Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
Somogyi röntgennapo» HETVEN ÓRA HELSINKIBEN Összehangolt egészségügyi munka Dr. Varga Leventének, a megyei kórház igazgató főorvosának megnyitójával rangos eseménysorozat kezdődött tegnap Siófokon:nyolcadik alkalommal rendezték meg az egészségügyi szervek, az orvosi egyetemek, a tudományos intézetek közős összefogásával a somogyi rönt- gennapokat. Az ország radiológusai, röntgenasszisztensei találkoztak, hogy kicseréljék tapasztalataikat A siófoki kétnapos eseményen előadásokat tartanak a szakma olyan kiemelkedő képviselői, mint dr. Csákány György, az Orvoetovábbképző Intézet radiológiai intézetének, illetve az Országos Röntgen- és Su- gárfíaifeai Intézetnek az igazgatója; dr. Horváth Ferenc, a Semmelweis Orvos- tudományi Intézet és dr. Kuhn Endre, a Pécsi Orvostudományi Egyetem radiológiai klinikájának igazgatója, dr. Yittay Pál, az Qrvosto- váfcbkégnő Intézek professzora. A somogyi röstgeanapokntak tizenhat éves múltja van. A szakemberek kétévenként találkoznak megyénkben, s e rendezvény mindig nagy érdeklődést vált ki. A mostani túlnőtt az előzőkön: több mint ötszáz röntgenor- vos és asszisztens van jelen. Az előző évekhez hasonlóan az idei eseménysorozat rendezését is a megyei kórház röntgenosztálya vállalta. Tegnap előadások hangzottak el a mozgásszervi betegségek radiológiai diagnosztikájáról, a komputer jelentőségéről a sugárkezelésben, illetve a röntgengépről, annak fejlesztési lehetőségeiről. A röntgenasszisztensek külön is hallgattak szakmai előadásokat. A mai programban a radiológusok és a tüdőgyógyászok együttműködését vitatják meg. Ennek a tanácskozásnak fontos a gazdasági jelentősége is; eddig ugyanazt a beteget külön-külön vizsgálták, mostaniéi kezdve már konzultálnak. A röntgenasszisztenseknek ' tartandó kerékasztal-konferencia a modern automata berendezésekkel foglalkozik. A találkozón részt vesznek külföldi cégek képviselői is, és bemutatják legújabb rön* gengépeiket. A somogyi röntgen napokra — az előző évekhez hasonlóan — meghívták a magyar radiológiai gépgyártásban közreműködő szakembereket Mint elmondták, rendkívül fontos, hogy az orvos és a gyártó találkozzék, A somogyi rendezvényen kívül nincs olyan, országos fórum, ahol a gyógyító eszközöket tervező, illetve gyártó szakemberek és az orvosok találkozhatnának, tapasztalatokat átadva, a fejlesztés irányítását mégha táróévá. A röntgen napok cm kedves ünnepségre is sor került Az Orvostovábbképzó Intézet, az Országos Röntgen- és Sugárfizikai Intézet, valamint a klinikák röntgenjxrofesszo- rai nevében dr. Csákány György elismerő oklevelet adott át dr. Hiev lkának, a kaposvári megyei kódház főorvosának kimagasló szakmai és szervezési munkájáért. az orvosi hivatás gyakorlásában eltöltött több mint harromeéves tevékenységének eí ismeréseként. A. A Az új tanévben módosított rendtartás lépett életibe; ez átfogóan szabályozza az általános iskolák életét A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az utóbbi éhekben mér számos jogszabály módosította az 1976- ban készült rendtartást ősért vált szükségessé a korrigálást Az ötnapos munkahétre való áttérés nyomán változtak az iskola munkarendjére vonatkozó előírások: egyebek között lehetőség nyílt, hogy a tanítás kezdetét helyileg határozzák meg, a gyerekeknek legmegfelelőbb időpont - haa- A tanulók szabad idejének kulturált eltöltését is segíti a most kiadott rendtartás: a tanítás nélküli munkanapokon a tanítási szünetekben, illetőleg a heti pihenőnapokon szervezett kulturális vagy »portprogramokra — a résztvevő gyermekek szüleinek belegyezésével, az igazgató tudtával — egy-egy szülő pedagógus néJkiil is kísérhesse a tanulókat. A kísérő szülő felelős a rendért és a tanulók testi épségéért. A pedagógusok munkájának könnyítése érdekében megszűnt a pótló foglalkozások utolsó — a tanév befejezése utáni — S2aüöaisza is. Ahhoz, ogy az iskola szervezhesse, koordinálhassa a tanulók egésznapos foglal- kéztartását, megfelelő feltételekkel, határőrrel kell rendelkeznie. Ennek érdekében a módosított rendtartás úgy intézkedik — egyetértésben a Magyar Úttörők Szövetségével —, hogy a szakkörök szervezéséért, irányításáért a tanév kezdetétől az iskola a felelős. Ezt az indokolta, hogy a szakkörök mozgalmi irányítása nem volt problémamentes, az úttörőcsapatok ugyanis nem tudtak megfelelően élni jogaikkal és a feltételeket eddig is az iskolák biztosították. A nevelés-oktatás bizonyos mértékben módosította az általános iskola belső tagozódását, a tananyag tartalmát, a tantárgyi struktúrát. Ennek Jókai Mór életéről, munkásságáról, Magyarország XIX. századi történetéről rendez többfordulós — úgynevezett élő, kapcsolásos — vetélkedőt a Magyar Televízió decemberben. A Hazafias Népfront Országos Tanácsával közösein rendezett játékos szellemi vetélkedőn hat vidéki város — Balaton- füred, Eger, Kecskemét, Pápa, Sárospatak és Szeged — versenyzői, valamint a főváros I., V. és XII. kerületének 5—8 fős csapatai adnak számot ismereteikről, tudámegfelelően az oktatásügy irányítói a rendtartással is módot adtak arra például, hogy az első három osztályban — lehetőség szerint — egy tanító tanítsa a gyermekeket Az iskolai élet demokratizmusának szélesítése érdekében tovább bővítették a tantestület döntéseit, véleményezési jogkörét A módosártott rendtartásban még fokozottabban érvényesül a keretjellegű szabály o- zá&, vagyis a jogszabályok adta lehetőségeken belül — a helyi viszonyok ismeretében — az iskolát dönt alkalmazásáról. sukról. A helyszíneken már javában szervezik a csapatokat, a televízióban a kérdések összeállításán dolgoznak Sőtér István akadémikus, Hegedűs Géza irodalomtörténész és Nagy Miklós, neves Jókai-kutató segítségével. ök a zsűri munkájában is részt vesznek. A látványosnak ígérkező, egész országra kiterjedő játék első fordulóját december 2-án, pénteken rendezik meg. A további vetélkedők időpontja december 9-e, 16-a és 23-a. Jókai-vetélkedő a képernyőn Megint szólt a harang Van olyan nekrológ, amely nem késett el? Van olyan temetés, ahol az élők csak a halottat siratják és nem önmagukat: múltjukat és jövőjüket? Talán ez a termésvét rendje: finom tapintat ét mély realitás. Pajtás, mi egy folyó pttvt- ján álltunk. Csak te a túlsó parton. Bár úgy láttad, hogy a túlsó parton én vagyok ... Te harangszóval temettél, én harangszó nélkül. Most döbbenek rá, hogy sorsunkban mennyi a közös vonás. Függetlenül a valamikor közöttünk levő örvényektől. Te is negyven év körüli voltál, én is annyi vagyok. Te is békességet hirdettél híveidnek, én is azt akartam minden embernek; csak más szavakkal, más módszerekkel és más ruhában... Milyen furcsa: voltál, vagyok. Mi van a mi korosztályunkkal? Miért tizedel meg minket a sors? Infarktussal, rákkal, kötéllel, névtelen levelekkel — kit hogyan. Miért kellett nálunk fiatalabbakat vagy korosztályunkbélit temetni: tsz-vezetőt, kocsist, boltost, lakatost, papot? Mi nem vagyunk háborús nemzedék, a háború nekünk történelem. Mi nem vagyunk a fényes szelek korszakának emberei sem; nekünk csak az intrika mérges gázától tömény szellők jutottak, jutnak ... Intrika, névtelen levelek. Halálod előtt néhány nappal panaszkodtál: nein is tudod már, hogy hányadikat írták ellened. Te mát nem tudod, hogy a névtelen leve. leket író araszoló-lárváknak két fő faja létezik: az egyik agytekervényeinek számát tekintve altos, a másik vagyona biztos bástyája mögül lövöldöz nehezen megtanult mondataival, élvezve az ingyen cirkuszt... Te már nem olvashatod a költő sorait, nem érezheted igazságát: „Szembe mondva több a szó. Ne csapkodj felém mocskos kézzel. Hitemet vetted célba, te féreg? Hát tudod te, hogyan születik a kit?” Miért fontos a te halálod (vagy az enyém), hiszen évszázadok óta nmei igazi báIgaz barátok között Bárki magyar, áld eljut Finnországba, érkezése után rögtön a velünk közös vonásokat kezdi keresni- Akárcsak az észak-európai ország lakói, ha hozzánk látogatnak. Egyik legszebb élményem Helsinkiben épp ax volt, hogy a finnek milyen komolyan — nagyon komolyan! — veszik az ősi rokonságot Magyarrajongók — Mi, finnek nagyon szeretjük a magyarokat — mondta Anneli Aaarika- Szrok, a Finn—Magyar Baráti Társaság titkára. — Ezért nyíltabbak, kedvesebbek vagyunk velük. Én magam elfogult is vagyok, hiszen tizenhárom esztendőt, legszebb éveimet töltöttem Magyarországon. Amikor hazajöttem, nem szűnt meg ez • jó viszony; itt a társaságnál napi kapcsolatban állok a magyarokkal, s az a munkám, ami igazán szívem szerint való: a finn—magyar barátság ápolásán, fejlesztésén dolgozom már huszonkét éve. Jó tudni, hogy ez alatt az idő alatt hétről harminchatra nőtt helyi szervezeteink száma. A társaságnak 5300 tagja van. Alkalmam volt találkoaú Heikki Koskival, a Firm— Magyar Baráti Társaság elnökével ja. Benn« ugyancsak igaz barátunkat ismertem meg. Halk szavú, szerény ember. Megható volt hallgatni, ahogy a barátságunk mindennapjairól beszélt: — Tudja, én azt szeretném, ha minden finn legalább egyszer ellátogatna Magyarországra. Akkor érezné- tapaaztelná azt, amit jómagam már tizenegyszer átéltem: a magyarok vendégszeretetét, közvetlenségét és azt, hogy köztük milyen könnyén, milyen természetességgel szövődnek a barátság szálai. A legfontosabb ke, esők kisebb-nagyobb háborúk közötti szünet, tehát naponta halnak meg emberek az erőszaktól. Miért fontos, amikor a napi hírőzön- ben száz hír közül kilencven így kezdődik: agyonlőtték, lezuhant, felrobbant, megtámadták, kisiklott, meghalt... Fontos, mert az élet egyszeri és megismételhetetlen. Fontos, mert azon a bizonyos szombaton, amikor a szívedhez kaptál, egy parányi vérrög néhány másodperc alatt egész világot gyilkolt meg. Mert minden ember egy önálló világ. Először agysejtjeid indultak bomlásnak, majd... De ezt az orvostudomány jobban tudja, mint én. Nincs jelentősége. Vajon korosztályunkból legközelebb kiért szól a harang? Vagy kit temetnek harangszó nélkül? falusi József A Finn—Magyar Baráti Társaság újságjának első oldala. azonban, hogy nagyon hasonlóan vélekedünk fontos dolgokról. Nemcsak a rokoni kapcsolatokról, hanem a barátságról, a bekér« is. Jelenleg 17 finn és 17 magyar várost köt össze ilyen kapcsolat. Várostestvérek A Fim—Magyar Baráti Társaság munkájának a motorját jelentik ezek a testvérvárosi kapcsolatok. De van más is, amiről feltétlenül beszélnünk kell — folytatta lelkes«» Anneli Aaari- ka-Szrok, — Társaságunk október 10-én lesz 33 éves. Hosszú utat tett meg, szép eredményekkel büszkélkedhet Így, csak a közelmúltból: Helsinkiben 1980ban avatták föl a Magyar Kulturális és Tudományos Központot, s itt mi is szép otthonhoz jutottunk. Évente négyszer jelenik meg újságunk, amelyben a társaság tevékenységével foglalkozunk, s betekintést nyújtunk a magyarországi eseményekbe. Bekapcsolódtunk a Bartók- és a Kodály-év rendezvénysorozatába, hasonlóképpen készülünk a Liszt-évre. Szeptember végén látjuk vendégül a hires Pécsi Balettet, de még az ősszel magyar operaénekesek is föllépnek nálunk. A magyar Hazafias Népfronttal közösön minden harmadik esztendőben barátsági hetet rendezünk Magyarországon és Finnországban. A következő 1985-ben lesz. Mivel az esztendő nemzetközi ifjúsági év lesz, úgy gondoljuk, nekünk is a fiatalok ismerkedését kell segítenünk. Jövő őszre úgynevezett magyar csomagot állítunk osz- sze a finn iskolák részére, amiből megismerhetik összetartó zás unkát, a mai Magyarország életét, munkáját. Kezdő, haladó és társalgási szinten ősztől tavaszig magyar nyelvórákat szervezünk. Rendszeresen meghívunk előadókat, akik a magyar társadalmi, gazdasági, 'kulturális és tudományos élettel ismertetnek meg berniünket. A Kalevala — ötödször Különösen aktuális lesma volt Helsinkiben ottjártam- kor a finn—magyar kuitt*-; ralis együttműködés. Akkor ülésezett az a bizottsági amelynek tagjai a két nép kulturális együttműködésének ered mén yent foglalják közös kötetbe. A Magyar Népköztársaság első kulto- rális megállapodása , vök tőkés állammal az az 1 Síliftben kötött egyezmény, amelyet ma is példaként emlegetnek világszerte. Jaakltm Numminen kulturális államtitkárt, a szerkesztő bizottság finn csoportjának vezetőjét erről az együttműkör: dósról kérdeztem: — Szoros és intenzív kapcsolatok kötnek bennünket össze; rendszeresek a tudósok, művészek találkozói, sok finn kórus járt Magyarországon, sok magyar muzsikus nálunk. Sokrétűek aa emberi kapcsolatok is. — Egyébként 1985-ben ftn-' nepeljük — folytatta — a Kalevala születésének 150. évfordulóját. Szeretnénk, ha külföldön, így Magyar^ országon is lennének megemlékezések. A Kalevalát többször lefordították már magyarra, mint bármelyik más nyelvre. Négy teljes fordítása van, több részletét külön is átültették, s tudomásom szerint most késesül az ötödik teljes fordítás. A finn—magyar kapcsolat a firm társadalomnak nagyon sokat jelent — ezzel a gondolattal fejezte be a beszélgetést az államtitkár, s hozzátette: — Jó érzés tudni, hogy Közép-Európában nemcsak közeli rokonaink vannak, akikkel szoros szálak kötnek bennünket föld-’ részünk szivéhez, hanem hűséges társaink is a békéért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért vívott harcban. (Folytatjuk.) Kocsis Margit A helsinki fesztivál vendége volt az Universitas Együttes. Képünkön: előadást tartanak az Esplanade parkban- (Totó: MTI — Ilovszky Béla feáv. — KSJ Módosították az általános iskolák rendtartását
