Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
SZÁZ DÍJ ÉS MÉG. Csőke József filmrendező forgatás közben. “ KS) (Az édesapjáról készült filmnek is ő a standfotósa.) Az Előhívás a múltat la előhívja. Kor- és filmtörténet is ez a film. Két filmje — két szín a palettáról. Más-más téma, írná* megközelítés, más mód— 5® foglalkoztatja most? — Most készült ed két spe- eiáüiiB iskoláról egy-egy filmem. Az egyik a Pécsett megvalósított testnevelési általános iskoláról szód, ahol a gyerekek órarendjébe beépítették az edzést 1st A tornatanárok egyben edzők és osztályfőnökök. Pécs valamennyi iák piájából a legtehetségesebb gyerekeket válogatták össze. Az iskola — sikere«. A gyerekek tanulmányi eredménye jobb, mini a hagyományos iskolában, frissek, egészségesek, szeretnek iskolába járni, nem morzsolódnak le az edzésekről A másik Iskola a fővárosban van, ezt a rövidlátók számára nyitották — s meglepő módon kivételes rajztehetségű gyerekek vannak a tanulók között. A két iskola a szélsőségeket képviseli. De pedagógiailag mindkettő igen sok tanulsággal szolgál. — Filmjei a lövídSJm kategóriában is rövidek, lé- nyegretörőek. — Szeretem tömören kifejezni magam: 17 percnél hosszabb fiamé* nem csinálok. Ennyi időben sok mindent el lehet mondáná. S a lefaragás művészetét a híradónál jól meg lehet tanulni, gyakorolni A magyar közönségnek van olyan látás- kultúrája, hogy villanásokból, hatásos képsorokból, jelzésekből következtessen. A túknagyarázó filmeket, képeket nem szeretik. Én még a címekben is a rövid, egyszavasakat kedvelem. K. HL Fontos leletek A száz díj Csőke József filmrendező munkásságát minősíti, dicséri. A századik elismerést két éve, a budapesti nemzetközi sportfiilin- feszitiválon Szaltó című filmjével szerezte. Amikor ezt a dijat megkapta, az UNESCO is gratulált a szerzőnek a rövidfilmszakmában egyedülálló sikerhez. (Azóta a film Újabb díjakat szerzett alkotójának Palermótoam, Cortina d’Ampezzóban.) Sportfilm hozta a századik dija* Csőke Józsefnek, s ez nem véletlen: nevéhez számtalan sikeres, érdekes sportfilm fűződik. — Sportról, sportolókról mód Kosárlabdázók című filmje is. — Adva volt az apropó, a szenzációs tény: a Budapesti Honvéd kosárlabdázói hármamé év alatt huszonöt bajnokságot nyertek; ez európai rekord. S ez adta az indítékot, hogy működben fölelevenednek a csapat emlékezetes mérkőzései; a fiúk elmondják, miért szeretik a játékot. A «pontág történetéről fa elmondanak egyet • mást — Hogyan? — Andmácáós dofcume»- tumfilmet készítettem, megidézve azt a pillanatot, amikor a játék őse megszületett. A Honvéd loosáriaibdá- xóúnál is sok mindent megtudtunk e filmből. A filmben animáció és dokumentum különös együttesben, összhangban. — Másik új fBmje an Eló- Jmxij címe* viseli. — Hőhívás — legalábbis kettős jelentésben. A most 75 éves Infcey Tiborról, sok- saáz fika standfotósáról szól a Ifim. Imkey 45 éve fotózza a filmgyárban készülő filmek beáüfSásait, jeleneteit, rögzíti — dokumentatív archív- és reklámcélra. Stand- fotói rengeteg információt tartalmaznak. láthatunk üinjeieneteket rég elfelejtett mfivekbőb Színész-arcokat raktunk egymás mellé — húsz, harminc évvel ezelőtti és mostani portrékat. Elmondják a ' művészek — Rnrtfcny Éva, ülés Gyöngy, Fábry Zoltán —, mily ennek látják a atandfotóst. Járunk Infcey lakásában, láthatjuk taOHniegies archívumát. S tőle Infillrl életben maradásának egyik különleges epizódját. A kezdő fotós Inkeyt meghívták a Hortobágy ra, repülőútra. De a gép indulása előtt kiderült, sok a meghívott, csupa neves újságíró, fotós. S a fiatal Inkeyt lemondták. A gép — reprezentatív vendégeivel — lezuhant. A korabeli film- I híradóból és az Est című lapból tudósít az Hőhívás a { temetésről. i Hangulaté«, kedves a fiira I befejezése. Imkey átadja a I kamerát lányának Alice-nak. A szakemberek körében általános az a vélemény, hogy az Újvilágban a legrégibb, emberre utaló leletek 24 000 évnél fiatalabbak. Nemrégiben a kaliforniai sivatagban, az ősi Calico helység maradványai között — hatéves ásatás után — a feltevés szerint ember készítette lapos köveket találtak és egy tűzhely maradványait, amelyeknek korát 50 000 évnél jóval többre becsülik. Abban a korban Calico és környéke bő vizű, növényekben és állatokban gazdag vidék volt A leletet tudományos körökben olyan fontosnak tartják, hogy a vizsgálatokba számos nemzetközi intézmény is bekapcsolódott A tűzhely köveiről mágneses mérésekkel megállapították, hogy azok egyik oldalon nagyobb hőfokra emelkedtek, mint a másikon s í,gy ténylegesen tűzhely maradványai lehettek. VégfR azt leszámításba vette, hogy érzéki hangú hölgyek leszakadt cipzárja esetén a félóra legalább egy egész óra, tehát van Ideje cselekedni- Félballagott első emeleti lakosztályába, bőröndjéből némi válogatás után kiemelt egy apró tárgyat, zsebre vágta, rövidesen beült XX jekzésű kék „remt a cárijába. és elindult a várbeli Pitvarosba. Alig másfél órával a téves telei önbe jelenté* után párduc testű, szürke szemű, háromnegyedes perzsaláb bundába burkolt nő sietett be a bárba, mint akinek minden perce drága. Körülnézett, elkomorult, még egyszer kör- behordozta tekinteté1^ majd automatikusan előhúzta »ebkendőjét, finoman érzéki orrához illesztette, aztán megfordult és távozott König felpattant, odadobott egy ötvenest a bárpultra. Az iram fölösleges volt, a hölgy tétován álldogált az előtérben. Körnig habozás nélkül hozzálépett, és így szólt: — Bocsánat, asszonyom, de az imént a bárban valamit kirántott a táskájából. És tenyerén odanyújtott egy krőmacél gyűrűt, rajta mint pecsétgyűrűn a pecsét: valami óraszerkezetféle. Rögtön folytatta is, hogy a nőnek legyen ideje elhatároznia, hogyan viselkedjék: — Nagyon érdekes — szűrte a szót, mintha csak most nézné meg figyelmesen. — Egy Chroniadhron. Azt mondják, megóv a reumától, és erőssé teszi az idegzetet. Az óra számlapján nem volt szám, nagy részét fekete korong fedte, egy szelet azonban zöld színben kicstl- lant alóla. — Köszönöm — válaszolta a nő; átvette az órás gyűrűt, és Herr Kőnigre emelte fekete pillákkal övezett szürke szemét. — Alighanem a zsebkendőmmel rántottam ki „Győztem” — állapította meg a fegyelmezett agyú titkos ügynök, é* belenézett a csillogó szemekbe. Abban a pillanatban elveszett. Pedig csak annyit gondolt: „Ezt a nőt megszerzőm magamnak.” Bemutatkozott mint ■ Neues Tageblatt szerkesztője. Elégedetten hallotta viszonzásul a várt Holáések Zebegénymé nevet. Ugyancsak előzetes tervének megfelelően udvariasan megkérdezte a hölgyet, hogy a tárgy megtalálásának örömére nem innának-e együtt egy pohár konyakot — Rendben van — válaszolta a hölgy —, de menjünk valíahovó máshova. Fölösleges felvilágosításokat nem adott, nem ia kért. Tudomásul vette, hogy az XX-es kék Marci a Vörös Jövőhöz kanyarodott. A pohár konyakból fácánvaesora, csokoládés palacsinta és sok itat lett Kőmig mindazonáltal nem feledte a hivatását. Megtudta, hogy Fantom SO 7 egészséges, de Hódmezővásárhelyen tartózkodSIk: kiszállt egy külkereskedelmi szállító félhez. Megtudta továbbá, hogy a hölgyet szó- lítííatja egyszerűen AsmanaáA szánté 5 élményét adja Izgatott a feladat ____ ■ V-. JOUÖU. M unkával tölti a ayári lo- kolai szünidőt Gergely Éva, a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola pedagógusa. A tanév befejezése után néhány nappal már a megyeszékhelyen levő négy nyári Iskolai napközi koordinációs vezetőjeként látott munkához. — Eddig nem volt, aki nyaranta átfogja és szervezze a napközisek programját A napközi általában egy iskolába volt összevonva, s bár voltak kirándulások, egyéb programok, még» jellemzőbb volt hogy a gyerekek egész nap as udvaron csatangoltak, a nevelők pedig egy pádról nézték őket. A városi tanács művelődési osztálya az idén tartalmasabbá és vonzóbbá Igyekezett tenni a négy Iskolában megszervezett nyári napközit — Miért váDalta rf ezt az újszerű, ám sok gonddal Járó megbízatásit? — Izgatott a feladat Nem akartam beletörődni, hogy a Aj JmlyíSriéneíi kiadvány A Lilla-per A LiUa-per címmel érdekes és értékes helytörténeti kiadvány jelent mag. Szerzője dr. Ferenczy Miklós aí- másneszmélyi körzeti orvos — jeles irodalmár, Csokonai és Vajda Júlia életének lelkes kutatója. A százötven oldalnyi szöveg és negyven oldalnyi kép Vajda Júlia — Csokonai Lillája — életének dokumentumait közli, sorsát és az igazáért folytatott harcát tükrözi. E könyv központi témája az a nyolcévig tartó per, amelyet Vajda Jú- Ba folytatott férje halála után, annak örökségére igényt tartó rokonaival. A szerző dofcmnetumokat tár föl, eredeti forrásokat Idéz, levelekből, periratokbóf, kutatók munkáiból közöl részleteket. Dr. Ferenczy Miklósnak ei a harmadik kötete, amelyben Csokonai Lillájáról ír, bemutatva Vajda Júlia égés* életét. Az első kötet Csokonai Lillája, a második Csokonai Komáromban címmel látott napvilágot. Mindhárom helytörténeti munka a Hazafias Népfront Komárom megyei Bizottságának támogatásával jelent meg. riámak. Arra. is kíváncsi volt, hogy Zebegény telefonját nem hal Ígértják-e le. Ezért egy megfelelő percben azt mondta: — Érdekes, a szobámban, a* első elemei eten, amikor telefonálok, valami mindig kattog. Pesten ez mindenütt így van? Annamária megérezte, amit a német még csak nem fi gyanított, hogy a mondatában a leglényegesebb az első emeleti szoba, de ártatlanul így válaszolt: — Még ha csak kattogna. A múltkor felhívott a férjem főnöke, bizonyos Farka* Jácint, persze hivatalos ügyben Puszákót kereste, és közben . azt hallottam, hogy szegény Sanyi bácsi ma is élne még, ha nem cserél lakást, mert akkor nem a harmadikról, csak a fiöidszimbröl esett volna te Ebből a tarauSságo* történetből Kőmig levonta a következtetést, hogy Fantom 207 otthon PusEfka névre hallgat, továbbá, hogy Budapesten, a gyanús személyek telefonjainak lehallgatásával megbízott szakemberek nehéz körülmények között dolgoznak. Viszont az a kiszállás biztatónak tűnt Megkérdezte Annamáriát, nem akarja-e megtetóaterá a lakosztályát (TctyUetfv*.) napközi csak afféle gyerekmegőrző, ahová unszolásra hajlandók eljárni a gyerekek. Célom az, hogy olyan programokat szervezzek, amelyek a gyerekeknek a napköziben is a szünidő élményét adják. A gyerekekkel közösen fedeztük föl a város környéki kirándulóhelyeket; voltunk Balaton- szentgyörgyön a Csillagvárban, most pedig pécsi túrára készülünk. A játszóháztól a filmvetítésig és mesedél- előttőkig, sőt üzemlátogatásokig itthon is sokféle programunk volt — A tanításba* képest meglehetősen lebecsült munka a napközis nevelőké — Nehéz eldönteni, hogy azért kiesi a napközis munka presztízse, mert »ok helyen igénytelenül és ötíette- lenül -csinálják, vagy azért fordítanak rá kevesebb gondot, mert eleve lebecsülik s kisebb a* esély pedagógiai sikerélményre. Tény, hogy elsősorban a nyugdíj előtt vagy gyes után levők vállalkoznak a napközire. Az előbbiek talán azért, mert már terhes számukra a mindennapos óravázlatírás és fölkészülés, az utóbbiak pedig azért, mert kevesebb ide- geeéggel jár, ha például a gyerekek betegsége miatt hiányozni kénytelenek. Itt nem kell keserves munkával pótolni az osztály lemaradásait ... Szerencsére van példa arra is, hogy egész emberként, nagy odaadással, magas szinten vég-, zik ezt a munkát. — Föltéve, hogy a közöny nem szegi kedvüket egy-két év alatt. — Van ilyen te. A változáshoz azonban az iskolák irányítóinak a napközivel kapcsolatos szemléletén is változtatni kell. Mert nem igaz, hogy ez könnyebb vagy egyszerűbb munka, sőt. Ha valóban jól akarják csinálni, ez az átlagos pedagógiai felkészültségnél többet követel. — Az Idén a nyári nép-; közikről elismerő véleményeket lehetett hallani; csakhogy lassan már közeledő: is az új tanév, és ön nem pihent, nem vcát ideje a kt-j kapcsolódásra, az üdülésre. — Egy kicsit valóban fáradt vagyok, ám ez jóleső fáradtság. Múltkor egy anyuka azzal jött, hogy a fiát utólag vegyük föl a napközibe, a gyerek ugyanis napközibe járó osztálytársainak elbeszélése alapján szeretne eljönni ... Egy-egy Byen apró siker napokra új erőt aid. b. r. „Legyen egy nyelv... Karinthy Frigyes az eszperantóid Viszonylag hevesem tudják, hóm Karmthy Fi aki szennyedé lyes hive volt az eszperantómoegaUmttimlti s evőkig 6 töltötte be a Magyar £ szperaatoszövetség elnöki tisztét, számos cikket is írt a nemzetközi ntycia ügye mellett. Az alábbi idézetek abból az Írásból «*► lók. amely az 1929-ben Budapesten rendezett 21. eszi perantó-viiágkomgreaszns atka Imából a Pesti fiapUtbam jelent meg. Jó dolog, helyen dolog, ésszerű és szép dolog az eszperantó, összehoz» a világot, féltékeoykedés nélkül. Beszélgetésre, nemzetközi érintkezésre, cfipkunáeiai, tudományos és kereskedelmi sraknyéternek kiválóan alkalmas. Hogy a beJletrisztiká- ban mát jelen*, arról két adatot sebtiben. Az egyik, hogy 1910-ben Párizsban próbát tartottak. Francia szöveget hat nemzet fia fordított le saját nyelvére, s egy eszpe- nam/tásta. A hé* fordítást aztán egy francia visszafordította: nos, a szöveg szerzőié, aki készen kapta a hét fordítást, . habozás nélkül az eszperantóból oda- éa visszafordított —fi Ilim i< választotta ki, mint a leg hűbbet, az eredetihez legjobba» hasonlót. A másik tulajdon esetem — vagy öt könyvem jelenik meg eszperantóul —, rengeteg kritikát kaptam a világ minden részéből, legalább 30 nyelven, olyan lapokban te, amiknek semmi közül az eszperantóhoz —, ezek eszperantóiból fordított szöveget olvastak". * • « Münden élő van valami sértő és kihívd, és fenyegető a más nyelvűek számára. Hiába hódít)* meg az angol nyelv a világot — hiába kényszerüiltünfe hovatovább máíndamnyian megtanulni —, ha hódítás hódítás marad mindvégig, ellenállást es elégedetlenséget kelj legyőznünk minden alkalommal, mikor tulajdon nyelvünk helyett használjuk... Az eszperantó nyelv fogalmához nem fűződik egy harcos, ér dekedért küzdő nép képzete és emléke. Idegen, de nem idegené, — Más nyelv, mint a mienk, de nem mások nyelve: mindarntyiunki. hát úgy tetszik, és mégis senkié, nem szolgál császárokat, éli lamérdékekek országok hm* ságét, hatalmat Nem harcéi nemzetek éhen, nyelvek allen, nem akar beolvasztani megváltoztatni, elsöpörni, megsemmisíteni, elhallgat itat rá egyetlen élé nyelvet sem. létezni akar anéBcÜk,' hogy más létezést tagadna; Semmi más célja nincsen; mint amit hirdet önmagáról, hogy rendet teremtsen a világ Bábeléiben”. * • • JRadOsta egyesületet tan« vernek tulajdon kebel úkbate az eszperantisták. Nevetséges. Vagy mándannyéán padU fksták, vagy egyikük senk Mihelyt fetltestzäi, hogy közöttük is külön kell válase- tami a béke hívért, vége annak a magától értetődó, • dolog természetéből következő, másképpen el *etn képi zeíhetó feltételnek, hogy es» peraretísta nem te lebe* más...” «Legyen egy nyefer, anyám és testvérem, és családom száméra,.és egy másflc, hogy a szomszéd csalóddal is beszélhessek akárhol találom — ment az 6 nyelvűik és nem a miénk. Hamneefik nyelv; amit a szomjas vágy és remény teremtett, hogy ámuU va és örvendezve ismerjük fed emberek egymást, egyé máshoz hasonlóak, békében; harc nélkül, erőszak nélkül". SOMOGYI NÉPLAP GOMBO PÁL Hí Malma Ima
