Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-13 / 164. szám
Egészen egyszerű Ajánlott a kánikulában A nyári kánikulában egy kellemes pamut alapanyagú könnyű és mégis divatos ruha hűsítő hatású lehet minden 13—80 közötti nő számára. Hozzávalók: 80 cm széles pamutvászon alapanyagból 2,20 m, 7 db gomb. A modell 90—Ö4 cm méretről készült. Munkamenet: A szabásmintát 10x10 cm méretű kockás papírra átrajzoljuk, felnagyítjuk. Az oldalszélek ráhagyása 2 cm. Az elejeháta bal oldalszélét a találkozáson összevarrjuk. A jobb oldalszélen 4,5 cm széles, telje* oldalhosszúságú alátéttel béleljük a gomboláspántot A vállpántokat 5 cm széles, ferdén szabott guriga- zsinórból a szükségesnek megfelelő hosszúságúra készítjük. Végül az ábra szerint az eleje középrészre és a jobboldal nyitott szélsarkaira az ábra felnagyításával (egy kocka = 3 cm) riseliö- csipket kéJOGI TANÁCSOK szítünk. A riseliö-minta hetünk régi bői kivágott munkaigényes helyett készít- csipkefüggöny- motívum aplikációt is, vagy vékony pamutfonálból betétet horgolunk, s ezt varrjuk a kánikularuhára. Gabonatermékek a korszerű táplálkozásban Manapság divatba jött a szenlmcb-á tokait ócsárolni, azok ellen beszélni, mondván, hogy a mai népbetegségekért, elhízásért, cukorbetegségért, seív- és érrendszeri betegségekért elsősorban a túlzott szénhidrátfogyasztás a felelős. Ez azonban így egyszerűsítve nem igaz és teljesen hamis. A hiba ugyanis nem ott van, hogy aránylag sok szénhidrátot eszünk, hanem ott, hogy a szénhidrát - fogyasztáson, belül túl sok cukrot eszünk. Mai táplálkozásunkban ugyanis a szénhidrátoknak a felét már a teljesen értéktelen üres kalóriát tartalmazó cukrot képezik, holott ezeknek aránya még ezen belül is csak 5 százalék lehetne, a többinek összetett szénhidrátokból, sabonatermékjekből, burgonyából, száraz h üvelyesekböl, gyümölcsökből és egyéb szénhidrátot tartalmazó főzelékféleségekből kellene állnia. A «énhJdrátfogyasztás veszélyét említve tehát nem a kenyér, lisztteirmékek, krumpli, bah, borsó, lencse és gyümölcsök ellen, hanem a mesterségesen tisztított és előállított, kísérő anyagaiktól megfosztott cukrok ellen beszélünk és agitálunk, mert ezek a ma főhelye» áBó betegségkeltők. Mai élelmiszeriparunk, élelmiszer-előállításunk és ételkészítésünk rákfenéje a túlzott tisztítás, finomítás, ami által ezek nemcsak élet- fontos ldsérőanyagaikat (vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket) veszítik el, hanem szándékosan még a szükségtelen rossznak és emészthetetlennek tartott rost-, félrost-, fás- és sejtragasztó <pék tin) anyagaiktól is megfosztják őket Pedig ezek a táplálék felszívódásának lassításával, a bélműködés javításával nemcsak a hízás és anyagcsere-betegsé0 SOMOGYI NEI PLAP gefc, hanem a szív- és érrendszeri, valamint rákbetegségek és székrekedés járványos felléptét is megakadályozni képesek. A gabonával kapcsolatos táplálkozás-egészségügyi problémáink tehát elsősorban abból adódnak, hogy a magvakat a malomipar le- hántolja és emberi élelmezésre csak a belső, inkább csak szénhidrátot, keményítőket tartalmazó rész kerül. A hántolással lekerül az elsősorban rostokban gazdag korpa, de lekerül a magvak külső héj-részében, a korpa alatt közvetlenül elhelyezkedő aleuron-réteg is, amely a gabonamagvak. viszonylag kicsiny fehérjeanyag-, ásványisó- és vitamintartalmát foglalja magába viszonylag nagyobb töménységben. Ez a magnak a külső barnás, de már nem szálkás, nem rostos része. A régi malmok még a terméshéjat, aleuront össze- őarölték a belső magrészekkel és így tápanyagokban sokkal gazdagabb lisztet adtak. A légi malmok és az egészséges lisztek azonban eltűntek. A biológiailag fontos alapanyagaitól megfosztott fehér liszt -lett a malomipar keresett terméke, a fehér kenyér a kívánságok netovábbja és a mai egészségtelen megnyilvánulások egyik alapköve Élelmezés-egészségügyi szempontból teljesen jogo- az a kívánság, hogy mind'g és mindenütt álljon rendelkezésre különböző származású, különböző feldolgozású gabona tennék és legyen többféle minőségű (fehér, félfehér, félbarna, barna és teljes) lisztíéleség, valami at ezekből készült élelmi szertermek. Ezek nélkül ugyanis nem lehet helyesen élelmezni és szerencsére lassan nélkülük már nemcsak az egészségügyi, hanem, az ízlésigényeket sem lehet kielégíteni. A gabomaipar mostanában — az egészségügyi szervek egyetértésével és helyeslesével — a búzacsírát, étkezési korpát, szójakszlet, kukorica-, sárgaborsó- és rizslisztet reklámozza és propagálja. A búzacsíra és a vele készült ételek gazdag ásványi anyag és vitaminforráskénf előnyösek mészhiányoe állapotokban, csonttörésnél és csont- sérülésnél, terhességben, szoptatásban. Magas kálium- és alacsony nátriumtartalma miatt pedig érelmeszesedést gátló és kedvezően egészíti- ki a szív- és érrendszeri betegségek kezelését Az étkezési korpa rosttartalma az érkárosító koleszterint és a rákkeltő anyagok egyrészét képes megkötni és ugyanakkor a bélműködést is rendezi, a székrekedést megelőzi. Laktató hatása miatt a fogyást is elősegíti, mivel a jóllakottság érzése korábban jön létre. A szójaliszt a babborsó- és len csel isztnél kétszer több biológiailag értékes fehérjét, feleannyi szénhidrátot és lényegesen -több, de nem érkárosító, hanem érvédő zsiradékot, illetve szójaolajat tartalmaz. A szó- jaétrend ezért előnyös az érelmeszesedés, szí vkoszorú-betegségek és szívinfarktus megelőzésében és kezelésében, a cukorbeteg-diétában és mivel a vércukor mellett az inzulinszintet is csökkenti hatásos lehet a farkasét- vagy és ezáltal a testsúly csók ken tésében. A kukorica-, sárgaborsó- és rizslisztnek már inkább csak a diétában, a gluténérzé- keny betegek élelmezésében van jelentősége. Dr. Angeli István II rendszeres szociális segélyről A társadalombiztosítás új formái lehetővé teszik, hogy idős korára senki ne maradjon ellátatlan. De a hatvan- hetven évesek között ma még sokan vannak olyanok, akik nem tudtak gondoskodni öreg napjaikról, mert magángazdálkodók voltak, vagy asszonyok lévén, a sok gyermek annyira elfoglalta őket, hogy nem tudtak munkaviszonyt létesíteni. És közéjük tartoznak mindazok, akik valamilyen oknál fogva nem szereztek elegendő szolgálati időt. A szociális gondoskodás számtalan formája lehetővé teszi, hogy ezek az emberek se nélkülözzenek. Itt van mindjárt a rendszeres szociális segély. Az a személy kaphatja, aki munkaképtelen vagy rokkant. Ez önmagában azonban nem elégséges feltétel. A segélyt kérelmezőnek rászorulónak kell lennie. Rászoruló pedig az, akinek keresete vagy bármely más forrásból származó jövedelme olyan alacsony, hogy nem éri el a munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (Ez az idén 1700 forint.) Ez a mindenkori jelző arra utal, hogy ez az összeg minden esztendőben változik, hiszen évenként emelik a nyugellátásokat Még egy fogalmat kell tisztázni, az özvegyi nyugdíj összegét Ez, mint tudjuk, az elhunyt házastárs nyugdíjával nem azonos összeg, annak csak a fele. Az előbbieken kívül még feltétele a rászorultságnak az is, hogy a segélyt kérelmezőnek ne legyen vagyona, amely létfenntartását biztosítani tudja, se tartásra köteles és képes hozzátartozója. Az az anya, akinek a gyerekei élnek, és képesek anyjuk tartására, hiába fordul a tanácshoz rendszeres szociális segélyért. Az 6 „nyugdíja”, segélye” ott van a gyerekei pénztárcájában. Munkaképtelennek azt kell tekinteni, akit az Orvosszakértői Intézet területileg illetékes I. fokú orvosi bizottsága annak minősít. A rokkantság feltétele a legalább 67 százalékos munkaképesség-csökkenés, amelynek megállapítása ennek a bizottságnak a hatáskörébe tartozik. Egészségi állapotától függetlenül illeti meg a szociális segély azt a nőt, aki hatvanötödik, és azt a férfit, aki a hetvenedik életévét betöltötte. Ebben az esetben a jogosultság anyagi feltételeit kell csak bizonyítani az orvosi bizottság javaslata nem szükséges. A rendszeres szociális segélyt nemcsak a rászoruló kérelmezheti, hanem minden olyan állampolgár felhívhatja az illetékesek figyelmét, akinek tudomása van nélkülöző (és a fent említett feltételeknek megfelelő) idős emberről. A szociális segélyt mindig az állandó lakhely szerint illetékes tanács szakigazgatási szerve állapítja meg. Határozathozatalát megelőzi a már említett igazolások (jövedelmi viszonyok, munkaképesség) megtekintése és a környezettanulmány. Ez utóbbi a tartásra kötelezettek környezetére is kiterjed. Mennyi lehet a rendszeres szociális segély összege? Ez attól függ, hogy a rászorulónak magának menynyi bevétele van havonta. Mert előfordul, hogy nyugdíj nélküli idős emberek sincsenek teljesen pénz nélkül. Például kiadhatják albérletbe lakásuk egy részét, vállalkozhatnak különösebb gondozást, felügyeletet már nem igénylő gyerekek körüli teendőre. (Ebédmelegítés, kisérés az iskolából stb.) Ezt a jövedelmet is figyelembe kell venni a szociális segély folyósításánál. Ezek a jövedelmek egészíthetek ki a mindenkori legkisebb munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíjra, amelyről már szóltunk. Előfordul, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő háztartásában olyan felnőtt ember él. aki önmagát ellátni nem tudja. Az ő tartására éppen a szociális segélyre jogosult lenne köteles. Ilyen esetben kiegészíthető segélyt lehet megállapítani, amely a teljes összegű segélynek legfeljebb 50 százaléka lehet. Dr. K. E. OTTHON ÉS CSALÁD Napvédő kendő Akik a nyári melegben kint a szabadban végzik munkájukat, jól teszik, ha valamilyen fejfedővel óvják fejüket a napszúrástól. A nők többsége szalmakalappal vagy fejkendőveL Ez utóbbinak azonban nincs karimája, vagy mint a simlis sajkának, ellenzője. Ám akik kirándulnak, túrára indulnak, kerékpároznak, azok is jó hasznát vehetik az alábbi ötletnek. Egy téglalap alakú kartonlap (levelezőlap) is alkalmas, vagy méginkább egy celluloid darab (színes átlátszó műanyag dossziéból ki lehet vágni). Ezt a lapot egy háromszögletűre összehajtott négyzetalakú kendő közepébe csúsztatjuk. Ha a kendőt hátul szorosan megkötjük, akkor elől a ki- merevített részt, mint egy ellenzőt, szélesen, jól a homlokunkba húzhatjuk. A szamóca nyári ültetése Azokban a kertekben, ahol a szamócát legalább három éve telepítették, feltétlenül szükség van az ültetvény felújítására. A szamóca telepítésének legkedvezőbb ideje június végétől augusztus végéig kínálkozik szamunkra. Ezalatt bőven van idő a táp- anyag-feltöltésre, talajfertöt- lenítésre és az ültetésre. A szamóca majd minden talajon termeszthető, csak a szélsőséges talajokon —, mint például az erősen kötött agyag, a s.zik, vagy a sivó homok —, kár próbálkozni telepítésével. A szamóca eredményese* a tápanyagban gazdag talajokon terem bőven, ezért ajánlatos a telepítés előtt a talaj tápanyag utánpótlásáról gondoskodni. A szervesanyagokban gazdag talajban a levegő- és vízgazdálkodás folyamata is harmonikusabb, sőt a talaj szerkezete is javul. Leghelyesebb, ha istállótrágyázzuk a majdani szaBoglári munkahelyre keres Szeműnk autóvillamossági szerelőt szervlzmankást, munkaügyi előadót, bérelszámolót (most érettségizett kezdőket betanítunk), valamint szakirányú középiskolát végzett forgalmi indítót. Jelentkezés: BSZV-munkaügy, BoglárleDe, Klapka u. 14. Telefon: 11-76. mócaágyást. Egy négyzetméterre legalább 10—12 kilogramm szervestrágya jusson. Ha nincs istállótrágya, akikor hasznos lehet a jól kezelt komposzt is, vagy az újabban forgalmazott Cofuna nevű bioaktív humusztrágya is, amelyet baktérium törzsek oltóanyagával dúsított sízőlő- törkölyből készítenek. (A Badacsonyt és a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban gyártják, beszerezhető a gazda- boltokban 40 kilogrammos zsákokban.) Ez utóbbi trágyából nagy hatása miatt 2 —3 kilogramm is elegendő egy négyzetméterre. A szamóca, mint minden bogyósgyümölcs káliumigényes, növény, ezért hasznos, ha a tápanyagfeltöltés során kálium műtrágyát is juttatunk a talajba. A szamóca a klór tartalmú kálisó helyett jobban szereti a kénsavas káliumot, amelyből egy négyzetméterre 8 dekagramm elegendő. A tápanyagkiszórást, a talaj előkészítést- és fertőtlenítést követően készítsük el a saamócaágyakat. Az új ágyások ne a régi helyén készüljenek, hanem a kert egy másik, erre a célra alkalmas területen. Ha lehet, kerüljük az árnyékos helyet, mert a szamóca fényigényes. Ha az ágyások talaja kezd megüllepedni, akkor lássunk hozzá az ültetéshez. Ha saját hajtású palántákat ültetünk, mindig csak annyi indanö- vénykét szedjünk föl, ameny- nydt nehány órán belül képesek vagyunk elültetni. A folyamatos föttszedés és ültetés jobb érést tesz lehetővé. Ha máshonnan szerezzük be a palántákat, akkor azokat ültetés előtt néhány órára helyezzük vízbe. Az ágyasok 80 centiméter szélesek legyenek. A tetejüket képezzük ki kissé domborúra, majd tömörítés végett, tapogassuk le. Ezután hozzáláthatunk az ültetéshez. A tövek egymástól legalább 30x30 centiméterre, előre megjelölt és beöntözött talajba ültessük. Az ágyások szélén célszerű legalább 20 centiméteres sávot hagynunk. Az ültetést követően újból öntözzünk, hogy az átültetéssel megviselt kis növénykék mihamarabb megeredjenek. Egy négyzetméternyi területre legalább 20 liter vizet érdemes kiöntöznünk, ám ügyeljünk arra, hogy. ez a mennyiség permetszerűen kerüljön a talaj felszínére, nehogy a fiatal palántákat kimossa a£ öntözővíz. Az öntözést hetenként ismételjük meg, ám, ha gyakrabban van erre lehetőségünk, akkor a kisebb vízadagok kijuttatása hasznosabb. A növénykék sorközeit érdemes fekete fólia csákókkal takarni, mert ezek csökkentik a talaj párologtatását; könnyítik tavaszi felmelegedését, meggátolják a gyamok elterjedését, s a jövő esztendei termés nem szennyeződik a csapadék által felvetődő talajszemcséktől. B. C*.
