Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-12 / 163. szám
Honismereti akadémia Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról.) Aki ezt figyelmen kívül hagyja — figyelmeztetett —, az a társadalmi erkölcs gyengítését segíti elő. Á magyar nemzet történelmi alkatáról szólva utalt arra, hogy történelmünk ilyenolyan alakulása miatt a nemzetté válás folyamata egy meghatározott etnikummal kezdődött, de sikerült elrugaszkodnia az etnikumceht- rikus követelményektől. Illyés Gyulát idézte, aki úgy fogalmazott, hogy magyarnak lenni nem eredetkérdés, hanem elsősorban vállalás és vállalkozás kérdése. A nemzetfogalomnak az összetartozás érzését kell megteremtenie. Nincs ellentét a termelőerők internacionali- zálódása és az emberek nemzetté kapaszkodása között. Ez éppen nemzeti keretekben mehet végbe, mert ezek a keretek garantálják azt az embertípust, mely képes ezeket adaptálni. Pozsgay Imre szólt a középkelet-európai helyzetről, melyben tipikus nemzetállamok nem jöttek létre, s a tragikus imperialista döntés idézte elő, hogy a magyarság, a magyar anyanyelvűek egy része a határokon kívül rekedt. A probléma él, befolyásolja közgondolkodásunkat. Hogy ezt a tényt hogyan kell kezelni, arra számos józan, a magyarság érdekeit figyelembe vevő — szomszédaink érdekeit, nemzeti érzéseit %sem sértő — gyakorlati eredmény született. A legveszedelmesebbek azok a falánk Hz új tanév munkarendjéről és tő feladatairól A Művelődési Minisztérium közzétette az 1983/84-es tanév munkarendjére vanat- k 0230 utasítását, amely az óvodákban, az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, továbbá az allami zeneiskolákban szabályozza a.z oktatómunkát. Eszerint az általános iskolákban és a középfokú tanintézetekben augusztus 29-én kezdődik az új tanév. A tanévnyitó ünnepélyt — a nevelőtestületek döntése alapián — az első tanítási napot Megelőzően, 27-én vagy 28- án, illetve 29-én reggel lehet megtartani. Az első félév 1984. január 29-ig tart, az utolsó tanítási nap január 27. A diákok és szüleik feb- ruár 3-án kapják meg az addig végzett munka minősítését tartalmazó értesítést. Az utolsó tanítási nap az alsófokú oktatási intézményekben, a középiskolák I— III. osztályaiban, a gép- és gyorsíró iskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolák I—II. osztályaiban 19&4. júnuis 15-én lesz. A szakmunkásképző intézetekben — az utolsó évfolyamok kivételével — június 8-ig tart a tanítás. A végzős középiskolások, illetve egészségügyi szakiskolások 1984. május 11-ig. a szakmunkásképző intézetek végzős növendékei május 25-ig, a ■nemzetiségi gimnáziumok IV. osztályos tanulói pedig május 10-ig járnak iskolába. A téli szünet 1983. december 22-tól 1964. január 2-ig tart, s 3-án folytatódik a tanítás. A tavaszi szünet első napja április 2., az utolsó pedig április 6. lesz. Az érettségi írásbeli vizsgák a nemzetiségi gimnáziumokban május 11-én, a többi gimnáziumban és szak- középiskolákban május 14- én, az esti és levelező tagozatokon pedig május 28-án kezdődnek. A közös érettségifelvételi dolgozatokat május 21-től ü'ják a diákok. A szakmunkásvizsgára június 14-től, illetve — a középiskolát végzettek számára indított másfél éves tanfolyamok zárásaként — február 16-tól kerül sor. A Művelődési Minisztérium az 1983/84. tanév fő feladatának — az MSZMP KB JK2. ápril is ,7-i közoktatásipolitikaá állásfoglalásának végrehajtása értelmében — az intézmények nevelő- oktató munkája tartalmának és feltételeinek fejlesztését határozta meg. Ezen belül kiemelten kell foglalkozni az 1984/8Ö-ÖS tanévben az általános iskolákban kezdődő fakultatív oktatás előkészítésével, a gimnáziumokban pe- 1 dig a már működő fakultáció következetes megvalósításával. A szakképzést folytató intézményekben a gyakorlati oktatás feltételemek javítása, a szakmunkásképző iskolákban pedig — a magas fokú szakmai képzés mellett — a tanulók általános műveltségének fejlesztése a legfőbb cél. „kis nacionalizmusok”, melyek azt a kényszerképzetet dédelgetik, hogy közép Kelet- Európában nemzetállamok jöhetnek létre. Ha takargatjuk a magunk álláspontját, akkor felerősíthetjük a hazai nacionalizmust; a sport és a kocsmák világába szorítjuk vissza e gondot, és veszélyeztetjük az ifjúság gondolkodását. Előadásához — mely még számos kérdést érintett — sokan fűzték hozzá alkotó módon reflexiókat: honismereti szakemberek, történészek, műemlékvédők stb. Délután Gombár Csaba történész —, a Társadalom- tudományi Intézettől — a politikai kultúráról szólt. A vendégek ezután a várossal ismerkedtek, s részt vettek egy Kaposvárról szóló új dokumentumfilm bemutatóján a Mozimúzeumban, L. L. KATONAI KOLLÉGIUMOK Tisztek lesznek Nem látok egyenruhát. Farmernadrágos srácok sietnek ki a kapun, az egyiket megállítom. — Ez a katonai kollégium? — Ez. — Egy pillanatra! Netán te is kollégista vagy? — Az. — Hova sietsz? — Randira. Látszatra sem a nyíregyházi, sem az egri, sem a tatai katonai kollégium nem különbözik a civil diákotthonoktól: a bentlakók közép- iskolások, a nevelők középiskolai tanárok, s minden alkalmazott — a szakácstól a portásig — civil. Katonával csak az igazgatói irodában találkozom: Nyíregyházán a négyszáz, Egerben az ötszáz fiatal neveléséért felelős felnőttek közül itt is, ott is mindössze három a katonatiszt. Tatán, ahol a kollégium kétszázötven gyermeknek ad otthont, csak két tiszt teljesít szolgálatot. E tisztek — az igazgatók és az igazgatóhelyettesek — okleveles középiskolai tanárok. Hogy a katonai kollégiumoknak sikerült és sikerül betölteniük azt a szerepet, amelyért létrehozták őket. annak látványos bizonyítéka volt a tavalyi, augusztus hu- szadiki tisztavatás. A három katonai főiskola vőez^tt hül gatóínak jelentős része korábban kollégista volt, s Szekeres István főhadnagyra, aki — az évfolyam legkivá- lóbbjaként — a Parlament előtti avatáson a tiszti fogadalom szövegét mondta, ma is büszkék Egerben. Az egri kollégium 1974-es létesítésével kezdődött a Magyar Néphadsereg középiskolai katonai kollégiumi hálózatának kiépítése, amely napjainkban is folyik. Az egri intézmény sikeres működését követően 1978-ban Nyíregyházán és Tatán létesítettek kollégiumokat, s már fölvették az első növendékeket a győri, a szegedi, a balassagyarmati kollégiumokba is, amelyek az idén szeptember elsejétől adnak otthont tiszteknek készülő középiskolásoknak. Az évtized végéig kiépítendő országos hálózat keretében minden nagyobb megyének, illetve tájegységnek lesz katonai kollégiuma. Miért volt, miért van szükség ezekre a kollégiumokra? Erre a kérdésre általános és igaz válasz, hogy — akárcsak a polgári életben — a hadseregben is fokozódtak az egyénekkel szemben támasztott követelmények. De van ■■•él bővebb é* konkrétabb válasz is. Mintegy négyezer fiatal pártól — a házasulandók 6 százalékától — kérdezték meg az utóbbi egy évben a házassági tanácsadó szolgálatok: mikor és hol ismerték meg egymást? Hány gyermeket szeretnének? Van-e megfelelő lakásuk? Szüleik segí- tik-e családalapításukat? A napokban befejeződött annak az országos reprezentatív vizsgálatnak az első szakasza, melyet a Központi Statisztikai Hivatal és az Egészségügyi Minisztérium szervezett hosszú távú vizsgálatsorozatának folytatásaként. A következő 15 esztendőben háromévenként újra megkérdezik ugyanezeket a fiatalokat: megvalósultak-e terveik, elképzeléseik? Születtek-e gyermekeik? Életkörülményeik kedvezőek-e? Nem véletlenül érdeklődnek éppen e nemzedék tagjaitól. Ók ugyanis abban az időszakban születtek, amikor országunkban sok nő szakította meg terhességét, kevesebb gyermek jött a világra, mint az azelőtti és az azután következő években. Családalapítási terveik, anyagi helyzetük nem közömbös társadalmunknak, mivel tőlük, gyermekeik számától is függ, miként alakul népesedés' helyzetünk az ezredfordulóig és az azután következő évtizedekben. Azért beszélgettek velük a szakemberek, hogy megismerjék a mai fiatalok anyagi helyzetét, terveit, igényeit, és ezáltal elősegítsék azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek szükségesek a gyermekek vállalásához. E vizsgálatsorozatot 1966- ban kezdték meg, miután az ötvenes évek második felétől egyre nagyobb mértékben csökkent a születések száma. A vizsgálat után következő évtizedben a népesedéspolitikai határozatok, rendelkezések egész sora jelent meg, a többi közt jogszabály írta elő a gyermekgondozási segélyt. Időközben újra és újra fölkeresték a,korábban megkérdezett házaspárokat: miként alakult az anyagi helyzetük, születtek-e .gyermekeik. Életútjukat csaknem 15 éven át, 1980-ig kísérték figyelemmel. A tapasztalatok szerint a népesedéspolitikai intézkedések bizonyos mértékig kedvezően befolyásolták a fiatalok életkörülményeit, a népesedési helyzetet. Amíg a fiatal párok kétharmada házasságának kezdetén a szüleinél, rokonainál, ismerőseinél lakott, több mint 10 százaléka albérletbe kényszerült, s csak mintegy ötödé kezdte a közös életet önálló lakásban, addig házasságuk hatodik évében több mint 70, tizennegyedik évében 90 százalékának külön otthona volt. Lakhely, foglalkozás szerint különbözőek az önálló lakás megszerzésének lehetőségei. A vidéki városokban élő házaspároknak legnagyobb az esélyük ari-a, hogy Önálló lakáshoz jussanak, de ugyancsak ott a legnagyobb az albérlők aránya a házasság 15. évében. A fővárosban a legnehezebb az önálló lakás megteremtése, mégis az 1970- es évek kezdetétől itt növekszik a legnagyobb mértékben ennek üteme. Az itt élő házaspárok mintegy 87 százalékának volt saját lakása házasságának 15. évében. A mindkét nemzedékhez tartozó házaspárok 60 százaléka saját erőből létesített lakást magának. Az Önálló lakásban élő házaspároknak több a'gyermekük, mint azoknak, akik családtagként élnek. Az 1966- ban házasodott nők — a népességpolitikai határozatok hatásáraf — házasságuk 14. évéig több gyermeket hoztak a világra, mint amennyit há_ Évek óta a marcali áfész könyvesboltja látta el tankönyveikkel a lengyeltóti körzet iskoláit. Második éve, hogy könyvesboltja van már a lengyeltóti a feszinak is a székhely községben. Az idén először ez a bolt szállítja a tankönyveket az áfész körzetéhez tartozó öt iskolának. A megrendeléseket tavasszal elküldték, és a háromszázezer forint értékű tankönyv jó része már meg is érkezett. Ehhez a hírhez kapcsolódik, hogy a szövetkezet igazgatósága júniusi ülésén kezdeményezte: azoknak a szövetkezeti tagoknak, akiknek a gyermekei most lesznek zasságkötésük előtt terveztek. Kevesebben szültek két gyermeket, mint amennyien szerettek volna, viszont többen — terveiket túlhaladva — három-négy gyermeknek adtak életet. Ha elképzeléseik teljes mértékben megvalósulnak, akkor az 1966-ban házasságot kötött nőknek átlag két gyermekük lesz a termékenységi folyamat végén, vagyis összesen 9 százalékkal több, mint amennyit terveztek. Az 1974-ben házasodott nők házas életük első hat évében több gyermeket szültek, mint az 1966-ban házasadottak ugyanannyi idő alatt, főleg az 1973-ban népesedés- politikai intézkedések ösztönző hatására. Többségük azonban 1980-ban kevesebb gyermeket kívánt, mint amennyit tervezett. Az egy gyermeket kívánók aránya megkétszereződött, s a három gyermeket tervezőké 20 százalékról 13 százalékra csökkent. A születések jelenlegi és a következő években várható száma tehát kevés a természetes reprodukcióhoz. A kilencvenes évek közepétől viszont gyarapszik e szám, mivel szülőképessé érnek a hetvenes évek közepén született népes generáció tagjai. elsősök, adják ingyen a tankönyveket. Tereit László elnök javaslatát az igazgatóság elfogadta. Az intézkedési 70 szövetkezeti tagot érint, s már fölvették a kapcsolatot az áfészhoz tartozó iskolák illetékes tanáraival. Az egész körzetiben híre van már 'ennek az érdekes és nem lebecsülendő gesztusnak. A szövetkezeit vezetői tisztában vannak azzal, hogy a kedvező fogadtatás, amellyel az ajándékot a szülök fogadták, várhatóan nem marad hatás nélkül. A lengyeltóti áfész tagsága elöregedett, igyekeznek tehát mindent megtenni a fiatalítás érdeben. Bíznak abban, hogy a tankönyvajándékozással közelebb kerülnek a fiatal szülök az áfész-mozgaiomhoz. Példás kezdeményezés Tankönyvek, ingyen A könyvtárban: a budapesti Selmeczi Balázs a rakétásokhoz szeretne kerülni. A háttérben a kaposvári Tar Attila, aki moszkvai tanulmányokra készül. A Magyar Néphadsereg tisztképző tanintézeteit a Népköztársaság Elnöki Tapá- csak 1967-ben főiskolákká minősítette. Lényegében ettől kezdve, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolát és a Killián György Repülő Műszaki Főiskolát elvégzett fiatal tisztek a polgári főiskolákkal azonos értékű üzemmérnöki üzemgazdászi vagy tanári képesítést szereznek. Ez a hallgatóktól átla- tßm felüli »zorgalmat, folyaméin*, intenzív tanulást, emellett a polgári felsőoktatásban tanulókhoz képest magasabb fokú morális és szervezettebb életvitelt, szigorú katonai fegyelmet követel. Ezekre a főiskolákra nem jelentkeznek túl sokan (ez nem magyar specialistás: minden gazdaságilag fejlett országban megfigyelhető, hogy a fiatalok java része, idegenkedik a sok kötöttséget fegyelmezett életformát, nagy felelősséget s kifogástalan szakértelmet igénylő katonatiszti pályától). A párt Politikai Bizottságának 1973. augusztus 21-én hozott határozata, amely a tiszti utánpótlás javítását célozta, a középiskolai katonai kollégium létesítésével lényegében a katonai főiskolákra beiskolázandók igényesebb kiválogatását tette lehetővé. (Folytatjuk.) A. G. SOMOGYI NÉPLAP Fontos kérdések — négyezer válasz
