Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Méhes Lajos rámutatott: az ipari értelmiség mainlkája meghatározó a műszaki fejlődésben, a munka tervezésében és szervezésében, a döntésekben. Nagyon fontos, hogy az ipari értelmiség kezdeményező, aktívabb és alkotóbb legyen. Az iparban foglalkoztatottak átlagkeresetéről szólva elmondta, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétszeresére növekedett, és 1982. végén meghaladta a 4700 forintot. Szánté mindenütt hangoztatják: több pénz kellene ahhoz, hogy ösztönözni lehessen a nagyobb teljesítményekre. Am azt le kell szögezni, hogy a keresetek általános színvonala csak a teljesítményekkel arányosan emelhető, s ennél gyorsabban nem. Orvosolandó gond a fiatal értelmiségiek alacsony keresete. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kimagaslóan jól dolgozó emberek keresete — ha kicsit magasabb is a többiekénél — nem olyan kimagasló, mint a teljesítményük- És ennek a másik oldala is igaz. Ez a lő oka annak, hogy a vállalatok egy része npa már nem tudja megtartani munkaerőit, mert amint alkalom adódik rá, a munkások elmennek jobban kifizetődő helyre dolgozni. Ter- veák a bértarifa-rendszer módosítását. A bérhatárokat jelentősen differenciáltan megemelik. Ez is növeli majd a vállalatok mozgásterét, lehetőségét, a felelősség, a szakmai tudás, a jó teljesítmény és nehéz munkakörülmények elismerésére. Az ipari miniszter bejelentette azt is, hogy 1984-ben — a Központi Bizottság határozata nyomán — elsőként az iparban kezdik meg a 40 órás munkahétre való átállást, ismét úgy, hogy ne okozzon fennakadást es termeléscsökkenést, s természetesen keresel-csökkenést sem. Az. iparirányítás átszervezéséről szólva elmondta, hogy az elmúlt években a minisztérium es a vállalatok viszonya tovább módosult, a gazdálkodási feladatokat igyekeztek átadni a vállalatoknak. A minisztérium elsősorban a műszaki fejlesztés központi támogatását, a felügyeleti ellenőrzést, a vezetők kinevezését és a munkáltatói jogok gyakorlását, valamint a vállalatok alapítását és átszervezését tactot- ta fenn, és e területeken is folyamatosan felülvizsgálják a gyakorlatot. A vállalatoknak egyre nagyobb önállóságot kívánnak adni, nagyobb mozgástérét a vállalkozói gazdálkodásra, nagyobb lehetőséget döntéseik végrehajtására, dé nagyobb felelősseget a lépések következményeiért és nagyobb kényszert is arra, hogy csak gazdaságos és a társadalomnak is hasznos tevékenységgel tudjanak megélni. A Központi Bizottság által meghatározott hosszú távú feladatok végrehajtása érdekében sok újszerű tevékenységre is szükség van. Ennek érdekében dolgozták .ki az „ipar megújulásának programját”. Az a cél, hogy az egész iparnak újabb lendületet adva meggyorsítsák a minőségi változásokat a termelési kultúrában, a termékek versenyképességében, a tevékenységek gazdaságosságában — mondotta Menes Lajos. Górja ne Ignác (Szolnok m., 15. vk.), a Jászberényi Lehel Hűtőgépgyár vezér- igazgatója, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke a bizottság véleményét tolmácsolta. Hangsúlyozta: az irányító munka továbbfejlesztése változatlanul szükséges. A szelektív fejlesztés követélményével összef ügSOMOGYI NÉPLAP gésben különösein nagy feladat a termelő eszközök és a munkaerő szervezett átcsoportosítása. Beszélt arról is, hogy az utóbbi időben téves nézetek szaporod oak a közvéleményben az ipar tevékenységének megítéléséről. Ezek a véleményeik azonban túlzóak, s olykor károsak. A bizottsági ülésen felszólalók mindegyike sürgette a szabályzórendszer továbbfejlesztését. Folytatni kell az állami gazdaságirányító szervezetek között a hatósági és a tulajdonosi funkciók elkülönítését. Erősíteni kell az érdekképviseleti funkciókat is. Mindez együtt meggyorsíthatja az ipar fejlődését Csapó Jánosné (Tolna m„ 7. vk.), a Simontomyai Bőrgyár igazgatóhelyettese kért szpt, majd Veress Péter külkereskedelmi miniszter felszólalásában elmondotta: 1975— 1982. között csökkent az ipar aránya az össze* exportban, nőtt viszont súlya az importigénye, főként a nem rubel elszámolású behozatalban. Az ipari termékek külkereskedelmi forgalmában a rubel és a nem rubel viszonylatban egyaránt növekedett a vegyipar és a gépipar részesedése, míg más ágazatoké, így a különösen kedvezőtlen piaci helyzettel küzdő kohászaté és könnyűiparé csökket. Valamennyi fő ágazatban vannak olyan vállalatok, gyártási agak, amelyek a versenyben helytállnak, képesek alkalmazkodni a piac gyorsan változó igényeihez, sót: folyamatos megújulással termékeiknek új piacokat is találnak. Sokan azonban nem tudnak lépést tartani a külpiaci verseny feltételeivel és erre mai szabályzóink még nem is kényszeitik őket elégé. A kivitel szerkezetének változása egészében véve lassúbb, mint ahogyan a világpiaci mozgások igényelnék. A világgazdaságban bekövetkezett események hagyományos exportszerkezetünket leértékelték, és az egyensúlyi követelményeknek csak úgy tehetünk eleget, ha gyorsabban tudunk változtatni. Ennek érdekében a licenc- és eljárásvásárlásokban rejlő lehetőségekkel bátrabban keil élnünk. Kosxtoláncxi Jánosné: Jobb összhangot a partnerek között Megyénk országgyűlési képviselője, a Kaposvári Ruhagyár varrónője elmondta, hogy a ruhaipari dolgozók vállalják a konvertibilis export növelésével járó többletmunkát, a kisszériás, szinte „szalonmunkának” beillő minőségi tevékenységet. Ugyanakkor előfordul, hogy azért kell túlórázniuk, mert a partnerek késve és hiányosan küldik az alapanyagokat. Tovább nehezítette a helyzetet az egyébként érthető okokból bevezetett importkorlátozás, és közben az alapanyaggyártó vállalatok is a korábbinál jobban igyekeztek növelni tőkés exportjukat, pedig előnyösebb lenne a magasabb feldolgozási arányú késztermékek értékesítése. A kormánynak, a Külkereskedelmi Minisztériumnak egyik foptos feladata és tevékenysége, hogy megfelelő klilgazdasagi politikával és államközi kapcsolatokkal, egyezményekkel minél jobb feltételeket teremteen ex- port termek óink számára A szocialista piacokon pozíciónkat folyamatos munkával, jó minőségű arukkal, a vevő megfelelő kiszolgálásával kell megőriznünk. Mindez érvényes a fejlett tőkés piaeok tekintetében is, de ezen túlmenően szívós, találékony küzdelmet kell folytatnunk az egyenlő versenyfeltételek létrehozásáért. A fejlődő országokban pedig helyzetünket még az is bonyolítja, hogy több helyen a korábban virágzó piac fizetőképessege megingott, üzleti tevékenységünk emiatt megtorpant, visszaesett A külkereskedelmi miniszter a továbbiakban sokát arról. hogy ma már több mint 200 vállalatnak van külkereskedelmi jog*. A gépipari rrport több mént 50. százalékát az önálitó joggal rendelkező termelő-vállalatok bonyolítják le. Igaz azonban, hogy a leülkereskedektvi vál- '•'.‘»tofc — részben szűkös pénzesoközeák miatt, réaáben a vállalkozó kedv hiánya miatt — ma még az üzleti kockázatnak kisebb hányadát tudják vállalni.- Azon dolgoznak. hogy a szakosított külkereskedelmi vállalatok is valódi vállalkozó vállalatokká fejlődjenek. Kiviteliünk jövőre is határt szab a behozatalnak, ezért a szabályos» rendszer úgy változik, hogy a jelenleginél jobban ösztönözze az exportképes termelést, üesiábehoza- talunk 1063-ban — 1962-hoz viszonyítva — előreláthatóan mintegy 1,5 százalékkal lesz kevesebb. A mainál jobb külgazdasági egyensúly elérése elsősorban saját cselekvőképességünkön múlik — mondotta befejezésül Veress Péter. Ezután kaptak szót: Gajdos Ferenc (Bp. 43. vk.), Nics János (Fejér m. 8. vk.), Tóth Hona (Veszprém m. 12. vk.), Mérei Emil (Baranya m. 7. vk.), ár. Novák Béla (Pest m. lő. vk.), Takács imréilé (Csongrád m. 4. vk.), Géezi János (Nógrád m 8. vk.), Wnszböck Rérsóné (Győr, 15. vjc), Láng Tibor (Bp. 50. vk.) képviselők. A képviselő javasolta: a kormány vizsgálja meg annak lehetőséget, hogy a termelő vállalatok konvertibilis exportjuk teljesítése egy részének — 20—25 százalékának — megfelelő nagyságú importkeretet kapjanak, s az adott határig szabadon dönthetnének a beszerzésekről. Az importkereit így sem haladná meg az egyes iparágakra előírt szintet, de az elosztás talán reálisabb lenne. Ugyancsak kérte az illetékeseket: tekintsék át a szabályozórendszert annak érdekében, hogy a teljesítmények, valamint a jövedel- mezóseg növekedése es a bérfejlesztési lehetőségek között szorosabb, egymást jobban befolyásoló kapcsolat alakulják ki. Így például, ahol magas a konvertibilis export részaránya és kedvező a hatékonyság, ott legyen a mainál több lehetőség a bérek növelésére. Jeszenszki Gábor (Szabolcs m. 1, vk.), Antal Imre (Pest m. 19 vk.), Tollár József (Zala m. (i, vk.), Hegedüsné Hargitai Ágnes (Borsod m, 8 vk.), Mátyus Gábor (Bács- Kiskun m. 14. vk.), Erdei Lászlóné (Békés. 13. vk). Eperjesi Iván (Heves m. 7. vk.), Horváth Károly (Haj- dú-Bíhar m. 17. vk.) szolalt fel ezután. Ezzel az országgyűlés őszi ülesz&kának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal. Cser- venka Ferenc né és Peter János 1— befejeződött. (MTI) fl KGST tagállamai kormányfőinek nyilatkozata A Bálija r Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Mongol Népköztársaság. a Német Demokratikus Köztársaság, a Roman Szocialista Köztársaság, a Szpvjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányfői, akik a Kölcsönös Gazdasági Segítfcég Tanácsának XXXVII. ülésszakán vettek részt a gazdasági együttműködés időszerű feladatainak megvitatására, a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben szükségesnek tartják, hogy kifejezésre juttassák államaik aggodalmát á fegyverkezesi hajsza, különösen a nukleáris fegyverkeze« további fokozódásának veszélye miatt. A fegyverkezesi hajsza már most is példátlan méreteket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok és egyes szövetségesei maguk sem titkolják,. hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek, lépéseket tesznek a politikai konfrontáció további élezésére. Erősödik a katonai-ipari komplexum és a legfeakeiosabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak. Különösen veszélyes az a szándék, hogy a közeljövőben több nyugat-európai országban megkezdik az űj kö- zépható-távolságú amerikai rakéták telepítései. A kormányfők ezért Európa és a világ valamennyi államának kormányához fordulnak. hogy felhívják figyelmüket ezen irányvonal folytatásának súlyos következményeire. Az európai és a vilajtbéke meggyengitese, a nukleáris katasztrófa veszélyének növelése komoly kihatással lenne a népek gazdasági szociális helyzetére, súlyos teherként nehezedne a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra. Először: a fegyverkezési hajsza fokozódása maga után vonja az államok katonai kiadásainak további jelentős növelését, es még nagyobb anyagi és szélién* erőforrásokat von el improduktív célokra, a népek életszínvonalának rovására. Még jobban elmélyíti azokat a gazdasági nehézségeket, amelyekét a világ sok országa él át, újabb akadályókat gördít azok megoldásának útjába. Másodszor: sok országban növekedne az infláció es a munkanélküliség, ami nega fivan hat a dolgozó tömegek helyzetére. Harmadszor: a fegyverkezési hajsza ütemének növelése korlátozza és csökkenti annak lehetőségét, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak, amelyekben az emberiség háromnegyede él. Társadalmigazdasági fejlődésük során eaek az országok sokkal nagyobb akadályokba ütköznének. mint napjainkban. Ez a rideg valóság. Negyedszer: a nemzetközi feszültség további éleződése a nukleáris háború veszélyének fokozódása elkerülhetetlenül igen negatív ha- táasal lenne az új nemzetközi gazdasági rend kialakításának perspektívájára, s az emberiség kárára erősödnének a nemzetközi gazdasági kapcsolatok to-zulásai es bizonytalanságai. A kormányfők kijelentik, hogy országaik készek együttműködni Európa és a világ valamennyi államával, az összes békeszerető erővel, a fegyverkezési hajsza további eszkalációjának elhárítása céljából. Ez napjaink legfontosabb feladata. Ezért van az, hogy a békemozgalom széles rétegei bátran, határozottan és következetesen állnak ki a nukleá háború veszélyének elhárítása, a leszerelés mellett. Minden erőfeszítést e cél szolgálatába kell állítani, csak ez az út vezet valamennyi nép, az egesz emberiség igazi boldogulásához. A kormányfők hangsúlyozzék a Varsói Szerződés tagállamai 1983. január 5-d prágai politikai nyilatkozatában és a hét szocialista ország párt- és állama vezetőinek 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatában megfogalmazott átfogó javaslatok időszerűségét. Ezek a javaslatok a nukleáris háború veszelyenek elkerülésére, a fegyverkezési — elsősorban a nukleáris fegyverkezesi — hajsza megszüntetésére, a leszerelésre és az enyhülésre irányulnak. Kijelentik, hogy a szocialista országok politikája e célok elérését szolgálta és fogja szolgálni a jövőben is. Ugyanakkor készek megvizsgálni más országok olyan javaslatait, amelyek megfelelnek a béke és a népek biztonsága érdekelnek. A kormányfők ácsát a nyomatékos felhívással fordulnak az Egyesült Államokhoz es más NATO-tagállamok- hoz, hogy a legkomolyabban mérlegeljék azokat a veszélyes következmenyeket, amelyeket az új középhatótávol- ságú nukleáris rakéták Európába telepítése idézne elő, s hogy törekedjenek az európai es a világbéke érdekeinek megfelelő megállapodás elérésére. Az ilyen megállapodásnak elő kell irányoznia az új középhatóta- volságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a meglevő kö- zephato-távolságú nukleáris eszközök megieielő csökkentései, miközben a csökkentésre kerülő rakétákat megsemmisítik, ahogyan azt a Szovjetunió javasolta. Ennek a megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulná, hozzá kell járulnia a katonaistratégiai helyzet stabilizálásához es az erők egyensúlyához. A kormányfők kifejezik reményüket, hogy más európai államok is hozzájárulnak a genfi — a nukleáris fegyverek Európában való korlátozásáról folytatott — tárgyalások sikeréhez. Meggyőződésük, hogy még van lehetőség megállapodás elérésére a genfi tárgyalásokon. Ha azonban ez év végéig nem jutnak megegyezésre, akkor folytatni kell a tárgyalásokat a megallapo- das elérése céljából, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és NATO szövetségesei lemondanak az új kö- zepható-távolsagu nukleáris rakéták telepitusere sajat maguk által kitűzött határidőről. Ezzel összefüggésben a kormányfők hangsúlyozták. hogy a tárgyalások sí*- keres befejezése előfeltételeinek megteremtéséhez jelentős hozzájárulás a Szovjetunió készsége, hogy ilyeft fetételek mellett továbbra is fenntartja a területe európai részén telepített középhatótávolságú rakéta-eszközei egyoldalú befagyasztását ém folytatja azok egyoldalú csökkentését, amelyet a befagyasztás bevezetesevel együtt kezdett meg. A józan észnek győzedelmeskednie kell. A világbékét, a népek biztonságát és együttműködését kell választani. KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakáról A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanacsa 1983. október 18—20. között a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben tartotta meg soron következő. XXXVII. ülésszakát Az ülésszak munkájában a KGST-tagállámok küldöttségei vettek részt Grisa Fi- lipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodrigyez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és a minisztertanácsának elnökhelyettese, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, üssambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Miniszterianacaá- nak elnöke, Willi Stoph, a Nemet Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Constantin Das- calescu, a Roman Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Nytkolpj TyihonoV, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettese vezetésevei. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon reszt vett a JSZSZK küldöttsége, élén Boriszlav Szrebriccsel, a szövetségi végrehajtó tanacs aleinöke- vel. Az ülésszak munkájában megfigyelőként, meghívással véttek részt az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság. a Mozambiki Népi Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Nicaraguái Köztársaság közötti együttműködésről szóló egyezmény jóváhagyásával kapcsolatban az ülésszakon reszt vett a Nicaragua! Köztársaság küldöttsége. Az ülésszak munkájában reszt vett Nyikoloj Faggyá- jev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, a KGST-bizottságók és a szocialista országok által létrehozott, nemzetközi gazdasági szervezetek képviselői. Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak megtárgyalt* a végrehajtó bizottság éves beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységéről. Megállapította, hogy a XXXVI. ülésszak óta eltelt idő alatt a KGST-lagállamokban megfeszített munkát végeztek a folyó ötéves időszak feladatainak teljesítése es a felmerült problémák megoldása területen. Űj lépést tettek előre társadalmi-gazdasági fejlődésük útján. A rosszabbodó külső feltételek, a nyersanyag- és energiatermelés' megdrágulása elle(Folytatás a 3. oldalon)
