Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

Helsinki évfordulóim Szovjet felhívás Harcok, tárgyalások Libanonban Amin Gcmajel libanoni el­nök (balra) és John W. Ves- sey álló erői között heves tüzér­ségi párbajra került sor. A Bekaa-völgyben fekvő Baal­bek város környékén hétfőn délelőtt súlyos harcok foly­tak. Az Egyesült Államok kö­zel-keleti katonai és diplo­máciai jelenlétének fokozó­dására utal, hogy egyidejű­leg Libanonban tartózkodik Robert MacFarlane, közel-ke­leti különmeftbízott és helyet­tese Richard Fairbanks, va­lamint John Vessey tábor­nok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának el­nézte. Megrövidített kijárási tilalom A helsinki záróokmány aláírásának nyolcadik évfor­dulója alkalmából Moszk­vában hétfőn nagygyűlést rendezett az Európai Bizton­ság és Együttműködés Szov­jet Bizottsága. Előadói be­szédében Alekszej Sityikov, a bizottság elnöke, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnö­ke méltatta a nyolc évvel ezelőtti esemény és a zá­róokmány jelentőségét. A nagygyűlésen elfogadott felhívás a többi között meg­állapítja: a szovjet nép sen­kinek sem engedi meg a vi­lágban és az Európában ki­alakult egyensúly megbon­tását, országa fenyegetését. A szovjet közvélemény tel­jes mértékben támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a kialakult hely­zetben a Szovjetunió és szö­vetségesei védelmi erejének szükséges szinten történő fenntartását tűzik ki célul. A dokumentum hangsú­lyozza: az új amerikai raké­ták nyugat-európai telepíté­se — akárhány rakétáról is legyen szó — csapást mérne a fegyverzetkorlátozásról már folyó tárgyalásokra, újabb súlyos károkat okoz­na az államok közötti biza­lom légkörének, megnövel­né egy esetleges katasztrófa kirobbanásának veszélyét — akár a véletlen következ­ménye lenne az, akár azok­nak rosszindulatú tevé­kenységéből következnék be, akik katonai fölényre törnek és az első csapással akarják megnyerni a nuk­leáris háborút A szovjet közvélemény egyetért az Európában, az Egyesült Államokban és az egész világon kibontako­zott békemozgalom részve­vőinek követelésével: azon­nal, amíg nem késő, hagyja­nak fel a nukleáris háború­ra történő felkészüléssel az egész világon. A dokumentum végezetül felhívással fordul a békéért aggódó valamennyi ember­hez: tegyenek meg mindent, fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az 1983-as esztendőben sike­rüljön fordulatot elérni a katonai enyhülés irányába. Az elmúlt huszonnégy órá­ban a libanoni hazafias erők az ország több részén is si­keres akciókat hajtottak végre a megszálló izraeli ka­tonák ellen. Rasaja, Szofar és Kfarhuk környékén, va­lamint Bhámdun városban több izraeli állást is lőttek. Dél-Libanonbam a megszálló izraeli katonák Zrarije falut támadták meg. ahol razziát tartottak és több embert le­tartóztattak. Eközben az El-Fatah pa­lesztin szervezet szembe n­Hnsszií sorokban állnak a colombói lakosok az élelmiszer­üzletek előtt , Indira Gandhi indái kor- mányfő elvetette azt a ja vaslatot, hogy országa köz­vetlen beavatkozással aka­dályozza meg a Srf Lanka i tamilok legyükolását, vag> hogy az ENSZ-től békefenn­tartó erők kiküldését kérje az ázsiai szigetországba. E javaslatokat a dél-indiai Ta­mil Nadu szövetségi állam­ból Üj-De’hibe érkezett kül­döttség terjesztette a mi­niszterelnök-asszony elé. A Sri Lanka-i kormány hétfő hajnaltól a szigetor­szág egész területén megrö­vidítette ' ak addig egész na­pos kijárási tilalmat. Doug­las Lijanadzs Sri Lanka-i ál­lamtitkár nyilatkozata sze­rint vasárnap az országban nem voltak számottevő erő­szakos cselekmények. MacFarlane hétfőn tárgyalt Szalem libanoni külügymi­niszterrel és Dzsemajel li­banoni elnök nemzetbizton­sági tanácsadójával, Vadt Haddaddal. Később fogadja őt a libanoni államfő és Sa- fik el-Vazzan miniszterelnök. A TASZSZ bejrúti jelentése szerint az amerikai diploma­ta Libanon után felkeresi Izraelt, Egyiptomot, Szaúd- Aráhiát és Szíriát is. Ez utóbbi állomás azért is em­lítésre méltó, mert MacFar­lane elődjét, Habibot a da­maszkuszi vezetés nem volt hajlandó fogadni — „arab- ellenes magatartása miatt”. Eközben Johny Vessey tá­bornok, akit vasárnap Dzse­majel elnök fogadott, hétfőn lsszam Huri hadügyminisz­terrel tárgyalt. Nigéria vizsga előtt Kétségtelenül nehéz két hónap vár a nigériaiakra. Augusztustól szeptember végéig négyszer járulnak az urnához. Először — augusz­tus 6-án — a nyugat-afrikai óriásország elnökét választ­ják meg, majd a szövetségi parlament tagjait, a 19 szö­vetségi állam kormányzóit, legvégül pedig — immár szeptemberben — a szövet­ségi államok törvényhozóit. Tehat valóságos. választási dömping elé néz a 90 millió nigériai, s a tét nagy: a voksolás-sorozat egyben a négyéves polgári kormány­zás, az egységes nemzeti ál­lam vizsgája is lesz. Nigéria 13 esztendős ka­tonai igazgatás után 1979- ben került újra a polgári politikusok kezébe. Akkor Shehu Shagari nyerte meg az elnökválasztást, kulcs­szerepet biztosítva ezzel je­lölőjének, Nigéria Nemzeti Partjának, az NPN-nek az ország életében. Shagari kedvező gazdasági körülmé­nyek között kapta meg a kormányrudat. Az olaj, amely az ország fő termé­szeti kincse, hatalmas pénz­összegeket hozott az állam­kasszába. „Nigéria gazdasága csak a gyarmati időszakhoz ké­pest hatásos és nagy. Ha azonban ezt a gazdaságot az iparilag fejlett államokéhoz hasonlítjuk, Nigériának még hosszú utat kell megtennie” — nyilatkozta egy alka­lommal az elnök. Shagari SOMOGYI NÉPLAP az olajipar mellett gondot fordított. más gazdasági ága­zatok fejlesztésére is. Kü­lön ügyelt a mezőgazdaság­ra, hiszen a földrész egy­kor legjelentősebb élelmi­szer-exportőre ma importra szorul. A fejlesztési tervek ebben a szellemben készül­tek. Aztán a gyors fejlődés hir­telen megtorpant. A tőkés világgazdaság válsága elérte ezt az országot is. Nehéz két hónap vár te­hát a választásokon induló politikusokra. Shagari az NPN színeiben újra jelöltet­te magát, s megfigyelők sze­rint nagy a valószínűsége, hogy a rossz gazdasági helyzet, a népszerűtlen ta­karékossági intézkedések ellenére ismét megnyeri a választást Részben azért, mert választói jórésze lénye­gében elégedett tevékeny­ségével, és még időt kíván adni neki tervei valóra vál­tásához, részben pedig azért mert Shagari szemé­lye sokak számára ma már az egységes nemzet garan­ciája Nigériában. Az elnökválasztáson a győztesnek a szavazatok többségét, s egyben a 19 szövetségi állam kétharma­dában a voksok negyedét kell megszereznie. Az 57 éves Shagarinak ez egyszer már, 1979-ben sikerült. Ez azért nagy dolog, mert Ni­gériában több mint 300 etni­kai csoport él, s érdekeik gyakran ütköznek. Legalább 40 millióan a legnagyobb etnikai csoportokhoz, a jo- rubákhoz, a hauszákhoz és az ibókhoz tartoznak. A Shehu Shagari — az elnök­jelölt elnök hauszák Shagarit tekintik a maguk jelöltjének. Az el­lenzék színeiben öt párt in­dul. Ezek közül kettő szá­mottevő. A legnagyobb el­lenzéki csoportosulás Nigé­ria Egységpártja (UPN). ve­zetője Awolowo a fő vetély- társ — főleg a joru bakra épít. A másik, a Nigériai Néppárt (NPP) szintén vete­rán vezetőjét — Azikiwét jelöltette, ő az ibóktól várja a legtöbb szavazatot. Sha­gari esélyeit növeli, hogy az ellenzék megosztott, most sem képes közös jelöltet ál­lítani. Erre akkor kerülhet­ne sor, ha augusztus 6-án nem dőlne el az elnöki poszl sorsa. Az újabb elnökválasztási forduló azonban az egész nigériai voksolás-sorozat si­kerét. kerdój elezheti meg. Ezzel bizonyosan tisztában vanak a szavazók is, hi­szen a következő két hó­napban nemcsak politiku­sokról. hanem országuk jö­vőjéről is döntenek. ». m. Furkósbot, mézesmadzag Tagadhatatlan nemzetközi érdeklődés kísérte i Reagan amerikai elnök közép-ameri­kai különmegbizottjának hétvégi találkozóját Ruben Zamoráva.1, a salvadori haza­fias erők képviselőjével. Ez volt az első alkalom, hogy a hivatalos Washington képvi­selője közvetlenül tárgyalt a salvadori ellenállókkal. Ko­rai lenne a legcsekélyebb fel- tételezést is megkockáztatni az eredményekkel kapcso­latban, hisz maga a párbe­széd jövője is módfelett bi­zonytalan. Mégis, a találkozó létrejötte figyelemreméltó tény. Egyfelől azt jelzi, hogy a Fehér Ház nem tud többé clsiklani az amerikaiak nö­vekvő nyugtalansága felett, hogy a szélsőjobboldali sal­vadori juntának nyújtott fel­tétel nélküli támogatás a kis közép-amerikai országot Washington „második Viet­namjává” választja. A meg­beszélés másrészt tükrözi a salvadori erőviszonyokban végbement változásokat is, nevezetesen azt, hogy az események szabad ' folyása mellett a diszkreditálódott amerika-barát rezsim előbb- utóbb vereséget szenvedne. A lassan választásokra ké­szülő amerikai vezetés úgy tűnik mára elfogadta, hogy a számukra veszélyes dilemma csak a tárgyalások révén oldható fel. A salvadori bel­ső változásokkal ugyanis egyfajta lépéskényszerbe került, márpedig Washington láthatóan semmi módon nem akar kimaradni a nagyon bonyolult salvadori megoldás kimunkálásának folyamatá­ból. Így ejteni kellett a ha­zafiakkal való közvetlen kapcsolatfelvétel merev ta­gadásának politikáját is. Mi sem lenne azonban nagyobb tévedés, mint rög­Richard Stone, Reagan elnök közép-amerikai külön meg­bízottja tön Washington közép-amzri- kával kapcsolatos politikájá­nak radikális felülvizsgálatá­ra következtetni. Hiszen amig a salvadori haziafakkal megindulni látszanak a tár­gyalások addig növelik a nyo­mást Nicaraguára. Valószínű­leg e két egyidejű tény át­gondolt politikai törekvést, esetleg a térség haladó erői­nek megosztását is célozza, vagyis változatlanul párhu­zamosan alkalmazzák a „fur­kósbot és mézesmadzag” po­litikát. A végül is Összefüggő közép-amerikai válság txilodi rendezésére ugyanis Wa­shington eddig vajmi kévés hajlandóságot mutatott. Gy. S. Madrid segítheti Genfet Nyugatnémet vélemények A genfi tárgyalások kilátá­sait nagy mértékben javíta­ná a találkozó sikeres befe­jezése — jelentette ki Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter a lu­xemburgi rádiónak adott nyilatkozatában. Genscher kifejtette, hogy a maga ré­széről mind a genfi tárgya­lások, mind a madridi talál­kozó eredményeit illetően bizakodó, s úgy véli, hogy mindkét helyen van lehető­ség a konkrét megállapo­dásra. Genscher megismételte, hogy a bonni kormány öröm­mel üdvözölne egy „mi­előbbi, jól előkészített” szovjet—amerikai csúcsta­lálkozót. A Szovjetunió­hoz, az NDK-hoz és a Var­sói Szerződés más tagálla­maihoz fűződő kereskedelmi kapcsolatokat az NSZK a politikai stabilizálás jelen­tős elemének tekinti — mon­dotta. Ami Genfet illeti, a nyugatnémet külügyminisz­ter ismét kifejtette, hogy- ha a tárgyalásokon nem sike­rül elérni az optimális célt, vagyis a kölcsönös lemon­dást a közepes hatótávol­ságú rakétáktól, akkor a két küldöttségnek közbülső megoldásra kell. törekednie. A Der Spiegel című heti- lap legfrissebb számában ar­ról ír, hogy az amerikai ve­zetőket felháborították Kohl és Genscher nemrégiben tett megjegyzései a genfi köz­bülső megoldás keresésének szükségességéről. Washing­ton, írja a Der Spiegel, e kijelentéseket úgy értelmez­te, hogy esetleg a nyugatné­metek megkísérlik kivonni magukat a Pershingek tele­pítése alól.Ugyanakkor Pe­ter Boenisch. a nyugatnémet kormány szóvivője a stutt­garti rádiónak nyilatkozva cáfolta, hogy Bonn és Wa­shington között ellentét len­ne. A DELTA SPORTÁRU ÉS BÖRKONFEKCIÖ SZÖVETKEZET fölvesz 2 műszakos, teljesítménybéres munkára szakképzett, valamint betanított dolgozókat nehéztűzőnek és kézi szabásznak. Továbbá fölve­szünk, férfi munkaerőket íabdabefejezónek, magas kereseti lehetőséggel, valamint segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a szövetkezet műszaki vezetőjénél, Kaposvár, Vörös Hadsereg útja 9. szám alatti üze­münknél. (222397) A KAPOSVÁRI SZARVASMAIiHA- TENYÉSZTÖ KÖZÖS VÁLLALAT gyors- és gépírónőke! keres Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés:'a vállalat személyzeti vezetőjénél. Kaposvár, Toponári út 1. Pf. 56.“ 74U1. Telefon: 11-176. (2224H) ! »««•, *fharo% már igazi világváros — világvárosi főnünk' hol

Next

/
Oldalképek
Tartalom