér évente üzemi baleset me­gyénkben, sok tízezerre tehető a mun­kából kiesett napok száma. És nincs olyan év, hogy ne hallanánk tragikus hírt: a munkába elment, de soha töb­bé nem tért haza, vagy rokkant ma­radt egy életre. Pótolhatatlan vesztesé­gek az egyénnek, a családnak, a mun­kahelynek, az egész társadalomnak. A munkavédelemről rendeztünk kerekasztal-beszélgetést szerkesztő­ségünkben, amelyen részt vett Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője, Suhajda János, az SZMT munkavédelmi osztályvezetője, dr. Illés Attiláné, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztály­vezető-helyettese, Papp János, a Ka­posvári Városi Tanács általános el­nökhelyettese és Bánhidi Tibor, a me­gyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály munkavédelmi felügyelője. A szerkesztőséget Vörös Márta képvisel­te. Felelősséggel önmagunkért — Hogyan alakult me­gyénkben az idén a bale­seti statisztika, s ennek kö­vetkeztében hány munlcanap esett ki a termelésből? SUHAJDA JANOS: Nem teljes a kép, de az ismert té­nyek is jelzik a tendenciát. Az élelmiszeriparban 1982 há­romnegyed évéhez viszonyít­va 167-ről 207-re emelkedett a balesetek száma. Két cson­kulásos baleset volt, és mint­egy 1145 munkanappal több esett ki, mint az előző év hasonló időszakában. A ME- DOSZ területén 319-ről 363- ra növekedett a kivizsgálás­ra is kötelezett balesetek száma. Sajnos kilenccel több halálos, kettővel több cson­kulásos baleset történt, s az előző évhez képest két és fél ezerrel több munkanap esett ki. A vasasüzemekben 129- ről 134-re növekedett a bal­esetek száma. A megyebi­zottság nélküli üzemekben (pl. ruhaipari vállalatok, Vo­lán, Mahart stb.) 178-ról 186- ra nőtt a statisztika, a KPVDSZ területén pedig 178-ról 196-ra. A felsoroltak jelzik: romlott a helyzet, kü­lönösen az első félévben. A harmadik negyedévben az emelkedő irányzat megállt. Az is a teljességhez tarto­zik, hogy minden szakmán belül 2—3 gazdálkodó szer­vezetnél .tapasztalhatók kü­lönösen nagy gondok. Pél­dául a Sefag-nál jelentősen növekedett a csonkulásos balesetek száma. Alapos vizsgálatot kezdtünk, sőt a minisztérium is komplex vizsgálatot folytat, amely rö­videsen befejeződik. — Milyen tanulságot hoz­tak ezek a vizsgálatok? SUHAJDA JÁNOS: Megál­lapítottük, hogy a belső ellen­őrzés meglehetősen gyenge, következetlen, a biztonság- technikai szemlék színvonala alacsony. Nem megfelelő, nagyrészt formális a dolgo­zók balesetelhárítási oktatá­sa, és sok lazaságot, fegyel­mezetlenséget eltűrnek a munkahelyen. DR. ILLÉS ATTILANÉ: Az 1982-es évhez viszonyítva me­zőgazdaságban is romlott a helyzet. Tavaly a termelő- szövetkezetekben összesen 1109 üzemi baleset volt, 1983 október Végéig 1005 — és még másfél hónap hátravan az évből! Hasonlóképp ked­vezőtlenül alakult a balese­tek súlyossága, elsősorban a halálos balesetek száma nőtt. Az előző évben összesen két halálos baleset volt, októbe­rig pedig öt: Az üzemek köz­vetlen íelelős’sége egyetlen esetben sem volt megállapít­ható. A táppénzes napok szá- má a szövetkezeteknél ked­vezőbben alakult, ám ez a javulás relatív. Az ágazatban egy baleset miatt országos átlagban 27,6 munkanap esik ki, hálunk a tavalyi 33 na­pot most 31,2-re sikerült csökkenteni. Figyelmeztető, hogy a baleseteknek csak­nem egyharmada a 30 év alattiakat éri, jóllehet az ösz- szes szövetkezeti dolgozó­hoz képest számarányuk en­nél jóval kisebb. BALOGH LÁSZLÓ: Több mint százezer foglalkoztatott­ra terjed ki a tanácsi megfi­gyelés. Az általános iskolások száma 32 ezer. Ha az elmúlt két évet nézzük, a balese­tek száma csökkenést mutat, súlyosságuk viszont nőtt. Az egy baleset következtében kiesett munkanapok száma 26-ról 29-re emelkedett. Természetesen az átlagon be­lül nagyok az eltérések. Pél­dául az iparban fokozatos ja­vulás tapasztalható, sem ta­valy sem tavalyelőtt nem volt halálos baleset, ugyan­akkor ez egészségügyben 81- ről 136-r'a, a művelődési ágazatban 48-ról 57-re, a ta­nulóknál 143-ról 218-ra emel­kedett a balesetek száma. — A statisztika összessé­gében szomorú képet mutat megyénkről. Ágazatonként milyen területen tapasztal­ható a legtöbb mulasztás, s a. beleseteknél milyen főbb okokat lehet feltárni? SUHAJDA JÁNOS: Az 1981. január 1-től bevezetett be­jelentési kötelezettségek alapján a SZOT Munkavé­delmi Tudományos Kutatóin­tézete elemzi az adatokat. Ezek az országos adatok és a mi tapasztalataink tanulsá­gos következtetésekre adnak módot. Megyénkben a be­következett baleseteknél el­sősorban a környezeti hatás, vagy a sérült fegyelmezetlen, az előírásokat semmibe vevő munkája játszik közre. Pél­dául nálunk a balesetet szen­vedettek 11 százalékánál az előírásellenesen végzett mun­nélkűl dolgoznak az árokban a marcali vízmű építésénél. Nem szólt. Az árok beom­lott, egy dolgozónak eltörtek a bordái. Néhány hete Szár­szón egy budapesti építőipari vállalatnál ugyanez az eset az építésvezető szeme láttá­ra történt meg. A gazdasági vezetőség sok esetben azért nem intézkedik, mert azt hi­szi, mindén rendben van, hi­szen a munkavédelmi fela­dattal megbízottak nem je­leznek. DR. ILLÉS ATTILANÉ: Eh­hez hozzáteszem azt is, hogy a munkavédelemben nagy a fluktuáció, nehezen vállalják ezt a feladatot. El kellene érni, hogy jelentőségének, fontosságának megfelelő ran­got kapjon ez a munkakör. BANHIDI TIBOR: A ter­melőszövetkezetekben jól nyomon követhető, hogy aki mint munkavédelmis bizonyí­tott, azt általában az üzemen belül kiemelték, és más fela­dattal bízták meg. Aki gyen­gébb felkészültségű volt, és nem tudott a szakvezetés part­nerévé válni, az viszont az el­ső adódó alkalommal más te­rületre kérte magát. Sok üzemben még a leggyengébb brigádvezetőt is jobban dí­jazzák, mint a munkavédel­mist. A jelenlegi bérbesoro­lási lehetőségek nem adnak módot a változtatásra. Felső­fokú munkavédelmi képzett­ség kellene ahhoz, hogy ve­zetői fizetést kapjon a dol­gozó. A munkakör felelőssé­ge nincs arányban a bér­rel! BALOGH LÁSZLÓ: Ha a vezetők az irányítás részé­nek tekintik a munkavédel­mi tevékenységet, meg lehet találni a bérezés módját., SUHAJDA JANOS: A jö­vő évi bértarifa-változás vár­hatóan módot nyújt majd a munkavédelmi tevékenységet ellátók megfelelő díjazására. — A munkavédelem nem­csak baleset-megelőzés, ha­nem egészségvédelem is. Ezért szólnunk kell a fog­lalkozási betegségekről. Me­gyénkben mely területeken jelentkeznek ezek, és mi- lyen módjai vannak a meg­előzésnek? SUHAJDA JANOS: So­mogybán a felügyeletünk alatt álló munkahelyeken csaknem hatezer ember dol­gozik a megengedettnél na­gyobb zajszintben. Ez az iparban, a mezőgazdaságban egyre nehezebb helyzetet te­remt. Az egyéni védőeszkö­zök használata nem elegendő a halláskárosodás megelőzé­séhez, célravezetőbb műszaki megoldásokra van szükség. A Sefag-nál például az el­múlt időszakban a zajárta­lom miatt 48 embert kellett más területre irányítani, s több százan dolgoznak olyan helyen, ahol a zajszint a megengedett fölött van. 49 embert a vibrációs ártalom miatt kellett más munkakör­be helyezni. De beszélhet­nénk a por- és a vegyi ár­talmakról is. Megítélésem szerint a munkavédelmi fel­ügyeletnek a foglalkozási ár­talmak mérsékléséért sokkal hatékonyabban kellene együttműködniük az egész­ségügyi szervekkel, és javíta­ni kellene az információs rendszert. BALOGH LÁSZLÓ: A fel­adat fontosságát jelzi: So­mogybán mintegy tízezer munkaképes korú ember van rokkantsági nyugdíj­ban. Egy részük ilyen ártal­mak miatt jutott erre a sors­ra. — A múlt évben megyei tanácselnöki utasítás hatá­rozta meg a munkavédelmi tevékenység irányításának,- ellenőrzésének rendjét, for­máit. Hol tart az utasítás ka volt az ok, országosan ez 7,2 százalék. A sérült fegyel­mezetlensége országosan 5,7, a megyében 9,2 százaléknál játszott szerepet. Sok embert kellett felelősségre vonni a balesetek késői hiányos ki­vizsgálása vagy ennek teljes elmaradása miatt. Általában hajlamosak arra, hogy csak a sérültekkel kapcsolatban keressék és állapítsák meg a mulasztást. Az igaz, hogy a dolgozó sokszor előíráselle­nesen dolgozik, de legalább ennyire igaz, hogy ez a ve­zetők hallgatólagos beleegye­zésével történik. A szakszer­vezeteknek és az állami ve­zetőknek is határozottabban kell törődniük a felelősség­gel; egy adott vállalatnál miért válhat sok ember fele­lőtlenné, és milyen az az el­lenőrzés, amelyik eltűr ennyi fegyelmezetlen embert?! Az elnézés, az ellenőrzés hiánya, olykor apró dolgok vezetnek tragédiához. Például az épí­tésvezető ott volt, látta, hogy kilométer hosszan dúcolás végrehajtása és milyen to­vábbi tennivalók vannak? BALOGH LÁSZLÓ: Erről augusztus 2-án számoltunk be. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az uta­sítást időarányosan teljesítet­tük a tanácson és a vállala­toknál is. Az SZMT-vel kö­zösen 68 személy részére megszerveztük a munkavé­delmi képzést. Tavasszal kez­dődik az alsó fokú munkavé­delmi oktatás. A testület ál­láspontja szerint a munkavé­delmi tevékenység a kor­mányhatározat ' és az ágazati miniszterek által kiadott utasítások szellemében fo­lyik, és összességében na- gyob rangja lett a munkavé­delemnek. Természetesen az utasítás kedvező hatását hosszabb távon lehet majd lemérni. Az bizonyos, hogy javult a koordinációs tevé­kenység az osztályok között, az SZMT munkavédelmi osz­tályával és az országos mun­kavédelmi szervekkel is. PAPP JANOS: Az elnöki utasításra szükség volt, mert a munkavédelem a tanácsi irányításban eddig nem ka­pott olyan rangot, mint a hatósági, szakigazgatási mun­ka. Az utasítás megszületése óta elkészült egy munkavé­delmi szabályzat a tanácsi apparátus részére, a szak- igazgatási szerveknél kiala­kult a munkavédelmi felelősi rendszer. — A munkavédelem nem­csak szervezeti, személyi, tudati, fegyelmi, hanem anyagi kérdés is. A nehe­zebb gazdasági, pénzügyi teltételek között mennyit fordítanak ______megyénkben m unkavédelmi célú kiadá­sokra ? BALOGH LÁSZLÓ: A ta­nácsi ágazatban a hatódik ötéves terv szociálpolitikai munkavédelmi feladatainak időarányos végrehajtását vizsgálva megállapítható, hogy a terveket teljesítették. Sőt néhány tekintetben töb­bet is költöttek ilyen célok­ra. Más kérdés, hogy ez ele- gendő-e vagy sem. SUHAJDA JÁNOS: Nehéz különválasztani a termelés­fejlesztés, a műszaki fejlesz­tés és a munkavédelem té­máját. 'Mert lehetséges, hogy van munkaruha, védőfelsze­relés, de a munkakörülmé­nyek kedvezőtlenek, a mű­helyek technikai színvonala alacsony. Így lényegében nem munkavédelmi célú be­ruházás is szolgálhat munka- védelmi célokat. DR. ILLÉS ATTILÁNÉ: A mezőgazdasági üzemek szo­ciálpolitikai célokra 732 mil­lió forintot költenek a terv­időszakban. 1982-ben 142 millió forintot fordítottak szociális feladatokra, ennek felét, 70 millió forintot munkavédelmi célokra. Főleg a múlt év hozott javulást ezen a téren. Az üzemi, szö­vetkezeti vezetők egyre töb­bet foglalkoznak azzal, hogy mit tudnak tenni a lehetősé­geken belül. Mert az anya­giakon túl sok minden meg­oldható, javítható jobb szer­vezéssel. PAPP JÁNOS: Az IKV például a tömbszerű lakás- felújítás megszervezésével javítani tudta a munkakö­rülményeket, megoldotta a dolgozók szállítását, étkezte­tését, tisztálkodását. A szo­ciális foglalkoztató Berzsenyi utcai épületét úgy terveztük meg, hogy előtte kikértük a munkavédelmi szerv vélemé­nyét: hány embert lehet ott elhelyezni megfelelő körül­mények között. — Beszélgetésünkből is­mét nyilvánvaló lett, hogy az egészség, a testi épség me góvásának, a balesetek elkerülésének sok összetevő­je van. Véleményük szerint hogyan lehetne hatékonyab­bá tenni a megelőzést? BALOGH LÁSZLÓ: Első­ként említem, hogy a propa­gandamunkában nagy szere­pe van a sajtónak. Haszno­sak, ezért minden ágazatban meg kellene szervezni a munkavédelmi kiállításokat, vetélkedőket. De az iskolá­ban is nagyobb figyelmet kellene fordítani erre a té­mára. A munkavédelem pem lehet kampányfeladat; ez szervezettséget, folyamatossá­got igényel, főként azért, mert tudatformálásról is szó van. PAPP JANOS: A balese­tek tanulságait jobban lehet hasznosítani, mint az általá­nos irányelveket. SUHAJDA JANOS: Egyet­értek az észrevételekkel. Az üzemi sajtónak és nekünk, munkavédelmi felügyelőknek is következetesebben * kell foglalkoznunk a témával. A jó módszerek elterjesztésével szükséges elősegíteni, hogy a hibák ne ismétlődhessenek. Már szó volt róla, de újra hangsúlyozom a következetes ellenőrzés jelentőségét. Vég­ső soron pedig azt — utalva a szomorú statisztikákra —, hogy önmagunkkal szemben sokkal nagyobb felelősséggel tartozunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom