Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-27 / 254. szám
Losonczi Pál látogatása Somogybán Eszmecsere a vb tagjaival ismerkedés e sok er oá nagykézséggel Ciechanow küldöttei Boglárlellén Lengyel testvérmegyénk pártmunkásküldöttsége tegnap Boglárlellére látogatott Sarudi Csabának, a megyei tanács általános elnökhelyettesének kíséretében. „Örülünk a látogatásnak, Hogy lehetőségünk van képet adni településünk életéről" - ezekkel a szavakkal fogadta Emri Gyula, a nagyközségi pártbizottság titkára a Zdzislaw Lucinski megyei első titkár vezetésével érkező háromtagú delegációt a pártbizottság székházában, ahol a vendégek fogadására megjelentek Boglárlelle állami és társadalmi szerveinek vezetői is. A megyei pártbizottság ülése után Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke megyénk életéről szóló tájékoztatót hallgatott meg, és kötetlen eszmecserét folytatott a párt-végrehajtóbizottság tegjaival. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára gondosan ügyelt arra, hogy csak az újabban tapasztalható jelenségeket, eredményeket és gondokat vázolja fel. Mint mondta: nem azzal a szándékkal, hogy bármiben is közvetlen segítséget kérjen. Losonczi elvtárs jól ismeri szőkébb pátriájának helyzetét. Így csupán a kongresszus óta eltelt két és fél év tapasztalatainak összegzésére, a megyei partbizottság döntéseinek, szándékának bemutatására, néhány feszítő gondunk fölemlítésére volt szükség ahhoz, hogy friss és pontos helyzetképet kapjon Somogy politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről. — Az a kétségtelen tény, hogy megyénk lakossága elfogadta és cselekvőén támogatta törekvéseinket — mondta az előadó —, azt igazolja, hogy a politikai vezető testület helyesen határozta meg a célokat. Alapvető módosításra tehát nem volt szükség. Tovább fejlődött a párt és a tömegek kapcsolata, rend és fegyelem van a megyében. A pártbizottság első titkára nem titkolta el azt sem, hogy a külső körülmények és részben Irányítási gondok miatt a ciklus első felében nem tudtuk minden tervünket maradéktalanul megvalósítani. Mégis megállapíthatta a testület, hogy a gazdálkodás szervezettebbé vált a megyében, s ez nemcsak a termelésre vonatkozik, hi- saen jobban gazdálkodtunk a munkaerővel, az anyaggal, az energiával is. Klenovics Imre jogos büszkeséggel említette, hogy egyik legfontosabb törekvésünk, amellyel hozzájárulhatunk a népgazdasági egyensúly javításához, az export, az idén kedvezően alakult, 1963 első kilenc hónapjában ugyanis a tókés export 28, a szocialista export 16 százalékkal nőtt, s ez nem lebecsülendő eredmény ... Sző esett természetesen arról is, hogy három üzemünk feszítő profilgondokkal küzd, hogy sokasodtak a kooperációból adódó nehézségeink; bajt okoz a szállítások elhúzódása, a szerződéses fegyelem megszegése, és egyes helyeken. pénzügyi problémák is mutatkoznak. A gazdaság általános értékelése mellett nagy figyelmet kapott az ipar, a mezőgazdaság, az ide- gienfargalam helyzete, és az a megállapítás, miszerint Somogy kiemelt társadalompolitikai programjának, a lakáé- és tanteremépítés, a vízellátás, az egészségügy feladatainak végrehajtásával rendben vagyunk. A megyei pártbizottság első titkára csokorba kötötte legfőbb gondjainkat, s ez nem mutat mást, mint, hogy a vezető testület tudja, érzékeli, jól látja életünknek azokat a területeit, amelyek állandó figyelmet, előrelátó döntéseket, megalapozott cselekvést igényelnek. Ezek között említette például az eddig soha nem tapasztalható méretű építőanyag-hiányt, s mint mondta: űr van a helyes központi elképzelés és a gyakorlat között; nehezíti, gyakran csaknem lehetetlenné teszi a kislakásépítést. Megemlítette a tüskevári vasúti felüljáró építésének, a kereskedelmi pályaudvar kialakításának halaszthatatlan feladatát; azokat a gondokat, amelyeket a Balaton vízgyűjtő területén levő mezőgazdasági üzemek struktúra változtatása jelent, s bár ez nem megyei elöntést igényel: kritikán alulinak nevezte a vasúti száll itást. Az előadó szólt azokról az okokról is, amelyek nem az objektív körülményekre vezethetők vissza, s hogy e tekintetben müven változásokra vrn «szükség. Losoncai Pál érdeklődéssel figyelte a tájékoztatót, s jó néhány kérdéssel ostromolta a vezető testület tagjait. Mi az oka például annak, hogy a hasonló körülmények, között dolgozó üzemek különbözőképpen alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz? Milyen okok akadályozzák a vasúti szállítást?. Az építőanyag-ipar - hogyan tudna jobban igazodni a kereslethez? Miből adódnak az egyes üzemek pénzügyi problémái, és így tovább. A válaszadásra többen is vállalkoztak, s intenzív eszmecsere alakult ki, amelynek végén azt mondta az Elnöki *Tanács elnöke: — A központi vezető szerveket erőteljesen foglalkoztatja az a kérdés: hogyan tudnánk úrrá lenni a gazda- sági^nehézségeken. Napjainkban több olyan jelenséggel találkozunk, amelyet újra kell értékelni. Sok tekintetben kerülünk szembe a megszokott, a korábban jól bevált módszerekkel. Az új bevezetése azonban szubjektív akadályokba is ütközik. Áttekintettük az egész gazdasági munkát, és semmi újat nem akarunk kitalálni, csak azt elérni, hogy sokkal következetesebben valósítsuk meg az 1868-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszert, mint eddig. Az üzemek gazdasági önállóságának megteremtése alatt például azt is értjük, hogy tudjanak olyan alapokat teremteni, amelyek kizárják a megrázkódtatást egy rossz év, a piaci viszonyok változása vagy más váratlan helyzet esetén. Azt akarjuk, hogy anyagi erejüket tekintve függetlenek legyenek. Losonczi elvtárs szólt a vezetésről, és ennek kapcsán említette a differenciált bérezés nélkülözhetetlenségét Mint mondta: megvalósul egyszer, de az sem fog tetszeni mindenkinek. Akinek nő ezáltal a jövedelme, az egyetért majd velünk, akinek munkája alapján csökken, az nem fog tapsolni az intézkedéseknek. így lesz ez jól. Mert akkor az sem lesz mindegy a dolgozóknak, hogy ki vezeti a vállalatot, milyen felkészültséggel és felelősséggel látja el feladatát. Bizonyítékként említette: a mezőgazdaság eredményei Somogybán is nagyrészt annak köszönhetők, hogy olyan elnökökkel dolgoznak, akikben bízik a tsz-tagsag. — Van annak előnye Is — mondta Losonczi elvtárs —, hogy az utóbbi időben ritkábban járok szülőföldemen. Jobban szembetűnik a fejlődés. Beszélhetnek - az úthálózatról, a város- és faluképek változásáról, az ipar, a mezőgazdaság és mis ágazatok sikereiről. Tudom: az emberek tudásának, felkészültségének változása nélkül ez nem valósulhatott volna meg. 1905 óta — sok vajúdás után — felzárkózott megyénk a többiekhez. De nem vitatom az említett problémákat sem. Ezeket bátran tovább kell vinni. A vezetés ne legye a szemérmes, ha úgy látja, hogy valahol központi beavatkozásra van szükség ... — Csak háború ne legyen , — mondta befejezésként az | Elnöki Tanács elnöke —, akkor azért majd csak megoldjuk gondjainkat. A nyugat- európai bék emozga Imák bizonyítják: a népek érzékelik a veszélyt, de a kormányok — úgy látszik — még nem. Ellenlépéseink bejelentése talán most elgondolkodtatja őket. Minden okunk megvan arra és erőnk is ahhoz, hogy higyjünk és bízzunk a békében. Vezető kereskedelmi szakemberek látogattak tegnap Kaposvárra az. ország minden részéből. A legtöbben Fűszert-vállalatoktól érkeztek, de más szakmák képviselői is jöttek. Az NDK-ból szintén fogadtak vendéget a Balaton Füszértnél. Az új kaposvári raktárházat látogatták t meg a meghívottak. Dévényi Zoltán igazgató beszélt a cég fejlődéséről, majd végigkalauzolta a vendégeket a létesítményben. A raktárházat bemutattuk már. Ezúttal arról érdeklődtünk, hogy a kívülállók szemével milyen ez a raktárbázis. ■ Kerecsen Erzsébet, a debreceni Alföld F őszért igazgatója : — Ügy gondolom, az egész szakma hírnevét Is öregbíti a ' kaposvári raktárház. A gondosság és a dolgozókról való gondoskodás tetszett nekem a legjobban. Viszont egy kényszerű kompromiszszum engem is bántott: jó lett volna itt már működés közben látni azokat a raktári Emri Gyula tájékoztatta a vendégeket a tizennégyezer lakosú nagyközség életéről, gazdasági helyzetéről. Jól érzékeltette az itt élők életét döntően meghatározó idegen- forgalom hatását, az ebből fakadó feladatokat és gondokat is. Szólt a településein tevékenykedő mintegy ötven— hatvan kisebb- nagy óbb gaz- dáKrodási egységről, a kulturális és t»litdkai életről. Ö csak utalt arra a történelmi kapcsolatira, mely Boglárt Lengyelországhoz fűzi; erről az akkori idők egyetlen ma is ólő, tevőleges tanúja, Mészáros Györpyné szólt A második világháború vihara lengyel menekültjeinek helyzetéről, a lengyel gimnázium működéséről szóló múltidéző gondolatokat étdekiődésöel hallgatták vendégeink. Az ezután következő kérdések részben a pártammka mindennapi gyakorlatára, a pártépítés, -oktatás módszereire vonatkoztak, de kíváncsiak voltak a delegáció tagjai a Kisszövetkezetek, gazdasági munkáké zösségek szerepére, működésük jellegére és arra is,, hogy a Balaton védelme érdekében milyen feladatok hárulnak erre a nagyközségre. technikai berendezéseket, amelyek csak később kerülnek az épületekbe. Tudom, hogy így ia nagy anyagi áldozatok árán sikerült fölépíteni a raktárházat, és a mai helyzetben nem telhet többre. Tulajdonképpen az bánt, hogy mindig valamilyen kompromisszumot kell kötni.., Dr. Kiss László, a győri Kisalföld Fűszért igazgatója: — Nekem a látogatás sok élményt nyújtott. Több évtizedes tudatos szervező és tervező munka eredményét láthattam. Nem véletlen szüleménye ez a raktárház, nem egyedi darab a Balaton Füszérbnél, hanem egy hosz- szű távú koncepció koronája. A parkosítás, a környezeti kultúra pedig az Itt dolgozók gondosságáról és az itt dolgozókról való gondoskodásról győzött meg. Kenyeressy Árpád, a miskolci Mátra Fűszért igazgatója: — Mi most kezdjük azt a munkát, amelyet itt nemrég Az eszmecsere a Híradástechnika Ipari Szövetkezet boglárlellei telepén folytatódott, ahol Tóth Illisz Ottó, az üzem vezetője tájékoztatta a mintegy négyszáz dolgozót foglalkoztató telep fejlődéséről, feladatairól a vendégeket. Az üzemlátogatás során nemcsak egy-egy munkateremben folyó műveletekről esett szó, hanem például a fővárosi anya&zövetkezettel való kapcsolatról, az exportról, ezenbelül is a ’lengyel partnerekről, de érdekelte testvérmegyénk képviselőit az is, hogy a település idegenforgalmi jellege nem okoz-e zavart a munkaerő- ellátásban, milyen az itt dolgozók anyagi megbecsülése. Rövid látogatást tett ezután a pórtmunkásküldöttség a bogJá.rd Vikár Béla műve-, lődéfii házban, melynek falán emléktábla hirdeti, hogy itt működött a lengyel menekült diákok iskolája. Ismét feiidéződött a múlt, az épületben, folyó' mai életről pedig Vásárhelyi Tibor, a művelődési ház igazgatója tájékoztatta a vendégeket. Délután a település életében meghatározó jelentőségű Balatontooglári Állami Gazdaságba látogattak vendégeié jeztefe be. Hasonló fejlesztési programunk van. Az áttekinthető, tágas, jól rendszerezett kaposvári raktárházban. gyűjtött tapasztalatok ezért sokat segítenek nekünk. Egy dolgot nem veszünk majd át; véleményem szerint az áru kiszállítása, a túraösszeállítás itt kissé elaprózódott. De hát ez már részletkérdés, szakmai vitába való. Az alapkoncepció a fontos, és azt jónak tartom. Zeller Zoltán, a Compack vezérigazgató-helyettese — nem fűszértes, tehát teljesen elfogulatlan „bíráló” — elmondta : — Engem az ragadott meg, hogy nemcsak ez a raktárház ilyen jó és szép, hanem építésével együtt a többiről sem feledkeztek meg. Tehát az egész Somogy—-zalai vállalat fejlesztési koncepciója tetszett, az a szervezés, amely nem hagy lemaradó részt, amely egységes színvonalúvá gyúrja a. vállalat távoleső részlegeit. S persze az apróságok; mindennek és minink. Büki János, a pártbizottság titkára, Nagy Sándor főkönyvelő és Keserű Sándor, a szákszervezeti bizottság titkára baráti szeretettel fogadta testvérmegyénk képviselőit. Nagy Sándor tartott tájékoztatót a dél-balatoni borvidék legjelentősebb szőlőtermelő nagyüzemének tevékenységéről, szólt azokról az új szervezeti formákról — szakcsoportok, bérbe adott művelés —, amelyek hozzájárulnak a gazdaság évről évre eredményesebb munkájához. Ahogy korábban a gazdasági munkaközösségek, ezek a a szervezeti formák is érdekelték vendégeinket, éppúgy, mint az, hogy gyümölcs- és szőlőszüret idején miként' tudják ' biztosítani a szükséges munkaerőt. Az eszmecseré* jól kiegészítette az a gazdaságot bemutató színes film, melyet levetítettek a vendégeknek. Nemcsak a szőlősdombok csupaszodnak meg, a borkom- binátnál is megcsendesedett az élet. Ahogy Hock János, a palackozó vezetője mondta, néhány nappal ezelőtt fejeződött be a szüret. A vendégek végignézik a feldolgozó vonalat, az óriás tárolókat, és megtekintették a palackozót, ahol a két gépsor egyikén bort, a másikán pezsgőt töltöttek. Érdeklődéssel, tetszéssel és elismeréssel szóltak a látottakról. A boglárlellei látogatás és egyben a nap munkaprogramja a gazdasági szőlőskialaki múzeumának megtekintésével ért véget demfcinek megvan a helye, a színe... Végül dr. Werner Jnrieh, az NDK kereskedelmi és ellátó srügyi minisztériumának államtitkára válaszolt kérdésünkre. Elsősorban nxt tudakoltuk, hogy ő, afci egy rendszeretetéről, precizi fásáról híres nemzet képviselőjeként nézte végig a raktárát, otthon ié elfogadna-« hasonlót? — Rengeteg raktárát láttam már, s tudom, hogy minket sokszor emlegetnék rendszereidként. Nos, ilyen szempontból nem hason lít- gattarn a raktárbázist a már látottakhoz. Rendet teremteni nem nagy művészet, s itt rend van. Az egész koncepció, a vállalati szervezést® az Itt alkalmazott szánd!**-' mikákig ... Nos, ez ragadott meg és ehhez csak gratulálni tudok. Ä Híradástechnikai Ipari Szövetkezet boglárlellei telepén. Szakemberek véleménye a raktárházról Az államtitkár gratulált
