Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

SOMOGYI „ Alkotmánynapi NÉPLAP nagygyűlések XXXIX. évfolyam, 198. szám 1983. augusztus 23., kedd Németh Károly: fl széles tömegek egyetértésével, támogatásával Ünnepi nagygyűlés Szárszón Pozsgay Imre a társadalmi haladás lehetőségeiről Kifényesített lélekkel, tiszta érzések­nek szállást készítve magunkban, vá­rakozóan gyűltünk össze augusztus 20- án tömegnyien a balatcnszárszó; ün­nepi nagygyűlés színhelyén, a .S?OT- csárcfa melletti térségen. Heron szálból font ünnep volt ez a mostani; állam­alapítónk tisztelete, alks'mányunk szü­letésének évfordulója és az Ió43-as szárszói konferencia emlékezete tobor­zott össze bennünket» A „szersráiak" emléktáblájának koszorézása után kez­dődött - tíz órakor - a lélekemelő nagygyűlés, amelynek elnökségében ott volt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Tanai Imre, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának titkára, Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyette­se, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, jelen voltak a siófoki járási párt- és r”~mi szervek képviselői és a nagyközség-' vezetők is. A Himnusz hangjai után Smclka Ferenc, a nagyköz­ség népfrontbizottságának el­nöke köszöntötte a megje­lenteket, majd Pozsgay Im­re, a nagygvűlés szónoka következett. Ünnepi beszé­dének bevezetőjében utalt rá: jelképes értelme van an­nak, hogy az idei augusztus 20-a egyik kiemelkedő ese­ményére Szárszón kerül sor: abban a Balaton-parti köz­ségben, amelynek nevét a nemzet emlékezetébe tragé­diák és merész vállalkozá­sok vésték. Mi — mondta — haszonélvezői vagyunk tragikus sorsú költőnk, Jó­zsef! Attila és a szárszói ta­lálkozók vállalkozó szellemű résztvevői művének, s ör­vendezhetünk afelett, hogv egy békés korszak sikeres építőmunkásaiként emlé­kezhetünk az elődökre és ünnepelhetjük alaptörvé­nyünkét, a Magyar Népköz- társaság alkotmányát. Az ünnep legtöbb monda­nivalója, tartalma 1949 óta változatlan: méltatjuk az első írott alaptörvényt tör­ténelmünkben, amely a jo­gokat és kötelességeket, a közjót és közteherviselést minden eddiginél egyeteme­sebbé teszi a jogegyenlőség alapján. Megemlékezünk ezen a napon az államala­pításról és nagy királyunk­ról, az államalapító I. Ist­vánról. Örvendezünk az új kenyérnek, és köszöntjük azokat, akik kenyerünket megtermelték. Augusztus húszadika a népfrontpoliti- kán alapuló nemzeti egység jeles napja — mondta a szónok. Kifejeződik benne a szövetséges dolgozó osztá­lyok, rétegek, társadalmi csoportok, a különböző szár­mazási}, világnézetű embe­rek, különböző közösségek együttműködése. Az idei ünnep tartalmát kitelje&íti néhány új kezde­ményezés és szép évforduló, hangsúlyozta Pozsgay Imre. A legfontosabb éppen' az al­kotmányhoz kapcsolódik. Az utóbbi negyedszázadban so­ha nem hirdettük, hogy po­litikai intézményeink elér­ték végső, tökéletes formá­jukat. Amit mondtunk, az az, hogy egy humanista szellemű politika következe­tes alkalmazáséval, a mai kor legprogresszívebb tár­sadalmi szerkezetének alap­ján • megvalóvtottu k törté­nelmünk legszélesebb köré nemzeti egységét; amelyben az általános közmegegyezés a haladás hajtóereje. Ma­gyarország névé a szocializ­musban megtalálta nemzeti önbecsüléséi, s ebben a tár­sadalomban élte él alkotó­erőinek kiteljesedését. De nem mondhatjuk, ma még kevésbé mondhatjuk — szö­gezte le —, hogy itt van már a Kánaán, hogy amiben élünk az idilli állapot. El­lenkezőleg: a közmegegye­zésnek hitelt az adott, hogy takargatás nélkül tártuk or­szág-világ elé feszítő ellent­mondásainkat, gyötrő gond­jainkat is. Ez a szemlélet vezérelt benőn­ket a hetvenes években, amikor — az alapelve­ket változatlanul hagyva — módo­sítottuk az alkot­mányt. Ma pedig ilyen megfonto­lásból készülünk a választási rend­szer továbbfej­lesztésére. Vagy­is arra, hogy a nép érdekében folyta­tott kormányzást mind országos, mind halyi szikien,, -egyre inkább a nép részvéteiével folytatott kormányzássá1, vál­jon. Célunk, hogy a 'jóté­kony közmegegyezést^ ame­lyet napjainkig elértünk, ak­tív együttműködéssé változ­tassuk. Ez növelheti az egész társadalom felelősségét kö­zös dolgainkban, általa / tor vább erősödhetnek a népben a haza egész fejlődését szol­gáló energiák. Van a társadalom cselek­véséhez tág kereteket adó igazságos alkotmányunk, amely ugyanakkor szilárd bástyákkal védi a törvény­tisztelő közösségek és az ál­lampolgárok személyes biz­tonságát. A szocializmus, a humanizmus és a jog építő­kockáiból felhúzott alkotmá­nyos sáncok mögött egy fej­lődő, demokratizálódó társa­dalom él, amelynek szükség­lete, igénye a münka, a mű­velődés, a jó erkölcsökön alapuló tisztességes élet. Eh­hez pedig nélkülözhetetlenek azok a politikai intézmé­nyek, amelyek megbízható­an védik a szociális és kul­turális haladás eddigi 'vív­mányait, miközben teret ad­nak az elkerülh'etetlen vál­tozásoknak, a politikai kul­túráját is mindinkább kitel­jesítő nép önkormányzati törekvéseinek. Ha tehát az ádei .alkotmányünnep új -vor másait nézzük, akkor első helyen a további demokrati- ’zálasrá gondolunk.-.A. másik, nagyon fontos mozzanat .— mondta . Pozs- -gay Imre —az idén 9U0 esztendeje, hogy államalapító nagy királyunkat 1083 augusztus 20-án, a székesfe­hérvári királyi törvénynapok idején a szentek" sorába emelték. István királyról az ezeréves nemzeti kontinuitás és államiság jegyében eddig is híven megemlékeztünk, mert tudjuk, hogy csak a haza történetének legszebb, legértékesebb hagyományai­(Folytatás a 3. oldalon) Alkotmányunk napján ka­pott városi rangot a fennál­lásának 800. évfordulóját ünneplő Szentgotthárd. A város szabadtéri színpa­dánál tartottak alkotmány­napi nagygyűlést. Szabó Lászlónak, az új városi ta­nács elnökének megnyitója után Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott beszédet. — Pártunk Központi Bi­zottsága áprilisi ülésén kri­tikusan és önkritikusan vizs­gálta a XII. kongresszus óta elvégzett munkát, benne sa­ját tevékenységét, s jó hatá­rozatokat hozott, reális, megfelelő választ adott a közvéleményt foglalkoztató alapvető kérdésekre. M'ndez •a széles tömegek egyetérté­sével és támogatásával ta­lálkozott. Országunk stabilitása, amely pártunknak és né­pünknek közös nagy vívmá­nya, szilárd pilléreken nyug­szik. Megőrzése és erősítése nélkii’özhetetlen főtétele annak, hogy megbirkózzunk az előttünk álló feladatok­kal, Az alkotmányos feltéte­lek biztosítottak a közügye­ket érintő és a vitát is ma­gában foglaló, felelős véle­ménynyilvánításhoz, a közös gondolkodást igénylő, alkotó szellemű munkához. — Reálisan értékeljük az eredményeket, nem félünk gyengeségeink feltárásától sem. Feladatainkat a té­nyekkel szembesítjük, és azokat elemezve ellenőriz­zük önmagunkat. Nem élünk gondtalanul. Számon tartjuk a kielégítésre váró jogos igé­nyeket. Tudjuk, hogy van­nak még nehéz körülmé­nyek között élő családok, emberek. Azt azonban jó érzéssel mondhatjuk, hogy a mi országunkban ?z egyes ember gondja a párt, a kormány, a társadalom gondja is. — A nehezebb feladatok megoldása, a töretlen szocia­lista fejlődés azt kívánja, hogy mindenki teljesítse kötelessé-ét, igyekezzék többet tenni, tudása, tehet­sége legjavát adva jobban, eredményesebben dolgozni — hangoztatta a Központi Bizottság titkára. — Politikánk együttes ala­kítása és megvalósítása, az ország előtt álló nem köny- nyű feladatok megoldása mindenkire személy szeri-nt külön-külön is kötelezettsé­geket ró. Ezt követően Németh Ká­roly átadta a városalapító díszoklevelet Szabó László tanácselnöknek. Megóvjuk eredményeinket Sárváron, a várparkban politikai nagygyűlést rendez­tek; Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese mon­dott, ünnepi beszédet. — Napjaink meglehetősen bonyolult, nehezen áttekint­hető nemzetközi összképéből három, az átlagosnál na­gyobb jelentőségű vonulat emelkedik ki — mondta. — Az egyik a fegyverkezési hajsza, amely mögött azok az imperialista törekvések húzódnak meg, amelyeknek közvetlen érdekük a katonai Zászlólevonás Vasárnap délelőtt ünnepé­lyesen — katonai tisztelet- adással — levonták az álla­mi zászlót, amely alkotmá­nyunk ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Or­szágház előtt, a Kossuth La­jos téren. A gellérthegyi Fel­szabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót, és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Tisztavatás a Parlament előtt Légi és vízi parádé Budapesten Az alkotmány ünnepén az Országúáz épülete előtt több ezer érdeklődő jelenlétében megtartották a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kos­suth Lajos Katonai Főisko­lán, a Zalka Máté Katonai ■Műszaki Főiskolán, a Killián György Repülőműszaiki Főis­kolán végzettek, valamint a Karikás „Frigyes Katonai Kollégiumhoz tartozó egye­temi és főiskolai hallgatók tettek tiszti fogadalmat. Az állami zászló előtt dísz­őrség sorakozott föl, a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen el­foglalták helyüket az ünnep­ség meghívottal: Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, tár­sadalmi és politikai életünk több vezető személyisége. Tíz órakor érkezett1 Czinege La­jos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, s a kato- n*i tisztelgés után köszöntöt­te *2 ifjú letteket. Felolvas­ták a hon védelmi m*nls®te-r- nek a tisztavatás alkalmá­ból kiadott parancsát, ezt követően az ifjú tisztek fo­gadalmat tettek nemes hiva­tásuk teljesítésére. Nevükben Láb oda Ferenc főhadnagy mondta a tiszti fogadalom szövegét, majd Czinege La­jos mondott beszédet. Ki­emelte: — A szocialista építésben elért eredményeinkre, a test­véri országok sikereire büsz­kék vagyunk. Tudjuk, hogy ma, amikor a nemzetközi helyzet éleződik, további erőfeszítéseket kell tennünk vívmányaink védelme érde­kében. Az imperializmus szélsőséges erőinek agresz- szív tevékenysége minden földrészen megélénkült. A tőkés nagyhatalmak milita­rista körei az erőegyensúly megbontására törekednek az­zal a céllal, hogy a katonai erőfölény birtokában rákény- szer it hessék akaratukat a szocialista országokra, az új független államokra, a Világ »epeire. Agresszív, szélsősé­ges magatartásukkal a világ különböző térségeiben hábo­rús feszültséggócokat alakí­tanak ki, nyíltan támogat­ják a reakciós, népellenes erőket. A fegyverkezési hajsza fo­kozására tett erőfeszítések­kel növelik az emberiséget pusztulással fenyegető ter­monukleáris katasztrófa ve­szélyét. — Dolgozó népünk tudja, hogy a Varsói Szerződés Szervezete a szocialista or­szágok történelmi vívmánya; testvéri szövetségünk az európai biztonság és a világ­béke semmi mással nem pó­tolható oltalmazója. Meggyő­ződéssel valljuk, hogy mind­ezt a Varsói Szerződés tag­államai csak fegyveres érőik szükségszerű technikai és szervezeti fejlesztésével, ma­gas színvonalú felkészültsé­gével, a fegyverbarátság to­vábbi elmélyítésével képesek megvalósítani. A szociálist» országok szamara mindez (s 2. tó-dalon) \ Sarlós István: (Folytatás a t. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom