Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

I Alkotmáipapi iiagyyyüiések elutazott hazánkból Margot Honecker yásárnap elutazott ha­zánkból Margót Honecker, az NDK közoktatási mi­nisztere, a NSZEP KB tag­ja. aki Köpeczi Béla műve­lődési miniszter meghívásá­ra tartózkodott Magyaror­szágon. A miniszterasszoni; tárgyalásokat folytatott a Művelődési Minisztérium vezetőivel a két ország köz­oktatásának helyzetéről* és 'továbbfejlesztésének felada­tairól, valamint az óktatás területén folvó együttműkö­désről. Látogatást tett több oktatási és kulturális intéz­ményben. Találkozott Aczél Györggyel, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjá­val, a Központi Bizottság titkárával. ' A tárgyalásokon részt Vett Karl-Heinz Lu- genheim, az NDK budapesti nagykövete. [Folytatás az 1. oldalról) erőfölény elérése, olyan tö­rekvések tehát, amelyek a legszögesebb ellentétben állnak a népek legalapve­tőbb érdekeivel. A másik ilyen vonulat a háborús tűzfészkeké, a Közel-Kelet­től Afrikán át Közép-Ame- rikáig. amelyhez az orszá­gok közötti, kívülről szított fegyveres összeütközés épp­úgy hozzá tartozik, mint a független államok elleni nyílt vagy burkolt beavatko­zás, súlyosan megsértve ez- ,zel a népek politikai és gazdasági függetlenségét, az országok nemzeti önállósá­gát. Harmadik vonulatként — sajnos — eredménytelen tárgyalásokat említem. Genf ben vagy Becsben — a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok legőszintébb törekvé­sei ellenére — alig észlelhe­tő némi haladás, ha egyál­talán észlelhető, s éppígy hajótörést Szenvednek, azok a józan javaslatok, amelyek révén tartós nyugvást ala­kulhatna ki Irak és-Irán kö­zött, Libanonban, Csádban vagy Nicaraguában, illetve Közép-Amerika más orszá­gaiban, vagy éppenséggel az amerikai rakéták nyugat­európai telepítése ügyében. A szónok a továbbiakban a Szovjetunió és a szocia­lista országok erőfeszítéseit méltatta, amelyekkel a nem­zetközi feszültség csökkenté­sét, az atomháború veszé­lyének elhárítását, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesülését szorgalmazzák. Hangsúlyozta, hogy pár­tunk és kormányunk alapve­tően azonosul ezekkel az erő­feszítésekkel, mjad így foly­tatta : történelmi tapasztalat, hogy aki támadni akar, aki magára meri vállalni a lá­madó fél szerepét, az a siker reményében teszi ezt, rrWt számít a megtámadott fél felkészületlenség Arc, a meg- lepetésszerű támadás okozta zűrzavarra. A mi esetünkben azonban erről szó sem le­het. A Varsói Szerződés tag­országai — élükön, a Szov­jetunióval — saját védelmi szintjüket olyan fokon tart­ják, hogy semmifajta táma­dás ne veszélyeztethesse a szocialista közösség népei­nek békés épitömunkáját. Ismerjük a velünk szem­ben állók propagandagépeze- tések „mestermunkáit”. Ha a szocialista Kuba testvéri se­gítséget nyújt egy, a szocia­lizmus útjára lépő afrikai országnak, az a térség béké­jét veszélyeztető beavatkozás a „belügyekbe”. Ha Magyar- országon néhány tucat em- ben szocialista' rendünkkel ellentétes tartalmú röpcédu­lát osztogat, s belügyi szer­veink közbeavatkoznak és lefogják az illegálisan előál­lított röpcédulákat, az a sze­mélyi szabadság megsértése, a legelemibb szabadságjogon lábbal liprása. De ha Wa­shingtoni vagy chicagói asz- szonyok tüntetnek a béke mellett és e „rendbontásért” meg bilincsnél ve visznek el százakat, az rendben lévő dolog, s az arról készült fényképek nem kerülnek a világlapok címoldalára. Sarlós István a továbbiak­ban beszélt müvelódéspóliIl­kánk lényeges összetevőiről is, egyebek közt az általános iskolák ok'ató- és nevelő- munkájának jelentőségéről. Merénylet Manilában Méhes Lajos: A Fülöp-szigetek fővárosa, Manila repülőterén Ismeretlen tettes agyonlőtte Benigno Aquino ellenzéki politikust. Az ezt kővető tűzharcban lelőtték az állítólagos merénylőt. Már a cím is krimire utal. Mint ahogy a történet az is: bűnügyi história a javából. Főszereplője és áldozata Benigno Aquino fiüöp-szige- teki ellenzéki politikus. Va­sárnap Manila repülőterén oltotta ki az életét egy — vagy több — revolvergolyó. Hároméves önkéntes szám­űzetéséből tért haza az Egye­sült Államokból. Aquino halálához, az elle­ne elkövetett gyilkos me­rénylethez a Fülöp-szigetek múltjában kell keresni a kereteket. A 7100 szigetből álló, 1946. július 7. óta füg­getlen köztársaság 300 ezer négyzetkilométerén sokféle politikai szándék szunnyad. Nagy családok, befolyásos klánok uralták emberemlé­kezet óta. Leszármazottjuk Marcos elnök, de befolyásos familia képviselője volt a meggyükön politikus is. Be­nigno Aquino az ellenzéki liberális párt főtitkáraként Marcos elnök egyik legtekin­télyesebb riválisának -számí­tott. A hetvenes évek elején bebörtönözték, majd kisza­badulása után az Egyesült Államokba távozott. Már jóideje híre járta, hogy az 1984-ben esedékes parlamenti választásokra vissza akar térni hazájába. Voltak, akik óvták ettől a lépéstől. A Fülöp-szigetek hatóságai nem járultak hoz­za hazatéréséhez, s maga Marcos elnök is többször kifejezésre juttatta; nem szí­vesen fogadná, ha az ellen­zéki politikus elszánná ma­gát a repatriálásra. Tudta ezt Benigno Aquino is. Utolsó, még a repülőgép fedélzetén adott nyilatkoza­tában nyíltan beszélt azokról a veszélyekről, amelyek Ma­nilában leskelödhetnek ra. A Tajvanról Manila nemzetkö­zi repülőterére érkező me­netrendszerű járaton több SOMOGYI NÉPLAP japán újságíró és az UPI amerikai hírügynökség tu­dósítója együtt utazott Agui- nóva l.! Ami a repülőtéren történt, az a hivatalos manilai vál­tozat szerint másodpercek alatt zajlott le. E szerint az ellenzéki politikust egy fér­fi közvetlen közelről egyet­len lövéssel leterítette. A biztonsági emberek nyom­ban tüzet nyitottak, s a me­rénylőt — az ügy koronata­núját — agyonlőtték. Egy másik verzió szerint Akuinót már a gép fedélzetén titkos- rendőrök vették közre, majd a többi utast visszatartva, leszállították a repülőtéren és agyonlőtték. Tulajdonképpen nem az az érdekes, hogy a Fülöp-szige- tek tájékoztatási miniszté­riuma most rágalmazás cí­mén eljárást indít az ame­rikai és a japán újságírók ellen; még kevésbé 'az, hogy egy vagy több lövés dör­dült-e el a manilai repülőté­ren. A lényeg: vajon milyen okokból tették el láb alól az ellenzék egyik vezérét? Fi­gyelemre méltó, hogy az ál­talában rendkívül jól érte­sült Far Eastern Economic Review egyik augusztus ele­jei számában hosszabb cik­ket szentelt a Fülöp-szige- teknek, „az Aquino-tényező” címmel. A Hongkongban megjelenő lap Marcos rivá- | . Hsai között az első helyen I említette a tragikus véget ért ' politikust. Kétségtelen, hogy az amúgy is feszült belső hely­zetet Benigno Aquino meg­gyilkolása tovább élezi a Fülöp-sizgeteken. A hadse­reg riadókészültségbe helye­zése aligha oldja meg a problémákat. Nem is szólva arról, hogy a jövőre meg­tartandó választásokig Mani­la újabb erőpróba előtt áll: novemberben Ronald Reagan amerikai elnök készül fölke­resni a szigetországot. A ta­lányos politikai merénylet hullámai addig aligha csi­tulnak eL Gj. D. A Csongrád megyei dol­gozók közppnti alkotmány­napi ünnepségét szombaton az ópusztaszeri nemzeti tör­téneti emlékparkban tartot­ták meg. Az Árpád emlékmű mel­letti téren rendezett nagy­gyűlésen Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, ipari miniszter tartott ünnepi beszédet. — Az ország e napon a mezőgazdaság erőfeszítése és áldozatvállalása előtt tiszte­leg, s a munkás—paraszt összefogást is köszönti. Ez a szövetség meghatározó alap­ja a magyarság nemzeti lé­tének, s egyben szilárd fun­damentuma államiságunknak is. — Napjainkban a paagunk elé állított gazdaságpolitikai célok, a nélkülözhetetlen al­kalmazkodás a körülmé­nyekhez azt igényli, hogy módosítsunk gazdaságunk működésén. Ha helyt aka­runk állni a nehezedő világ- gazdasági feltételek közepet­te, ■ ha meg akarjuk őrizni gazdaságunk teljesítőképes­ségét és élért életszínvona­lunkat, akkor gazdasági te­vékenységünk homlokteré­be a versenyképességet kell állítanunk. Ez a gazdaság különböző területein, de különösen az iparban új kérdések elé ál­lít bennünket. A magyar munkás, paraszt, értelmiség < tehetsége, tudása, szorgalma j a nemzeti vagyon része, A párt és a kormány fő törek­vése, hogy a dol.bn-ó, az al­kotó emberek tehetségét, tenniakarását, kezdemónve- zését, felelősségét az ország javainak gyarapításában eredményesebben kamatoz­tassa. Ehhez milliók ■ együttes akarta, legjobb tudása sze­rinti munkája kell. Ez a szándékunk, ezt bátorítjuk, amikor olyan intézkedéseket hozunk, hogy csak azt is­merje el nyereségben, jöve­delemben, bérben a társada­lom, ami érték. A nemzetközi és a hazai összehasonlításban alacsony értékű munka semmilyen címen nem kaphat kíméle­tet, még kevésbé anyagi előnyt, kiegyenlítést, társa­dalmi elismerést. Ez szocia­lista eszméink megvalósítá­sának mai követelménye. Ez munkáspolitika, s ez a tár­sadalom érdeke is. A szo­cialista fejlődés a gazdasági teljesítmények növekedését követeli meg. Ma tehát az osztályérdek az ösztönzés­hez, a tudás- „és teljesít­ménykülönbségek jobb elis­meréséhez, a munka szerinti elosztás elvének következe­tesebb érvényesítéséhez fű­ződik — mondotta. Amerikai híradós katonák Honriurasban az augusztus végén kezdődő héthónapos amerikai—hondurasi hadgyakorlat ha­diszállása előtt. gTclefotó — AP—MTI—KS) fl tudás, a tehetség a nemzeti vagyon része Magyar vezetők üdvözlő távirata Románia nemzeti ünnepén NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, CONSTANTIN DASCALESCU elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének, Bukarest A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük önöknek, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának, kormányának és népeinek, Románia felsza­badulásának 39. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. A magyar nép nagy figyelemmel kíséri azokat az erő­feszítéseket, amelyeket Románia dolgozói kifejtenek a szo­cialista építőmunkában, és nagyra értékeli a csaknem négy évtized alatt' elért eredményeiket. Meggyőződésünk, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, kölcsönös érde­keinknek megfelelően további előrehaladást érhetünk el & jószomszédi viszony, a magyar—román barátság és orszá­gaink együttműködésének fejlesztésében. Mindez megfelel népeink érdekeinek, hozzájárul a szocialista országok egy­ségének erősítéséhez, a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együtt­működés elmélyítéséhez, a nemzetközi biztonság és a béke megszilárdításához. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önök­nek és Románia minden dolgozójának a szocialista társa­dalom építésében. Kádár János Losonczí Pál a Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának Elnöki Tanácsának elnöke v eljsó titkára Lázár György a Magyar Népkóztaraa.aág Minis.', -ertjanácsának elnöke Apró Antal. az. országgyű­lés elnöke Nicolae Giosant, a nagy nemzetgyűlés elnökét, a SZOT. a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Taná­csa és az Országos Beketa- nács pedig román pártszer­vezetét üdvözölte Románia nemzeti ünnepe alkalmából. (MTI) Feloszlatták a lengyel írószövetséget A lengyel írók felhívása A varsói polgármester augusztus 19-L hatállyal fel­oszlatta a Lengyel Írószövet­séget. Az írószövetség 198° decemberében megválasztott vezetősége a szövetség alap­szabályzatával és hagyomá­nyaival ellentétes, az alkot­mányt sértő programot foga­dott el, és gyakbrlatilag a politikai ellenzéket képvisel­te. A Lengyel Írószövetség te­vékenységét a szükségálla­pot 1981-e.s bevezetésekor felfüggesztették. Az azóta el­telt másfél év alatt a szö­vetség vezető testületéi nem igazították ki álláspontjukat, s a vezetőik nem tanúsítottak olyan jóindulatot, ami egy eredményes kompromisszum alapjául szolgálhatott volna. Szombaton Varsóban mint­egy 80 lengyel író megvitatja az írószövetség feloszlása nyomán előállt helyzetet, és új szövetség létrehozását sür­gette. Az ország különböző vidé­keiről a fővárosba érkezett írok egyhangúan nyilatkoza­tot fogadta el. amelyben saj- •r>áikozás>úkat fejezik ki, hogy az állami és politikai szer­vek, valamint a regi írószö­vetség vezetőinek tárgyalásai nem vezettek eredményre. „Mihama-abb létre kell hoz­ni az írók szakmai szerveze­tét, amelynek világnézetétől és alkotói gyakorlatától füg­getlenül minden olyan író tagja lehet, aki tiszteletben tartja a Lengyel Népköztár­saság államrendjét és törvé­nyeit” — állapítja meg a nyilatkozat. Az új írói szervezetnek ak­tívan küzdenie kell az alko­tói szabadságért és az írók megfelelő anyagi létfeltéte­leinek biztosításáért — han­goztatják a találkozó részt­vevői. Az írócsoport bejelentette, hogy kész hozzálátni az író- szövetség újjászervezéséhez, és minden írót fölszólított, hogy csatlakozzék a kezde­ményezéshez. Szovjet békejavaslat Az űrből ne... Az ENSZ közgyűlésének 38. ülésszakán tűzzék napi­rendre egy olyan megálla­podás kérdését, amely betil­taná az erő alkalmazását a világűrben és a kozmikus térségből á föld ellen. And­rej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, külügymi­niszter levélben tájékoztatta erről az indítványról Javier Pérez de Cuellar ENSZ-íö- titkárt. A megállapodás célja tud­valevőleg az, hogy megelőz­zék a fegyverkezési hajszá­nak a világűrbe történő ki- terjesztését, csökkentsék a nukleáris háború veszélyét, és segítsék elő a kozmikus térség — beleértve a Holdat es a többi égitestet — kizá­róiag békés célú kutatását és hasznosítását A javasolt megállapodás cikkelyei megtiltják az erő alkalmazását és az erőszak­kal való fenyegetést a világ­űrben, a légkörben és a földön. Tiltják, hogy az ilyen célokra a föld körüli pályán keringő, az égitesteken lévő, vagy a kozmikus térségben bármely más módon elhe­lyezett űrobjektumokat meg semmisítő eszközként hasz­nálják fel. A megállapodás megtiltja a föld körüli pályán kerin­gő, az égitesteken lévő, vagy a kozmikus térségben bár­mely más módon elhelyezett, űrobjektumok elleni erő al kalmazasat. es az erőszakkal való fenyegetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom