Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

Honismeret és közművelődés Érdemes és indokolt lenne a legeredményesebben műkö­dő honismereti szakkörök munkáját időről időre vala­milyen formában nyilváno­san is elismerni — javasol­ja a Hazafias Népfront. Meg­kaphatnák például A szocia­lista kultúráért kitüntető jel­vényt, mert tiszteletre méltó részt vállalnak a közműve­lődésből. Ezt a mindennapi tapasztalatokon kívül az át­fogó fölmérés is bizonyítja, amelyet a HNF Országos Honismereti Munkabizottsá­ga a közelmúltban végzett. Ebből kiderül, hogy or­szágszerte rendszeresen 853 honismereti szakkör tevé­kenykedik, s munkájukban több mint 15 ezren vesznek részt. Nincs olyan, megye, ahol ne vert volna gyökeret a mozgalom, a rangsorban első helyen levő Somogy megye azonban a maga 88 szakkörével mindenképpen figyelmet érdemel. Sok ezren kutatják, gyűjtik múltunk emlékeit Rorsod-Abaúj­Zemplén, Bács-Kiskun, Ha;- dú-Bihar és Pest megyében, Baranyában, Csongrádban, Heves megyében és másutt, s a kicsiny Tolna megye ;s 37 szakkörével előkelő he­lyen áll. Az adatlapos fölmérés kü­lönben először ad teljesnek tekinthető képet a honisme­reti mozgalom helyzetéről, s a jelek szerint jó alapot ah­hoz, hogy a megyék is érté­keljék önmagukat. E lehe­tőséggel több helyen már éltek, elemezték a mozgalom helyzetét Az Országos Honismereti Munkabizottságban külön elemezték az iskoláknak a mozgalomban elfoglalt he­lyét. Elismeréssel szóltak ar­ról, hogy az általános isko­lák rendkívül jelentős arány­ban veszik ki részüket a munkából, az , iskolai szak­körök háromnegyede ezek­ben az alsótok ú intézmé­nyekben működik. A több­nyire 10—14 éves kis „tudo­mányos kutatók” rendkívül lelkesek, s olyan szemlélet­re és ismeretekre tesznek szert, amelyekre később ala­pozni lehet. Illetve — lehet­ne. Iskolatípusonként följebb és följebb lépve ugyanis a szakkörök fogynak: a fél­ezernél több gimnáziumban és szakközépiskolában pél­dául összesen csak 80 talál­ható, és feleannyi a sokkal népesebb szakmunkásképzők­ben. A jövendő szakmunká­sainak tantervében az álta­lános műveltséget nyújtó tárgyak amúgy is mostoha helyzetben vannak, s hogy a hazához való kötődést for­máló honismereti szakköri tevékenység is ily csekély szerephez jut a nevelésünk­ben —. mindenképpen figyel­meztető. Az egyetemek, fő­iskolák sem bázisai e köz- művelődési formának. A ta­nárképző főiskolán, a buda­pesti, debreceni és a szegedi bölcsészkaron, kívül honis­mereti szakkör csupán a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen található. Ám éppé» ennek rendkívül színvonalas, komoly munkája jelzi, hogy nincs olyan -törvényszerűség, amely a külöböző szakmá­kat elválasztaná ettől a moz­galomtól. A helytörténet mellett a néprajz a honismereti moz­galom másik virágzó ága, ez ideig azonban — hagyomá­nyai ellenére — még kevés­sé művelik a helyi irodalom történetének, a természetvé­delemnek és a szociográfiá­nak a megírásét. A mozga­lom erősségei közé tartoz­nak viszont — a nemzetisé­gek lakta területeken — a nemzetiségi honismereti kö­rök. Baranyában például négy településen ápolják eb­ben a formában is a német, és két faluban a szerb-hor- vát hagyományokat; Bács- Kiskun megyében nemzetisé­gi tájiházak létesültek. Tájházak, helyi gyűjtemé­nyek, kis múzeumok egyéb­ként az ország minden vi-, dókén megtalálhatók. A hon­ismereti mozgalom munká­sainak zöme tudniillik — sokszor az utolsó pillanat­ban — múltunk, kultúránk emlékeit is gyűjti. Áldoza­tos leletmentése ez, amely-, nek révén az utóbbi évek­ben például Bács-Kiskun megyében 44 falumúzeum — köztük 11 tájház — alakult; Csévolyban, Madarason, Já­noshalmán iskolamúzeum, Kiskunmajsán a helyi tsz segítségével helytörténeti gyűjtemény. A kutatómunkában és a tárgyi gyűjtésben a szakkö­rök segítőtársai — gyakran irányítói — a könyvtárak, a múzeumok, a levéltárak. A hivatásos szakemberek be­csülik a helyi „mindentudó­kat”, mert nélkülük felbe­csülhetetlen értékek válná­nak semmivé, szegényebb lenne a közösség. Azokban ^ falvakban, ahol a helytörté­neti-honismereti mozgalom eleven, a tanácsok, a politi­kai, társadalmi szervek ve­zetői is felismerik: támoga­tásra és elismerésre érdeme­sek a kultúra e társadalmi munkásai. Igyekeznek meg­felelő helyiséget, felszerelési; kis szakmai könyvtárat, pub­likációs és kiállítási lehető­séget biztosítani számukra. A Szabolcs-Szaimár megyei Nyírlugoson például a falu­gyűlés hozott döntést áriról, hogy fölkarolják a honisme­reti tevékenységet. A széle­sebb körű nyilvánosság azon­ban mindenképpen előnyére válna az országos mozga­lomnak. Megyei szinten is érdeme* lenne kitüntető oklevelet, emlékplakettet létesíteni, or­szágos szinten pedig alka­lomadtán A szociadista kul­túráért kitüntető jelvényt is átnyújtani a legjobb közös­ségeknek, szakkörvezetőknek. d. a Polner Zoltán Szélheverés Kiss György Mihály Dublőr lettem gyök az igazgató, a műszaki és a gazdasági igazgató-he­lyettes dublőré. Igaz, nem kell robogó autóból, égő ház ötödik emeletéről kiugranom, vágtató lovon, helikopterről lelógó kötélen különböző mutatványokat csinálnom, de azért van elég dolgom. Hogyan dolgozunk? A rá­zós helyekre engem külde­nek, helyettük nekem kell helytállnom. Persze eligazí­tanak, hogy mit mondjak, hogyan viselkedjem, de a munlca neheze az enyém. Kezdetben előfordult, hogy nem hallgattam rájuk, s bot­rány támadt, de azóta már sokical rutinosabb vagyok, és sok érdekes kunsztot isme­rek. Íme, néhány példa mun­kamegosztásunkról. A vállalati negyedéves mérleg alakulásáról beszá­moló a főhatóságnál — tart­ja a vállalati dublőr. A vállalatunk hathatós se­gítségével épült óvoda ünne­pélyes átadása — az avatá­son részt vesz a teljes vál­lalatvezetés. Mi lesz velünk, esődbe megyünk? címmel gazdaság- politikai beszélgetés a vál­lalat szakszervezeti aktivis­táival — a föltett kérdésekre válaszol a dublőr. Műszaki író—olvasó talál­kozó a kultúrteremben — bevezetőt mond az igazgató műszaki helyettese. Balesetvédelmi szemle a munkahelyen — az ágazati szakszervezeti ellenőrt a dublőr tájékoztatja. Öttagú vállalati küldöttség Tirana—Teherán—Üj-Delhi —Santiago vasútvonalon piackutató körútra indul a gazdasági igazgatóhelyettes vezetésével. Vásárlói reklamációk alap­ján regionális eszmecsere a vásárlókkal Szigetszentmik- lóson — az ankétot a dub­lőr vezeti. A fentiekből világosan ki­tűnik, hogy mennyi veszély- helyzetben kellett helytáll­nom. Foglalkoztam például a munkaidőben italozókkal, a gyes-röl visszatért kisma­mákkal, az órabéremeléssel, a normaszigorítással, a hazai piackutatással, a segélyezés­sel, hogy csak néhány ne­héz munkát említsek. Apropó! A napokban érté­kelték az elmúlt félévi mun­kát. Megállapították: beszű­kültek a piacok, növekszik a mérleghiány, termékeink a kutyának sem kellenek. Hogy mit döntött a válla­latvezetőség a helyzet lát­tán? Meghatározták a tenni­valókat, köztük azt, hogy fokozatosabban segítik az én munkámat is. Hogyan? Elsején belép a második dublőr! Kék csattogás az utakon: hpldfénybe rejlett, elfelejtett kék csattogás, parázs-mezők Fénycskedik a rozmaring. Tündöklő alom ver. Kószáló szélheverés. madarak: és nagy harmatok viszik a napot, jegyzendőn nézett messziségek. Vér kaszabol: a szó halott. zások is. amelyek kizárólag nőkre jellemzőek, például szülésznő, dada, óvónő st,b. Újságjaink szinte szenzáció­ként közölnek olyan híreket, amelyekben az olvasható, hogy jellegzetesen női foglal­kozásokat férfiak látnak el. Az óvónőképzőkben végzett férfiak foglalkozása ugyan óvónő, de a gyerekek óvó­bácsinak szólítják őket. A Védőnőiképző Főiskolának is voLt már férfi hallgatója. Védőnőnek nevezzük őket? Nem lehet, hiszen férfiak. A védőbácsi inkább bizalmas megszólítás. Az élet tehát feladta a leckét: hogyan ne­vezzük — hivatalosan is! — a „védőbácsikat”, illetve az „óvobácsikat” ? Népszerű hetilapunk a kö­vetkező címet adta az egyik hírnek: „A szülésznő — fér­fi!” Hollandiában ugyanis a bábatanfolyamot férfiak is elvégezhetik. Amikor az ok­levél a kezükben van, nem nevezhetjük őket sem szü­lésznőnek, sem szülésznek (ez inkább szülészorvost je­löl). Nálunk inkább az ápo­lónőképzésen vesznek részt férfiak. Amikor állást vállal­nak, a betegek legföljebb csak tréfából hívhatják őket nővérnek vagy madámnak; de éppen olyan vicces lenne, ha így szólítanánk őket: fi­vér, möszjő. Kivételes ese­tekről beszéltünk. S ha ezek a foglalkozások netán „elfér­fiasodnának”, nyilván meg­kapnák majd a nemnek is megfelelő nevet — minden élcelődő szándék nélkül. Lássunk azonban más pél­dákat is! A kismama (—ter- hes nő, kisgyermekes anya) mintájára létrejött a kispa­pa (—kisgyermekes apa), a gyes-mama, mintájára pedig a gyes-papa szó is. 'A kis­mamák az anyák boltjában vásárolják meg gyermekük számára a szükséges árucik­keket. Nyelvünkben van ugyan egy apák boltja kife­jezés is, de ez az italboltot- jelenti. Minden év májusá­nak első vasárnapján ünne­peljük az anyák napját. De van-e apák napja? Hogyne lenne! Nem is egy, hiszen a fizetési napokat hívják így. Nemrégiben kaptuk a hírt arról, hogy nemcsak tréfából van apák napja, hanem a valóságban isi az USÁ-ban június harmadik vasárnapját elnöki rendelettel apák nap­jává nyilvánították. Ezzel ál­lítólag régi hagyományt újí­tottak fel. Kivételes, olykor tréfás megjelölésekről szóltunk. Va­lóban szokatlan, amikor egy- egy férfi jellegzetesen női teendőket lát el. Ebben nincs kivetnivaló, legföljebb az elnevezéssel kapcsolatban adódnak nehézségek, s eze­ket éppen a szokatlanság okozza. Ha gyakrabban talál­kozunk hasonlókkal, a nyélv is megállapodik egy elneve­zésnél. így a címünkül írt mondat tulajdonképpen köl­tői kérdés. Az idő és a hasz­nálat majd eldönti, hogy lesz-e megfelelő kifejezés, avagy a meglevők tartósak­nak bizonyulnak-e. Könnyen lehet, hogy alkalmi saóalko- tások lesznek, mivel az em­lített foglalkozások „vissza- nőiesednak”. A következő évek megadják a választ. M. L. Néző I. Tervező: BródyVera Mit csinál a vállalatve- zetőség, ha beszűkülnek a piacok, ha fokozódik a konkurrencia, ha növekszik reklamációk száma, ha fize­tési mérleghiány lép fel, ha az eladatlan termékektől roskadoznak a raktárak? Megpróbál úrrá lenni a ne­hézségeken. Korszerűsíti a technológiát, jobb, verseny­képesebb terméket állít elő, újabb piacokat keres, esetleg személycseréket hajt végre. Nem igaz? Nem akarok dicsekedni, de a mi vállalatunk az Általá­nos Szerelőgyár egészen új, Icánkban még nem alkal­mazott módszerrel igyekszik legyűrni a gondokat. — Keresni kell egy mű­szakilag és közgazdasági­lag is kiválóan képzett ká-' dert, s ahogy a kalandfil­mekben szokás, majd a ve­szélyhelyzetekben ö helyette­síti a vállalat vezetőit — mondta egy szép napon az igazgató. Nem akarom a szót sza­porítani. Rám esett a vá­lasztás. Január óta én va­Csengés a fák vaslombjain, hajszállal sújtott nyári égbolt, megbolygatott kék csendülés. Zlatko Kovacevic Herceg Árpád Fényes álmaimban Sötét napomat megint kileste, megint lecsapott rám az este; szívemre gyászlobogót 1 • terített — Az éj halottasmenetét csak én kísérem; összegyűjtött kincseit viszik egy örökölt lőcsszekéren — De mint akinek még tartozása is van: ébren ólálkodom fényes álmaimban — Korunkra jellemző, hogy egyre több nő vállal állást. Foglalkozásukat — ha szük­séges — úgy jelöljük, hogy megtoldjuk a szót a -nő utó­taggal (például tanárnő, ka- lauznő, munkásnő stb.ú_Van- nak azonban olyan foglalko­Táncszvit. Tervező: Koós Iván (Fotóit; Cziráki Peter) jugoszláv fotóművész aktlolóiból láttunk kiállítást Barcson, a Dráva múzeumban SZÉPEN MAGYARUL - SZÉPEN EMBERÜL Van-e egyenjogúság ? A bábuk különös élete Megkapó kiállítás nyílt a napokban a Vigadó Galériá­ban. A bábuk különös világa című bemutatót Ország Lili festőművész, Brődy Vera Munkácsy- és Jászai-díjas tervezőművész, Koós Iván kétszeres Jászai-díjas érde­mes művész, valamint Amb­rus Imre festőművész báb­terveiből állították össze. A földszinti teremben a gyermeki mesevilág ismert figuráival találkozunk a ked­ves Furfangosok alakjaitól A néző ember nagyságú, már- már életrekelő lényén át Berzsián és Dideki oly em­beri vonásáig. Mint ahogy az emeleti térben is az Álla­mi Bábsizínházban bemuta­tott klasszikus irodalmi mű­vek méltó kifejezőivé vál­tak — válhattak — az itt bemutatott bábok. Valóban különös világ ez, és mégis mily közelinek, mily ősi em­beritek tűnik nemcsak a ki­csinyek számára, hanem ne­künk, felnőtteknek is. Nem ok nélkül állapította meg Moholy Nagy László, hogy értő kezekben a bábalkotás képzőművészetté nemesül. Erről a Vigadó kiállítása va­lóban meggyőzd a látogatót, s érthető, hogy az idei nyár egyik legsikeresebb bemuta­tója ez. Diótörő. Tervező: Brődy— Koós

Next

/
Oldalképek
Tartalom