Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-23 / 198. szám
SOMOGYI „ Alkotmánynapi NÉPLAP nagygyűlések XXXIX. évfolyam, 198. szám 1983. augusztus 23., kedd Németh Károly: fl széles tömegek egyetértésével, támogatásával Ünnepi nagygyűlés Szárszón Pozsgay Imre a társadalmi haladás lehetőségeiről Kifényesített lélekkel, tiszta érzéseknek szállást készítve magunkban, várakozóan gyűltünk össze augusztus 20- án tömegnyien a balatcnszárszó; ünnepi nagygyűlés színhelyén, a .S?OT- csárcfa melletti térségen. Heron szálból font ünnep volt ez a mostani; államalapítónk tisztelete, alks'mányunk születésének évfordulója és az Ió43-as szárszói konferencia emlékezete toborzott össze bennünket» A „szersráiak" emléktáblájának koszorézása után kezdődött - tíz órakor - a lélekemelő nagygyűlés, amelynek elnökségében ott volt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Tanai Imre, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára, Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, jelen voltak a siófoki járási párt- és r”~mi szervek képviselői és a nagyközség-' vezetők is. A Himnusz hangjai után Smclka Ferenc, a nagyközség népfrontbizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Pozsgay Imre, a nagygvűlés szónoka következett. Ünnepi beszédének bevezetőjében utalt rá: jelképes értelme van annak, hogy az idei augusztus 20-a egyik kiemelkedő eseményére Szárszón kerül sor: abban a Balaton-parti községben, amelynek nevét a nemzet emlékezetébe tragédiák és merész vállalkozások vésték. Mi — mondta — haszonélvezői vagyunk tragikus sorsú költőnk, József! Attila és a szárszói találkozók vállalkozó szellemű résztvevői művének, s örvendezhetünk afelett, hogv egy békés korszak sikeres építőmunkásaiként emlékezhetünk az elődökre és ünnepelhetjük alaptörvényünkét, a Magyar Népköz- társaság alkotmányát. Az ünnep legtöbb mondanivalója, tartalma 1949 óta változatlan: méltatjuk az első írott alaptörvényt történelmünkben, amely a jogokat és kötelességeket, a közjót és közteherviselést minden eddiginél egyetemesebbé teszi a jogegyenlőség alapján. Megemlékezünk ezen a napon az államalapításról és nagy királyunkról, az államalapító I. Istvánról. Örvendezünk az új kenyérnek, és köszöntjük azokat, akik kenyerünket megtermelték. Augusztus húszadika a népfrontpoliti- kán alapuló nemzeti egység jeles napja — mondta a szónok. Kifejeződik benne a szövetséges dolgozó osztályok, rétegek, társadalmi csoportok, a különböző származási}, világnézetű emberek, különböző közösségek együttműködése. Az idei ünnep tartalmát kitelje&íti néhány új kezdeményezés és szép évforduló, hangsúlyozta Pozsgay Imre. A legfontosabb éppen' az alkotmányhoz kapcsolódik. Az utóbbi negyedszázadban soha nem hirdettük, hogy politikai intézményeink elérték végső, tökéletes formájukat. Amit mondtunk, az az, hogy egy humanista szellemű politika következetes alkalmazáséval, a mai kor legprogresszívebb társadalmi szerkezetének alapján • megvalóvtottu k történelmünk legszélesebb köré nemzeti egységét; amelyben az általános közmegegyezés a haladás hajtóereje. Magyarország névé a szocializmusban megtalálta nemzeti önbecsüléséi, s ebben a társadalomban élte él alkotóerőinek kiteljesedését. De nem mondhatjuk, ma még kevésbé mondhatjuk — szögezte le —, hogy itt van már a Kánaán, hogy amiben élünk az idilli állapot. Ellenkezőleg: a közmegegyezésnek hitelt az adott, hogy takargatás nélkül tártuk ország-világ elé feszítő ellentmondásainkat, gyötrő gondjainkat is. Ez a szemlélet vezérelt benőnket a hetvenes években, amikor — az alapelveket változatlanul hagyva — módosítottuk az alkotmányt. Ma pedig ilyen megfontolásból készülünk a választási rendszer továbbfejlesztésére. Vagyis arra, hogy a nép érdekében folytatott kormányzást mind országos, mind halyi szikien,, -egyre inkább a nép részvéteiével folytatott kormányzássá1, váljon. Célunk, hogy a 'jótékony közmegegyezést^ amelyet napjainkig elértünk, aktív együttműködéssé változtassuk. Ez növelheti az egész társadalom felelősségét közös dolgainkban, általa / tor vább erősödhetnek a népben a haza egész fejlődését szolgáló energiák. Van a társadalom cselekvéséhez tág kereteket adó igazságos alkotmányunk, amely ugyanakkor szilárd bástyákkal védi a törvénytisztelő közösségek és az állampolgárok személyes biztonságát. A szocializmus, a humanizmus és a jog építőkockáiból felhúzott alkotmányos sáncok mögött egy fejlődő, demokratizálódó társadalom él, amelynek szükséglete, igénye a münka, a művelődés, a jó erkölcsökön alapuló tisztességes élet. Ehhez pedig nélkülözhetetlenek azok a politikai intézmények, amelyek megbízhatóan védik a szociális és kulturális haladás eddigi 'vívmányait, miközben teret adnak az elkerülh'etetlen változásoknak, a politikai kultúráját is mindinkább kiteljesítő nép önkormányzati törekvéseinek. Ha tehát az ádei .alkotmányünnep új -vor másait nézzük, akkor első helyen a további demokrati- ’zálasrá gondolunk.-.A. másik, nagyon fontos mozzanat .— mondta . Pozs- -gay Imre —az idén 9U0 esztendeje, hogy államalapító nagy királyunkat 1083 augusztus 20-án, a székesfehérvári királyi törvénynapok idején a szentek" sorába emelték. István királyról az ezeréves nemzeti kontinuitás és államiság jegyében eddig is híven megemlékeztünk, mert tudjuk, hogy csak a haza történetének legszebb, legértékesebb hagyományai(Folytatás a 3. oldalon) Alkotmányunk napján kapott városi rangot a fennállásának 800. évfordulóját ünneplő Szentgotthárd. A város szabadtéri színpadánál tartottak alkotmánynapi nagygyűlést. Szabó Lászlónak, az új városi tanács elnökének megnyitója után Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. — Pártunk Központi Bizottsága áprilisi ülésén kritikusan és önkritikusan vizsgálta a XII. kongresszus óta elvégzett munkát, benne saját tevékenységét, s jó határozatokat hozott, reális, megfelelő választ adott a közvéleményt foglalkoztató alapvető kérdésekre. M'ndez •a széles tömegek egyetértésével és támogatásával találkozott. Országunk stabilitása, amely pártunknak és népünknek közös nagy vívmánya, szilárd pilléreken nyugszik. Megőrzése és erősítése nélkii’özhetetlen főtétele annak, hogy megbirkózzunk az előttünk álló feladatokkal, Az alkotmányos feltételek biztosítottak a közügyeket érintő és a vitát is magában foglaló, felelős véleménynyilvánításhoz, a közös gondolkodást igénylő, alkotó szellemű munkához. — Reálisan értékeljük az eredményeket, nem félünk gyengeségeink feltárásától sem. Feladatainkat a tényekkel szembesítjük, és azokat elemezve ellenőrizzük önmagunkat. Nem élünk gondtalanul. Számon tartjuk a kielégítésre váró jogos igényeket. Tudjuk, hogy vannak még nehéz körülmények között élő családok, emberek. Azt azonban jó érzéssel mondhatjuk, hogy a mi országunkban ?z egyes ember gondja a párt, a kormány, a társadalom gondja is. — A nehezebb feladatok megoldása, a töretlen szocialista fejlődés azt kívánja, hogy mindenki teljesítse kötelessé-ét, igyekezzék többet tenni, tudása, tehetsége legjavát adva jobban, eredményesebben dolgozni — hangoztatta a Központi Bizottság titkára. — Politikánk együttes alakítása és megvalósítása, az ország előtt álló nem köny- nyű feladatok megoldása mindenkire személy szeri-nt külön-külön is kötelezettségeket ró. Ezt követően Németh Károly átadta a városalapító díszoklevelet Szabó László tanácselnöknek. Megóvjuk eredményeinket Sárváron, a várparkban politikai nagygyűlést rendeztek; Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott, ünnepi beszédet. — Napjaink meglehetősen bonyolult, nehezen áttekinthető nemzetközi összképéből három, az átlagosnál nagyobb jelentőségű vonulat emelkedik ki — mondta. — Az egyik a fegyverkezési hajsza, amely mögött azok az imperialista törekvések húzódnak meg, amelyeknek közvetlen érdekük a katonai Zászlólevonás Vasárnap délelőtt ünnepélyesen — katonai tisztelet- adással — levonták az állami zászlót, amely alkotmányunk ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. A gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót, és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Tisztavatás a Parlament előtt Légi és vízi parádé Budapesten Az alkotmány ünnepén az Országúáz épülete előtt több ezer érdeklődő jelenlétében megtartották a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai ■Műszaki Főiskolán, a Killián György Repülőműszaiki Főiskolán végzettek, valamint a Karikás „Frigyes Katonai Kollégiumhoz tartozó egyetemi és főiskolai hallgatók tettek tiszti fogadalmat. Az állami zászló előtt díszőrség sorakozott föl, a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívottal: Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, társadalmi és politikai életünk több vezető személyisége. Tíz órakor érkezett1 Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, s a kato- n*i tisztelgés után köszöntötte *2 ifjú letteket. Felolvasták a hon védelmi m*nls®te-r- nek a tisztavatás alkalmából kiadott parancsát, ezt követően az ifjú tisztek fogadalmat tettek nemes hivatásuk teljesítésére. Nevükben Láb oda Ferenc főhadnagy mondta a tiszti fogadalom szövegét, majd Czinege Lajos mondott beszédet. Kiemelte: — A szocialista építésben elért eredményeinkre, a testvéri országok sikereire büszkék vagyunk. Tudjuk, hogy ma, amikor a nemzetközi helyzet éleződik, további erőfeszítéseket kell tennünk vívmányaink védelme érdekében. Az imperializmus szélsőséges erőinek agresz- szív tevékenysége minden földrészen megélénkült. A tőkés nagyhatalmak militarista körei az erőegyensúly megbontására törekednek azzal a céllal, hogy a katonai erőfölény birtokában rákény- szer it hessék akaratukat a szocialista országokra, az új független államokra, a Világ »epeire. Agresszív, szélsőséges magatartásukkal a világ különböző térségeiben háborús feszültséggócokat alakítanak ki, nyíltan támogatják a reakciós, népellenes erőket. A fegyverkezési hajsza fokozására tett erőfeszítésekkel növelik az emberiséget pusztulással fenyegető termonukleáris katasztrófa veszélyét. — Dolgozó népünk tudja, hogy a Varsói Szerződés Szervezete a szocialista országok történelmi vívmánya; testvéri szövetségünk az európai biztonság és a világbéke semmi mással nem pótolható oltalmazója. Meggyőződéssel valljuk, hogy mindezt a Varsói Szerződés tagállamai csak fegyveres érőik szükségszerű technikai és szervezeti fejlesztésével, magas színvonalú felkészültségével, a fegyverbarátság további elmélyítésével képesek megvalósítani. A szociálist» országok szamara mindez (s 2. tó-dalon) \ Sarlós István: (Folytatás a t. oldalon)
