Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

Sportvezetők

tanácskozása

XIV. Nemzetköil Göcsej Kup9

Sikerrel

mutatkozott be a S.ÍÉV

Szép sikert könyvelhet el magának a SAÉV SC újonc NB I-es férfi kosárlabdacsapata. A hét végén Zalaegerszegen, a 14. nemzetközi Göcsej Kupán a rangos mezőnyben tíz együttes közül a várakozás felett szerepelt, s a második helyet szerezte meg. A lengyel bajnok Lech Poznan (a SÁÉV-ban szereplő Marek Kostenczki egykori egyesülete) és a lengyel második helyzett Gornik Walbrzych mellett a ZTE, a Körmend, a PVSK, a Videoton, a Kecskemét, a SZEOL AK és a Sopron élvonalbeli együttesei voltak a somogyiak riválisai. Három csoportban folytak a küzdelmek a három nap során, s a kaposváriak a sors szeszélye folytán a Körmenddel például kétszer is megmérkőztek.

A tornán elért szép siker azt látszik bizonyítaná, hogy a csapat felkészülése jó úton halad, s az élvonalban való bentmaradás reális cél, amelyet el tud érni a gárda. A korábbi „hagyományokkal” ellentétben ezúttal a SAÉV védekezése is egészen jó volt, s a támadás vezetésre sem lehetett különösebb panasz. Ráadásul a mérkőzések kritikus pillanataiban újítani tudtak a fiúk, s ez újabb önbizalmat adhat a további munkához. A torna legjobb dobója címért Marek Kos- tencki végig versenyben volt, Gosztonyi Gábor pedig nemcsak versenyben volt', hanem el is nyerte a torna legjobb irányítója címet.

A SÁÉV eredményei: Sopron—SÁÉV SC 63:71, SZEOL AK—SAÉV 77:72, SÁÉV— Körmend 75 :©8. A döntőbe jutásért: PVSK—SÁÉV 08:31. A döntőben: Körmend— SÁÉV 83 .©4.

A torna végeredménye: 1. Körmend, 2. SÁÉV SC, 3. ZTE, 4. PVSK, 5. Gomik Walbrzych, 6. Poznan, 7. SZEOL, 8. Videoton, 9. Kecskemét, 10. Sopron.

A fonyódi utánpótlás-nevelő és sportvezetőképző táborban került sorra a megyei sporthivatal, / a városi sportfelügyelőségek függetlenített apparátusának szokásos évi továbbképzése. A négynapos program keretében aktuális sportpolitikai kérdések, megyénk verseny- és tömegsportja szerepeltek a napirenden. Páder János, az OTSH elnökhelyettese a nemzetközi sportéletben jelentkező tendenciákról és a hazái sportirányításban várható intézkedésekről adott tájékoztatót. A megye VÍ. ötéves testnevelési és sportfejlesztési tervének időarányos feladatairól, azok végrehajtásáról Pacskó János, a megyei sporthivatal vezetője tartott beszámolót. Az iskolai testnevelés, a verseny- naptár készítése, a sportegyesületek gazdálkodási rendje sem hiányzott ..a programból. Ellátogatott a tanfolyamra dr, Balassa Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese, Hauptmann

László, a megyei pártbizottság munkatársa és Sárái Árpád, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára. Az aktuális kérdésekre vitafórum keretében adtak választ.

Megyei labdarúgó-bajnokság

(Folytatás a 4. oldalról)

uák). Kdzö: nosfal László. Fonyód: Gelencsér — Gyurié*», Länder, Kiss, Berend, Vecsera, Dékány (Fodor), Pintér, Pamuki, Nagy, Zsirai. Mb. edző: Horváth József.

Jók: Vucskics, Sánta,

Köntz, Fábián, Kovács V, illetve Kisss Vecsera, Pamuki.

Somogytamóca ifi—Fonyód ifi 4:3 Horváth József

Szőnyi SE—Barcs 0*

Tasizár, 100 néző. V.: Nyer- ki.

Igaz, csak négyéves múltra teflcmühet. vissza az asztalite- niszezók Világ Kupa tornája, mégis ez az esemény ma már rangot jelent, s évről évre visszatérő találkozó. Az idei VK színhelye a Barbados szigetén lévő Bridgetown, ahol az AP hírügynökség jelentése szerint világbajnokok is felvonulnak, s játszanak 50 000 dollárért (a győztes 15 500 dollárt kap). Hiányzik viszont a tavalyi győztes és idei világbajnok kínai Kuo Jao-bwa, de méltó helyetteSzőnyi SE: Horváth Gy. — Horváth L., Horváth R., Czerján, Erős, Káló, Gőgös (Tamás), Szilágyi, Nagy (Bányai), Zelizi, Al- bertkovics. Edző: Balogh László. Barcs: Komái — Egyed, Erdelecz, Kovács, Cservölgyi (Mongult), Hegedűs, Horváth, Burka (Csonka), Kemény, Holdosi, Gulyás. Edző: Gibizer József.

Jók: Horváth Gy., Szilágyi, illetve Kornai, Gulyás.

Balogh LAnció

K. Gazdász—Karád 2-t (2:1)

Toponár, 100 néző. V.: Kleiner. i

sénefe ígérkezik a VB egyéni ezüstérmese Chai Jen-hua, továbbá Jiang Jia-liang is- Ázsiát még két dél-koreai játékos képviseli, Park Lee Hee és Kim Kai Tae.

Jónyer István is ott lesz az e héten sorra kerülő versenyen, s még az elutazásakor

úgy nyilatkozott, hogy ha sikerülne megismételni a tavalyi 4. helyezését, már nagyon elégedett lenne

A döntőkre szombaton kerül sor.

K. Gazdász: Sersl — Linder (Térjék), Jezeri Z., Baráturi, Halász (Horváth), Kriezl, Fehér, Buresa, Varga, Kórsak, Pál. Edző: Zsirai Kálmán. Karád: Szin- csák — Oberhuber, Komáromi I., Sostai, Komáromi II., Lázár (Takács), Balása (Andrásevits), Lesz, Buzsáki, Károlyi, Lepenye. Edző: Horváth János.

GóUövők: Barcsa, Pál, illetve Lepenye (2). Jók: Jezeri Z., Buresa, illetve Komáromi I., Oberhuber, Lepenye.

Karád ifi—K. Gazdász ifi

2:1

Zsirai Kálmán

A forduló válogatottja: Horváth (Zimány) — Vészi (Kiss J. SE), kovács A. (Csurgó), Páli (Latinca SE), Guricza (Marcali), Rózsavölgyi I. (Vasas), Buresa (K. Gazdász), Béres (Marcali), Pável T. (Vasas), Varga F. (Zimány), Deine (Csurgó).

1.

VB KM Vasas

3

3

_

_

lé 3

6

2.

Kiss J. SE

3

3

—

—

6-9

6

3.

Marcali

3

2

—

1

3-7

4

4.

Tab

3

1

2

—

8-6

4

5.

Csurgó

3

2

—

1

7-5

4

6.

Zimány

3

1

2

—

5-4

4

7.

Szőnyi SE

3

1

1

1

6-3

3

8.

Kadarkút

3

1

1

1

6-5

3

9.

Kaposgép VL

3

1

1

1

6-8

3

10.

S.-tarnóca

3

—

2

1

1-2

2

1L.

Somogysárd

3

1

—

2

2-4

2

12.

K. Gazdász

2

—.

1

1

2-4

1

13.

Latinca Se

3

—

1

2

3-6

1

14.

Barcs

3

—

1

2

0-3

1

15.

Fonyód

2

—

1

1

1-C

1

16.

Karád

3

—

1

2

3-9

l

Jónyer és még tizenöten a Világ Kupáért

GÜMBÜ PÁL

Hí illilmtt úrim

Mike, a szüntelenül boldog Csábi és a frissen boldogtalan Tibor a reggeüzőasztal- nál ültek, amikor bevonult az étterembe egy, a korai időpont ellenére zsakettbe öltözött, frissen borotvált, sőt kölnizett úr, karján egy S- hajlatait hetykén kidomborító., hosszúhajú, szőke hölgygyei.

Csibi és Tibor szájtátva bámulták eltűntnek hitt társnőjüket, és minden jel arra vallott, hogy valamit tenni fognak. Mondjuk, szólni hozzá. Mike azonban az asztal alatt megszorította a kezüket, és halkan pisszegett. Az imént érkezett pár feléjük sem nézett, hanem helyet foglalt egy bokszban.

Angolos reggelit fogyasztottak. Csiba csupán kávét rendelt vajas kiflivel, Tibor szintén, de egy falatot sem tudott lenyelni. Annál bőségesebben étkezett Mike. Most nyugovásra állította be magát A szobákat mar megrendelte. Klári gavallérjában

azonnal .fölismerte a német szerkesztőt, akit Zweignél látott. Mindazonáltal csak mikor már szalvétával is végigtörölte a szakállát, ment oda hozzá, és szólította meg németül.

— Elnézést kérek. Nemde Walter König úr, a Neues Tageblatt szerkesztője?

A szerkesztő kimérten ámuldozott.

— Igen, valóiban. Ismerem én önt?

— A Mai Hírek szerkesztőségében találkoztunk. A lap munkatársa vagyok. Nevem Mike.

— Kérem foglaljon helyet. Bemutathatom a hölgynek?

Klári elnevette magát.

— Velük vagyok itt — magyarázta. — Ők a társaságom.

— Ó, de hiszen ez nagyszerű! — mondotta a német. — Éppen meghívtam a kisasszonyt vadászatra. Ugyanis hallottam, hogy van itt egy jó vadaszlak a közelben, Ki

szándékozom bérelni. Talán

Önök is eljöhetnének?

— Az Állami Erdészet csé- pajórási alsó üzemegységéről beszél?

— Pontosan.

— Akkor szívesen fogdájuk a meghívást.

— Köszönöm — mondotta König. — A kisasszony ugyanis húzódozott Most már tudom, - hogy a társaságot nem akarta- elhagyni.

A kisasszony helyeselt.

25.

A Zugban forr az élet

A Zug a világ közepe. Ne lessék kételkedni! Lehet, hogy a kínaiak szerint a pekingi Téli Palota, hogy az eszkimók szerint az Északi Sark, hogy washingtoni szenátorok szerint a Fehér Ház, az ETA fegyveres szárnya szerint Bilbao, de mi Juli néni sokkal bizonyosabb tudását tesszük magunkévá. Egyrészt mert Juli néni ezt már Julika korában tudta, é? mivel erdészlány, majd va- dászházgondnok létére soha ki nem tette a lábát a Zugból, egyre biztosabban tudta. Másrészt, mert ezt a fölismerést férje, Bandi bácsi is osztotta. Annál is inkább, mivel, mint tudvalevő, a Zugtól azonos távolságra terül el Sapinda és Cséparekettyés, a Föld pedag kerek lévén, továbbra is minden irányban igy kell elhelyezkedniük a nagy városoknak.

(f olytatjuk.)

Hét vége a Maráit téren

Vásári szerepcserék

dás után — leányszerepet vállaltak, szabni és varrni kezdtek a kaposvári ifjúsági ház által „kihelyezett” Lakótömbök—játszóterek. című

rendezvényen, három kislány pedig — ugyancsak nem csekély belső tusakodás eredményeként — úgy döntött: Robin Hood és Teli Vilmos nyomába szegődik. S az ír- készítő foglalkozáson épp oly buzgalommal fúrták, faragták, hajlították a gyertyánt, mint az erősebik nemhez tartozó 'társaik — legfeljebb ?z íjászversenyen nem boztakoz- tak még ki elégge az amazonerények.

Annál inkább a Budapesti Műszaki Egyetem haditorna- klubjának bemutatóján. A szebbik nem csinos képviselői olyan szellemes fogás-, ütés- és rűgástipusokkal tették harcképtelenné a reájuk támadó férfiakat, melyek összeegyeztethetetlenek a szelíd reneszánsz delnőkről alkotott képzeteinkkel. A bemutató azonban jóval több volt mulattató látványosságnál. Egyszersmind játékos ismeretterjesztés is, melyből megtudhattuk: a középkori vívócéhek tagjai több mint kétezer elemet ismertek és alkalmaztak, csaknem annyit, mint manapság a judósok, a karatézók, a kard- és törvi- vök. Nincs hát új a nap alatt?

Naplójegyzetek

Svájcból

„Csak az a baj, hogy ritkán van ilyen rendezvény” — így összegezte véleményét a Somogy megyei Művelődési Központ legújabb kezdeményezéséről egy kisfiú szombaton délután a Béke—Füredi lakótelepén. S a szemlélő, akinek mindennapos élményei közé tartozik az új városnegyedekben céltalanul- ődöngő, unatkozó gyermekek és a tévét unott arccal bámuló felnőttek látása, örömmel ért egyet a fiúcskával, a Margit téri napok rendezvénysorozata száz- vagy talán ezerszámra csalogatta ki szobáikból a lakótelep polgárait a hét végén, ráadásul kellemes szórakozást nyújtott a színház, a muzsika, a népművészet, a sport, a kismesterségek, a társastánc híveinek egyaránt. Csak a különleges élvezetek módosabb kedvelői jártak pórul némely est: a Béke sörözőbe hirdetett reneszánsz vacsora elmaradt. A reneszánsz hangulat, a szó legnemesebb értelmében vett vásáriság azonban megmaradt a szabadidőklub mögötti Margit téren, a Petőfi általános iskola udvarán és a Füredi úton.

Akadtak szerepcserék is, ahogyan minden becsületes

reneszánsz commedia deli’ artéban. Az országosan ismert amatörszínházi rendező palacsintát és sört árusított a spanyol reneszánsz legemlékezetesebb gebéjéről, Rosinantéről elkeresztelt büfében, a kisfiúk — némi tanácstalan bámészkoIV.

Afritz-Gassen, július 24.

Az időjárás eddig kegyes volt hozzánk: napsütésben járhattuk be Svájc tájait, városait. Az indulás órájában viszont már hatalmas jégeső esett. A késés nem volt ínyünkre — nyolcszáz kilométer állt előttünk. Dörgött, villámlott, zuhogott végig Svájcon. Az Arl- berg-alagút (Strassentu- nell) után viszont már ismét ragyogott a nap. Szépen haladtunk a böcksteini vasútállomásig, ahonnan vonat viszi át az autókat egy alagúton Malwitzba. A leereszkedés a hegyről nem ment teljesen simán. Az utolsó pillanatokban füstölögni kezdtek a fékek. Ober- velachban gyorsan megálltunk. A parkolóban kutyát sétáltató öregúr jött oda megkérdezni, hogy kell-e Segítség és honnan vagyunk. Mikor mondtam, hogy ,aus Ungarn” — nem akartam hinni a fülemnek, mert magyarul szólalt meg. Az arcomról leolvasta a meglepetést. Párbeszédünknek volt egy-két érdekes részlete.

— Milyen kocsival vagytok? — kérdezte kissé hangosan.

— Trabanttal — válaszoltam.

— Az mi?

— Autó.

— Azt látom, de nem értem, hogy mi. Nekem Lanciám volt. Nem kicsi ez?

Belefértek?

— Eddig azzal jöttünk.

— Hova mentek?

— Afritzba.

— Tényleg Afrikába? — kérdezte csodálkozó arccal (kissé ugyanis nagyot hallott). — Ezzel a kocsival?

Amikor megértette, hogy tova igyekszünk, aj lemaiu

tért át. Elmondta, hogy

Zimonyban érettségizett magyarul, és - az első világháború után úgy kefült Ausztriába (szavaival „Osztrák- országba”), hogy egy szót sem tudott németül. Felesége kalocsai lány volt, aki-/ vei otthon ma is magyarul beszélnek.

— Mikor járt otthon, Magyarországon? — kérdeztem.

— Nemrégen. Ügy emlékszem, 1947-ben.

Hiába erősködtem, hogy az már elég hosszú idő, nem ismerte el, csak azt hajtogatta, hogy nemrégen volt Pesten a Szentkirályi utcában (előtte se régen — mondta —, 1921-ben). Hirtelen fordulattal megkérdezte, hány évesnek nézem. Hetvenet mondtam, amire ő hamiskásan mosolygott és elárulta, hogy betöltötte a nyolcvanhetet. Ezért mondhatta, hogy nemrégen járt ptthon?!

Fél óra múltán, amikor már harmadszor búcsúzott, még volt egy kérdése:

— Mit gondolsz, lesz harmadik világháború ?

— Nem lesz.

— Biztos? Mert Ht nálunk azt beszélik, hogy az amerikai elnök kirobbantja. Már csak bennetek bízunk. Talán elkerülhető.

— Nem lesz, bátyám, biztosan nem.

Válaszomban megnyugodva kívánt )ó utat és minden szépet (magyarul és németül). A negyven perc pihenő minket megnyugtatott, az autót pedig lehűtöt- te. Baj nélkül jutottunk el Alois Jaki házához Gassen- ba. A családias szeretet, amellyel vártak, elfeledtette az egy órával korábbi izgalmakat.

tocko András

— Van — ez derült ki vasárnap este, a Fonómunkás Kisszínpadnak Vértes Elemér által rendezett, hangulatos, színvonalas és a közönség által nagy tetszéssel fogadott Don Quijote-előadasa után. Äz újdonság egy együttes, a Kaposvári Ragtime Band. Bár a „ragtime” szó az amerikai utcanyeivben azt jelenti: rongyos, szedett-vedett sereg, a nyolc tagból álló csoport bemutatkozó hangversenyét inkább az összeszedett- ség, a fegyelmezettség jellemezte már most, három hónappal az alakulás után is. Fiatal vezetőjük, Körösi La. jós zongoristaként is kitűnően állt helyt, fúvósaik — főállásban többnyire a kaposvári helyőrség zenekarának tagjai — hasonlóan tehetséges muzsikusok, indokolatlannak bizonyult hát a fiatalemberek korábbi félelme: a záptojás-, zápor helyet tapsvihar fogadta a dzsesszirodalom legnépszerűbb darabjaiból összeállított műsort.

Lesz-e folytatása a lakótelepi életmód egyhangúságai felkorbácsoló rendezvénysorozatnak? Király Zoltántól, a megyei művelődési központ igazgatójától azt a választ kaptuk: igen, ha lehetséges, évenként többször ás. A szervezők aszfaltra jzversennye 1, amatőr szakácsok vetélkedésével és másféle kezdeményezésekkel szeretnék gazdagítani a programot. A közönségen — a hét vége tapasztalatai szerint — nem múlik majd a siker.

L. A.

SOMOGYI

NÉPLAP

I