Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

Növekvő export, javuló szociális elles — Bizakodva várjuk az év befejezését, Különösein a má­sodik felévben alakult ked­vezően exportunk. Még a pé­csi ipari vásáron szerződést kötöttünk a kesztyűgyárral, hogy az év második felében 7700 darab bőrkonniekció- termóket készítünk nekik; ezt exportálják. Gk szabják, mi összevarrjuk. A napokban szállítottunk ötezer juhnappá férfidzsekit olaszországi és nyugatnémet cégeknek — tá­jékoztatott dr. Papp Ferenc, a barcsi Dráva Ipari Szövet­kezet elnöke. örömmel mutatta meg a Pécsről kapott levelet, amely­ben a kesztyűgyár igazgatója mondott köszönetét a szövet­kezetnek a határidő betartá­sáért és a kiváló minőségű munkáért. Három éve együtt­működnek a pécsiekkel, s ez a levél azt is kifejed, hogy a szomszéd megyében a jó- evőben is számítanak a barcsi ^szövetkezet munkájára. Űj termék készítését is el­kezdték, női és leánykaano- rákot szabnak - var rnak a Ská­la áruházaknak összesen tíz­ezer darabot kértek tőlünk,, ebből az idén háromezret szállítanak. A tetszetős amo- rák előnye, hogy táskaként összehajtható, kis helyen el­fér. A másik újdonság a step­pelt kezeslábas gyermekek­nek. Ebből egyelőre 2300-at készítenek. A szövetkezet új üzemcsar­nokot, tanműhelyt, dolgosói részére szép étkezdét épí­tett; október elejétől, aki igényli, meleg ebédet kap. Egyelőre 138 dolgozó veszd ezt igénybe. A bejáró, de a környező falvakban lakó nők panaszolták, hogy a bevásár­lásra nincs elég idejűk, mert az autóbusz indulásához kell igazodniuk. A városban lakók is kérték: ha lehet, nyissa­nak az üzemben boltot, mert sok időt elvesz a munka utá­ni bevásárlás. S a napokban a barcsi áfész megnyitotta üzemi boltját a Dráva Ipari Szövetkezetnél. Főként alap­vető élelmiszercikkeket ’ kí­nál, de más árukat is besze­rezhetnek itt a szövetkezet dolgozói. A tanácstagok felelőssége Megsokasodtak a viták m utóbbi hónapokban a ta­nácstagokról. Különösen az új választási törvényterve­zet kapcsán hangzottak el pro és kontra vélemények arról: nem lenne-e indokolt létszámukat csökkenteni, jogkörüket, lehetőségeiket újra szabályozni. A kérdések fölvetése már csak azért is indokoltnak látszik, mert túljutottunk a jelenlegi választási ciklus félidején, s lassan megkez­dődik az új választások elő­készítése. Amelynek során — ha az új törvényjavasla­tot az országgyűlés elfogad­ja — már legalább két je­löltet kell majd állítani va­lamennyi tanácstagi körzet­ben. A társadalmi vitákon el­hangzott észrevételek több­sége úgy summázható, hogy az állampolgárok, a válasz­tók egyetértenek a tanács­testületek létszámának bizo­nyos csökkentéseivel. A ta­pasztalatok szerint ugyanis a tanácsülésekén néha azért nem bontakozik ki érdemi vita, mert túl sok a résztve­vő. Való igaz, hogy a kisebb létszámú testületek behatób­ban tudják megvizsgálni az egyes fejlesztési elképzelése­ket, s ilyen feltételek között növekszik az egyes tanács­tagok szavának, szavazatá­nak súiya. Nem ilyen egyértelmű vi­szont a „kevesebb tanács­tag — hatékonyabb közéleti munka” nevezetű képlet, ha a választott; közéleti tiszt­ségviselőknek , a lakossági kapcsolatait vesszük szem- ügyre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tanácstagi körzetek számának csökkentéséve1 egy-egy tanácstagra a jelen­leginél több választópolgár jutna, s így még nehezebb lenne fenntartani a min- denapos kapcsolatot a vá­lasztók és a megválasztottak között. Az elsődleges fontosságú kérdés mégsem ez. Sokkal inkább az, hogy mit tudnak ténylegesen tenni a tanács­tagok a körzetükbe tartozó állampolgárok érdekeinek védelmében, hogyan képe­sek tekintélyt teremteni ma­guknak választóik körében és persze a tanácstestület ülésein. Mert bizony előfordul még, hogy lekezelik a tanács választott tagjait a szaki­gazgatási apparátus vezetőit, ügyintézői is. Megfeledkez­ve arról, hogy nekik éppen a tanácstestület által hozott rendeletek, határozatok vég­rehajtása a feladatuk, * ők tulajdonképpen a tanácsta­gok „beosztottai”. Ezen a helyzeten csupán ráolvasással persze aligha lehetne változtatni. Ennél többre van szükség, már csak azért is, mert a ta­nácstagok szerepének lebe­csülése döntően nem ezek­nek a közéleti embereknek a gyámoltalanságából, tehetet­lenségéből, személyes tulaj­donságaiból ered. In­kább hatáskör ükliel, jogkö­rükkel, a helyi politika kia­lakításába váló tényleges beleszólási lehetőségeikkel vannak gondok. Az aktívabb közéleti sze­repléshez kedvező feltétele­ket kínál a községi, városi tanácsok jogkörének, önálló­ságának jelentős bővülése. Ezzel már eleve növekszik a tanácstagok szerepe. Tőlük is függ, mennyire elnetc új le­hetőségeikkel, sarkukra áll­nak, vagy továbbra is hagy­ják magukat irányítani a szakigazgatási apparátus ál­tal. Mert nem kötelező elfo­gadni minden előterjesztést, egy-egy fontosabb téma megtárgyalása előtt eleve lehet kérni megfelelő alter­natívák kidolgozását, hogy azután a tanácsülésen le­gyen lehetőség a döntésre, a választásra, a kidolgozott el­képzelések között Több településen kísérle­teztek már azzal, hogy ma­guknak a tanácstagoknak is önálló pénzügyi alapot biz­tosítsanak. a választókörzet legégetőbb gondjainak meg­oldására. Az effajta kezde­ményezések is érezhetően növelik a helyi tanácstagok tekintélyét, befolyását. Amire a következő évek­ben nagy szükség lesz. O. A. Vetélkedő fiataloknak Jól ismeri llia István a Somogyi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság csurgói üze­mének fiataljait. Nemcsak azért, mert ő a gyári KISZ- bizottság titkára. — Ez az első munkahe­lyem, iti kapcsolódtam be ipari tanulóként az ifjúsági mozgalomba 1967-ben. Hat esztendő múlva — 1973-ban — alspsaervezeti KISZ-tat- kárnak választottak, s még ebben az évben, a kommu­nisták soraiba kerültem. El­végeztem az egyéves pártis­SOMOGYI KRÓNIKÁJA A hajnali ködöt a hét szinte minden munkanapján gyorsan eloszlatta a nap­fény; derűs, kellemes volt az utolsó októberi hét: csak szombaton ragadt meg a köd. A mezőgazdasági üze­mekben nem az időjárás, hanem a szállítóeszközök, elsősorban a vagonok hiánya okozott gondot: a földeken még kint levő termes beta­karításának ütemét szinte mindenütt az határozza meg, hogy miként tudnak helyet biztosítani a magtá­rakban, tárolókban. A vasút nehéz napokat élt át: esz­közeit jól kihasználva sem tudja kielégíteni az igénye­ket. Elismerve és megértve az üzemek gondját, Fényes József vasútigazgató csü­törtöki nyilatkozatában tu­lajdonképpen visszadobta a labdát. Ezt mondta: ...a fuvaroztatók igénylik a va­gonokat, de annyit nem tu­dunk adni Mi kérjük a hét végi rakodást, s azt", hogy ne a hét középső napjain ter­heljenek túl bennünket, de a fuvaroztatók erre objektiv okok miatt nem képesek .. ” Más szóval: néhány nagy céget kivéve még mindig nem vált általánossá a hét végi rakodás. A Kaposvári Cukorgyárnak — a megye . egyik legnagyobb vasúti fu- varoztatójának . — nincs kü lönöeebb gondja: az irány­vonatok répával megrakod­va pontosan érkeznek, $ a vasút időben kapja vissza ismét a szerelvényt, hogy újabb szállítmányért indít­hassa. A cukorgyárnak érdeke a gyors rakodás, hiszen ugyan­azokat a vagonokat használ­ja. A többi fuvaroztatónál viszont nem ilyen egyértel­mű az összefüggés: amelyik megkapta már az árut, an­nak egyszeriben nem olyan sürgős, hogy továbbadja a szállítóeszközt A szállításról és a gazdál­kodás követelményeinek megfelelő munkafegyelemről is sok szó esett a héten. Szerdán és csütörtökön a megye vendége volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Részt vett a megyei pártbizottság szerdai ülésén (a testület megvi­tatta a szocialista közgon­dolkodás állapotáról szóló jelentést és határozatot ho­zott), majd a húskombinát­ba, illetve Tabra látogatott. Mindkét helyen szóba ke­rült: a gazdálkodás nehe­zebb körülmények között folyik. A vendéglátók azon­ban tájékoztatójukban nem­csak a megváltozott körül­ményekből eredő gondokat sorolták, hanem azt is, hogy mit tesznek azok megoldá­sa érdekében. Az eredmé­nyes gazdálkodásnak mindig feltétele volt a változó kö­rülményekhez való rugal­mas alkalmazkodás. Jelenleg mindezt gyorsan — nagyobb kockázatot is vállalva — kell megtenni. A somogyi gazdasággal ismerkedett a héten a len­gyelországi testvérmegye, Ciechanow pártmunkáskül- döittsége is. A Zdzislaw La- cinski első titkár vezette há­romtagú küldöttség a somo­gyi emberek munkájába, hétköznapjaiba is bepillan­tást nyert: nemcsak azt lát­ták a vendégek, hogy mi­ként dolgoznak, milyen eredményeket érnek el, ha­nem azt is, hogy miként él­nek. Október vége a közbizton­sági hónap befejezését je­lenti: a fokozott ellenőrzé­sek azt a célt szolgálták, hogy a szakemberek meg­győződjenek róla, miként készültek a télre a közlekedésben részt ve­vők, Ez alatt az egy hónap alatt nemcsak a járművek vizsgáztak, hanem a veze­tőik is. A rendőrség tapasz­talatai elgondolkodtatóak: a nemrég történt tragédiákat feledve, még mindig vannak olyanok, akik értelmetlenül kockáztatnak életet, testi épséget. A szabálysértési törvény módosítása lehetőve tette, hogy a felelőtlenek­kel szemben hatékonyabban lepjenek föl a közlekedés őrei: magasabb a kiszabha­tó bírság összege, s hama­rabb vonják be a jogosít­ványt. Ezek a hatósági in­tézkedések azonban nem he­lyettesíthetik a felelősséget, amelyet mindenkinek vál­lalnia keli, amikor beül a gépkocsiba. Or. Es*«» tstrr kólát 11977—78-ban. s ékkor lettem a KISZ-bizottság tit­kaira. Tagja vagyok a nagy­községi pártbizottságnak és a KlSZ-biaottságnak. Egyéb­ként az üzemben egy faipa­ri szerszámokat javító, ti­zenkét tagú karbantartó cso­portnak vagyok a függetle­nített vezetője. A fűrészüzem dolgozóinak fele fiatal, még KISZ-fcorú. Négy alapszervezelben ki- lenevenen tevékenykednek. Sok a bejáró a környező te­lepülésekről, ezért nehezen vonhatók be az üzemi ifjú­sági alapszervezetek munká­jába. — Ezt tudomásul véve sem lehetünk elégedettek a szervezettséggel, legalább 120 —130 tagot szeretnénk. Leg­fontosabb persze, hogy fia­taljaink becsülettel teljesít­sék gazdasági téren a rájuk háruló feladatokat. Ezt bi­zottságunk évente kétszer vizsgálja, tárgyalnak erről az alapszervezetek, s az üzem vezetősége ugyancsak' rend­szeresen értékeli munkáju­kat. Noha magas a fiatalok száma, nem működik nálunk külön ifjúsági szocialista bri­gád, de megtaláljuk őket az üzem 26 szocialista brigád­jában, Panasz eddig nem volt munkájukra. Az a célunk, hogy politikai szempontból még aktívabbak legyenek, tartalmasabbá váljon az if­júsági mozgalmi élet, az alapszervezetek munkája — mondja Ilia István. Ennek elősegítése érdeké­ben minden lehetőséget meg­ragadnak, amely elősegíti a fiatalok összekovácsolódását. s erősíti a jó közösségi szel­lemet. Különösen a sportban értek el számottevő eredmé­nyeket Ok nyerték tavasszal a járás* ifjúsági sportverse­nyeket, s évek óta első he­lyem végeznek az erdészeti dolgozók több sportágból ál­ló küzdelmében. Most példá­ul Szántódról tértek haza győztesen. Gondolnak a fia­talok szakmai képzésére. Részt vesznek és rendszere­sen eljárnak a Faipari Tu­dományos Egyesülés eiődá- saira, s pályázatokon is sze­repelnek. Az egyik fiatal — Tóth Miklós — megyei első dijat nyert az energiatakaré­kossági pályázaton. Jól mű­ködik az üzemi MHSZ-lö­vészcsapat, amely országos második lett. A gazdaság 30 000 forintos ifjúsági alapot létesített a fűrészüzem KISZ-fiataljai­nak. Ehhez évente két ifjú­sági műszakkal néhány ezer forintot közösen keresnek. A pénz egy részéből fölszere­léseket vásárolnak, a többi­ből pedig minden második évben országjáró kirándulás­ra mennék. Most háromna­pos észak-magyarországi tú­rára indulnak. — Az idén. megkaptuk a KISZ KB kiváló KlSZ-szer- vezet zászlaját. A politikai vitakörök az elmúlt években nem úgy sikerültek, ahogyan szerettük volna. Nem tudtuk eléggé fölkelteni a fiatalok érdeklődését, pedig a.közöm­bösséget igyekeztünk azzal eUensúlyozni, hogy a vitakö­röket követően műsort, disz­kót tartottunk. Most üzemen kívüli, felkészült, a napi bél­és külpolitikai eseményeket jól ismerő előadókat kérünk fel egy-egy foglalkozás veze­tésére. Szeretnénk, ha a po­litikai aktivitásban, érdeklő­désiben is olyan eredménye­ket érménk el, minit például a sportversenyekben. No­vember 7-e alkalmából ve­télkedőket tartunk a lapszer­vezeteinkben, s szeretnénk, ha ezeken a fiatalök több­sége részt venne. Meghívjuk a nagyközségi KISZ-eseket is. A másak feladat a kom­munista műszákra való moz­gósítás. Ez a második ilyen esemény az idén a fűrész­üzemben. A KISZ-bizottság titkára ezt így fogalmazta meg: — A konwTttimáíU műszak­ba« vadé részvétel egyúttal politikai kiállás. Art szeret­nénk, ha üzemünk minden fiatalja munkájával bizonyí­taná, hogy ezzel egyetért, s kész másokért önzetlenül dolgozni. Snshú László Szstaber­csalogató Kaposváron járt tegnap a Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Főiskola somogyi diák­klubjának néhány tagja dr. Rácz Albertné főiskolai do­cens vezetésével. A diákokat Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető­je fogadta három igazgató társaságában: Bor Lajosné az élelmiszerkereskedelrm, Sü­meg h Nándorné, az iparcikk- kereskedelmi, és Balogh La­jos, a vendéglátó vállalat ve­zetője volt ott a találkozón. A főiskolások megnézték a Somogy Áruházat, a Béke sörözőt és a Béke utcai ABC- áruházat. Tájékoztatást kap­tak Somogy kereskedelméről — az osztályvezető az általá­nos képet rajzolta föl, az igazgatók pedig váHalatokról közölték részleteket. Elhang­zott: a megyében kevés a fel­sőfokú végzettségű kereske­delmi szakember, s a talál­kozó szervezőinek nem tit­kolt célja, hogy a főiskola somogyi tanulóit szeretnék megyénkben dolgozóként viszontlátni, A csábítás nem volt egy­oldalú, nem afféle mézes­madzagnak szánták mondan­dójukat a vezetők, hanem a gondokról is beszámoltak, melyeknek megoldásához se­gítséget várnak leendő mun­katársaiktól. Tizenhét somogyi ifjú em­ber tamil ma a főiskolán. Dó­ri János féíig-meddig tréfá­san art mondta: jó lenne, ha a lányok majdani férjüket, a fiúk pedig feleségüket is elhoznák ide, így a legsze­rencsésebb esetben 34 szak­embert nyerne a megye. A diákok elmondták, hogy elképzelésük még meglehető­sen kirJaikiulatlan, általában nem tudják, végül is hol fog­nak dolgozni, több szakterü­let érdekli őket, s ez a ta­lálkozó — első' nekifutás­ként — jól szolgálta az is- meretgyűjtést. Dávidházi Katalin kültag­ként érkezeit, ő győri, de ér­dekelte Somogy, mert a Ba- laton-porton, egy üdülőben, töltötte a nyári gyakorlatot. Elmondta: — Somogybán, a magyar tengernél szeretnék dolgozni, tehát nekem mindenképpen jó volt, hogy eljöhettem ide. Legjobban, az áruház tetszett, pontosabban az, hogy milyen nagy a raktártól-. Tyukos Mária siófoki, ő ha­zavágyik, és . a vendéglátásba. Ennél részletesebben nem is­mertette terveit. Gyurka Emma, aki Nagybajomban la­kik, feltétlenül visszajön me­gyésbe : — Kereskedelem szakos vagyok. A nyári gyakorlatot itt, a Béke utcai ABC-ben töltöttem. Az is lehet, hogy az élei rniszerkiskernél fogok elhelyezkedni. Szimon Judit kaposvári, és szinten hazakfvánkozik igaz, még. csak elsőéves. Szakközépiskolásként szer­zett néhány kellemetlen él­ményt is itthon, mégpedig a megtekintett, neki már isme­rős Somogy Áruházban. így kissé kínos helyzetbe került a kérdezősködé&kor. Végül Sümegh Nándorné oldotta föl a feszültséget néhány tájé­koztató szóval és azzal: utá­nanéz a dolgoknak... Száler Péter helyzete volt a legtisztább: — Én a vendéglátó válla­lat ösztöndíjasa vagyok, egy évig a Kapósban voltam por­tás, azután lettem főiskolás. Tehát biztos^ hogy visszajö­vök, E néhány kiragadott mor­zsa a beszélgetésiből persze nem árul el nagyon sokat. A találkozó résztvevői végül abban egyeztek meg, hogy kezdésnek nem volt rossz ez az összejövetel, de töbhször kell még találkozniuk a so­mogyi diákoknak a somogyi diákoknak somogyi kereske- kereskedőkikel, s talán meg­születik a várt eredmény. , L. P. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom