Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

AZ SZKP FORRÁSAINÁL Az elszigeteltség ellen Rugalmas ügyfélfogadást Gyorsabban, szakszerűbben kor pedig szeretnék befolyá­solni az ügyintézőt. — Mi most a legfontosabb feladat ez ügyben? — Az államigazgatási munka nehezedett az elmúlt években. Nekünk Somogy­bán az a dolgunk, hogy a tanácsok és a lakosság kap­csolatának megfelelő ala­kulása érdekében megvizs­gáljuk a rugalmas munka­rend bevezetésének lehető­ségeit. A lépcsőzetes munka­kezdés megoldaná a munka­időn kívüli ügyintézést. Most ugyanis megesik, hogy az ügyfél nem kap választ dél­után. Azt mondják neki, hogy nincs benn az ügyinté­ző, menjen vissza másnap az előadóhoz. A megyei bi­zottság kezdeményezésére az egyik városunk tanácsa kísérleti jelleggel bevezeti a rugalmas ügyfélfogadást. A siker érdekében fölvesszük a kapcsolatot a szakmai-ága­zati szakszervezetek me­gyebizottságaival. Az új ügy- félfogadás ugyanis csak ak­kor járhat sikerrel, ha a vállalatok szintén támogat­ják: azt mondják a dolgo­zónak, hogy délelőtt nem engedik el a tanácsra, hi­szen délután is fogadják az ügyfeleket L. G. Értelmes célokért, önzetlenül Sikeres a hulladékhasznosítási akció A hulladékhasznosítási program rövid időn belül va­lóban társadalmi méretűvé vált — állapították meg a Hazafias Népfrontnál. A tele­pülések vezetői és a lakossá­got képviselő sízervezetek fel­ismerték, hogy az állampol­gárok mozgósításával, értel­mes célok kitűzésével pótol­hatók, kiegészíthetek a szű­kös pénzügyi alapok. Már eddig több mint nyolcmillió forint gyűlt össze a helyi ta­nácsok pénztárában. Ezt az összeget a későbbdékben — az állaimpolgári vélemények meghallgatásával és figye­lembevételével — a telepü­lésfejlesztési feladatok meg­valósítására fordítják. Eddig fémből 4,5 ezer ton­nát, papírból csaknem 700, textilből 120 tonna hulladé­kot gyűjtöttek össze. A szak­értők véleménye szerint va­lamilyen módon szinte a tel­jes mennyiség hasznosítható. Még több hulladék, másodla­gos nyersanyag is megment­hető lett volna, ha nincse­nek szállítási nehézségek. A MÉH elvileg messzemenő­en támogatta a kezdeménye­zést, ám a gyakorlati megva­lósítás időnként nem volt zökkenőmentes. A telepi átvevők sem min­dig bizonyultak készséges partnernek: nemegyszer elő­fordult, hogy a leadott anyagok minőségére való te­kintet nélkül a lehető legki­sebb átvételi árat állapítot­ták meg. A tapasztalatokat összege­ző országos értekezleten megfogalmazódták a tovább­lépés előfeltételei. A jelenle­vők leszögezték: a begyűjtés az állami vállalatok feladata, míg a szervezés, a mozgósí­tás, a teendők összehangolá­sa a népfrontbizottságokra hámil. A szállítások gyorsítá­sa érdekében megfontolandó az idegen, bérelt járművek tarifájának szabályozása is. Szó esett arról, hogy a pe­dagógusok némelyike félreér­telmezi a Hazafias Népfront kezdeményezését: attól tar­tanak, hogy előbb-utóbb meg­szüntetik az úttörők vas- és fémgyűjtését. Ettől azonban nem kell félniük — hangoz­tatták —, hiszen a két ak­ció megfér egymás mellett. Uj beton­technológiái eljárás Különleges betontechnoló­giái eljárást alkalmaznak az inotai hűtőtorony rekonstruk­ciójánál. A mintegy 44 mil­lió forint értékű felújításhoz a Központi Bányászati Fej­lesztési Intézet, az Iparterv és a Dorogi Szénbányák kö­zös találmányát alkalmazzák. Az új, úgynevezett lőttbeto­nos eljárás — amikor nagy nyomással juttatják az anya­got a szerkezetre — nagy hú­zó- és hajlítószilárdságot biz­tosít, és lehetővé teszi a ce- mentfelhasználás csökkenté­sét is. A bánya vágatok, alagutak, hidak, gátak, épü­letszerkezetek, magas- és mélyépítésű létesítmények biztosítására alkalmas tech­nológiával emellett . 20—40 százalékos költségmegtaka­rítást érhetnek el. Az új eljárás külföldi cé­gek figyelmét is fölkeltette: a Ruhr-vidék Walsum-bá- nyaüzem egyik irányvágatá­nak hosszabb szakaszát a magyar lőttbetónos eljárás­sal biztosították, sikerrel. Az eljárás franciaországi alkal­mazására pedig az ottani So- bea-cég megállapodást kötött a KBFI-vel és a Tescó-val. Nyolcvan évvel ez­előtt, 1903. júliusban és augusztusban zajlott le az Oroszországi Szociál­demokrata Munkáspárt (OSZDMP) II. kongresz- szusa. Ezen befejeződött a forradalmi marxista szervezetek egyesülésé­nek folyamata, és a Le­nin által kidolgozott esz­mei-politikai és szerve­zeti alapokon megala­kult az oroszországi munkásosztály pártja. Most ez a párt — a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja — vezető és irányító erő a Szovjet­unióban, a szovjet poli­tikai rendszer, vala­mennyi állami és társa­dalmi szervezet magja. A II. kongresszust nagy előkészítő munka előzte meg. Ezt különösen szükségessé tette, hogy a kongresszus lé­nyegében véve alapító kong­resszus volt, hogy alapvető elméleti kérdéseket kellett megvizsgálnia, hogy lerakta a pártideológia alapját. Az OSZDMP 1898 már dúsában megtartott I. kongresszusa kinyilatkoztatta a párt meg­alakulását Egységes prog­ram és szervezeti szabályzat hiányában azonban a szociál­demokrata szervezetek mind eszmei, mind szervezeti te­kintetben el voltak szigetel­ve egymástól. A tudományos szocializmus eszméinek az izmosodó munkásmozgalom­mal való egyesítését megaka­dályozta az opportunizmus. Le kellett küzdeni a forra­dalmi szervezetek elszigetelt­ségét és kontárkodását, hatá­rozottan el kellett határolód­ni az opportunistáktól, ki kellett dolgozni az oroszor­szági proletariátus egységes marxista pártjának program­alapjait, taktikai és szerve­zeti elveit. Egy szenvedélyes álom E munka óriási része a Le­nin által létrehozott illegális összoro^zországi politikai lapra, az Iszkrára hárult. En­nek első száma 1900 decem­berében jelent meg. Az Iszkrának igen nagy érdeme van a pártprogramnak és a part létrehozását célzó szer­vezési terv kidolgozásában, az OSZDMP II. kongresszu­sának előkészítésében és ösz- szehívásában. Azóta, hogy a szervező bizottság megkezdte a kongresszus közvetlen elő­készítését, a vele kapcsolatos egész munka voltaképpen V. I. Leninre hárult, aki külföl­dön élt „Az Oroszországgal való levelezés szörnyen meg­viselte az idegeit” — emlé­kezett vissza Lenin harcos­társa és felesége, N. K. Krupszkaja. — Hetekig, hó­napokig várni válaszokat a levelekre, állandóan az egész ügy kudarcát várni, állandó­an bizonytalanságban lenni az ügy kibontakozása felől: mindez a legkevésbé felelt meg Vlagyimir Iljics jelle­mének ... ö szenvedélyesen álmodozott olyan egységes, összeforrott párt létrehozásá­ról, amelyben feloldódnának a párt iránti viszonyukat egyéni rokonszenvekre vagy ellenszenvekre alapozó összes különálló körök, amelyben nem lennének semmiféle mesterséges válaszfalak, köz­tük nemzeti válaszfalak sem.” Lenin 33 éves volt... Á kongresszus 1903. július 30-án nyílt meg Brüsszelben. Az első 13 ülést egy elhagya­tott raktárhelyiségben sike­rült megtartani. A belga rendőrség csakhamar megfi­gyelés alá vonta a küldötte­ket, és néhányat közülük ki­utasított az országból. A résztvevők átköltöztek Lon­donba, ahol aztán a követke­ző 24 ülést megtartották. A kongresszus számára külön­böző munkásszervezetektől béreltek termeket. A kongresszust a szervező bizottság megbízásából 6. V. Plehanov nyitotta meg, aki 1883-ban A munka felszaba­dítása néven marxista cso­portot szervezett, és sokat tett a marxizmus oroszorszá Ii terjeszkedeseert. „26 evvel Egyre eredményesebb a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének szakmapolitikai és érdekképviseleti munkája az államigazgatásban és az igazságügyben. Kocsis De­zsővel, a szakszervezet me­gyei bizottságának titkárá­val a somogyi eredmények­ről és gondokról beszélget­tünk. — Egyik fontos felada­tunk, hogy segítsük az álla­mi munkát. Így elsősorban az eddigi szervezeti válto­zásokra készítettük fel a tanácsi alkalmazottakat a megyei küldöttértekezlet óta eltelt két és fél évben. Több új jogszabály jelent meg, másokat módosítottak. A legjelentősebbnek tartom az államigazgatási eljárásról szóló új törvényt A szak- szervezet nagy szerepet vál­lalt abban, hogy tanfolya­mokon, konzultációkon megismertesse, elsajátíttas­sa a tanácsi dolgozókkal. Ez hozzájárult ahhoz, hogy eredményesen, szakszerű­en, e törvény szellemében végezzék munkájukat. En­nek nyomán egyszerűbb, gyorsabb lett az ügyek in­tézése. Országosan elismerik szakmapolitikai munkánk fejlődését, azt, ahogyan be­kapcsolódtunk az államigaz­gatás korszerűsítésének ha­zai programjába. Mcst, ami­kor elkészítettük a félidős mérlegünket, elhatároztuk, hogy a megyei bizottság to­vábbra is tevékenyen közre­működik ebben, A legutóbbi központi vezetőségi ülésen ugyancsak szó volt arról, hogy segítenünk kell min­den olyan kezdeményezést, mely a szükségtelen felada­tok, munkafolyamatok ki­iktatását, a jobb munka- szervezést szorgalmazza. — Érzik-e az ügyfelek en­nek a hatását? — Biztosan érzik, hiszen a meggyőző munka révén a tanácsok apparátusai azono­sultak az új szervezettel, a feladatokkal. Munkánk ered­ménye mindnyájunkat örömmel tölt el, ugyanis az új szervezetek összességé­ben gyorsabban, szaksze­rűbben és jobban dolgoznak. A kísérletek olyannyira be­váltak, hogy január elsejé­től már a Nagyatádi Városi Tanács is új szervezetben dolgozik, a többi város 1985 végéig korszerűsít. A taná­csi dolgozók politikai, szak­mai tudásának javítása ér­dekében vetélkedőket szer­vezünk. Az idein mintegy kétszázötvenen vettek részt, mégpedig kitűnő fölkészült­séggel. — Miért nem sikerült előbbre lépni a munkaidő utáni ügyintézés népszerűvé tételében? — Az ötnapos munkahét bevezetésével párhuzamo­san ez is az érdeklődés kö­zéppontjába került. A tanács és intézményei a munkaidő csökkentésével egy időben az ügyfélfogadás rendjét is szabályozták. Sehol sem csökkentették az ügyfélfo­gadás idejét A Balaton-par- ti tanácsok a nyári üdülési idényben minden munkana­pon teljes munkaidőben fo­gadják az ügyfeleket. A városi tanácsok szintén megteremtették a munkaidő utáni ügyfélfogadás föltéte­leit. Az az igazság, hogy az ügyfelek kevésbé vagy egyáltalán nem veszik igénybe. Ugyanezt mond­hatom a hét végi ugyeletek- ről is. Hivatkozva az előbb már említett központi veze­tőségi ülésre, ott is elhang­zott, hogy a köztisztviselők személyes felelőssége első­sorban az állampolgárokkal tartott kapcsolatban nyilvá­nul meg. Az ügyintézés, az ügyfélfogadás, a tárgyalás­vezetés minősége erősen be­folyásolja a közhangulatot. Épp ezért a szakszervezeti munkában a korábbinál is többet és tartalmasabban kell foglalkoznunk az ügy­intézői magatartás fejleszté­sével, a negatív jelenségek bírálatával, megelőzésével. Az tény, hogy túl sok az ügyfél, mert csöppet sem fontos ügyekben is elmen­nek a tanácsra: hol érdek­lődnek hol sürgetnek, más­Traktor­óriások Sikerrel folytatódnak a le- ningrádi Kirov-gyár K—710 típusé új traktorának üzem­próbái. A gyári tervezők fá­radhatatlanul dolgoznak újabb alkotásuk további tö­kéletesítésén, a traktorosok munkájának könnyítésén. Az utolsó modelleken tökéletesí­tették a vezetőfülkét, kényel­mesebbé tették a kormány­művet, a vezetőfülke hőmér­sékletét és páratartalmát speciális műszerek ellenőr­zik. A K—710 típusú traktor egyesíti magában elődeinek legjobb tulajdonságait. Való­ban óriási a telesítménye is — ötszáz lóerő. A gyártás során több újítást vezettek be, amelyek megkönnyítik a gép kezelését és fokoznák ha­tékonyságát A traktor uni­verzális’ legkevesebb ötven különböző művelet elvégzésé­re alkalmas. Próbauton a Kirovok. Elöl a Ä—219-a», Az Iszkra első száma és a szerkesztőség tagjai: Lenin, Pleha- nov, Martov, íaszulics, Akszelrod, Potreszov és Krupszkája ezelőtt semmik voltusi — mondta a szónok —, most vi­szont már nagy társadalmi erők ... Tudatos kifejezést kell adnunk ennek az ösztö­nös erőnek programunkban, taktikánkban, szervezetünk­ben. Ez a feladata kongresz- szusunknak, amelyre, mint látják, rendkívül sok komoly és nehéz munka vár. A képviseleti feltételeknek megfelelően a kongresszus munkájában való részvétéi jogát csupán azok a szociál­demokrata szervezetek kap­ták meg, amelyek legalább egy évig aktív forradalmi munkát végeztek. Ezért a kongresszuson az OSZDMP 26 szervezete képviseltette magát, amelyek több ezer ta­got egyesítettek soraikban, összesen 43 delegátus vett részt 51 szavazati joggal és 14 delegátus tanácskozói jog­gal. Túlsúlyban voltak közöt­tük a fiatal, erőtől duzzadó és energikus forradamárok. Lenin akkor 33 éves volt, sok delegátus életkora nem ha­ladta meg a 30 évet. ök ma­gának a pártnak a fiatalsá­gát jelképezték. Túlsúlyban az iszkrások Bár az Iszkra jelentős mér­tékben hozzájárult az oppor­tunisták elleni harchoz és so­kat tett a forradalmi marxis­ták tömörítéséért, a kong­resszus összetétele mégis he­terogén volt. Képviselve vol­tak a pártban akkoriban meglevő különféle eszmei áramlatok. A következetes proletár forradalmárokon kí­vül ott voltak az opportunis­ta irányzat képviselői is, akik a köri érdekeket védelmez­ték az egész párt érdekeinek rovására. A következetes marxisták, az Iszkra hívei 33 szavazattal rendelkeztek. 10 szavazattal az ingadozó kö­zép, vagy ahogy nevezték őket, a „Mocsár”, s 8 szava­zattal az Iszkra nyílt ellen­felei, az opportunista irány­zat kifejezői. így az iszkrá­sok többségben voltak és egységesen fellépve biztosít­hatták a forradalmi irány győzelmét minden megvita­tott kérdésben. „Ez a 33 iszk- rás is, aki egységben mindig eldöntötte minden egyes kér­dés sorsát a kongresszuson, két alcsoportra szakadt, de véglegesen csak a kongresz- szus végén szakadt ketté” ... — írta Lenin az OSZDMP II. kongresszusáról szóló beszá­molóban. Lenin híveinek, vagyis a „szilárd” iszkrások- nak 24 szavazatuk volt, az opportunizmusra hajlamos határozatlan, ingadozó iszk­rások, akik L. Martovot kö­vették, 9 szavazattal rendel­keztek. A kongresszus elején az iszkrások valamennyien egy­ségesek voltak. „A kongresz- szus az összes iszkrások bé­kés és barátságos együttmű­ködésével kezdődött, s bár árnyalati véleménykülönbsé­gek természetesen mindig voltak köztük, kifelé ezek az árnyalati különbségek nem jelentkeztek politikai nézet- eltérésekként” — írta később Lenin. Csakhamar azonban kitűnt, hogy az iszkrások kö­zött nem minden téren ilyen kedvező a helyzet. (Folytatjuk.) r«MTW ..Scwpa 'fro AMan.? PMt> BiptAHSrt $«PSa »8K8T MIM* sm Ttitti lapul. PfKCMipaS «88X118« ttmm Rm SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom