Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

Vajon melyik szülő nem ismeri a vegyes érzelmeket kavaró él­ményt: a napköziből hazatérő gyerek egyik lába még a lakás kü­szöbén kívül van, de máris zsíros vagy va­jas kenyeret kér, mert „kevés volt a kaja a menzán”. Bár az iskolai étkez­tetéssel kapcsolatos végleges adatokra még várnunk kell — a gye­rekeknek ma kell lead­niuk a szüleik jövedel­mét igazoló dokumen­tumodat —, a megyei tanácson kapott ir*or- mációk alapján "alé- színűnek látszik, hogy Somogybán az idén több százj menzai ellá­tást igénylő kisgyereket kell majd visszautasíta­ni, elsősorban a köz­ségekben. A városok­ban pedig — ez is prognózis — tovább növekszik majd a zsú­foltság az iskolai ét­kezdékben. Megfe­lel-e az étrend a fejlő­dő szervezet igényei­nek? fzletes-e az étel, nagy-e az adag, vagy csak a nebulók fél fo­gára elég? Ezt kutat­tuk mai összeállítá­sunkban. D B AKETKEZTETES I tápanyagok helyes aránya Megkezdődött a tanítás az általános iskolákban, na­gyon sok gyermek iratkozik be a napközikbe, .étkezteté­süket hiányosságok nélkül kell megoldani. A megyei Köjál igazgatóhelyettes fő­orvosa, dr. Tettinger Antal a fölmérések tapasztalatairól beszél: — A gyermekétkeztetésre a zsúfoltság jellemző. Elő­fordul, hogy egy konyhából több iskolát is el kell látni. Az étkezdék teljesítő- és be­fogadóképessége sokszor nem elegendő, amiatt négy­öt turnusban étkezhetnek, ami komoly problémák for­rása lehet. Ahol nincs me­leg konyha, csak étkezde, oda sm”:'frri kel! az ételt. Ez ronthatja az éfc' minősé­gét. Srétrizódhat, és már nem tálalható élvezetesen. A kiszolgált, étel hőmérsékleté­re is üayelh’ kell. Az utol­só turnusban étkező gyere­kek részére is meleg levest k'-ü tálalni. ügyelni kell a részletekre is; a tápanyagok egymás közötti arányát be kell tar­tani. Ami azt jelenti, hogy a napi étkezésen belül — le­gyen az tízórai, ebéd vagy uzsonna — a. vitaminok, szénhidrátok, zsírok, álla­ti fehérjék eloszlását bizto­sítani kell. A gyerek és a felnőtt ét­rendjében különbség van. Ami a fein önszervezetnek jó, nem biztos, hogy a gyer­meknek is megfelel. Két mázsa lisztből... Ez volt a „lecke” a tanév­nyitás első napján a marcali gyermekéle 1 mezősi központ harminc dolgozójának. Ebből készítettek gránátos kockát. — Könnyen osztható ebé­det főzünk, mert a létszám még az első napon nem volt végleges, 1680 ebédet jelez­tek. 1400 marcali, 40 boron- kai általános iskolás, 2—300 felnőtt, a közeli intézmények, a bőrdíszmű dolgozói meg az öregek otthonának lakói kapják nálunk az ebédet. Ko­rábban is tapasztaltuk, hogy az itt étkezők főként a há­zias ízeket kedvelik. Ezért csak a cérnametéltet és a le­vesbe való kis kockát vásá­roljuk, a többit mi készít­jük, kezdve a galuskától, a különböző főtt és sült tész­tákig. Konyhánkat a lehető legjobban gépesítették. Ma tejfölös bablevest, krumplis tésztát káposztasalátával és szőlőt adtunk. Ez utóbbiból 187 kilót használtunk fel. Bereczk lmréné, az élel­mezési központ vezetője ta­pasztalt. régi szakember, 23 éve foglalkozik e munkával. Ez látszik a két hétre előre gondosan összeállított étlap­ból, melyet dr. Tihanyi Mar- git gyermekorvos hagy jóvá. — Tápláló, vitamindús éte­leket főzünk, sok főzeléket, s igyekszünk minél több gyü­mölcsöt adni. Holnap körte lesz. A napközisek tízórait és uzsonnát is kapnak. Télen 100—120 mázsa alma fogy el. Amikor rántott vagy sült hús van körettel, savanyúsággal, akkor leves helyett hűtött, rostos gyümölcslét találunk, ezt is nagyon kedvelik. A gyerekek és a felnőttek fél tizenkettőtől délután fél háromig folyamatosan érkez­nek a tágas étterembej ahol egyszerre négyszázan foglal­hatnak helyet. Közben az élelmezési köz­pont dolgozói már csomagol­ják az uzsonnának valót, s előkészítik a másnapi ebé­det: 300 kiló kelkáposztát tisztítanak, 130—140 kilőnyi hűsít szeletelnek, aprítanak. — Beszereztünk több száz kiló mirelit borsót, zöldba­bot a zalaegerszegi hűtőház­ból, a Kaposvári Húskombi­nát szállítja a friss húst. Termelőktől szerezzük be a kora reggel szedett friss gyü­mölcsöt, s egyéni gazdáktól, szakcsoportoktól a tojást — tájékoztat Bereczkné. Rendezett sorokban men­nek vissza az apróságok az ebédet követően az iskolába. — Ízlett az ebéd? Kórusban kiáltják vissza: — Igen, finom volt... Az egyik gyerek társai biz­tatására megszólal: — Ugye, sütnek majd buk­tát is? Az élelmezési központ rendszeresen tartja a kap­csolatot az iskolákkal, a ta­nárokkal, s a gyerekek ki­vi mágii it figyelembe veszik. A fejlődő szervezet mást kíván, mint a felnőtt. A gyermek testsúlyához vi­szonyítva több kalóriát igé­nyel és a vitaminszükségle­te is magasabb. Amikor ét­rendjüket összeállítják, ak­kor ügyelni kell ezekre az igényekre is. A tanulók túl­zott cukor- és csokoládéfo­gyasztására oda kell figyel­ni. Tavaszi iskolai fölmérése­ik során az étkezéssel össze­függő problémákat tártak fel. A gyerekek egy részé­nél egészségkárosodást ta­pasztaltak. A vizsgálatok ge­rincferdülést, látás-, hal- ’áscsökkenést, izomgyenge­séget, magas vérnyomást, V"!amint kóros elhízást ál­lapítottak meg. Napjainkig elkerülte a figyelmet a gye­rekek rejtett károsodása: a ügyelem, koncentráció csök­kenése, fáradtság, türelmet­lenség, fejfájás, rossz közér­zet, neurotikus tünetek ki­alakulása. Mindezek követ­kezménye a tanulóképesség csökkenése, a magatartás negatív változása. A szelle­mi, testi fejlődés nem meg­felelően alakul. — Részben a szülők által teremtett rossz étkezési szo­kások közvetlen következ­ménye az említett kóros el­hízás és a magas vérnyo­más. A gyerekek nevelése, ellátása nem az iskelaétkez- tetésnél kezdődik... A gye­rekeket az iskolákon kívül a családban látják el, Sok szü­lő viszont reggeli nélkül in­dítja gyermekét az ‘iskolába. 'zlefejebb az étel a saját konyháról Barokk kastély, népi ételek A gyerekek, szülők, peda­gógusok véleménye szerint az iskolai étkeztetés körül­ményei nem eszményiek.' a megyeszékhelyen. Amint Stadler László, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak munkatársa elmondta: az illetékesek sem tartják an­nak. A fejlődés azonban vi­tathatatlan: az utóbbi két tanévben egyetlen, étkezést igénylő tanulót sem kellett visszautasítani Kaposváron. A diákok hetvenkét százalé­ka — több mint hatezer gye­rek — veszi igénybe a ked­vezményes étkeztetést. Az étkezdék mérete, a konyhák technikai fölszerel csége, az adagok mennyisége és minő­sége azonban különböző. Amint a múlt tanév végén készített jelentésből kiderül, a legjobb az ellátás abban az öt iskolában — a Gárdo­nyiban, a Krénuszban, a Tol­diban, a Zrínyiben és a Kis­faludéban —, melyben az ét­keztetést az intémény veze­tői szervezik es irányítják. Minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt több hibát találtak a Köjál és a NEB szakemberei a tavalyi vizsgálat során azokban az általános iskolákban — a gyakorlóban és a Kinizsi la­kótelepiben —. melyeknek konyháját a Mecsek-vidéki Vendéglátó Vállalat működ­teti. A töbi hét általános is­kolában csupán úgynevezett melegítő konyha működik: ezekben részint a nagy kony­hával rendelkező intézmé­nyekből — mindenekelőtt a Toldiból és a Kinizsiből — szállítják az élelmet, részint az Április 4. utcai központi konyháról, ám ez utóbbi működésében nemrég zava­rok keletkeztek:, mert a So­mogy vári Építőipari Ktsz a határidő lejárta után sem helyezte üzembe a megren­delt és ígért gázkazánokat. Csökkenti • majd a gondokat a Madár utcai új iskola több mint ezer adag elkészítésére alkalmas konyhája, melynek átadását a hónap végére ígéri a SÁÉV. Több fogyatékosságot talál­tak a szakemberek négy olyan iskolában — a Rákó­cziban, a Hámánban, a Vö­rös Hadsereg útiban és a ki­segítőben —, melyekben a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat szervezi az étkezte­tést. Egy alkalommal a rot­hadt, férges gyümölcsök ke­vés híján pereskedéshez ve­zettek a vállalat és a kise­gítő iskola között. A középiskolák közül a Munkácsy gimnázium és az élelmiszeripari szakközépis­kola konyháján készülnek a legízletesebb eledelek, de alig adott okot kifogásokra annak a három kaposvári in­tézménynek az étrendje, mely a Mecsek vidéki Ven­déglátó Vállalattal kötött szerződést. Hosszú ideje gon­dot okoz viszont a Táncsics gimnázium diákjainak ét­keztetése. Ök a közeli köz- gazdasági szakközépiskola egyébként is zsúfolt menzá­ját veszik igénybe, saját is- kólájuk területén ugyanis nincs hely teremépítésre. Többé-kevésbé megfelelő a helyzet a kaposvári óvodák­ban, nagy gond keletkezett viszont az elmúlt hetekben a Petőfi utcai intézmény be­zárása miatt — itt súlyos építészeti és építkezési hiá­nyosságokra derül fény —, s az is rejtély egyelőre, ho­gyan oldják .meg a Vörös Hadsereg úti óvodában el­helyezett kicsinyek étkezte­tését. A létszám ugyanis nö­vekedett, a konyha azonban még mindig hiányzik. Az építkezés ügyében nemrégi­ben tárgyalások kezdődtek. A XVIII. században épült — 1865-ben átalakított — iharosberényi Inkey kastély­ban nem főúri gourmand-ok ízlése szerint főznek a sza­kácsnőik. A körzeti iskola egyik szárnyában hatalmas edényekben rotyog a töltött paprika. Mintha lakodalom­ra készülnének! A boltívek alatt, bizonyára ma is oszta­nak repetát az iharosberé­nyi, iharosi és pogányszent- péteri gyerekeknek. Ä járás egyik legnagyobb, legszebb étkezőhelyisége ez; három turnusban ebédelnek a ta­nulók. Hogy képet nyerjünk az étrendről, Hajdú Jánosáé vezető szakácsnőt kérdeztük meg, mit kaptak eddig a ,,koszt osai”! Hétfőn tízórai­ra tejbegrízt, ebédre borsó­levest, borsos tokányt és szőlőt, uzsonnára sajtot ke­nyérrel, kedden reggel hús­konzervet és kenyeret, ebéd-' re csontlevest, töltött pap­rikát, süteményt, délután kakaót és kalácsot — aznap jártunk ott —, szerdán dél­előtt kávét kiflivel, délben csirkelevest, rántott húst rizzsel, savanyúsággal. Nem mondom, laktató menü! Ta­lán nem véletlen, hogy Ba­logh Istvánná — aki 19 éve dolgozik az iskolai konyhán — úgy vél:: a régebbi gye­rekek nem voltak olyan vá­logatósak. mint a mostani­ak. A napköziben öt tanuló- csoport készül másnapra; nvndnyájan itt étkeznek, Több mint háromszáz sze­mélyre főznek az asszonyok a konyhán. Kösz József né élelmezés­vezető nagykereskedelmi vállalatokkal áll kapcsolat­ban, ezek naprakészen szál­lítják az alapanyagokat az étkeztetéshez. Az igazgató, Novák Ferenc elmondta, hogy tavaly népi ellenőrök vizsgálták az iharosberényi iskolai ellátást; a minőséget kifogástalannak találták, ugyanakkor javasolták a dif­ferenciált étkeztetést: azóta az adagok nagysága életko­ronként változó. A tervek között említette az önkiszol­gálás megvalósítását. Mi rotyog a kondérban? Hogy ízlik az ebéd a men­zán?' Erre is kíváncsiak vol­tak a nagyatádi népi ellen­őrök, amikor a múlt tanév vége felé fölkeresték a dél­somogyi iskolákat, hogy a jó tapasztalatokat tovabbad- • hassák, felhívják a figyel- j met a hibákra, s azokat ki­javíthassák. Idézzük az akkori megál­lapítást: „Valamennyi ét­kezési igényt kielégítik az iskolák és a tanácsok. Egy- egy településen a tanulók ötvennyolc-hetvenkét szá­zaléka részesül szervezett étkeztetésben.” Sok válto­zást hpzott, hogy az elmúlt tanévben elkészült a zákány- telepi iskola napközije, az idén pedig Zákányban óvo­dát avattak, így az ottani iskola konyhája korszerűbb körülmények közé költözhe­tett, javítani lehetett a mi­nőségen. Néhány nappal ez­előtt Csurgón a kettes szá­mú iskola napközijének fel­újítása keretében új kony­hát avattak, ezzel az ottani gondokon is enyhítettek. A népi ellenőrök javasla­tára a kutasi iskolában most egy újabb napközis csopor­tot hoztak létre, így csök­kentik a zsúfoltságot, kul­turált körülmények között étkezhetnek a diákok. Egyébként itt is korszerűsí­tették a konyhát. Az iskolai éttermek dél körüli zsúfoltságának nem mindig a szervezetlenség az oka. Néhol sok a gyerek, mint például a nagyatádi kettes számú általános isko­lában, ahol már tavaly csak nagy nehézségek árán ebé­delhettek. Míg az egyik cso­port az asztal mellett kana­lazta a levest, a másik már az ajtó előtt toporgoét. Az Az idén több a gyerek, az elmondottakon változtatni aligha lehet. Legföljebb majd akkor, ha megépül a harmadik iskola, de egyelő­re még az építkezés kezde­tére is várni kell. A népi ellenőrök szigorú fellépésének következtében egyre kevesebb „vendég” ebédel az iskolai konyhákon. Toldi Miklóstól nem azt kérdem, merre visz az út Budára, persze nem azért, mert kételkednék abban, hogy a petrencerúddal mu­tatni nem tudja... Az én Toldi Miklósom szöszke, fo- nyódd legényke. Egy nagy bögrét emel szájához és kif­lit harap kicsi markából. — Ma voltam először is­Kisiskolások a Panorámában kólában, a fonyódi Magyar Bálint általános iskolába já­rok. Sokat játszunk, érdekes az iskola ..., finom a tea. Toldi Miklóskával Fonyó­don, a Panoráma étterem­ben találkoztam. Kis diák­társaival ott költötte el az első napközis tízórait. Az éttermet a Balatonmária és Vidéke Fogyasztási Szövet­kezet üzemelteti. — Az iskolaétkeztetésben ez a harmadik év. csaknem háromszáz gyermeket látunk el — mondja Zsikó Lajosné üzletvezető-helyettes. — A tízórait, az ebédet itt szolgáljuk fel, az uzsonnát becsomagoljuk, és elviszik az iskolába. — Hogyan állítják össze az étlapot? — Mindig egy hétre elő­re. S mielőtt lezárnánk az étlapot, kikérjük az iskola­orvos és az iskolavezetőség véleményét. Az iskolás korú gyerekek étkeztetése merő­ben más feladat, mint a fel­nőtteké. Több gyümölcsöt és tejterméket kell beiktatni az étrendbe. A tízórai sok gyermeknél az elmaradt reg­gelit pótolja. így meleg te­át, tejet, kakaót adunk. A mai tízórai citromos tea és péksütemény volt. — Egyébként milyen az étterem forgalma ? — Télen szinte csak a közétkeztetésre számítha­tunk. Az étlapról rendelő vendég nagyon kevés. A gyermekétkeztetéssel az áfész segíti az iskolát, az iskola pedig az áfészt. Mert így télen sem kell bezár­nunk. Az étterem másodosztályú, külön teremrészben étkez­nek a gyerekek. Szépen te­rített fehér asztaloknál ül­nek. — Mennyiből kell kihozni a gyerekek háromszori ét­kezését? — A nyersanyagnorma 15 forint 50 fillér. Ez azt je­lenti, hogy 2,70-ből a tíz­órait, 10 forintból az ebédet, 2,80-ból pedig az uzsonnát kell előállítani. Ha nehezen is, de sikerül. — Három év után milyen tapasztalatokkal kezdik az első napot? — Szerintünk bevált • gyermekétkeztetés, szíve­sen csináljuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom