Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

Nemzeti méretáí feladat Befejeződött a Varsói Szerződés szófiai külügyminiszteri ülése ez?-V Ara: 1,10 F| XXXIX, árfolyam, 244 szem 1983. október 15., szombat Immár hagyományosan, a Központi Bizottság időről- időre — más fontos napi­rendekkel együtt — áttekin­ti a gazdálkodás helyzetét is. Más, a társadalmi érdeklő­dés szempontjából szintén kiemelkedő kérdések álltak a minapi ülés vizsgálódásá­nak előterében: a járások átszervezése, a szakszerve­zeti mozgalom továbblépése, de mindez összefügg a gaz­dasági mindenkori helyzeté­vel, amelynek értékelése kü­lön napirendben szerepelt. Mint a képből kiderült — gazdálkodásunk továbbra is kiélezett körülmények között zajlik. Közismert tény, hogy ax idén mezőgazdaságunk történefének egyik legsúlyo­sabb aszálya sújtott le ránk, s emiatt hozzávetőlegesen 25#—300 millió dollár érté­kű mezőgazdasági termék exportja veszeti el. (Ami to­vább terheli az aszálymér­leget — mintegy 200 mező- gazdasági üzem, termelőszö­vetkezet, állami gazdaság válhat veszteségessé.) Ilyen körülmények között érthető várakozás nyilvánult meg az iparral szemben: képes lesz-e fölülmúlni 1—2 száza­lékos termelési növekedési ütemét; képes lesz-e jelen- fős többletmunkájával és exportjával ellensúlyozni az aszálykárokat. Sajnos, az év eddig eltelt ^napjaiban ezek a várako­zások meg nőm teljesültek. Az ipar termelése a terve­zett szint alsó halárán való­sult meg, azaz mintegy 1 százalékkal növelte termé­keinek mennyiséget. Több is került exportra a megter­melt árukból, ám a külpia­cokon mind a szocialista, mind a tőkés országokban számottevő cserearány-rom­lást szenvedtünk el. Más­ként fogalmazva, olcsóbban adtunk el, mint ahogy vá­sároltunk, így az export ér­téke elmarad a kitűzött szinttől. Az ipari gondok okairól legutóbb az ország- gyűlés ipari bizottságának ülésén is szó esett. Ebből ki­világlott, hogy csökken a létszám, bizonyos import­problémák is adódtak, ezek szintén közrejátszottak ab­ban, hogy a konvertibilis kivitel növekedése csak nagy árcsökkenéssel lehetséges. A közeljövő erőpróbáihoz nagy segítséget fog adni a gazdaságirányító rendsze­rünk megújítása, a reform folytatása. A Központi Bi­zottság áprilisi ülésén már jelezte ennek az irányát, módszereit, meghatározta fontossági sorrendjét. En­nek megfelelően folynak a reform továbbfejlesztésének teendői: a közgazdasági sza­bályozó rendszer tökéletesí­tése, az új érdekeltségi, bé­rezési módszerek kialakítása. A Központi Bizottság sze­rint sokat kell tenni az idei feladatok sikeres megoldá­sáért, a jövő esztendei fel­tételek megteremtéséért, a zavartalan átmenet biztosí­tásáért. Ehhez alapvető ér­deke fűződik az országnak, minden állampolgárának, aki egy személyben termelő és fogyasztó is. Az elért eredmények megőrzése olyan tel, amellyel szemben senki nem lehet közömbös, s ame­lyért — ha kell — egyeni és közösségi áldozatokat egy­aránt érdemes hozni. De az elmúlt evek tapasztálalai azt mutatják, hogy érdemes is reszt vállalni ebben a közös .mnhkaban. Közleményt adtak ki a tanácskozásról / Szófiában pénteken befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bi­zottságának ülése. A miniszterek a Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületé 1983. január 5-i ülésén elfogadott prágai politikai nyilatkozatban és a • szocialista országok párt- és állami vezetőd június 28—i moszkvai közös nyilatkozatában foglalt értékelések és következtetések alapján áttekintették az európai helyzet további fejlődésével kapcso­latos kérdéseket összefüggésben a nemzet­közi események általános alakulásával. Rámutattak a nemzetközi helyzet rosszab­bodására a NATO-tagállamoknak azzal a szándékával kapcsolatban, hogy megkezdjék az új amerikai közép-haté távolságú rakéták nyugat-európai telepítését. A külügyminisz­terek aggodalmukat fejezték ki anvratt. hogy az Észak-atlanti Szerződés szervezetének tagjai nem adnak pozitív választ a prágai politikai nyilatkozatban és a moszkvai kö­zös nyilatkozatban foglalt számos javaslat­ra, amelyek a nukleáris háború alternatívá­ját jelentik. Az ülésen elemezték a madridi találkozó eredményeit, és áttekintették az ENSZ-köz- gyűlés 38. ülésszakának napirendjén szerep­lő kérdéseket. A bizottság üléséről közleményt adtak ki. (A 2. oldalon közöljük.) Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke pénteken fogad­ta a külügyminiszteri bizottság ülésén részt vett minisztereket. Fonyódra beszerelték a vezetékes gázt. Ezt ünnepit a jelképes aktus: Meggyújtják a gázlángot. (Cikkünk a 3. oldalon.) Reagan elnökjelölt Hétfőtől Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke jogilag is jelöltnek tekint­hető az 1984-es választások­ra. Paul Laxalt szenátor, a republikánus párt országos elnöke, bejelentette: az elnök ígéretet tett arra, hogy hét­főn aláírja az újraválasz- tási bizottságának megala­kítására vonatkozó felhatal­mazást. Reagan, arra hivatkozva, hogy jelöltségének hivatalos bejelentése csökkentené ál­lamfői tevékenységének ha­tékonyságát, több ízben kö­zölte, hogy „az utolsó pilla­natig várni kíván” ezzel a bejelentéssel. A válasz iási bizottságra vonatkozó meg­hatalmazás aláírása alapján azonban washingtoni megfi­gyelők úgy vélik, hogy most már nem habozásról, hanem politikai manőverezésről van szó. A bejelentés az NBC tele­vízió szerint „szinte minden kétséget eloszlatott” Reagan szándékait illetően. Ugyan­akkor az elnök, a politikai dráma nagymestere, „az iz­galom fokozásának” kitűnő módját látja abban is, hogy több felvonásra és számos jelenetre osztva „adja elő” saját jelölését. Október 17-től, űjravá- lasztási bizottságának meg­alakulásától kezdve az elnök választási jellegű utazásán, amelyek eddig is gyakoriak voltak, a bizottságnak kell finanszíroznia. Igaz, mint elnöki pozícióban lévő je­löltnek erre 10 millió dollár áll rendelkezésére. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán a gazdasági kér­désekkel foglalkozó 2. bizott­ságban felszólalt dr. Domo- koss Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Rá­mutatott, hogy a jelenlegi, feszültségekkel és bizalmat­lansággal teli nemzetközi politikai légkörben nem fej­lődhetnek zavartalanul a nemzetközi gazdasági kap­csolatok sem. Hazánkban a korszerű ter­melési szerkezet és a gaz­daságosabb termelés megva­lósításának alapvető eleme a KGST keretében kialakított szakosítás és kooperáció — mondotta. Á választási törvény vitájának tapasztalatai A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Péntekem a Parlamentben ülést tartott a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. A tanácskozáson részi vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, s jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- hely ettese is. Kállai Gyula elnöki megnyitója után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára összegezte az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvénytervezet közel­múltban befejeződött társa­dalmi vitáinak tapasztalata­it. Az észrevételek, megjegy­zéseit sorából kiemelte, hogy a kettős és a többes jelölés­re vonatkozó javaslatot ál­talános helyeslés fogadta. Általános egyetértés kísér­te a társközségi elöljárósá­gok létrehozásának gondola­tát, amely — ahogyan fogai­Genscher—Marjai találkozó A Német Szövetségi Köz­társaságban hivatalos láto­gatáson tartózkodó Marjai József, a kormány elnökhe­lyettese, pénteken Bonnban találkozott Hans-Dietrich Genscher alkancellárral, szö­vetségi külügyminiszterrel. Az eszmecserén a világpo­litika és az európai helyzet legidőszerűbb kérdéseivel, valamint a kétoldalú kap­csolatok általános jellemzői­vel foglalkoznak. A nemzetközi kérdések vonatkozásában egyetértet­tek abban, hogy azokat ész­szerűen csak tárgyalások út­ján lehet megoldani. A tárgyaláson megállapí­tották, hogy a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését és to­vábbi kiszélesítését célzó tö­rekvésekben a Magyar Nép- köztársaság és Német Szö­vetségi Köztársaság kot má- -nyanak aezetei aaese-sak. maztak — biztosítéka lehet a helyi érdekek következete­sebb érvényesítésének. Csu­pán az elnevezés váltott ki ellentétes nézeteket, többeket ez ugyanis a felszabadulás előtti idößzak kedvezőtlen tapasztalataira emlékeztet. Helyette a „faluvezetőség” megjelölés meghonosítását szorgalmazták. A tanácsülésen a vitában felszólalók kiemelték: az eszmecserék hozzájárultak az állampolgári közérzet ja­vításához, s módot nyújtot­tak arra is, hogy széles kör­ben fejeződjék ki a szocia­lista rendszer iránti bizalom és elkötelezettség. Igazoló­dott az nézet is, amely azt hangoztatja, hogy a közéle- tiséget tanulni kell. Bele­szólni az emberek legszéle­sebb körét érdeklő kérdések­be csakis felkészülten lehet és szabad. Elhangzott az is, hogy sokakat foglalkoztat: az állampolgárok személyek, vagy programok között vá­lasztanak-e majd? A tanácskozásokon számos közérdekű észrevétel is megfogalmazódott. Ezekről nem szabad megfeledkezni, gondoskodni kell jövőbeni hasznosításukról — mondot­ták a tanácsülés résztvevői. PtyzsQay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára zárszavában kijelentette: a viták egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy társadalmunk po­litikai egysége szilárd. Szán­té mindenütt el hangolt, hogy az állampolgárok szí­vesen vesznek részt a köz­ügyek intézésében, a dönté­sek előkészítésében, de csak akkor, ha tudják, hogy olyan kérdésben fejthetik ki véle­ményüket, amely még nem dőlt ei; s amelynek végső megfogalmazása tartalmaz­hatja az ő észrevételeiket is. A népfromtmozgalom nö­vekvő szerepének, nagyobb befolyásának óhaja, amely vissza- visszatérő eleme nőit az eszmecseréknek, atepja- ban véve örvendetes tanul­ság, de — mondatta —, egy­úttal a fokozottabb felelős­sel uüulast is feltételezi. Vé­gezetül felhívta a figyelme* arra, hogy a Hazafias Nép­front állásfoglalása, amelyet a tanácsülésen előterjesztet­tek, a többség nézeteit, véle­ményét képviseli. Nem foszt­ják meg azonban a többié*5 két sem úttól, hogy észrevé­telei kkel befolyásolják, for­málják a kész törvényt. Ép­pen ezért a vitákban ét hangzott összes javaslatot eljuttatják a törvényelöké- szitőkhöz. A Hazafias Népfroo* Or­szágos Tanácsa az ország- gyűlési képviselők és a ta­nácstagok választásáról szó­ló törvénytervezettel kap­csolatos állásfoglalását egy­hangúlag elfogadta, A dokumentum —; egye­bek között — hangsúlyozza, hogy a népfrontmozgalom egyetért a törvénytervezet céljával, s szükségesnek tartja a választási rendszer továbbfejlesztését. Támo­gatja a kettős, illetve a töb­bes jelölés általánossá téte­lét. Vállalja, hogy — más társadalmi szervekkel egyez­tetve — minden választóke­rületben legalább két jelűi­re tesz javaslatot. Az állásfoglalás kitér arra is, hogy a HNF elveti a köz­ségi, városi, valamint me­gyei közös lista bevezetésé­nek gondolatét. Támogatja viszont a pótképviselői, pót­tanácstagi mandátum intéz­ményesítését. Szorgalmazza a társközségi elöljáróságok megalakítását, s egyetért « helyi tanácsok létszámának csökkentésével. A dokumentum azt java­solja, hogy — az eddigi gya­korlatnak megfelelően — a fővárosi és a megyei tanács­tagok túlnyomó többsége a helyi tanácsok tagjaiból ke­rüljön ki. A Hazafias Nép­front — a mozgalomba tö­mörült szervezetek bevoná­sává* — vállalja a képvise­lői és tanácstagi jelölőgyűlé­sek előkészítését és meg­szervezését. Egyetértését fe­jezi ki azzal a követeléssel,1 hogy egyszerűsítsék a válasz­tások lebonyolítását, s lőtér több resate&érdéeáe u. í I

Next

/
Oldalképek
Tartalom