Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

Tisztavatás a Parlament előtt (Folytatás az 1. oldalról) ra épülhet a mai értékek megbecsülése, az új értékek teremtése. Ami 900 eszten­deje történt, az különösen nagy jelentőségű fordulópont a magyarság és Európa kap­csolatában: mert bár sors­döntő lépés volt a honfog­lalás, a majdnem egy év­századig tartó megtelepedés után a kereszténység felvé­tele, és az állam megalapí­tása; Európa ezt a tényt csak kilencszáz éve nyugtáz­ta. A nagygyűlés szónoka ez­után felidézte a negyven évvel ezelőtti szárszói esemé­nyeket. Egyik kiemelkedő állomás volt a harcban — mondta —, amelyet az or­szág haladó erői és ember­séges gondolkodói már a harmincas években elkezd­tek egy népellenes rendszer ellen, a béke megvédéséért, majd 1941 után a háborúból való kilépésért. Szárszó a kiútkeresők nemzeti egysé­gének kiíejezője volt, de mégis olyan fórum, amely­nek résztvevői közül az elő­relátók a felszabadulás utá­ni demokrácia és a szociális haladas programjai is felvá­zolták. 1943-as szárszói konferencia a társadalmi és nemzeti önismeret gyakorló­tere, egyben próbatétele volt. A találkozón hatszázan vettek részt. Ott voltak a Soli Deo Gloria Szövetség, a Győrffy kollégium, az Egyetemi Diákegység moz­galom, a Parasztszövetség, a Magyar Élet és a magyar Ut lapok szerkesztői, és mások is: különböző felekezetek papjai, tanárok, mindenféle foglalkozású értelmiségiek, egyetemista és középiskolás fiatalok, és kisebb számban paraszt- és munkásfiatalok. A konferencia előadásait Kodolányi János és Erdei Ferenc tartotta. Hozzájuk referátummal kapcsolódott Jócsik Lajos, Karácsony Sándor, Németh László. A vita résztvevői között volt Asztalos István, Darvas Jó­zsef, Dobi István, Nagy Ist­ván, Veres Péter stb. A 40 éve lezajlott szárszói konfe­renciáról négy évtizede tar­tanak a politikai és szaktu­dományi viták. Ami eldőlt ebben, azt maga a történe­lem döntötte el. Ami ezen­túl is vitatható, az legyen továbbra is a politika és a szaktudomány dolga, mond­ta Pozsgay Imre. Felidézte az akkori szár­szói antifasiszta konferencia legpozitívabb vonásait. A ta­lálkozás résztvevői a társa­dalmi haladás útját járták. Elutasították az igazságta­lan, feudális földbirtokrend­szert, a szegénységet, a tö­megek politikai és kulturális elnyomását. Valódi, népi de­mokratikus fejlődést akar­tak. Ez a közös szándék sem takarhatta el a résztvevők közötti nagy ideológiai, po­litikai nézetkülönbségeket — emlékeztetett a szónok, majd arra utalt, hogy a felszaba­dulás és az azt követő nagy történelmi sorsforduló volt a szárszói gondolatok igazi próbatétele. Azzal, hogy a Szovjetunió győztes hadsere­ge kiűzte a nácikat és hazai vazallusaikat az országból, nagymértékben megnövelte történelmi esélyeinket a tár­sadalmi haladásra is. Ezzel az elévülhetetlen tettel a Szovjetunió megnyitotta a szociális haladás és a politi­kai fejlődés alternatíváit, amelyeket egy kapitalista megszálló hadsereg elzárt volna népünk elől. — Nem arról van tehát szó — szö­gezte le Pozsgay Imre —, hogy a Szovjetunió meg­szabta a társadalmi, politi­kai mozgás irányát, hanem arról, hogy más országoktól a kapitalista megszálló had­sereg elzárta a társadalom szocialista fejlődésének útját, számunkra pedig megnyílt ez az út, és mi élve lehető­ségeinkkel: ráléptünk. A munkásmozgalom kitörhe­tett kényszerű elszigeteltsé­géből, és a munkásosztály ismét hozzáláthatott törté­nelmi küldetése teljesítésé­hez; megvalósult a földre­form. amely az igazságtéte­len túl az első lépés volt az ország gazdasági szerkezeté­nek átalakulása felé is. Szé­les- körű népmozgalom bon­takozott ki, amelynek során közvetlen demokratikus in­tézmények, önkormányzatok jöttek létre falvakban, üze­mekben. Ebben a mozgás­térben nyert először tartal­mat és vált működésképessé a munkás—paraszt szövetség a dolgozó emberek összefo­gása a társadalmi haladásért. A szónok elemezte jele­nünket is, szólt a nemzet­közi és gazdasági helyzet alakulásáról, ennek kapcsán pedig a magyar békemozga­lom aktivizálódásáról. A fel­adatokról szólva kiemelte: nem csupán az fontos, hogy a nép jó végrehajtója le­gyen az érdekében megfo­galmazottaknak, hanem hogy az emberek olyan részt­vevői legyenek ‘az irányítás­nak, akik nem utolsósorban e részvételen keresztül is­merik meg igazán szükség­leteiket, érdekeiket s hogy ezáltal érzik szükségét saját valóságos helyzetük megis­merésének is. Vagyis — mondotta — tartalmas de­mokratizálási folyamat az államelméletben és a mun­kahelyen csak akkor bonta­kozhat ki, és igazán felelős — a gondokban is osztozni tudó — állampolgár csak ak­kor teremhet, ha az embe­reket nem csupán az irányí­tás tárgyainak tekintik, aki­ket minduntalan felvilágosí­tani, nevelni, programozni kell, hanem alanyainak is, akik a felelős részvétel utján nevelődnek, felvilágosulttá válnak és maguk is alkotói a politikának. A dolgozó osztályok, réte­gek szövetsége, együttműkö­dése beépült rendszerünk alapjaiba, ezért ezt a szö­vetséget őrizni kell és a na­Sok feladatot megold a Dunántúli Regionális Víz­mű- és Vízgazdálkodási Vál­lalat tahi üzemvezetősége. Jelenleg 11 községben ő a víz gazdája. Munkájáról, eredményeiről, feladatiról Kromek Pál üzemvezetővel beszélgettem. Az előzmények —* Üzemvezetőségünk a Somogy megyei Víz- és Csa­tornamű-vállalaté volt. A tabi vízműtársulatot 1963- ban hozták létre, ezután a tanács a társulattal közösen fejlesztette a községi vízmü­vet. A törökkoppányi és az ádándi vízmű átadása után alakult meg az üzemvezető­ség; később Lálrány, Karád és Andocs következett. A megyei tanács támogatásá­val a közegészségügyileg ve­szélyeztetett településeken — Somogytúron, Zicsen, So- mogydöröcskén, Somogyba- bodon — közkutas vízellátá­si rendszereket alakítottunk ki; ezután üzemvezetősé­günkhöz kapcsolták a nagy- berényi tanács által épített községi vízmüvet is. A me­gyei vállalat 1980-ban egye­sült a DRVV-vel, s egy évig a kaposvári üzemigazgató­sághoz tartoztunk, majd a dél-balatoni üzemigazgató­sághoz kerültünk. — Milyen változást ho­zott az új szervezeti rend? , — Az átszervezés előtt legtöbbször irányítás nélkül ponta változó helyzetben új­ra meg újra megteremteni a felnövekvő generációk be­kapcsolásával. A szövetség a párt vezetésével azonban csak úgy képzelhető el, ha a párt­irányítás elismerésén túl a résztvevők egyenrangú part­nerek, egyenlő esélyekkel társulnak a nemzeti hala­dást szolgáló célok megvaló­sítására. Ha valljuk, hogy a szövetségi politika nem tak­tikai ügylet, akkor szilárd szocialista alapelvekre kell épülnie. A negyedszázad alatt megtett út megterem­tette a kölcsönös bizalom alapját, szövetségi politi­kánk alkalmazásával a szo­cialista nemzeti egységet. A népben a legerőteljesebb kí­vánság az eddigi politika következetesebb folytatása. De megfogalmazódik az igény arra is, hogy az ellqp- vetkezendő időkben a meg­hirdetett elvek és a valóság, a tömegek gyakorlati ta­pasztalatai és az eléjük állí­tott eszmények tovább köze­ledjenek egymáshoz. Továbblépésünk feltétele — mondta a szónok — az, hogy itt Közép-Eelet-Euró- pá’can együtt boldoguljanak a népek, elfelejtve majdan a rossz szomszédság átkát, megtanulva becsülni egy­mást és becsülni e családi körbe tartozó kisebbségek, nemzetiségek létjogát, közös­ségteremtő szándékát. Ebbén a világban, történelmileg ter­mészetes szövetségi rendszer biztonsagot adó kereteiben jó hagyományokra es igaz történelmi emlékezetünkre építve magunk teremthetünk magunknak, a magyarság­nak új szocialista hazát — hangsúlyozta Pozsgay Imre. Beszédét követően Sellei Zoltán előadóművész ihletet- ten, belső fűtöttséggel mond­ta el József Attila Hazám című versét, majd a Szózat hangjai után műsor kezdő­dött : a balatonszentgyörgyi Kisbalaton együttes tagjai táncoltak, az Egyetemi Szín­pad Forrás körének tagjai pedig dokumentummontázst adtak élő az egykori szár­szói konferencia anyagából. Délután nyílt meg a tanács­házán Bérei László fotókiál­lítása dr. Laczkó András be­vezetőjével : a fényképek — akárcsak Vitézy I-ászló Szár szó ’43 című filmjének ős­bemutatója — azt a negyven évvel ezelőtti eseményt idéz­ték. dolgoztunk. Az egyesülés után megkezdtük az üzem- vezetőség fejlésztését, a dél­balatoni üzemigazgatóság műszaki színvonalának meg­közelítését. Az anyagellátás javult és eszközökkel, föld- munkagépekkel is gazdagod­tunk. Szervezett munka — Mit tudtak elérni a ko­rábbinál szervezettebb mun­kával ? — Tabon bekötöttük a községi ivóvíz-hálózatba a BVG-gyáregység kútjait, így biztosítani tudjuk az ivóvíz- ellátást. Látrányban, Karú­don és Nagyberényben új mélyfúrású kutakat helyez­tünk üzembe, s Ádándon is új kutat kellett bekötnünk. Sok apró munka is volt: 700 vizrákötést és vizórat'ölsze- relést végeztünk, a hibael­hárító—karbantartó munka pedig majdnem ötmillió fo­rint értéket tett ki. — Hányán dolgoznak az üzemvezetőségen ? — ötvenhatan; tizenöt szakmunkásunk van. Üzem­vezetőségünk tabi telephe­lyein folyamatos a munka­rend, a többi községben egy műszakban dolgosak egy-két gépész. A kisebb helyeken nyugdíjas dolgozóink napi négy órában látják el a a teendőket. — Különösen próbára tet­te a személyzetet 1983 nya­ra. Hol volt a legtöbb gond­juk? (Folytatás az 1. oldalról) olyan kötelezettség, amelyet nemzeti érdekünk és Inter­nacionalista küldetésünk dik­tál. A népek bízhatnak ab­ban, hogy a Szovjetuniónak a testvéri szocialista orszá­goknak megvan az eltökélt­ségük és erejük ahhoz, hogy meghiúsítsák az imperializ­musnak az erőegyensúly megbontására irányuló tö­rekvéseit. A honvédelmi miniszter végül köszönetét mondott a szülőknek, a hozzátartozók­nak azért a fáradozásáért, amellyel fölnevelték fiaikat és segítették felkészülésüket a tiszti hivatásra. Elismerését fejezte ki a nevelőknek, a párt- és ifjúsági szervezetek­nek, a termelő és katonai kollektíváknak, mindazoknak, akik á haza fegyveres szol­gálatának egész embert kö­vetelő útjára irányították és segítették a fiatalokat. Fel­hangzott az Internacionálé, majd az újonnan felavatott tisztek díszmenetben vonul­tak el az állami zászló előtt. Tízezrek gyűltek össze hú­szadikán a Duna-parton is, az Országház előtt, ahol pontban fél 12-kor megszó­laltak a fanfárok — jelezve, hogy megkezdődött az egyik leglátványosabb augusztus 2*0-i esemény: a hagyomá­nyos vízi és légi parádé. A Marg:t-iiíd fe’ől nemzeti és vörös zászlókkal díszített szárnyashajók tűntek föl, majd motorcsónakok halad­tak el a tribünök előtt A hajókon elhelyezett transz­parensek a hatékony, a kor­szerű gazdasági építőmunká­ra mozgósítottak, s azt hir­A cukorrépatermelök költ­ségeit csökkenti az a répa­szállítási eljárás, amelyet a MÉM műszaki intézete fej­lesztett ki; a megoldás kü­lönösen jó szolgálatot tesz az idén, amikor a szikkadt talajból kiemelt termés to­vábbi kezelése, fuvarozása amúgy is gondos, körülte­kintő munkát kíván. Ta­valy a gyárak a répa szeny- nyezettsége miatt — a több­— Látrányban, Ádándon és Kávádon. De a nagyobb bajokat megelőztük. A leg­nagyobb figyelmet természe­tesen Tab igényli, vízhiány az idén itt nem volt. Feladatok „ — A körzet vízellátását tovább kell fejleszteni. Mire jut erő a közeljövőben? — Egyik komolyabb mun­kánk a Mezőgép tabi gyár­egységének területén fúrt kút bekötése a községi ivó­vízhálózatba. Előrelátható­lag kiépítjük Zala község vízellátására a vezetéket. A tabi hatos, nagy teljesítmé­nyű kút bekötése is várható. E rekonstrukció során épül a nagyközségben egy 30 köb­méteres átfordító medence, ez a BVG kút vizének gáz- és vastalanításához szüksé­ges. A vízmű telephelyén készül egy 500 köbméteres vasbeton víztároló és egy szivattyúház. A törpevízmű-rendszerrel fölépített tabi üzemvezető­ség víztermelő kapacitása 850 ezer köbméter évenként. A kiépített ivóvízhálózat 170 kilométeres. A szennyvízhá­lózat hossza Tabon közel majdnem húszezer méter; a fogyasztók száma négyezer. A vízművekre ebben a körzetben egyre kevesebben panaszkodnak. A jobbítás megkezdődött, de még nem ért véget. K. 3. dették: a béke megőrzése a. népek közös ügye. E közben lellobogózott helikopterek érkeztek, majd nyomukban vitorlázó-repülőgépek, az ün­nepet köszöntő feliratokat húzva maguk után. A Dunán, a Magyar Nép­hadsereg úszóegységei, vízi szállító^ és harci járművei szelték a habokat, majd há­romszoros díszsortűz dördült az alkotmány törvénybe ik­tatásának 34. évfordulójának tiszteletére. Nagy tapsot kap­tak a bravúros alakzatokat bemutató műrepülők, ejtő­ernyősök. Pirotechnikusok sokaságá­nak több hónapi munkája készítette elő a félórás tűzi­játékot, amelynek varázsla­tos szépsége ezidén is az al­kotmány ünnepének fény­pontját jelentette Budapes­ten. Tíz tonna különleges robbanóanyagot használtak fel a szombat esti égi „fény- fesztivál” mesterei. Már jóval 21 óra előtt tíz és tízezerek népesítették be a pesti Duna-partot, Buda távolabbi partszakaszait, s a környező épületek magasabb pontjait. A fényszórók sugarainak játéka után negyven, az ég­boltot pirosra festő bomba robbant a magasban, ezeket egy-két másodperc elteltével a fehérek és a zöldek követ­ték: kirajzolva Budapest egére a nemzeti zászló szí­neik Másodperc pontosság­gal meghatározott terv alap­ján, elektromos indítással 1623 különböző űrméretű és szinhatású bombát lőttek ki. A tűzijáték befejezését ezer bíborszínű bengálégő színes fénye és füstje adta. letkezelés költségeinek el­lensúlyozására — jelentős összegeket vontak le a ter­melők . , illetményéből; Az idén a kedvezőtlenebb ho­zamok miatt még jobban érintené a gazdálkodókat ez a levonás (akár tíz százalék is lehet). A kutatók eljárá­sa ezenkívül az üzemanyag- költség egy részének megta­karítását is lehetővé teszi. Az intézet szakemberei a jól bevált MTZ—80-as trak­torra szerelték föl a felsze­dő-tiszti tószerkezet, valamint a rakodóberendezést, a hoz­zá tartozó alvázzal együtt. Az önjáró gép az előzetesen betakarított és a földek szé­lén prizmákba rakott cu­korrépát megtisztítja a föld­től és más szennyeződések­től, a szállítójárműre rakja. A szerkezet tisztító hatása 50—60 százalékos — ez jó eredménynek számít —, a tisztítási veszteség pedig alig haladja meg a két százalé­kot, s ez szintén kedvező érték. A gép viszonylag nagy rakodási és tisztító teljesít­ménye következtében a szál­lítás munkaeröszükséglete hozzávetőleg egyharmadával csökken. A hagyományos rakodógépekre • alapozott kétfázisú szállítási eljárás­hoz képest az új módszerrel 100 hektáronként ‘23 ezer 500 forint üzemeltetési költ­séget takaríthatnak meg a gazdálkodók. A gép tisztító hatásának köszönhetik, hogy kevesebb anyagot kell szállí­taniuk, ez üzemanyag-költ­ségmegtakarítást jelent, száz hektáron csaknem négyezer forintot. A gép mindent egybevetve 22—23 százalékkal csökkenti a szállítási kiadásokat. Ez azért is lényeges, mert a termelők a nagy őszi mun­kacsúcsban általában bérte­herautókat használnak, s jelentősek a kiadásaik. Az új módszert a MÉM Műsza­ki Intézete széles körben .is­mertette, és segíti a szállí­tási technológia átvételét is. SOMOGYI NÉPLAP A jobbítás megkezdődött \JF* Ff I f* I r I ■■ Fi F Vízmüvek Tabon es kornyékén Űj eljárás a cukorrépa szállítására / •• Ünnepi nagygyűlés Szárszón

Next

/
Oldalképek
Tartalom