Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-23 / 198. szám
Tisztavatás a Parlament előtt (Folytatás az 1. oldalról) ra épülhet a mai értékek megbecsülése, az új értékek teremtése. Ami 900 esztendeje történt, az különösen nagy jelentőségű fordulópont a magyarság és Európa kapcsolatában: mert bár sorsdöntő lépés volt a honfoglalás, a majdnem egy évszázadig tartó megtelepedés után a kereszténység felvétele, és az állam megalapítása; Európa ezt a tényt csak kilencszáz éve nyugtázta. A nagygyűlés szónoka ezután felidézte a negyven évvel ezelőtti szárszói eseményeket. Egyik kiemelkedő állomás volt a harcban — mondta —, amelyet az ország haladó erői és emberséges gondolkodói már a harmincas években elkezdtek egy népellenes rendszer ellen, a béke megvédéséért, majd 1941 után a háborúból való kilépésért. Szárszó a kiútkeresők nemzeti egységének kiíejezője volt, de mégis olyan fórum, amelynek résztvevői közül az előrelátók a felszabadulás utáni demokrácia és a szociális haladas programjai is felvázolták. 1943-as szárszói konferencia a társadalmi és nemzeti önismeret gyakorlótere, egyben próbatétele volt. A találkozón hatszázan vettek részt. Ott voltak a Soli Deo Gloria Szövetség, a Győrffy kollégium, az Egyetemi Diákegység mozgalom, a Parasztszövetség, a Magyar Élet és a magyar Ut lapok szerkesztői, és mások is: különböző felekezetek papjai, tanárok, mindenféle foglalkozású értelmiségiek, egyetemista és középiskolás fiatalok, és kisebb számban paraszt- és munkásfiatalok. A konferencia előadásait Kodolányi János és Erdei Ferenc tartotta. Hozzájuk referátummal kapcsolódott Jócsik Lajos, Karácsony Sándor, Németh László. A vita résztvevői között volt Asztalos István, Darvas József, Dobi István, Nagy István, Veres Péter stb. A 40 éve lezajlott szárszói konferenciáról négy évtizede tartanak a politikai és szaktudományi viták. Ami eldőlt ebben, azt maga a történelem döntötte el. Ami ezentúl is vitatható, az legyen továbbra is a politika és a szaktudomány dolga, mondta Pozsgay Imre. Felidézte az akkori szárszói antifasiszta konferencia legpozitívabb vonásait. A találkozás résztvevői a társadalmi haladás útját járták. Elutasították az igazságtalan, feudális földbirtokrendszert, a szegénységet, a tömegek politikai és kulturális elnyomását. Valódi, népi demokratikus fejlődést akartak. Ez a közös szándék sem takarhatta el a résztvevők közötti nagy ideológiai, politikai nézetkülönbségeket — emlékeztetett a szónok, majd arra utalt, hogy a felszabadulás és az azt követő nagy történelmi sorsforduló volt a szárszói gondolatok igazi próbatétele. Azzal, hogy a Szovjetunió győztes hadserege kiűzte a nácikat és hazai vazallusaikat az országból, nagymértékben megnövelte történelmi esélyeinket a társadalmi haladásra is. Ezzel az elévülhetetlen tettel a Szovjetunió megnyitotta a szociális haladás és a politikai fejlődés alternatíváit, amelyeket egy kapitalista megszálló hadsereg elzárt volna népünk elől. — Nem arról van tehát szó — szögezte le Pozsgay Imre —, hogy a Szovjetunió megszabta a társadalmi, politikai mozgás irányát, hanem arról, hogy más országoktól a kapitalista megszálló hadsereg elzárta a társadalom szocialista fejlődésének útját, számunkra pedig megnyílt ez az út, és mi élve lehetőségeinkkel: ráléptünk. A munkásmozgalom kitörhetett kényszerű elszigeteltségéből, és a munkásosztály ismét hozzáláthatott történelmi küldetése teljesítéséhez; megvalósult a földreform. amely az igazságtételen túl az első lépés volt az ország gazdasági szerkezetének átalakulása felé is. Széles- körű népmozgalom bontakozott ki, amelynek során közvetlen demokratikus intézmények, önkormányzatok jöttek létre falvakban, üzemekben. Ebben a mozgástérben nyert először tartalmat és vált működésképessé a munkás—paraszt szövetség a dolgozó emberek összefogása a társadalmi haladásért. A szónok elemezte jelenünket is, szólt a nemzetközi és gazdasági helyzet alakulásáról, ennek kapcsán pedig a magyar békemozgalom aktivizálódásáról. A feladatokról szólva kiemelte: nem csupán az fontos, hogy a nép jó végrehajtója legyen az érdekében megfogalmazottaknak, hanem hogy az emberek olyan résztvevői legyenek ‘az irányításnak, akik nem utolsósorban e részvételen keresztül ismerik meg igazán szükségleteiket, érdekeiket s hogy ezáltal érzik szükségét saját valóságos helyzetük megismerésének is. Vagyis — mondotta — tartalmas demokratizálási folyamat az államelméletben és a munkahelyen csak akkor bontakozhat ki, és igazán felelős — a gondokban is osztozni tudó — állampolgár csak akkor teremhet, ha az embereket nem csupán az irányítás tárgyainak tekintik, akiket minduntalan felvilágosítani, nevelni, programozni kell, hanem alanyainak is, akik a felelős részvétel utján nevelődnek, felvilágosulttá válnak és maguk is alkotói a politikának. A dolgozó osztályok, rétegek szövetsége, együttműködése beépült rendszerünk alapjaiba, ezért ezt a szövetséget őrizni kell és a naSok feladatot megold a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat tahi üzemvezetősége. Jelenleg 11 községben ő a víz gazdája. Munkájáról, eredményeiről, feladatiról Kromek Pál üzemvezetővel beszélgettem. Az előzmények —* Üzemvezetőségünk a Somogy megyei Víz- és Csatornamű-vállalaté volt. A tabi vízműtársulatot 1963- ban hozták létre, ezután a tanács a társulattal közösen fejlesztette a községi vízmüvet. A törökkoppányi és az ádándi vízmű átadása után alakult meg az üzemvezetőség; később Lálrány, Karád és Andocs következett. A megyei tanács támogatásával a közegészségügyileg veszélyeztetett településeken — Somogytúron, Zicsen, So- mogydöröcskén, Somogyba- bodon — közkutas vízellátási rendszereket alakítottunk ki; ezután üzemvezetőségünkhöz kapcsolták a nagy- berényi tanács által épített községi vízmüvet is. A megyei vállalat 1980-ban egyesült a DRVV-vel, s egy évig a kaposvári üzemigazgatósághoz tartoztunk, majd a dél-balatoni üzemigazgatósághoz kerültünk. — Milyen változást hozott az új szervezeti rend? , — Az átszervezés előtt legtöbbször irányítás nélkül ponta változó helyzetben újra meg újra megteremteni a felnövekvő generációk bekapcsolásával. A szövetség a párt vezetésével azonban csak úgy képzelhető el, ha a pártirányítás elismerésén túl a résztvevők egyenrangú partnerek, egyenlő esélyekkel társulnak a nemzeti haladást szolgáló célok megvalósítására. Ha valljuk, hogy a szövetségi politika nem taktikai ügylet, akkor szilárd szocialista alapelvekre kell épülnie. A negyedszázad alatt megtett út megteremtette a kölcsönös bizalom alapját, szövetségi politikánk alkalmazásával a szocialista nemzeti egységet. A népben a legerőteljesebb kívánság az eddigi politika következetesebb folytatása. De megfogalmazódik az igény arra is, hogy az ellqp- vetkezendő időkben a meghirdetett elvek és a valóság, a tömegek gyakorlati tapasztalatai és az eléjük állított eszmények tovább közeledjenek egymáshoz. Továbblépésünk feltétele — mondta a szónok — az, hogy itt Közép-Eelet-Euró- pá’can együtt boldoguljanak a népek, elfelejtve majdan a rossz szomszédság átkát, megtanulva becsülni egymást és becsülni e családi körbe tartozó kisebbségek, nemzetiségek létjogát, közösségteremtő szándékát. Ebbén a világban, történelmileg természetes szövetségi rendszer biztonsagot adó kereteiben jó hagyományokra es igaz történelmi emlékezetünkre építve magunk teremthetünk magunknak, a magyarságnak új szocialista hazát — hangsúlyozta Pozsgay Imre. Beszédét követően Sellei Zoltán előadóművész ihletet- ten, belső fűtöttséggel mondta el József Attila Hazám című versét, majd a Szózat hangjai után műsor kezdődött : a balatonszentgyörgyi Kisbalaton együttes tagjai táncoltak, az Egyetemi Színpad Forrás körének tagjai pedig dokumentummontázst adtak élő az egykori szárszói konferencia anyagából. Délután nyílt meg a tanácsházán Bérei László fotókiállítása dr. Laczkó András bevezetőjével : a fényképek — akárcsak Vitézy I-ászló Szár szó ’43 című filmjének ősbemutatója — azt a negyven évvel ezelőtti eseményt idézték. dolgoztunk. Az egyesülés után megkezdtük az üzem- vezetőség fejlésztését, a délbalatoni üzemigazgatóság műszaki színvonalának megközelítését. Az anyagellátás javult és eszközökkel, föld- munkagépekkel is gazdagodtunk. Szervezett munka — Mit tudtak elérni a korábbinál szervezettebb munkával ? — Tabon bekötöttük a községi ivóvíz-hálózatba a BVG-gyáregység kútjait, így biztosítani tudjuk az ivóvíz- ellátást. Látrányban, Karúdon és Nagyberényben új mélyfúrású kutakat helyeztünk üzembe, s Ádándon is új kutat kellett bekötnünk. Sok apró munka is volt: 700 vizrákötést és vizórat'ölsze- relést végeztünk, a hibaelhárító—karbantartó munka pedig majdnem ötmillió forint értéket tett ki. — Hányán dolgoznak az üzemvezetőségen ? — ötvenhatan; tizenöt szakmunkásunk van. Üzemvezetőségünk tabi telephelyein folyamatos a munkarend, a többi községben egy műszakban dolgosak egy-két gépész. A kisebb helyeken nyugdíjas dolgozóink napi négy órában látják el a a teendőket. — Különösen próbára tette a személyzetet 1983 nyara. Hol volt a legtöbb gondjuk? (Folytatás az 1. oldalról) olyan kötelezettség, amelyet nemzeti érdekünk és Internacionalista küldetésünk diktál. A népek bízhatnak abban, hogy a Szovjetuniónak a testvéri szocialista országoknak megvan az eltökéltségük és erejük ahhoz, hogy meghiúsítsák az imperializmusnak az erőegyensúly megbontására irányuló törekvéseit. A honvédelmi miniszter végül köszönetét mondott a szülőknek, a hozzátartozóknak azért a fáradozásáért, amellyel fölnevelték fiaikat és segítették felkészülésüket a tiszti hivatásra. Elismerését fejezte ki a nevelőknek, a párt- és ifjúsági szervezeteknek, a termelő és katonai kollektíváknak, mindazoknak, akik á haza fegyveres szolgálatának egész embert követelő útjára irányították és segítették a fiatalokat. Felhangzott az Internacionálé, majd az újonnan felavatott tisztek díszmenetben vonultak el az állami zászló előtt. Tízezrek gyűltek össze húszadikán a Duna-parton is, az Országház előtt, ahol pontban fél 12-kor megszólaltak a fanfárok — jelezve, hogy megkezdődött az egyik leglátványosabb augusztus 2*0-i esemény: a hagyományos vízi és légi parádé. A Marg:t-iiíd fe’ől nemzeti és vörös zászlókkal díszített szárnyashajók tűntek föl, majd motorcsónakok haladtak el a tribünök előtt A hajókon elhelyezett transzparensek a hatékony, a korszerű gazdasági építőmunkára mozgósítottak, s azt hirA cukorrépatermelök költségeit csökkenti az a répaszállítási eljárás, amelyet a MÉM műszaki intézete fejlesztett ki; a megoldás különösen jó szolgálatot tesz az idén, amikor a szikkadt talajból kiemelt termés további kezelése, fuvarozása amúgy is gondos, körültekintő munkát kíván. Tavaly a gyárak a répa szeny- nyezettsége miatt — a több— Látrányban, Ádándon és Kávádon. De a nagyobb bajokat megelőztük. A legnagyobb figyelmet természetesen Tab igényli, vízhiány az idén itt nem volt. Feladatok „ — A körzet vízellátását tovább kell fejleszteni. Mire jut erő a közeljövőben? — Egyik komolyabb munkánk a Mezőgép tabi gyáregységének területén fúrt kút bekötése a községi ivóvízhálózatba. Előreláthatólag kiépítjük Zala község vízellátására a vezetéket. A tabi hatos, nagy teljesítményű kút bekötése is várható. E rekonstrukció során épül a nagyközségben egy 30 köbméteres átfordító medence, ez a BVG kút vizének gáz- és vastalanításához szükséges. A vízmű telephelyén készül egy 500 köbméteres vasbeton víztároló és egy szivattyúház. A törpevízmű-rendszerrel fölépített tabi üzemvezetőség víztermelő kapacitása 850 ezer köbméter évenként. A kiépített ivóvízhálózat 170 kilométeres. A szennyvízhálózat hossza Tabon közel majdnem húszezer méter; a fogyasztók száma négyezer. A vízművekre ebben a körzetben egyre kevesebben panaszkodnak. A jobbítás megkezdődött, de még nem ért véget. K. 3. dették: a béke megőrzése a. népek közös ügye. E közben lellobogózott helikopterek érkeztek, majd nyomukban vitorlázó-repülőgépek, az ünnepet köszöntő feliratokat húzva maguk után. A Dunán, a Magyar Néphadsereg úszóegységei, vízi szállító^ és harci járművei szelték a habokat, majd háromszoros díszsortűz dördült az alkotmány törvénybe iktatásának 34. évfordulójának tiszteletére. Nagy tapsot kaptak a bravúros alakzatokat bemutató műrepülők, ejtőernyősök. Pirotechnikusok sokaságának több hónapi munkája készítette elő a félórás tűzijátékot, amelynek varázslatos szépsége ezidén is az alkotmány ünnepének fénypontját jelentette Budapesten. Tíz tonna különleges robbanóanyagot használtak fel a szombat esti égi „fény- fesztivál” mesterei. Már jóval 21 óra előtt tíz és tízezerek népesítették be a pesti Duna-partot, Buda távolabbi partszakaszait, s a környező épületek magasabb pontjait. A fényszórók sugarainak játéka után negyven, az égboltot pirosra festő bomba robbant a magasban, ezeket egy-két másodperc elteltével a fehérek és a zöldek követték: kirajzolva Budapest egére a nemzeti zászló színeik Másodperc pontossággal meghatározott terv alapján, elektromos indítással 1623 különböző űrméretű és szinhatású bombát lőttek ki. A tűzijáték befejezését ezer bíborszínű bengálégő színes fénye és füstje adta. letkezelés költségeinek ellensúlyozására — jelentős összegeket vontak le a termelők . , illetményéből; Az idén a kedvezőtlenebb hozamok miatt még jobban érintené a gazdálkodókat ez a levonás (akár tíz százalék is lehet). A kutatók eljárása ezenkívül az üzemanyag- költség egy részének megtakarítását is lehetővé teszi. Az intézet szakemberei a jól bevált MTZ—80-as traktorra szerelték föl a felszedő-tiszti tószerkezet, valamint a rakodóberendezést, a hozzá tartozó alvázzal együtt. Az önjáró gép az előzetesen betakarított és a földek szélén prizmákba rakott cukorrépát megtisztítja a földtől és más szennyeződésektől, a szállítójárműre rakja. A szerkezet tisztító hatása 50—60 százalékos — ez jó eredménynek számít —, a tisztítási veszteség pedig alig haladja meg a két százalékot, s ez szintén kedvező érték. A gép viszonylag nagy rakodási és tisztító teljesítménye következtében a szállítás munkaeröszükséglete hozzávetőleg egyharmadával csökken. A hagyományos rakodógépekre • alapozott kétfázisú szállítási eljáráshoz képest az új módszerrel 100 hektáronként ‘23 ezer 500 forint üzemeltetési költséget takaríthatnak meg a gazdálkodók. A gép tisztító hatásának köszönhetik, hogy kevesebb anyagot kell szállítaniuk, ez üzemanyag-költségmegtakarítást jelent, száz hektáron csaknem négyezer forintot. A gép mindent egybevetve 22—23 százalékkal csökkenti a szállítási kiadásokat. Ez azért is lényeges, mert a termelők a nagy őszi munkacsúcsban általában bérteherautókat használnak, s jelentősek a kiadásaik. Az új módszert a MÉM Műszaki Intézete széles körben .ismertette, és segíti a szállítási technológia átvételét is. SOMOGYI NÉPLAP A jobbítás megkezdődött \JF* Ff I f* I r I ■■ Fi F Vízmüvek Tabon es kornyékén Űj eljárás a cukorrépa szállítására / •• Ünnepi nagygyűlés Szárszón