Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

\ KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügym A Varsói Barátsági, Együttműködési és. Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügymi­niszteri bizottsága 1983. ok­tóber KJ—14-én ülést tartott Szófiában. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek. a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Nép­köztársaság külügyminiszte­re, Várkonyi Péter, a Ma­gyar Népköztársaság külügy­minisztere. Herbert Kroli- kowski államtitkár, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének első he­lyettese, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere. And­rej Gromíko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere. A miniszterek a Varsói Szerződés tagállamainak Po­litikai Tanácskozó Testületé prágai ülésén, 1988. január 5-én elfogadott politikai nyi­latkozatában és a hét szo­cialista állam párt- és álla­mi vezetőinek moszkvai ta­lálkozóján, 1083. június 28-án elfogadott köiaös nyilatkoza­tában megfogalmazott érté­kelések és következtetések alapján áttekintették az eu­rópai helyzet további fejlő­désével kapcsolatos kérdése­ket, összefüggésben a nem­zetközi esemenyek általános alakulásával. Az ülés résztvevői meg­állapították. hogy ezek az események teljes mértékben megerősítik a prágai és a moszkvai legfelsőbb szintű találkozón elfogadott doku­mentumok értékeléseit és kö­vetkeztetéseit, és államaik nevében kifejezésre juttatták aggodalmaikat es nyugtalan- saguikat amiatt, hogy a ..hely­zet még feszültebbé es veszé­lyesebbé vált. Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei újabb, a nukleáris katasztrófa veszé­lyét növelő lépéseket tesznek a fegyverkezési hajsza foko­zására. Mint azt a moszkvai közös nyilatkozat hangú- lyozaa. ők maguk sem titkol­ják. hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek. Egyre kíméletlenebbé vá­lik az erőnek és a diktá­tumnak, a „befolyási öveze­tek” megszilárdításának és újrafelosztásának, a katonai erő államok és népek elleni közvetlen alkalmazásának az imperialista politikája, kiéle­ződnek a régi fegyveres konfliktusok ás új feszült­séggócok keletkeznek. A po­litikai konfrontáciő további élezésére irányuló akciókat hajtanak végre, gyakoribbá válnak az államok belügyei- be való beavatkozási kísér­letek. Erősödik a katonai- ipari komplexum és a leg­re a kei Osabb militarista erők befolyása, militarista szelle­met szítanak. Olyan kijelentések hang­zanak el, amelyekben két­ségbe vonják a második vi- ■lágháború utáni fejlődés te­rületi-politikai eredménye­it. Ojabb akadályokat gör­dítenek az időszerű nemzet- . közi kérdésekben való meg­állapodások elérése es az egyenjogú, bármilyen diszk­riminációs korlátozástól mentes gazdasági kapcsola­tok fejlesztése elé. Tovább mélyül az államok gazdasá­gi fejlettsége közötti szaka­dék, romlik a fejlődő orsza gok gazdasági helyzete. Ugyanakkor az ülés részt­vevői hangsúlyozták, hogy mind nagyobb méreteket ölt . a népek, az összes haladó és békeszerető erő harca a nuk­leáris háború veszélyének elhárításáért, valamint SOMOGYI NÉPLAP azért, hogy biztosítsák mie­den állam fejlődését a bé­ke é* a biztonság feltételei között és következetesen megtartsák az európai és a világhelyzet békés alakulá­sát meghatározó államközi szerződéseket es egyezmé nyékét Erősödik az a követelés, hogy a kapcsolatok vala­mennyi állam között a füg­getlenség es a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról vagy az erő­vel való fenyegetéstől törté­nő lemondáson, a határok sérthetetlenségén, a viták békés rendezésen, a bel- ügyekbe való be nem avat­kozáson. az egyenjogúságon es az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapul­janak. Az ülés résztvevői hang­súlyozták. hogy a jelenlégi helyzetben különösen idősze­rűek és fontosak azok a ja­vaslatok és kezdeményezé­sek, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai tettek a nukleáris háború megaka dályozázira. az enyhülést folyamat továbbvitelére és elmélyítésére, a fegyverke­zési. különösen a nukleáris fegyverkezési verseny be­szüntetésére és s leszerelés­re való áttérésre, a bizton­ság megszilárdítására és az együttműködés bővítésére Európában és az egész vilá­gon. Kinyilvánítottál; álla­maik eltökéltséget, hogy minden erőfeszítést megtesz­nek e javaslatok é* kezde­ményezések megvalósításá­ért. 2. Az ülésen különösen nagy hangsúlyt kapott az új középhatótavolsagu nukle­áris rakéták európai telepí­tésének megakadályozása, az európai kontinensnek mind a középhatőtávólaágú. mind a harcászati nukleáris fegy­verektől való teljes megsza­badítása érdekében teendő további erőfeszítések kérdé­se. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban abból indultak ki, hogy az európai nukleá­ris fegyverkezési verseny új fordulója, ha azt nem sike­rül megakadályozni, elkerül­hetetlenül az európai és az egész nemzetközi helyzet je­lentős rossza bődásához, a népekre katasztrofális követ­kezményekkel járó nukle­áris háború veszélyének nö­vekedéséhez vézet. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoztak azoknak a szándékoknak a rendkívüli veszélyességét, hogy a közeljövőben elkez­dik az új amerikai közép- hatótávolsagú rakéta-nukle­áris rendszerek egyes nyu­gat-európai NATO-tagálla- mokban történő telepítését, aminek gyakorlati előkészi- tése már folyik. Ezzel ösz- szefüggénben növekvő aggo­dalmukat fejezték ki amiatt, hogy nincs előrehaladás az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokon. Az ülésen is­mét kinyilvánítottak : a Var­sói Szerződé« tagállamai ha­tározottan sikra«2alnak azért, hogy ezeken a döntő szakaszba lépett tárgyaláso­kon mielőbb megailApodás jöjjön létre. Megerősítve az e kérdés fén vege vei kapcso­latos, az 1983. június 28-i moszkvai találkozón eifoga dott közös nyilatkozatban kifejtett álláspontjukat, úgy vélik, hogy az ilyen megál­lapodásnak elő kell irányoz­nia az új középhatótávolsá­gú nukleáris rakétás euró­pai telepítéséről való lemon­dást és a már meglévő kö zéphatótá volságu nukleáris eszközök megfelelő mértékű csökkentését úgy, ahogy » Szovjetunió már javasolta is: a csökkentés által érin­tett rakéták megsenrwnisi- tésre kerülnek. Az európai közép ha tótávolságú nukle­áris eszközökre vonatkozó megallapodasnak az egyen lőseg és az egyenlő bizton­ság elvén kell alapulnia, elő kell segítenie a katonai stratégiai Ijeyzet stabilitásai és az erőegyensúlyt. Ennek az egyensúlynak nem a nuk­leáris fegyverek növelőién, hanem azok egyre alacso­nyabb szántat történő csök­kentése« kell alapulnia. Az ülés résztvevőt kifejez­ték meggyőződésüket, hógy a genfi tárgyalásokon még mindig van lehetőség a né pék érdekeinek megfelelő megállapodás eléresere Ez­zel kapcsolatban megállapí­tották, hogy ha az év végé­ig nem jön létre megállapo­dás a tárgyalásokon, akkor folytatni kell a tárgyaláso­kat a megállapodás elérése céljából, azzal a fezétellel, hogy az Egyesüt Államok és NATO-szövetsegesei lemon­danak az új középhatótávol- ságú nukleáris rakéták tele­pítésére saját maguk által kitűzött határidőről. Ezzel Összefüggésben felhívták a figyelmet arra, hógy a tár­gyalások sikeres befejezése előfeltételéinek- megterem­téséhez fontos hozzájárulást jelem a Szovjetunióinak az a készsége, hogy üyen felté­telek mellett továbbra is fenntartja a területe európai részen telepített középható- távolaágii rokétaeszközei egyoldalú befagyasztását és folytatja azok egyoldalú csökkentését, amelyek e be­fagyasztás bevezetésével együtt kezdett meg. A Varsói Szerződés tagál­lamai abból kiindulva, hogy rendkívül fontos az európai nukleáris összecsapás veszé­lyének elhárítása, nyomaté­kos felhívással fordulnak valamennyi NA TO-tagál Iám­hoz, hogy erőfeszítéseiket az új középhatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének mega kidőlve zasara és a kontinensen mar meglévő középhatótávolsBgú nukleáris eszközök csökken­tésére összpontosítsak. Fel­hívják az összes többi euró­pai államot is. hogy mindén lehetséges módon segítsék elő ennek s veszélynek az elhárítását, s hogy aktívan járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korláto­zásáról folyó genfi tárgyalá­sok sikeréhez. Egyetlen le­hetőséget sem szabad elsza­lasztani. hogy valamennyi nép érdékelnek megfelelő megállapodás jöjjön letre. Az ülés résztvevői hang­súlyoztak, hogy az új közép­hatótávolságú nukleáris ra­kéták európai telepítése el­lem, a nukleáris háború ve­szélyének elhárításáért és a leszerelésem bátran, határo­zottan és következetesen fellépnek a tömeges béke- mozgalmak. Ugyanakkor az ülés részt­vevői felhívták a figyelmet arra. hogy valamennyi nép­pel szemben súlyos felelős­séget vállalnak magukra az Európa békéjét és nyugal­mát érintő következménye­kért azok az államok, ame­lyek engedélyeznék az új kő- zéphatótávolségú nukleáris rakéták területükön történő telepítését, mivel ez új sza­kaszt nyitna az európai nuk­leáris fegyverkezési verseny­ben. Az ülésen képviselt álla­mok meg vannak győződve arról is. hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról es csökkenté séről folyó, a népek békéje es biztonsága szempontjából nagy jelentőségű tárgyaláso­kon is van lehetőség az elő­rehaladásra, de egyelőre ezek a tárgyalások sem eredményesek Az egyenlőség és az egyenlő biztonság el­vének szigorú megtartása val ezeken a tárgyalásokon kölcsönösen elfogadható megoldások érhetők el. A miniszterek ismételten megerősítették, hogy álla­maik soha sem , törekedtek és nem törekednek katonai fölény megszerzesere és emlékeztettek az 1983, júni­us 28-i moszkvai talákoizon reszt vett államok nyilatko­zatára ázzál kapcsolatban, hogy semmi esetre sem en­gedik meg katonai fölény megszerzését velük szem ben A NATO-tagall%mamak kormányai súlyos hibát kö­vetnének el, ha lebecsülnék a szocialista országok áyilat- kóMitának jelentősegét, k nem adnának pozitív választ arra a felhívásukra, hogy segítsék elő a béke és a biz­tonság megszilárdítását a fegyversetek vnsnd alacso nyabb szintjén megválom .lo erőegyensúly alapja«. 3* Az ülésen hangsúlyozták hogy a Varsói Szerződ«« tag államai a prágai politikai nyilatkozatban majd azt kővetően más közös ee egyé­ni megnyilatkozásaikban a nukleáris katasztrófa alter­natívájaként nagy számú, átfogó javaslatot tették amelyek a nukleáris háború veszel venek elhárítását, a fegyverkezési hajsza «tveg szüntetését, a leszerelést es az enyhülést célozzák, bele­értve az európai be ke es biztonság számos fontos kér­déséről á NATO-tagorsza gokkal folytatandó közvetlen tárgyalásokra vonatkozó ja­vaslatokat is. A Varsói Szer­ződés tagállamainak javasia tai széles körű, kedvező visszhangot váltottak ki sok ország politikai «*> társadal­mi köreiben, különösen Európában. Ezzel együtt azonban, ele­mezve a NATO-tagországok kormányainak viszonyát a Varsói Szerződés tagállamai által előterjesztett javasla­tokhoz, a miniszterek többek között megállapították, hogy é kormányok részéről mind­eddig nem érkezett válasz arra a konkrét, már közeli időponttal kapcsolatos ja­vaslatra, hogy 1984. január 1 -tői ne növeljék a katonai kiadásokat, majd pedig tér­jenek át azok kölcsönök, gyakorlati csökkentésére, g ennek érdekében haladékta lanut kezdjék meg a közvet­len tárgyalásokat. Hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy mi­hamarabb adjanak pozitív választ a Vafsói Szerződés tagállamainak olyan halaszt­hatatlan jellegű javaslatai­ra, mint: — miftden olyan nukleáris hatalom, amely ezt eddig még nem tette meg, vállal­jon kötelezettséget, hógy nem alkalmaz elsőként nuk leans fegyvert; — az összás nukleáris ha­talom, mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok birtokában levő nukleáris fegyverek egyidejű, mennyiségi es imnóeegi be- fagyaeztasa: a nukleáris fegyverkí­sérletek teljes és általános betiltása; — á világűr militarízálá- sának. az erő világűrben és a világűrből a föld ellen va­ló álkalmazasanak megtil­tása ; — Európa mentesítése a vegyi fegyverektől, ami lé­pés lenne e fegyverek világ­méretű, teljes betiltása és megsemmisítése irányában; — a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek csökkentese kérdenének meg­oldási útjai. Kifejezve nyugtalanságu­kat amiatt, hogy ezekre a javaslatokra mindeddig nem történt pozitív reagálás, az ülésén képviselt államok emlékeztetnek arra. hogy to­vábbra is várják a konst­ruktív választ. Ez teljes egészében vonat­kozik arra a javaslatra is hogy kössenek a világ vala­mennyi állama szamara nyi tott szerződést a Varsói Szerződés' tagállamai és az fiszak-atlanti Szerződés tag államai között á katonai erő alkalmazásáról való kölcsö­nös lemondásról es a békés kapcsolatok fenntartásáról. Figyelembe véve az erre a javaslatra kapott reagálások jelleget, az ülés resztvevői megerősítik államaik kész­ségét, hogy folytassák a ve- lemenycseret a NATO-tagaö lantokkal és az összes többi országgal ;.a javaslat külön­böző vonatkozásairól, s hogy hozzákezdjenek annak közös. érdemi megvizsgálásához. Kifejezik meggyőződésüket hogy « mostani bonyolult nemzetközi helyzetbe« külö­nösen nagy jelentőségű len­ne az előrehaladás a szerző des megkötésével kapcsola­tos kérdések pozitív megol­dásában. Az ülésen ugyancsak meg­erősítették az atomfegyver mentes övezetek megterem­tésének fontosságát Európa északi részén, a Balkánon es az európai kontinens más térségei ben. Az ülésen képviselt álla­mok — mint mindig — ké­szek az érintkezésre és 8 párbeszédre az általuk tett minden javaslatról. Válto­zatlanul készek megvizsgál­ni más államok javaslatait, amelyek —' a nukleáris há­ború veszélyének elhárítá­sára, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és megszünle- teeere, valamint a leszere­lésre irányulnak. A. Az ülésen hangsúlyoz­ták a Varsói Szerződés tag­államainak meggyőződései. hogy tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett nem­zetközi helyzetben is meg­oldást lehet találni az álla­mok közötti kapcsolatokban felmerülő minden problé­mára, ha politikai akaratról, megfontolt és konstruktív szemléletről es együttműkö­dési készségről tesznek tanú­bizonyságot, s ha figyelem­be veszik a népek létérde­keit, a békében es a bizton­ságban való érdekeltségét. Az ülésen képviselt álla­mok elégedettségüket fejez­ték ki amiatt, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vett államok képviselőinek madridi találkozója sikere­sen befejeződött. Ez a bo­nyolult, nehéz és hosszan tartó tárgyalások eredmé­nyeként elért siker a Helsin­kiben megkezdett összeuró­pai folyamat életerejéről ta­núskodik és a helsinki záró­okmány szilárd alapján biz­tosítja annak folyamatossá­gát. A Varsó: Szerződés tag­államai, amelyek hozzájá­rultak a madridi találkozó sikeréhez, e folyamat to­vábbvitelének és elmélyítésé­nek meggyőződése* hívei. Az ülésen megerősítették valamennyi képviselt állam azon elhatározását, h<?gy a madridi találkozón egyezte­tett, s annak záródokumen­tumában foglalt megállapo­dásokat — az enyhülés és az együttműködés fejlesztése érdekében — valóra vált­ják. E megállapodások meg­valósítása — szigorú össz­hangban a záróokmány, mint kerek egész elveivel és ren­delkezéseivel — természete­sen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden résztvevőjétől erő­feszítéseket követel. Az ülésen képviselt álla­mok hangsúlyozták. hogy nagy fontosságú az a madri dl megállapodás, ameljmek értelmében 1984. január 17- én Stockholmban összeül az európai bizalom- és bizton- ságerőeitő intézkedésekkel es a leszereléssel foglalkozó konferencia. Abból indulnak ki, hogy ez, a konferencia arra hivatott, hogy az euró­pai kontinensen tapasztal­ható feszültség enyhítésé­nek. a katonai szembenál­lás vészéivé csökkentésének es az európai leszerelés el- eresenek fontos tényező/éve váljék: Hangsúlyozták an­nak fontosságát, hogy a kon­ferencia sikere érdekében valamennyi résztvevő ma­ximális erőfeszítéseket te­gyen 5. Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az ENSZ-köz- gyűles mostam, 38. üléssza­kának a világhelyzet alapve­tő kérdéséiről folytatott .vi­tája is amellett szól, hogy van lehétóseg a -nemzetközi kapcsolatok jelenlegi ' ve­szélyes szakaszán való tüi­jutáera. Ez a vita a népek­nek a nemzetközi feszültség növekedése miatt érzett mélységes aggodalmát tük­rözi Az ENSZ-közgyűlésen éé- hangzó felszólalásokban ki­fejezésre jut az az összes állammal szembeni követe­lés. hogy aktívan és a leg­nagyobb felelősséggel járulja­nak hoflttá a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítását, a íegyverkezesi. különösen a nukleáris fegyverkezési ver­seny megfékezését célzó lé­pésekhez, s hogy segítsék elő a leszerelésre való átté­rést. az államok közötti konfliktusok tárgyalásos rendezését, a kolanializmus, a neokolomiaUsanus és a fa­ji megkülönböztetés teljes felszámolását, az egyenjogú gazdasági kapcsolatok fej­lesztését és az igazságos Vi­lággazdasági rend megterem- tCGCt Éppen erről tanúskodik az ülésszakon elhangzott szá­mos felazóTalás, amelyek' a nukleáris háború megaka­dályozásához, a nukleáris fegyverkezési hajsza beszün­tetéséhez, e fegyverek csök­kentéséhez es megsemmisi- téaehez vezető konkrét intéz­kedések megvalósításáért szállnak síkra. Ezeknek a re-. menyeknek felelne meg a nukleáris háború határozott, feltétel nélküli es végleges elítéiese, mint arra az em­beriség ellen elkövethető legsuiyosabb bűntett es a legelemibb emberi jog, az élethez való jog legdurvább megsértése. Általános az a felismer««, hogy a nukleáris háború a civilizáció és a földi élet letét fenyegéti. Ezt a veszélyt csökkentedé, ha az ilyen fegyverrel rendelkező álla­mok mennyiségileg es mufti- segiieg befagyasztanak nuk­leáris fegyverzeteiket, Ezzel kapcsolatban az ülés reszt­vevői kiemelték a Szovjet­unió készséget, hogy a be­fagyasztásra vonatkozó kótelezettsegek elsősorban a Szovjetunió és az Egye­sült Államok számara lepje­nek érvénybe kétoldalú alapon, s ezzel példát nyújt­hatnának más nukleáris ál­lamok számára, hogy a le­hető legrövidebb időn be­lül tegyenek hasonló lépese­ket. A népeknek az erópolití- ka és az erőszakkal való fe­nyegetés politikája vala­mennyi megnyilvánulasá- naa határozott- e. utasítás lí­ra irányuló szilárd akaratai tükrözik az ENSZ-Közgyűlé­sén több állam kepviselóje részéről elhangzott felszóla­lások, amelyekoen kifejezés­re jutott, hogy ragaszkodnak a meglévő háborús tűzfész­kek felszámolásához es az újabbak .kialakulásának megakadályozasahoz, vala­mint a hadüzenet nél­küli háborúk imperia­lista politikájának beszün­tetéséhez. Az ülésen képviselt álla­mok támogatják a közgyű­lés ülésszakán előterjesztett azon követeléseket is, ame­lyek az ENSZ határozataival összhangban a legfontosabb gazdasági problémákra, a fejlett és a fejlődő országok közötti együttműködés el­mélyítésére, az összes nép fejlődése és előrehaladása érdekeben a bizalom légkö­rének az államok közötti gazdasági kapcsolatokban való megteremtesere irányu­ló, világméretű tárgyalások mielőbbi megkeadeset céloz­zák. Meggyőződésük, hogy a legyverkezesi hajsza meg­szüntetése és a leszerelésre való áttérés elősegítené sok olyan gitt dasagi probléma megoldását, amelyek a vi­lág országaira, köztük a fej­lődő országokra varnak, * • t A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának következő ülé­sét 1934 áprilisában Buda­pesten tartják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom