Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-31 / 205. szám
s Fővállalkozás és Fendsmorexport Milliárdosok Mit adunk el és kik a vevők? számvetése ÍMste! Károly félvételatl Az utóbbi években világszerte nó az érdeklődés az export-fövallalkoza sok iránt. A Jeü Ikereskedók a megmondhatói, hogy sok ország nma már nemcsak egyes árucikkeket akar eladni, hanem ennél tovább lépve komplett berendezések, kulcsra kész létesítmények, például teljesen félszerelt iskolák, kórházak kivitelére törekszik. Magyarországon is erősödnek az ilyen szándékok, amit több körülmény is érthetővé tesz. Mivel szűk a belső felvevőpiac, az itthon megtermelt különböző áruk tetemes részét csak külföldön tudjuk értékesíteni- Kissé elvontan ezt úgy szokták kifejezni, hogy a nemzeti jövedelmünk minden második forintját a külkereskedőim i tevékenység közbeiktatásával keK realizálnunk. létkérdés ez számunkra, hiszen enélfcül az ország évi bevételei nem érhetik el az előirányzatot. Legfőbb partnereink a fejlődő országok Azt is sokan tudják nálunk, hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünk — hosszú évek óta először — tavaly 500 millió dollár aktívummal zárult, s hogy az idén 700—800 millió dolláros áruforgalmi többletet kell elérnünk ebben a szférában. Pedig sokkal nehezebb gazdaságosán exportálni, mint mondjuk tíz esztendővel ezelőtt. De térjünk vissza az export-fővállalkozásokra, hiszen ezek kivételt képeznek e szabály alól. A különböző gazdasági előrejelzések szerint ugyanis a komplett ipari berendezésék, technológiák és egyéb kulcsrakész létesítmények (összefoglaló nevükön komplett ipari és mezőgazdasági rendszerek) Iránt megmutatkozó világpiaci kérésiét várhatóan a jövőben is növekedni fog. Hogy milyen mértékben, az persze már annak a függvénye, hogy felgyorsul-e a gazdasági növekedés üteme, vagy továbbra is stagnál. De még az utóbbi esetben is bizonyosra vehető, hogy a komplett rendszerek iránt mindig lesz érdeklődés. A vásárlók köre igen széles. A még nálunk fejlettebb országok is rendszerimportőrök lehetnek, ha a rendszer meghonosítása így a leggazdaságosabb. (Ezért vásároltunk annak idején mi is például egész csirke- és tojás- gyárakat külföldről.) Mégsem ez a tipikusé, hiszen a vevők legnagyobb részét a fejlődő országok adják. Vagyis azok, amelyeknek a súlyos gyarmati örökség miatt szinte mindenre szükségük van egyszerre: teljesen új gyárakra, mezőgazdasági kombinátokra, iskolákra, kórházakra. Ahhoz, hogy e sok minden felépítsék, gyakran nem elég fejlett az építőiparuk. Nincs elég modern gépiik, vagy egyáltalán nincs megfelelő gépük az új üzemek berendezéséhez. Híján vannak az olyan mérnököknek, szakmunkásoknak is, akikre rá lehetne bízni a vadonatúj üzemeket. (Tobbé-kevésbé Ugyanezt mondhatjuk el az oktatási, egészségügyi intézményekéről is, azzal a kiegészítéssel, hogy orvosokból, szakképzett pedagógia sokból is nagy a hiány.) Miért előnyös számunkra? Egy fejlődő ország — elvben — sízerződést köthet az egyik ország valamely cégével, hogy felépítse számára az új gyárat, s másik valamely vállalatával, hogy rendezze be az üzemet, s akár egy harmadik országgal is megegyezhet, hogy mérnököket, szakmunkásokat küldjön a személyzet betanítására. A legtöbb fejlődé ország persze nem szívesen választja ezt az utat. Lehetőleg egy ország egyetlen cégével szerződik, feltéve, hogy e cég mindent vállal: az új gyár felépítését, berendezését, a beMagyar—török járműipari együttműködés • Az Ikarus és a Mogürt külkereskedelmi vállalat vezetői elvi megállapodást kötöttek a török közúti jármű- gyártásban érdekelt egyik ipari csoport képviselőivel az együttműködés kialakítására. Eszerint előkészítik Ikarus autóbuszok törökországi gyártását, illetve összeszerelését. gyártók és forgalmazók között, illetve, hogy a török fél licencet vásárol. tanításra hivatott szafcembe- rek kiküldését stb. Ha. nem képes erre egymaga — a legtöbb nem képes —, szerződjék hazai alvállalkozókkal. A fejlődő országok igénye megegyezik a fejlettebb, a rendszerexportra képes országok érdekeivel is, hiszen, a komplex export jövedelmezőbb, mint a hagyományom Egyértelmű világpiaci érték-- ítélet: az, aki kulcsrakész átadásra vállal egy iskolát, kórházat vagy gyárat, az többet érdemel, mint aki a kevesebb felelősséggel járó tradíciókat követi. Az elmondottak alapján arra számíthatnánk, hogy Magyarországon már meglehetősen nagy múltja ván a rendszerexportnak. Már azért is, mert az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, illetve az Ipari Minisztérium egyik közös vizsgálata is tanúsítja, amit már rég sejtettünk: az ország fejlettségi színvonalát, ipari hátterét tekintve elég szeles körűek a k-hetősségeink. A kivitel három százaléka Ennek ellenére — a gépipar egy-egy kezdeményezését nem számítva — csak a 70-es évektől beszélhetünk a rendsaerexport kibontakozásáról A KSH adatai szerint 157©—80 között a kulcsrakész létesítmények külföldi eladása — az egyedileg szállított gépeket meghaladóan — több mint 40 százalékkal nőtt. Főként élelmiszer- ipari, energetikai létesítményeket, iletve mezőgazdasági rendszereket vittünk ki. Ez a nárom terület adta a komplett technológiák csaknem kétharmadát. A szállítások kétharmada a rubel-, egyhar- mada pedig a nem rubel elszámolású külkereskedelmünk bevételeit gyarapította. A KGST-országok közül a legtöbb komplett ipari berendezést és technológiát — főként lakk- és festékgyári rendszereket — a Szovjetunióiban adtuk él. Bár e számok kétségtelen fejlődésről tanúskodnak, mégis elgondolkoztató, hogy a komplettberendezés-ex port értéke még 1900-ban is alig érte el a kilencmilliárd forintot. J. A. S. (Folytatjuk.) A trrfcer Mgywtádi te- röeti központja tegnap délelőttre termelési tanácskozásra hívta a tagszövetkezetek képviselőit. A milliárd forinttal gazdálkodó vállalat számvetésén részt vett dr. Earner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese is. Az első félévről Szabó István igazgató adott számot. Többek között elmondta, hogy a vállalat az 517 millió forintos félévi tervét 782 millióra teljesítette. Kiemelte: — Területi központunknak is — úgy, mint minden más vállalatnak — meg kellett dolgoznia az eredményekért. A nem éppen könnyű gazdasági helyzetben szükség volt a gyors alkalmazkodásra, a piaci igények figyelemmel kísérésére. Jelenieg a legnagyobb ágazat a gépforgalmazás. A szerszám- és faipari gépek, ga-ázsipari berendezések féléves tervét negyvenöt százalékkal túl - teljesítettük. A műtrágya és a növényvédő szerek forgalma évről évre egyenletes fejlődést mutat. A háztáji gazdaságok termékeinek értékesítése ez évben már megerősödik. Ipari szolgáltatásaink közül a nagyobb volumenű szerviz, valamint a villamos-biztonságtechnikai szolgáltatásaink emelkednek ki. A következő félévben is nagy szükség van az igények figyelembevéte- telére, a gazdaságosság ja vitására. Bár tegnap délelőtt első sorban az elmúlt félévről esett a legtöbb szó, dr. Ex- ner Zoltán felszólalásában az elmúlt évekről is beszé t Elmondta, hogy a területi központ egyre nagyobb és egyre aktívabb szerepet tö’t be a megye mezőgazdaságában. Rugalmas és gyors munkát végeznek, időben felismerték, hogy milyen szolgáltatásokra van szükségük az alapító szövetkeze teknek. Ebben a tevékeny ségben jelentős szerepet vállalt Szabó István igazga tó is. Személyéről nem véletlenül esett szó tegnap, hatvanadik évének bekö- szöntével nyugdíjba vonul Helyére a területi bizottság tagjai Frank Gyula igazgatóhelyettest választották meg. A Tabi Campingcikk Gyárnak sátorvarrásra Konfekcióüzem épül Ságváron A török szakemberek az elmúlt napokban látogatást tettek hazánkban, és tanulmányozták az autóbuszgyártást, fölmérték a kooperációs lehetőségeket. Tanulmányútjuk végén írták alá a megállapodást a magyar partnerekkel. A szerződés alapján szeptemberben és októberben részletes előtanulmányt állítanak össze a Törökországban gyártandó autóbusztípusokról, a magyar gyártósorok és alkatrészek szállításáról, valamint az. Ikarus felajánlott szolgálta tásairól. Ezután várható, hogy hosszabb távra tárgya lási kooperáció jön létre a magyar és a török jármű 1980 januárjától a Tabi Campingcikk Gyár a Lenfonó és Szövőipari Vállalathoz tartozik. Az átsorolás első éve a várható lehetőségek fölmérésével, az új helyzet kapcsán kialakult problémák megoldásával, illetve az irányítási és információs rendszer létrehozásával zárjait. A tabi gyár termelési, értékesítési és gazdálkodási munkája folyamatosan javult, s tavaly már jelentősen nőtt a hatékonyság, a termelékenység és az állóeszközök kihasználtsága. — A piaci helyzet az elmúlt években számunkra kedvezően alakult — mondÜj kukoricavetőgép Üj, nagy teljesítményű, 12 soros kukoricavetőgép sorozatgyártását kezdték meg a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárában. Az előzetes kipróbálás során az új gépekkel 816 hektáros átlagot értek el, de Volt olyan kísérleti gép is amellyel több mint 1200 hektár kukoricát vetettek egy idényben. A Cyclo 800-as elnevezésű vetőgep a maggal együtt a műtrágyát is a talajba juttatja. Ezenkívül kétféle speciális vegyszer adagolására is használható. Újszerű csoroszlya kiképzése javítja a magvak csírázásának feltételeit, egyenlő mélységbe juttatja a magot, s ezzel elősegíti, hogy egyszerre keljenek ki. A gép a megfelelő kiegészítéssel hibrid kukorica vetésére is alkalmas. A vetöbarázdába került maghoz a takarótárcsák friss, nedves talajt nyomnak, s ezt megfelelően tömörítik is. Az új konstrukciót hat- és tizenkét soros kivitelben, 8—8 variációban gyártják. Az új vetőgépek legcélszerűbben 250 lóerős Rába > traktorokkal használhatók, I ta Nagy Lajos igazgató. — A tőkés exportértékesítés dinamikusan fejlődött, s ’tavaly már elérte az árbevétel 30 százalékát. Gyárunk azonban a jelentős fejlődés ellenére sem tudta kihasználni a belföldi piac kínálta lehetőségeket. A hazai kempingsátrak iránt az igény évről évre nőtt, az értékesítés mértékét a gyár alapanyag- és kapacitáslehetősége határozza meg. Az export elsőrendűsége miatt esetenként háttérbe szorul a belföldi sátorgyártás. Ezért a hazai piacon az ellátás nem volt kielégítő, pedig különböző vállalkozási szerződések kötésével is segítettünk. A hagyományos, szőtt alapanyagból varrt ponyvákból van elég a piacon, de a pvc- vel kent, korszerű termékek gyártásának és értékesítésének a gyár technológiai helyzete szab korlátot. Az üzemépületek elrendezése, zsúfoltsága nem tette lehetővé az ideális technológiai útvonal kialakítását, s ez kihatott a termelés növekedésére is. Az anyagmozgatás az üzemek és a raktárak között, illetve az üzemeken belül is jelentős többletmunkával jár. A gyár 1981-ben Somogy- meggyesen varrődaüzemet létesített. A sátorgyártás gondjait ez sem oldja meg. Az értékesítési lehetőségek nagyobbak, mint s jelenlegi kapacitás. A kedvező gazdasági helyzet kihaszná lása érdekében gyorsan kel lett cselekedni. A bővítésről, a műszaki színvonal javításáról sürgős intézkedése két kellett hozni. Azért, hogy a gyár árbevétele a VI. öt éves terv végére elérje a 350 millió forintot, jelentős fejlesztésre van szükség. Tsz-melléküzemágak segítségével biztosítottuk ezt. A konfekcióipari kapacitás bővítése lehetővé teszi a tőkés export dinamikus növelését. Ez nagy lépés volna a tabi konfekcióipari bázis kialakításához is. Megállapodtunk a ságvári Egyetértés Tsz-szel, hogy 1200 négyzetméter alapterületű ingatlanát a konfekcióüzem kialakításához bérbe adja. A negyedik negyedévben megkezdheti itt a munkát a sátorvarroda 120 dolgozója. A varrodaüzem létrehozását megalapozó ötéves szerződést május végén írta alá a vállalat és a tsz vezetősége. A kétműszakos üzemben a 60 új gépen évente mintegy húszezer sátor készül. Ennek értéke 100 millió forint. — A ságvári varroda alapanyagigényeit vállalatunk szövőgyárai biztosítják. A többlettermelés egy részéből a növekvő belföldi igényeket elégítjük ki, nagyobb részét pedig tőkés piacon értékesítjük. A világ nagy résién ismerik A képeken 9 mikrohullámú telefon és tv-közvetítő nyomvonal szolgálati berendezése látható, melyet a Fi- nommechanikpi Vállalat Kaposvári Gyára készített és mért be. Ez a berendezés az F'MV egyik legfontosabb terméke, mely sikeresen üzemel a Szovjetunióban, több szocialista és fejlődő országban.
