Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

JSvŐt alapozó elképmmléSBk A pénzintézet továbblép Hogyan alakult a lakos­ság betétállománya a nehe­zebb gazdasági körülmények között? Megmaradt-e s a kilátások szerint tartja-e magát a jövőben is a forint iránti bizalom? Hogyan szolgálja a pénz­ügypolitika a kormány szo­ciális programjának meg­valósítását? Milyen kezdeti tapasztalatokat adott az idén bevezetett lakáshitelezési rendszer? Hogyan igazodik es igazodjon a változó körül­ményekhez az Országos Ta­karékpénztár, miként készül­jön föl az újabb és újabb igények kielégítésére most és a jövőben, a hetedik ötéves terv időszakában? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglal­koztak azon a kétszer egy­hetes tanfolyamon, amelyet az OTP központi és hálózati vezetőinek tartottak Balaton- szemesen, a pénzintézet üdü­lőjében, szeptember 12-e és 23-a között. Dr. Medgyessy Péter pénz­ügymin iszter-helyettes a pénzügypolitika időszerű kér­déséit elemezte. Dr. Rocskai J ánot, a Pénzügyminiszté­rium pártbizottságának titká­ra a világgazdasági helyzet alakulását és a magyar nép­gazdaságra gyakorolt hatá­sai vizsgálta előadásában. A napi munkához is hasznos útmutatást adott dr. Szirmai Jenó vezérigazgató. A taka­rékpénztár fejlődésének irá­nya című előadása Ami a helyzet jellemzését illeti, lassúnk néhány tényt és adatot A lakosság betét­állománya az idén eddig több mint IC milliárd forinttal növekedett, a meghaladta a 188 miMiárdot Ebben az év­ben 13 milliárdos növekedés­re számított az OTP. A pénz­takarékosság ilyetén való alakulása azt mutatja, hogy a lakosság igazodott és iga­zodik a nehezebb körülmé­nyekhez. beosztóan bánik és megfontoltan gazdálkodik pénzével. Hozzájárult az ál­lomány növekedéséhez né­hány betétfajta kamatlábá­nak emelése, mint például az ifjúsági betétnél és a taka­réklevélnél. Megvannak a lakosság takarékossági cél­jai — lakás, gépkocsi, hétvé­gi ház, külföldi utazás, aztán a fiatalok támogatása vagy tartalékgyűjtés nyugdíjas­korra. Sokat érő tapasztalat, hogy az ember rövidebb- hosszabb időn. belül megsze­rezheti, megkaphatja, amire a pénzét gyűjtötte. Ezen a pillérén is nyugszik a forint­ba vetett élő bizalom. Természetesen nem min­denki, hanem a lakosság­nak csak egy része tud kere­setéből, jövedelméből rend­szeresen tartalékolni. Sőt az is tapasztalható, hogy jelen­tősen megnőtt és folyamato­san növekszik a hitelek irán­ti kereslet. A megalapozott igények lehetőség szerinti ki­elégítését fontos feladatának tekinti a takarékpénztár. La­kások vásárlására, építésére, korszerűsítésére, felújítására megvan a megfelelő kölcsön- alap. A háztartások gépesíté­se, a lakások berendezése szinten olyan beruházás, amelyhez rendszerint köl­csönt kell kérni. Ezekkel a hitelekkel — melyeknek ál­lománya az idén mintegy 30 millióvá? növekedett — fő­ként szociálpolitikai célok megvalósítását segíti a pénz­ügyi kormányzat. Nyilvánva­ló, hogy a különféle családi beruházásokhoz kapott OTP- hitelek is hozzájárulnak az emberek életkörülményeinek javulásához. Ez év nagy próbatétele az új lakáshitelezési rendszer bevezetése. Mérvadó tapasz­talatok tanúsága szerint zökkenőmentes volt az átté­rés. Az érdeklődés — kivált vidéken — a családi ház irányaiba tolódott el, s szá­mottevően meg is nőit. Jel­lemzésül két adat: az idén augusztus végéig az OTP 26 318 családi hazra engedé­lyezett hitelt; tavaly egész évben 27 200 ilyen otthont építettek kölcsönnek Az igé­nyek és a lehetőségek ezen a téren szerencsésen talál­koztak. Átlagosan 285 ezer forint hitelt kértek egy­egy családi házra. Eri­nél többet is kaphat­tak volna. Józan megfon­toltságra vall — és céltuda­tos előtakarékoskodásról ta­núskodik —, hogy a terhe­sebb bankkölcsönt a csalá­di házak építőinek nvindösz- sze négy százaléka vette igénybe. Ingatlanközvetítéshez most kezdett hozzá a takarékpénz­tári hálózat A lakásgazdál­kodás új rendszerébe szerve­sen illeszkedő feladatról van sző. Egyelőre eladási megbí­zásokat fogad el az OTP: vevőt keres eladó házra, la­kásra. Itt említjük még, hogy a telekgaadálkodástoa n szin­tén mind nagyobb szerepet vállal a takarékpénztár. Nem távlati, hanem hamarosan megvalósuló terv a vállalko­zásokban való banki részvé­tel is. Bizonyos termékek előállítását az OTP nemcsak hitellel segíti, hanem saját tőkéjével is betársul; közös lesz a kockázat meg a ha­szon is. Most van alakulóban aa OTP—Penta Tours elnevezé­sű, magyar—osztrák utazási iroda Budapesten. Ennek ré­vén a takarékpénztár az ide­genforgalom szervezésébe és lebonyolításába közvetlenül is bekapcsolódik. Külföldiek magyarországi látogatásának, magyarok külföldre utazásá­nak ügyes-bajos dolgait vidé­ken a valutával egyébként is foglalkozó OTP-fiókok inté­zik majd. Ugyancsak külföl­di vonatkozású terv egy finn—magyar közös bank lét­rehozása. Egyébként az OTP fejlődő devizaszerző banki munkája hozott eredménye­ket már az idén is. Mintegy 3700 számlán ma a külföl­dieknek kétszer annyi devi­zájuk van, mint az év ele­jén volt. Hogyan, merre tovább? A tanfolyam tapasztalata: cél­szerű a takarékpénztárt mindinkább az univerzális bank irányába fejleszteni. Kutas József Több a vagyon elleni bűncselekmény Biztonságtechnikai pályázat A vagyonvédelem helyze­téről és időszerű feladatai­ról, valamint a Belügymi­nisztérium, az Állami Bizto­sító és a Magyar Televízió Felkínálom című műsorának biztonságtechnikai pályáza­táról sajtótájékoztatót tar­tottak tegnap a Belügymi- nisaérium és az Állami Biz­tositó képviselői a BM Mű­velődési Házában. Borbarát Béla rendőr ez­redes, a BM Országos Rend­őr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője egye­bek között elmondta: a múlt évben 140 ezer bűncselek­mény vált ismertté, s az 1964-ben bevezetett egységes rendőri és ügyészi statisztika ilyen magas számot még nem rögzített. A vagyon el­leni bűncselekmények szá­ma a korábbi 60—70 ezerről 83 eaer fölé emelkedett 1982-ben, s részarányuk az összes bűnözésen belül el­érte a 60 százalékot. Ez év­ben az eddigi adatok arra utalnak, hogy társadalmi méretekben változatlanul nem kellően hatékonyak a vagyon elleni bűnözés visz- szaszorítására tett erőfeszí­tések. A bűnügyek megelőzése érdekében a rendőri szervek évente mintegy 25 ezer eset­ben keresték meg a vagyon kezeléséért felelős szerveket, a tulajdonosokat, s .tettek javaslatot a javak biztonsá­gosabb védelmére, az ehhez szükséges intézkedésekre. Szamos területen szűkültek a bűnelkövetés lehetőséged, helyenként javult a pénzügyi és számviteli rendszer, biz­tonságosabb volt a társa- l dalmi tulajdon kezelése, őr­zése. Lényegesen nehezebb fel­adat a személyek javait ká­rosító bűncselekmények föl­derítése. Az ilyen bűnesetek csaknem 90 százalékában — ez évente több mint 40 ezer bűncselekmény — játszottak közre a károsultak vagy a környezetük részéről meg­nyilvánuló okok. Még mini­dig gyakran hiányzik a kel­lő óvatosság, s tapasztalható a hanyagság, figyelmetlen­ség. A tolvajnak gyakran szabad az útja a nyitva ha­gyott lakásajtón keresztül, s az alkalmi kocsikázásra vá­gyóknak sem kell olykor so­kat fáradozniuk, ha nyitva találják a gépkocsi ajtaját. A rendőri intézkedések, bár sok területen eredmé­nyesek voltak, a helyzetet nem tudták alapvetően be­folyásolni. Elsősorban a tu­lajdonosi szemléletnek és magatartásnak kell változ­nia ahhoz, hogy a védekezés hatékonyabb, s a bűnözők számára az elkövetés nehe­zebb, kockázatosabb legyen. Novák Imre, az Állami Biztosító lakossági vagyon­biztosítási igazgatója egye­bek között arról tájékoztat­ta az újságírókat, hogy amíg 1970-ben 2,8 millió forintot fizettek ki azoknak a sze- gánszemélyeknek, akiket lo­pással, betöréssel megkáro­sítottak, addig 1982-ben ez az összeg több mint 26-szo- rosára, csaknem 73 millió forintra emelkedett. A bű­nözők „legkedveltebb” tár­gyai az ékszerek, a műalko­tások, a gépkocsik voltak, legtöbbször pedig nyaralók­ba, kiskereskedőkhöz, kis­iparosokhoz törtek be. Éppen ezért kiemelt figyelmet szükséges fordítani a va­gyonvédelmet szolgáló tech­nika fejlesztésére, az ilyen célokat szolgáló eszközök gyártáséra, alkalmazására. A vagyonvédelmet szolgáló biztonságtechnikai eszközök fejlesztésének céljából hir­dették meg a Belügyminisz­tériummal és a Magyar Te­levízióval közösen azt a pá­lyázatot, amelyet a tv Fel­kínálom című műsora szep­tember 27-i adásában is­mertetnek. A pályázatra bárki — ma­gánszemély, vállalat, szö­vetkezet, gazdasági munka- közösség — elküldheti jeligés pályaművét Pályázni lehet különféle jelző-, riasztóké­szülékek és egyéb biztonság- technikai berendezések mű­szaki leírásával, amelyek a pályázó szellemi termékei. Az eredeti alkotásokat az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi oltalomban ré­szesíti. A jelentkezési határ­idő 1983. december 15., ered­ményt előreláthatólag a Fel­kínálom műsor jövő év feb­ruár 29-i adásában hirdet­nek. Az első helyezett 50 ezer, a második 30 ezer, a harma­dik 20 ezer forintot kap, s még két 10 ezer forintos különdíjat ítél oda a zsűri. A kiírásnak legjobban meg­felelő biztonságtechnikai berendezéseket gyártani kí­vánják, illetve kereskedelmi forgalomba is hozzák. SOMOGYI NÉPLAP Nos, mondjuk ki a tényt: azért, mert a felbontásra ér­vényes rendőrhatósági enge­déllyel rendelkeztek. Boldogabbak, izgatottabbak és szorongóibbak, hisztériá- sabbak és ajzottabbak, ke­ményebbek és rettentőbbek lettek volna, szívük szapo­rábban dobbant volna, ha magánakciót hajtottak volna végre. Kitervelték Ugyan, de kivi­telezésre nem került sor. Az öregek fantáziátlan, no­ha kétségkívül megfontolt bölcsessége miatt. Mike min­denről tájékozott atyai men­tora, Zweig Aurél ugyanis orvul beszélt Bélával Az alezredes behívatta Mi­két, szemüvege mögül barát­ságosan méregette, részvéte­lét az erdei akcióban meg­köszönte, majd aláírásra kész kérvényt helyezett eléje. Az iratot ügyvéd fogalmaz­ta. Már első szavai hivatal­szagot árasztották. Így kez­dődött: „Mi, alulírottak...” Aztán következett a tényál­lás leírása. Eszerint egyikük jogos öröksége egy a néhai gr. Kaán Izidor által elrej­tett kincs. Többek között föl- tehetőleg egy középkori kirá­lyi korona. Az alulírottak — ennél mi sem természete­sebb ! — népköztársaságunk hatályos törvényei szerint kívánnak eljárni. Előadják, hogy hosszas kutatómunka után. úgy vélik, megtalálták a titkos rejtőket, itt és itt. Kérik a felbontási engedélyt. Tudomásul veszik, hogy a nemzeti kincs jellegű tár­gyak meghatározása, és az ezzel kapcsolatos birtoklási döntések az állami hatóságok intézkedési körébe tartoznak, kérik azonban, hogy a nyom­ravezetőt, avagy a bejelen­tőt illető jutalom, avagy ré­szesedés számukra ezekre nézve biztosittassék. Most tehát, október 21-én kezükben volt a pecsétek­kel zsúfolt engedély, kísére­tükben pedig három hivata­los személy. Egy rendár, egy bambaságig hallgatag fiatal­ember, aki azonban főiskolai képesítéssel rendelkezett ah­hoz, hogy diktáiás után bár­mit bejegyezzen a leltári ív­re. Végül, de elsősorban a delegáció felelős vezetője, egy magas múzeumi tisztsé­get betöltő, bundájában is didergő hölgy. Kellő szélességben és ma­gasságban nyiladékot vágták, egy folyosóra léptek be. A stekklámpák fényénél pazar fíeskók tárulták elé- bük. Harman szinte egyszer­re kiáltottak föl. A múzeumi hölgy így: — Körösfői-Krisch Aladár munkája. Egymagában ha­talmas érték! Mike, aki már járatossá vált a Kaán család történe­tében, így: — A baloldali II. Uras szerb király fiának há­zasságát ábrázolja Kaán László lányával. A jobbolda­lin László vajda átadja a Szent Koronát Róbert Ká- rolynak. Klári így: — Ott a nap! Megvan a nap! Én láttám meg először! Én, én, én, ugye én?! Valóban, a bal oldali je­lenetet egy nap fénye ra­gyogta be. Körötte számos angyalka lebegett, alattuk meg számosabb násznép, kopjás zászlók, lobogók, egy püspök, egy király, egy vaj­da, vőlegény, menyasszony, a távolban kikötött lovak. A másik freskón jóval keve­sebb, de jellegzetesebben kidolgozott alak látszott. Két alabárdos őrtálló, két királyi főúr, a vajda bajor hercegi családból származó felesége, két fia, leánya, a szerb trónörökösné, középen pedig két uralkodó alak: László vajda és Károly ki­rály. (Folytatfvk) Kátay Endre1 ismét Kaposváron A színész — szerepben. Az idei évadban több da­rabban is a színház vendég- művésze Kátay Endre. A kaposvári közönségnek ked­ves ismerőse. Lassan már tíz éve, hogy rendszeresen vissza-visszatér Kaposvár­ra. Olyan felejthetetlen sze­repek fűződnek nevéhez, mint' a Mi történt a Fóru­mon? hetvenkedő katonája, a Bíborsziget Szava Lukicsa és a Rokonok Kardicsa. — Mi az oka ezeknek a visszatéréseknek ? — Ha azt mondom, hogy soha sehol nem éreztem még magamat színházban olyan jól, mint itt, akkor azt gondolhatják rólam, hogy hízelgek; pedig ez az igaz­ság. Nagyon szeretem a ka­posvári színház demokrati­kus szellemét. Számomra a legnagyobb megtiszteltetés, ha meghívást kapok. Szere­tem a várost és értő közön­ségét is. — Térjünk ki egy kicsit a múltra! Hol kezdte a pá­lyáját? — A háború után mint 20 éves fiatalember kerültem a dalszínházhoz, s az egész országot bejártuk. Majd két évig színészképzőbe jártam Petrik Józseffel, Marton Frigyessel, Gálfy Lászlóval együtt; 1949-ben kerültem aztán Szegedre, s ott nem kevesebb, mint 31 évet töl­töttem a színháznál. Csalá­dommal ott telepedtünk le; itt van a házam, sőt van egy tanyám Ásotthalmon. Szegedhez csupán egyszer voltam hűtlen ez idő alatt, 1971-től 1973-ig itt, Kapos­váron voltam tag; még Ko­mor István szerződtetett. Szegeden e 31 év alatt sok szép feladatot kaptam, pél­dául Számomra felejthetet­len előadás a Lear király Kis Ferenccel a főszerep­ben, én Glostert játszottam, vagy a VI, Henrik York hercege, Moliére Nők isko­lájában Amolphe, a Vizke- resztben Marvlolio; a maiak közül Csurka Döglött aknák- jában Mór Jenő, és rengeteg operett. Szegeden kaptam meg 1983-ban a Jászai-dí- jat, két Juhász Gyula-díjat és A Szocialista Kultúráért kitüntetést — Három évvel ezelőtt azonban Pestre szerződött. — Igen, Zsámbéki Gábor hívására a Nemzeti Színház­hoz szegődtem. Szép két évem volt ott, bár akkora és annyi szerep nem jutott, mint vidéken. De dolgozhat­tam Major Tamással, aki a Kulcskeresőket rendezte és Ljubimovval is a Három- garasos operában. Most a Katona József Színház tag­ja vagyok, ott ez a második évadom. — Vidéki színész — pesti színész. Miben látja a fő kü­lönbséget? — A vidéki színház hát­ránya — s ez egyben az előnye is —, hogy a sok foglalkoztatás miatt a szí­nész nem tud eleget tenni a tévé, a film, a rádió meg­hívásainak és egy idő után épp emiatt neap is hívják, ezért nem lesz országosan ismert, ezért marad „vidé­ki”. A pesti színésznek vi­szont általában az anyaszín­házában jut kevesebb fel­adat, így nem adódnak egyeztetési problémák, ha filmhez hívják. Én úgy gondolom, ha az ember jól érzi magát egy színháznál, akkor az már mellékes, hogy vidéki vagy pesti szí- nész-c. — Három évvel a nyug­díj előtt megkérdezhetem: milyen a közérzete? Elége­dett?-- Mindent, amit eddig el­értem, a munkám révén ér­tem el. Sok jó szerepet el­játszhattam, talán egyetlen egy, ami valahogy kima­radt az életemből: a Li­liom. Pedig már szó is volt róla, még Szegeden; Komor István akarta megrendezni. Talán ezért is várom na­gyon kíváncsian az Itteni bemutatót. — Miben látja a kapos­vári közönség? — Lázár Ervin A kisfiú meg az oroszlánok című me­sejátékában. Szerepet kap­tam a Filmcsillag című ope­rettben is, és ha a Katona József Színházzal sikerül az egyeztetés, akkor Shakespea­re Hamlet című tragédiájá­ban is fölléphetek. H. I. Mélyépítő Vállalat 13. sz. építésvezetősége felvételt hirdet út- és csatornaépítési munkában jártas kubikos és kőműves szakmunkások részére. MAGAS KERESETI LEHETŐSÉG. Vidékiek részére személyszállítást biztosítunk. Jelentkezés: Siófok, Kele utca végén, az építésvezetőségen. ísibso a) A Kaposvári Ipari (Gépészeti) Szakközépiskola egyetemi és főiskolai felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot szervez matematikából és fizikából. Azoknak a jelentkezését is várjuk, akik a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola kaposvári konzul­tációs központjánál kívánnak tovább tanulni. Ä tanfolyam önköltséges, díja 650 Ft. Jelentkezési lap és további felvilágosítás az Ipart Szakközépiskolában (Kaposvár, Pázmány Péter u. 17.) kapható. igazgatóság ___________________________ (81643» G ÜMBÜ PAL ti Man kém

Next

/
Oldalképek
Tartalom