Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

Megfontolt takarékosság tervezlek a Mezőgép vállalatot A mezőgazdasági szakem­berek hónapok óla pamasz- kódnak a meleg, csapadék­ban szegény időjárásra. Ed­dig mintegy 100—110 riiilli- nrtéíér csapadék hiányzik a növények fejlődéséhez átla­gosan, de az Alföld egyes vidékein ez az érték meg­közelíti a 200 millimétert. Szárazság gyötörte a növé­nyeket az ország nagyobb részén. A meteorológiai föl- jegyzések szerint a XX. szá­zadban. mindössze négy olyan csapadékszagány esztendő volt, mint az idei. A szántóföldi kultúrák szinte követelték a természe­tes csapadék pótlását. Volt, ahol eleget tettek ennek, má­sutt figyelmen kívül hagyták a kákádé növények jelzé­seit. Az országban összesen 220 ezer- hektáron lehetne öntözni, de csak 167 ezer hektáron üdítette öntözővíz a : zömjas növényeket. Nem le- ifyt' elmarasztalni persze az öntözést halogató gazdaságo­kat sem. A 'növények szom­jazták az esőt. de a vezetők Elkészültek a félévi szám­vetések. A visszatekintés ar­ra is jó, hogy az eredmények méllett föltárják a termelést nehezítő gondokat, és rákap­csoljanak, ha szőrit a cipő. Bajer Nándort, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatóját kér­deztük : — Hogyan sikerült az első félév? — Amit elértünk, azt a tervezett munkáslétszámmal tettük, ez 3,6 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Tudatosan terveztük a lét­számcsökkentést, termeléke­nyebb gépeket állítottunk be. Júniustól máig nyolc új cseh turbinát indítottunk el; a húsz leszerelt gyűrűsfonó gépet a böhönyei termelő- szövetkezetbe szállítottuk. Ezeket a munkákat magunk végeztük, A tonnatermélé- siínk 102,8 százalék lett. A túlteljesítés ellenére azonban a gyári nyereség a tervezett 21 millió forint helyett csak öt millió forint lett. — Mi volt az oka? — A termelési érték nőtt, ám esőkként az eredmény, ugyanis az alapanyagot húsz százalékkal drágábban kap­tuk. A hiáhyző 16 millió fo­rint nyereségből 12 milliót elvitt az alapanyag, négymil­liót egyéb költség. A kapott nyersanyag a korábbiakhoz képest rosszabb minőségű számolgattak; fontolgatták, érdemes-e megnyitni a csa­pokat. Egy hektár öntözése ugyanis 4— 8 ezer forint kö­zött változik, s ennyi jöve­delmet ritkán ad a többlet­termés. Az esetek nagy ré­szében drágább az öntözés, mint az öntözés révén elér­hető gazdasági haszon. Mivel a hat és fél- millió hektárnyi mezőgazdasági te­rületnek csak néhány száza­léka öntözhető, az aszály el­len az sem használna igazán, ha az ország minden talpa­latnyi öntözhető földjén pó­tolnák a hiányzó csapadékot. Már a szárazság első jelei másfajta megoldások keresé­sére serkentették a gazdasá­gok vezetőit. Céljukat — a korábbi esztendőkhöz hason­ló jövedelem megtartását vagy szerény csökkenését — csak úgy érhetik el, ha mér­séklik a költségeket vagy nö­velik a bevételeket. Ezért láttak napvilágot megfelelő takarékossági intézkedések. A fegyelmezett pénzgazdál­volt, és ez a gyártásban is sok gondot okozott. Dolgozó­inknak így sokkal több mun­kát kellett vállalniuk. A szocialista brigádok vállalá­saikat az új körülményeknek megfelelően módosították. Negyedévenként díjazzuk, értékeljük a brigádokat. — Az energiafelhasználás miként alakult? — Fajlagos költségekben megtakarítást értünk el, de a tervezetthez viszonyítva több energiát használtunk töl. Az egyszázalékos terme­lésnövekedést félszázalékos energianövekedés követte. A gyenge minőségű alapanyag ellenére jobb, drágább fona­lat állítottunk elő. — A csökkenő munkaerőt az új gépek mellett még mi­vel lehet pótolni? — A gépek cseréjével pár­huzamosan mindén munka­hely szervezési rendjét át­vizsgáljuk, s növeljük a munka hatékonyságát. A kártolóüzem korszerűsítése már az idén elkezdődik. En­nek során javul a gépek mi­nősége, jobbak lesznek a munkafeltételek, kevesebb élőmunka révén növekszik a termelékenység, s biztonsá­gosabb lesz a termelés. A több évig tartó fejlesztés megalapozza vásárlóink, fel­használóink jobb exportké­pességét. K. L. kodás fegyelmezett fölhasz­nálásáról van szó, s ez nem azonos a mindenáron való takarékossággal. Ezzel ugya­nis többet lehetne ártani, mint amekkora haszon re­mélhető. Oktalan takarékoskodás is előfordul, sajnos. Számos gazdaság például visszamond­ta műtrágyarendelését, s éz- által lemond a jövő évi na­gyobb termelésről. A parasz­ti tapasztalat szerint pedig a szűk esztendőt bőségesebb időszak követi, s a mezőgaz­daságban ennek sikeréről egy évvel korábban kell gondos­kodni. A gazdaságok többsége öt­vözi az ésszerű költséggaz­dálkodást a bevételek növe­lésével. Ez utóéi ira főként az ipari melléküzemek ter­melésiek bővítésével nyílik lehetőség. Üj piacokat keres­nek a termékeknek, az üze­mekben nyújtott vagy két műszakban dolgoznak az em­berek. Ismert és bevált mód­ja ez a jövedelem gyarapítá­sának. A mostaninál kedve­zőbb esztendőkben is élnek vele a gazdaságok, hiszen be­vételeik egyharmada, nyere­ségük negyven százaléka származik a kiegészítő tevé­kenységből. Az aszály kétségtelenül ká­rosította a mezőgazdaságot, rontott a gazdaságok hely­zetén. Aggodalomra azonban nincs oka sem az élelmisze­reket vásárló lakosságnak, sem a mezőgazdasági nagy­üzemeknek. Alapvető élelmi­szerekből van elég az or­szágban. Hazánk történeté­ben a második legnagyobb búzatermést takarítottuk be, és soha nem volt annyi ser­tés. mint ?z idén. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium több ! intézkedése segíti a nehéz helyzetibe került gazdaságo­kat. Nem maradtak magukra a bajba jutottak, szervezés­sel, pénzügyi támogatással enyhítik a gondjaikat. Vala-. mennyi döntésnek az a célja, hogy mérsékeljék az aszály­károkat, lehetőséget teremt­senek a folyamatos termelés-, hez. Ezért a határozatok végre­hajtásánál is nyugodt, fegyel­mezett légkörnek kell ural­kodnia. A tapasztalatok sze- . pint is megfelelő a hangulat I a gazdaságokban. Nem. kap- I kodnak, nem siránkoznak a károk fölött, ezekkel úgyis csak az idejüket veszteget­nénk, Igyekeznek reálisan föl­mérni helyzetüket, s ennek ismeretében olyan intézkedé­si terveiket dolgoznak ki, amelyek megvalósítása ré­vén veszteségeik minimális­ra csökkenthetők, F. J. A munka hatékonyságáról 22. Kőnignek rendben voltak az idegei. Este, miután a Trabant alvázán elhelyezett egy pirinyó csipogó adót, ággyá hajtotta az ülést, és nyugodtam szundított hajna­lig. Ügy okoskodott, hogy ha a másik kocsi éjjel indulna tovább, .reflektorával úgyis felébresztené. Amint virradt, fegyelmezetten felébredt, de fék ve maradt. A háfcrapillan- tótükörből előbb derengve, majd világosan kivehette, amint a kicsiny, de a vödör­től a létráig mindennel fel­szerelt csoport az IO 66—88- hoz közeleg. Az autót követni gyerek­játéknak bizonyult, de meg­SOMOGYI NÉPLAP hökkent, amikor észieHe, hogy csupán a domb túlol­dalára hajt föl, és már meg is all. Tanácsosnak látta, hogy félrehúzódjék. Magához vette a legszük­ségesebb fölszerelést, és gya­log igyekezett tovább. Idejében észrevette a vi&z- szaforduló kocsit, és amíg láthatták, szemébe húzott kalappal úgy tántorgott, mint egy helybeli részeg. Mivel a társaságot, hála a csipogónak, úgy sem veszt­hette el, kíváncsi lett, mát kereshettek a kastély innen­ső oldalán. A bejárati kapu mögül ki- hajókra még láthatta Mikét belépni a fcapusházt*. Kö­rülnézett az udvaron. Nincs az a Kim-játékoa, aki nála precízebben rögzítette volna a feltűnő részleteket: a ház elé lerakott vödröt, létrát, .szerszámokat, a saaögesdrötot, s a kiáüftás színtere előtt nyugvó ágyúcsövet. Most már cselekvéshez fogott. Jobb belső zsebéből előhúzott egy apró íjat egy tapadakorongos kis rövidhul­lámú lehaJlga tószerkeze tét, ezt fellőtte a házfalra, köz­vetlenül a kivilágított emele­ti ablak alá. Aztán félrevo­nult egy szegletbe, bal zse­béből előkerült a vevőkészü­lék és a magnó is. Bár az egész a fülhallgatóval együtt sem foglalt el egy gyufásdo- boznál több helyet, a bent folyó lényeges beszélgetés teljes tartalma tudomására jutott Mike, miután társaival le­rakta a Holmikét, betsönge- tett. Az emeleti ahlak tüstént kinyílt keretében megjelent egy fejcsúcs, maid a hozzá­tartozó fej is, éc így szólt: — Szervusz! Te... te vagy az, Mike? Mit akarsz? Most. nem érek rá Szervusz! Miké azonban nem tágí­tott, s megnyílt előtte az aj­tó. A lépcsőn át föl jutottak a butorr aktáéba. A szoba ugyania, és a másik, amely belőtte nyűt, dugig voäi töm­ve grófi garnitúrákkal. Mike tüstént regisztrált egy ba- rqkk ebédlőt, egy szecessziós hálót és egy Louis Quatorze szalont, valamint íróasztalt. Regisztrált azonban egy ha­tározottan nem az európai pontra megindokolva, még nem tették közzé az átszer­vezés tudnivalóit, ahogyan tegnap reggel az igazgató el­mondta ezeket Az önálló gyárat akko* hozták létre, amikor új be­ruházásokkal, fejlesztéssel új gyártmányokat kívánt előál­lítani a vállalat. Hitelt vet­tek föl, a mainál jobb gaz­dasági körülmények között és ezt a kölcsönt fizetik vissza még most is. Az önálló gyári szervezet megtette kötelessé­gét. Kisebb-nagyobb zökke-, nők még vannak, de alapjá-, ban véve olajozottan, bejá­ratva megy a gépezet. A két különálló szervezet helyett egy kisebb is tudja irányíta­ni már a termelést, sőt job­bítani a szervezést. Ez a megoldás takarékosabb a ko^ rábbináí és hatékonyabb is. Hatékonyabb és jobb, ha..? Ha meghozza a várt ered­ményt. Boros József elmond­ta azt is, hogy megszűntek, átszerveződtek m misztériu­mok, trösztök, nagy válla1 a-i tok, s ügy tetszett, hogy a folyamat a gyárak kerítései­nél elakad. A Mezőgépnél leomlott ez a körítés. Azért tették, amit tették, mert so­kait várnak tőle. Ezért kért szorgosabb munkát, önállóbb gondolkodást a gyűlésen a munkásoktól, vezető társaik­tól. Legfőbbképpen az embe-, ri tartalékokra számíthatnak, hiszen nagyrészt ugyanazojc dolgoznak új fölállásban, akik a régiben is a gyárnál, illetve a vállalatnál voltak. Remélik, hogy a korábbi rendszer hibáit levetve az emberek is megújulnak, a „soklépcsős” akadályok meg­szűnése után tőbe. erő jut a valódi munkára. . Átszervezés. Munkásgyűlés.' És a munka halao tovább. Mérget senki sem vehet az eredményre, hiszen a szerve­zés csak lehetőség. De bizal­mat mindenki előlegezhet a próbálkozásnak. Bizalmat, és aki ott van. munkát is. Munkásgyülés reggel hatkor Münkásgyűlés volt tegnap reggel hatkor Kaposváron, a Mezőgép vállalat ebédlőjé­ben. Átszervezték a vállala­tot. Boros József igazgató el­mondta: megszűnt az önálló kaposvári gyár az eddigi vál­lalat átalakított szervezete közvetlenül irányítja a törzs­gyárrá átkeresztelt üzemet. Egy adminisztratív apparátus­sal kevesebb van tehát a ko­rábbi létszámstop eredmé­nyeként — mivel az eltávo­zottak helyére nem vettek föl új embereket — csökkent a nem termelésben dolgozók létszáma. Több volt vezető­ből beosztott lett néhányb V magasabb szintű vezető.. Kevesebb a lépcső az irányí­tás és a termelés között, na­gyobb önállóságot kaptak a beosztottak, a középvezetők, a vezetők ... Sorolhatnánk még az át­szervezés újdonságait, ame­lyek hasonlatosak más át­alakítások újdonságaihoz; végsősoron több és jobb munkát, nagyobb és jobb minőségű termelést, kedve­zőbb üzletkötéseket remél­nek mindettől a mezőgépe­sek. Ha nem ezt remélnék, akkor maradt volna minden a régiben. Az igazgató erről :s beszélt, s igyekezett szót sjteni apró részleteikről is. Tulajdonképpen mindenki tudta a gyárban és a válla­latnál, hogy mi is történt, de úgy összefoglalva, pontról Üvecfgyűjfő kon’énerek. Konténert helyezett el a Cseri és a Füredi úti ABC előtt — a beválthatatlan üve­gek.-, összegyűjtésére — a MÉH Nyersanyag-hasznosító Válla­lat kaposvári telepe. A kereskedelmi forgalomban nem sze­replő .üvegeket ugyanis beolvasztással újra hasznosítani tud­ják. Növekedjen termelési biztonságuk! Termények, termékek a kisgazdaságokból Egy évvel ezelőtt a megye mezőgazdasági területének 13,1 > százalékát birtokolták, illetve művelték a kisterme­lők. A kisüzemek jelentősé­gét jól mutatja, hogy 1981- ben például ők adták So­mogy mezőgazdasági bruttó termelésének 32, ezen belül kultúrkörbe tartozó jatagánt is, amelyet a helytörténeti szakkör tiszteletre méltó ih­letűje nyilván ultima ratio- ként helyezett keze ügyébe egy szabadon fekvő kéttám- lás rekamién. Ezért kabátjá­nál fogva hirtelen hátrarán­totta Teszárt, jómaga pedig helyet foglalt a jatagán tő­szomszédságában. — Álldogálva kényszerülsz tárgyalni, Arnold! — szögez­te le. Teszár szánnivalóan resz­ketett, kissé meg is sajnálta öt, ezért legkellemesebb vi- gyorával fűzte hozzá: — Aki kardot fog, kard által hal meg... Biztosíthat­lak, hogy ezért én elsőnek nem fogok fogni. Megvárta, amíg partnere kissé magához tér, sőt udva­riasan leemelt egy hajlított széket egy oszloposán meg­faragott sublótról és alátol­ta. — Légy szíves — kérte udvariasan Mike —, és me­séld el nekem, mit raboltál el Kaánék vagyonából! — Micsoda hang ez?! — méltatlankodott a házigazda. — Ha a bútorokra gondol, kiutaták nekem. De egyálta­lán, hogy jön maga ahhoz, hogy ide betörjön, és rágal­mazzon engem? fFeíytótjak.) az állattenyésztés termelésé­nek 43 százalékát. A közel­múltban a megyei mezőgaz­dasági bizottság fejlesztési albizottsága megvitatta a kis­gazdaságok termelésének ösztönzésére hozott intézke­dések eredményét és a fela­datokat. Az értékelésből ki­tűnt: a mezőgazdasági kis­termelés jelentős a népgaz­daság számára, s megyénk­ben ennek megfelelően keze­lik. Ily módon- nemcsak a termőföld, a gazdasági épüle­tek és más termelői kapaci­tás hasznosítható ésszerűen — és jövedelmezően —, ha­nem a családi munkaerő is: kistermelők között a fő fog­lalkozást tekintve a társada­lom minden, rétegének kép­viselői megtalálhatók. A somogyi kistermelők az általuk használt szántóknak majdnem 80 százalékán ta­karmány-növényeket termesz­tenek. Ezt nem értékesítik, hanem „bőrben adják el”: az állatok etetésére hasznosít­ják. A kisgazdaságokban ve­rem a somogyi burgonyának csaknem a fele; onnan szár­mazik a megyei Zöldért és a Nagyatádi Konzervgyár ál­tál felvásárolt zöldség tíz- tizenöt százaléka. Somogybán tavaly a kisüzemektől vásá­rolt zöldség mennyisége mintegy ötszöröse volt az 1976. évinek; az árunak csaknem kétharmadát pedig a fogyasztási szövetkezetek felvásárlói vették át (orszá­gosan fordítva van ez: a zöldségfélék 64 százalékát a mezőgazdasági nagyüzemeit veszik át a kisgazdaságoktól, s a többi az áfészok közre­működésével jut közfogyasz­tásra.) Egyes zöldségfélék termesztésében — például a konzervgyári uborka és sa- látaparadicsom esetében — kizárólag a kistermelőkre tá­maszkodhat a feldolgozóipar. Ezekből a gazdaságokból ke­rül ki a felvásárolt gyümölcs tizenöt-húsz százaléka me­gyénkben. Évről évre csökken a kia-, termelők részesedése a ma­gye vágómarha-értékesítésé­ből — ez tavaly például 22 százalékot tett isi —, de így is minden száz hektárnyi me­zőgazdasági terűiéire csak­nem 17 értékesített szarvas- marha jutott, azaz kettővel több, mint az országos átlag. Összefügg ezzel a tejeladá* mérséklődése. Az árutej ter­melésében mutatkozó csök­kenésnek az is oka, hogy az a generáció, amely a tejter­melés miatt szívesen tartott tehenet, megöregedett. Vál­tozatlan viszont, gőt egyre nő a sertéshizlalás aránya a so­mogyi kisgazdaságokban: ta­valy — 1976-hoz képest — csaknem 73 százalékkal több hízót adtak el a kisterme­lők; tőlük származott a múlt évben a Kaposvári Húskom­binát által fölvásárolt ösz- szes hízósertésnek több mint egyharmada Az elmúlt ekben jelentő­sen nőtt az eszköze llátottság a kisüzemekben, ez azonban nem jelend azt hegy egyes területeken ne mutatkozna ITár.y gépekben, beréndezé- -ékbén. Az e"'átottság javítá­sa sürgető feladat, s áz is, hogy tovább növekedjen a termelési biztonság. Ezt a biztonságot a termeltetőknek kell nyújtaniuk úgy, hogy biztos piacú árut termelhes­senek — főként olyan cikke-; két, amelyekét itthon és kütJ földön egyaránt el lehet ad-; ni. Népszerűsítsék bemuta-. tokkal, tapasztalatcserékkel a követésre érdemes módszere­ket is, hogy a somogyi kis­gazdaságok előbbre léphes­senek á termelésben — a la­kossági szükséglétek jobb ki­elégítésében. h. r. GOMBŐ PÁL Hí diaiam Ilim

Next

/
Oldalképek
Tartalom