Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

Tisztelt Szerkesztőség! 19Sl-ben a városi tanács által értékesített, közműve- sitett telket vásároltam a Füredi-lakótelepen. A teleknek már akkor utcaneve és száma — Kisköz u. 14. — volt. t Az építkezést 1982 áprilisában a 111. 3140 1981. sz. épí­tési engedély alapján megkezdtem. Amikor elkészült a ház, lakhatási engedélyt körtem. A városi tanács ille­tékese a helyszínen megállapította, hogy a ház lakható, de a lakhatási engedélyt nem lehet kiadni, mert a vil­lanyvezeték az épülethez közel van. Az ajánlott típusterv adaptálását, ac alap kitűzését a tanács építési osztályának dolgozója végezte. A villany- vezeték már akkor ott volt. Hogy lehet, hogy csak most vették észre, hogy közel van? Kérem a segítségüket, hogy a lakhatási engedélyt mi­előbb megkapjam, mert a munkahelyem Kaposváron van, és szeretnék mielőbb a házba költözni. Tisztelettel: Statisztika a balesetekről XXXIX. évfolyam, 184. szám 1983. augusztus 5., péntek Deák Lajos Ecscny, Pelöli u. 137. Tisztelt Szerkesztőség! Az elmúlt télen a tapsonyi községi tanács elvégeztette a Rákóczi tsz-szel a tanács tulajdolnát képező hídmérleg felújítását Nagyszakácsi községben. A felújításhoz a tsz adta a vas- és faanyagot, a javítás elvégzésével engem bíztak meg. A munlcát becsülettel elvégeztem, de az ezért járó munkabért nem kaptam meg sem a tsz-töl, sem a tanácstól. Többször jártam mindkét helyén, de már több mint fél éve csak ígéretet kapóik. Kérem a segítségüket, hogy a munkámért és a gé­peim használatáért járó bért - 1850 forintot — kifi­zessék. Tisztelettel: Varga lózsef nyugdíjas bognármester, ' Nagyszakácsi, Kossuth u. 43. Mosolytan folyamok\ Szolgáltatási magatartáskultűrát tanulnak a postások Egy másfél év előtti or­szágos közvelemeny-kutatás adatai, szerint a megkérde­zettek 83,8 százaléka elége­dett a postai szolgáltatások színvonalával, míg a fenn­maradó 16,2 százalék fő­ként az ügyfelekkel való foglalkozás kulturálatlan- ságát, udvariatlanságát ki­fogásolta. S bár ez az arány nem mondható rossznak, a posta vezérigazgatóság ro­konszenves módon reagált a fölmérés eredményeire. Or­szágszerte, így Somogybán is, szolgáltatói magatartás- kultúra tanfolyamokat indí­tott az ügyfelekkel közvet­len kapcsolatban álló dolgo­zóinak. Megyénkben eddig 160, felvételi munkakörben dolgozó postai hivatalnok vett részt az oktatáson, me­lyet ők maguk között „rno- solytanfolyamnak”, nevez­tek. — Zavarban voltunk, mi­kor meghallottuk, hogy „mo- solytanfolyamra” kell majd járnunk — emlékezett Tóth Irén felvevő. — Elképzelni sem tudtuk, hogy mit je­lenthet ez. A 18 óra alatt a szakmai kérdések mellett tanultunk beszéd- és ma­gatartáskultúrát, sőt az ügy­felek lélektanával is foglal­koztunk. — Még öltözködéskultúrá­ról is hallgattunk előadást — vette át a szót Imre Éva pénztári tiszt —, például ar­ról, hogy hol van az illedel­mes dekoltázs határa. A ta­nultak közül a legfontosabb alapszabály, hogy higgad­taknak kell lennünk, és nem szabad átvennünk az ügy­féltől az esetleges magasabb hangot Ennek fontosságát magam is belátom, hiszen én is voltam ügyfél más postahivatalban, és bizony rosszul esett a türelmetlen hang. — Sajnos, a „mosolytanfo­lyam” szabályait nem min­dig könnyű megtartani, fő­ként ha húszán állnak sor­ban az ablak előtt — így Tóth Irén, — Egy nagyobb postahivatalban az ember néha úgy érzi, hogy maga is csak egy gép. örül, ha nem számolja el magát, s nincs ereje még kedveskedő min­tamondatokra is. A tanfo­lyamon vetített filmekben mindig ideális munkakörül­ményeket és hasonlóan min­taszerű postai ügyfélszolgá­lati munkát mutattak. A gyakorlatban ezt nehezebb megvalósítani. Ennek elle­nére én is be'átom, hogy so­kunk munkáján, magatar­tásán lehet javítani, finomí­tani, s ezt jól szolgálta a „mosoly tanfolyam”. Hogy valóban így van, mutatja, hogy az első tanfo­lyamok befejezése óta nem volt a somogyi tisztviselők magatartásával kapcsolatos panasz az ügyfelek részéről. A jó kezdeti tapasztalatok nyomán most szeptember­től a telefonkezelők részére szerveznek hasonló okta­tást B. F. Évente mintegy ötven bal­eset jut ezer (10 éven felüli) lakosra; ezek kétharmada otthon vagy sportpályán, üz­letben és más hasonló he­lyen, tehát nem munkahe­lyen és közúton történik — ez tűnik ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal elemzésé­ből. Az adatgyűjtésnél figye­lembe vettek minden olyah sérülést, amely legalább egy­napos keresőképtelenséget okozott. Az otthoni balese­tek gyakorisága mind a két nemnél azonos. Feltehetően az életkori sajátosságoknak tulajdonítható, hogy az idős­korúak baleseti aránya és gyakorisága is magas. A 60 éven felüliek korcsoportjá­ban fordul elő az összes bal­eset csaknem 30 százaléka. Az otthoni és egyéb balese­tek csaknem negyede a la­kásban és az udvarban, jö­vés-menés közben történt. Jelentős még a háztartási munkánál és a sportolásnál bekövetkezett balesetek rész­aránya: az előbbi csaknem húsz százalék, az utóbbi meghaladja a 16 százalékot. Esés és csúszás miatt adó­dott a sérüléseknek több mint fele. kiálló, hegyes tár­gyak okozták több mint tíz százalékukat, a munkagépek használatával kapcsolatos a sérülések 7,1 százaléka. Tö­rés, repedés lett a következ­ménye az otthoni és az egyéb balesetek több mint kétötödének. A testrészek közül a legnagyobb arányban — 40 százalékban — az alsó végtagok sérültek meg. A nagyvárosokban (Buda­pesten és a megyeszékhelye­ken) ezer lakosra 37, a közsé­gekben 33, a kisebb városok­ban 27 baleset jut. A szőlőt is öntözik. Öntözéssel pótolják a hi­ányzó csapadékot a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági bor­kombinát .szőlőtábláin. A tarcali kerületben az ültetvények 60 százalékára kénesek vizet juttatni, így nemcsak a termés mennyiségét tudják növelni, hanem annak minőségét is ja­vítják. Módosultak a vadászati idények Az elmúlt néhány évben több lényeges változás kö­vetkezett be a hazai vadgaz­dálkodás feltételrendszeré­ben. Az állományvédelem és a gazdálkodás új szempont­jai, valamint a megnöveke­dett feladatok szükségessé tették a vadászható fajok lis­tájának bővítését, valamint egyes fajták eseleben a va­dászati idény módosítását. Klub a lakásszövetkezetben Nudisták a Somogy Áruház­ban? Nem. csak a kirakatba bákat öltöztetik át. Tavalyi lel­kiismeretes munkájáért a siófoki Kék Tó Lakásszö­vetkezet a Mészöv elis­merő oklevelet kapta. A la- kásfenríbartó és -építő szö­vetkezetét 1372-ben 26 ember alapította. Eddig 11 épületet vettek birtokba. Ezek 12—14 lakásosak és garázs is tar­tozik hozzájuk. Jelenleg épül három 13^ két 14 és egy 6 lakrészes épület. A Bara- nyaterv elképzelései alapján készül egy 60 lakásos panel­ház is, amelynek kivitelező­je a SÁÉV. . A szövetkezet azért is gyarapodik, -mert a siófoki vállalatok segítik dolgozói k „fészekrakását”. Példát mu­tatott ebben a GOV, a Kő- Q-ájvezeíék-épstő Vállalat, a DRW, a Volán és a költ­ségvetési üzem. A jelenleg folyó építkezéseket több gond nehezíti. A szövetke­zet ezért anyagbeszerzéssel is igyekszik segíteni tagjai­nak. Poesár Gyula elnök sze­rint bajok inkább csak áz építkezésekkel vannak. A la­kásfenntartók, a beköltözött tulajdonosok viszonylag gondtalanul használják laká­saikat. A már kész épületek környékét parkosítják. Elké­szült egy játszótér és újab­bakat terveznek a gyerekek örömére. Egyéb közösségi lé­tesítményekkel is gazdagod­nak. Az épülő panelházban például klubjuk lesz. Az eddigi szabályozás csak a hasznos, illetve védett vad­fajokra terjedt ki, hiányzott viszont a nem hasznos, zö­mében egész évben \ adász­ható fajok listája. A céltudatos tenyésztői munka új vadfajták vadász­tatásának feltételeit terem­tette meg, ugyanakkor egyes területeken számottevően csökkent például a korábban külön korlátozás nélkül el­ejthető apróvadállomány. Ez utóbbira sajnos Soniogy ad figyelmeztető példát. Az idén tavasszal történt állomány­becslések szerint 1000 hektár­ra 13 mezeinyúi jut. Igen kevés ez, hiszen Bélvés me­gyében 222, Szolnokban 236 az 1000 hektáronkénti álló-, mány. Az új rendelkezések egye­bek közt ezzel kapcsolatban is több felelősséget rónak a megyei szakigazgatási szer­vekre, rájuk bízva például a vadásztatás területenként op­timális mértékének meghatá­rozását. A megváltozott vadászati szabályokról és az idények módosulásáról a Nimród cí­mű folyóirat legutóbbi száma ad részletes tájékoztatást. Felújítás a IS. születésnapon A vendégváró atádi műemlék fogadó Tizenötödik születésnapját ünnepli a Somogy megyei Idegenforgalmi ' Hivatal nagyatádi Park szállója, amelyben tavaly 3303-an szálltak meg. Köztük félez­ren külhonból érkeztek a ti­zenöt kétágyas szoba vala­melyikébe. A vendégváró régi házak című könyv tanúsága szerint Czinderi Ferenc Ignác 1731- ben hívta Atádra a ferences rendi szerzeteseket, akik még abban az évben egy fa- t állítottak a tele; pülés központjába, majd húsz évvel később letették a zárda keleti szárnyának alapkövét. A barokk kolostor a csodával haláros módon vészelte át a második .világ­háború pusztulásait, ám so­káig mégis romokban állt. A Siotour végül is 1968-ban helyreállította, benne szállo­dát nyitott, illetve a megyei vendéglátó vállalatnak átad­ták a szerzetesek régi kony­háját és ebédlőjét, ahol ma étterem működik. A Nagyatádra erkezó ide­gennek iunc$ sok lehető; sége arra, hogy szállások kö­zött válogasson, éppen ezért a Park szálló 64,7 százalékos kihasználtsággal működik. Ez es a közben eltelt másfél évtized is indokolta a külön­böző felújításokat, • Két éve hetvenezer forintért az ud­vart hozatták rendbe. Az idén hosszú huzavona után — mert sokáig nem talaltak kivitelezőt — 1,2 millió fo- riiitért felújították a tető- szerkezetet. Jövőre a hom­lokzatot kell rendbe tenni az Országos ’ Műemléki Fel­ügyel oseg engedélye1. eL Öt Bartók-levél Megjelent a Somogy A tartalmasabb folyóirat- szamokhoz tartozik a most megjelent Somogy. Brcucr János öt, eddig ' üvnaretlen Bartók-lei elet ad közre. Ezek érdekessége, hogy valameny- nyd a zeneszerző párizsi kapcsolatairól szói. A levele­kéit Bartók valószínűleg Henry Pruiniéses-nek küld­te, az 1342-ben elhunyt ki­váló zenetörténésznek, a La Revue Musipal főszerkesztő­jének. Bartók és Kodály fá­sai közlőjének, a párizsi Bar­tók—Kodály koncertek szer­vezőjének. Az 1921-ben kelt Bartók-levelek a zeneszerző francia kapcsolatának első dokumentumai. Kodály Zol­tánnak közvetítő szerepe le­hetett Bartók és a La Revue Musical között, fiartók for­dítója pedig az idő tájt Gyergyai Albert volt. A magyar társadalomtudo- Stónyok fejlődését, alakulat sát Romániában kísérte fi­gyelemmel Pomogáts Bcla irodalomtörténész. A szom­szédos országok magyar . nemzetiségi kultúrájában hagyományosan az irodalom töltötte be a vezető szere­pet — állapítja meg Nemze­tiségi öntudat című tanulmá­nyában a szerző. Ki volt dr. Katona Sán­dor? Egy görgeteg.! születésű, leányfalui plébános, aki írói álnéven talán többen ismer­nek: Fus-zta Sándor. Az el­hunyt. költő több mint negy­ven éve a katolikus lira nagy ígéretének számított — rá emlékezik Kristó Nagy István. Műveiből art vonja le. hogy a ..fői-májukat ki nem futott”, tehetséges vi­déki alkotók közé tartozott. A nagvatádi művésztelepre kalauzolja el olvasóit háncz Sándor muvészettórteasiz, SOROM Áldozat — A legszebb éveimet áldoztam fel érted! — Én meg a csekkfüze­tem legszebb lapjait! Fennmarad Az ifjú apa boldogan újságolja: — Most már van örö­kösöm, akF gondoskodik róla, hogy családunk neve ne haljon ki! — Mi a neve? — Meier! Találékony — A férjem feltálaló! — Miért, mit talált fel? — A Kimagyarázkodást! Nem mindegy! — Ne íeljen — biztatja páciensét a nagy szakáUű sebész. — Figyelje a sza­kállamat, ez bizalmat önt magába. És ha a műtét után felébred, ismét a sza­kállam lesz az első, amit megpillant. A műtét után a beteg felébred, és valóban egy dús szakadt lat maga előtt. — Köszönöm, profesz- szor úr — hálálkodik az egész műtét alatt nem éreztem semmit! — Bocsásson meg, de én nem a sebész vagyok, ha­nem Szent Péter. Korán unja Hétfő reggel az irodában. — Hány óra? — kérdi Huber a kollégáitól. — öt perccel múlt ki­lenc. — Az ördögbe — mar megint egy véget nem érő hét! Tengeren — Kapitány úr — kérdi a tengeri beteg hölgy, mi­közben sápadtan dől hátra nyugágyán —, áz ott föld? — Nem, asszonyom, az a horizont! — Ah — még mindig jobb, mint a viz! A Niagaránál A francia közömböse« nézi a Niagara vízesést ■ — Itt minden másod­percben több millió gallon víz zúdul alá! . — magya­rázza kiabálva az idegen- vezető. — Hát. önt nem rendíti meg ez a látvány? — Egy cseppet sem ~ feieü a francia. — Ugyan merre menjen ez a viz? Bezzeg, ha fölfelé folyna — akkor volna mit bámul­ná! SOMOGY)NEPU>P A2 MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BCLA FósverkesztŐ-b.: ír. Ke re*# imr# Szerkesztőség ? Kaposvár. Lat-rnk# Snortor u, 2 PoMaeím: Ranosváf Pf.j SL 7401. Telefon: 11-318, 11-511. 11-512. Riadja s Somogy rripcvel LapkuM Vállalat. v Kaposvár. Lat in ka Sándor a. C Telefon: 11-0«. Postacím: Kaposvár, Pf.t 81. 7#C Felelős kiadó: Batajeza János, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapfcízbesító postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy Hónapra 54 Ft. negyedévre 102 Ft, tél évre 2«« fit, egy évre to« Ft. Index: 25 96? ISSN »133—0609 Készölt a Somogy megye! Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Május L u. HM. Felelős vezető: [ Farkas Béla Igazgató. Kéziratokat nem őrzőnk afirf ás Q£m adunk nsazA

Next

/
Oldalképek
Tartalom