Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

Halász­zsákmány A kosarakban több mázsányl hal; nagy mennyiségű keszeg, ponty, fogas és csuka. Igen szép példányok. Sttésre és halászlé­be valók. A Balaton-parti halsütők alap­anyaga, éttermek konyháinak kedvelt fo­gása ... A fonyódi kikötőbe beérkezett ha­lászhajó kirakodásának több nézője akadt, mint egy nagyobb karambolnak. A vásárlók szokása, a boltok nyitvatartása Az üzletek nyitvatartásá- nak változása, a vásárlási szokásaikat Is lényegesen be­folyásolták. Az évtizedek alatt kialakult nyitvatartási rend jelentős módosítására tavaly az ötnapos munkahét általános bevezetésével egy időben került sor. Az akkor meghatározott nyitvatartási rend lényegében megfelelt annak a kettős követelmény­nek, hogy kielégítse a vásár­lói igényeket és biztosítsa a bolti 3olgozók számára is a munkaidőkeret csökkentését. A belkereskedelmi minisz­ter a 20/1982. (XII. 29.) szá­mú rendeletében a korábban már bevált elvek fenntartása mellett nagyobb önállóságot adott a kereskedelmi szerve­zeteknek a nyitvatartási idő meghatározására, lehetővé tette, hogy a helyi sajátossá­goknak megfelelő nyitvatar­tási rendet vezessenek be. E rendelet alapján a kereske­delmi szervek felülvizsgálták — és több esetben megvál­tozatták — a nyitvatartási. A városokban a szaküzle­tek napi nyitvatartását hét­főtől péntekig — a helyi igé- I nyéknek megfelelően — meg­hosszabbítottuk, szombati vagy a hétfői zárvatartássnl. A vásárlói szokásokkal össz­hangban csökkent a hétvége­ken meghosszabbítva nyitva tartó élelmiszerüzletek szá­ma. Bevásárlónapot 22 városi és nyolc nagyközségi üzlet­ben tartanak. A bevásárló- nap a megye településein csütörtökön, Siófokon azon­ban — a rendelet adta lehe­tőséggel élve — pénteken szervezték az üdülők jobb kiszolgálása érdekében. A megye 28 tüzép-telepé- ből 14 zárva van szombaton, Közel is és távol is? Az újságokban nap nap után a legkülönbözőbb hir­detések jelennek meg, az ingatlaneladásról szólóktól a gépkocsieladásokon át a ma­gánjáró fűrész értékesítésé­nek lehetőségéig. Egyszer valaki elemezte a lakásra vonatkozó apróhirdetéseket, s arra a következtetésre ju­tott, hogy ősszel az össze- költözésre vágyók, tavasszal pedig a külön lakást kere­sők vannak túlsúlyban. Any- nyi bizonyos, hogy bárme­lyik évtizedben, bármelyik újság hirdetéseiből követ­keztetni lehet valamire. A minap például azt olvastam a Somogyi Néplapban, hogy valaki Kaposvárhoz közel levő házat, tanyát keres megvételre, „Távol a civili­zációtól" jeligére. Elgondolkodik az ember: a civilizációtól távol, de Ka­posvárhoz közel... Nincs itt .némi’' ellentmondás? Valljuk be, hogy hányszor, de hányszor más vidékekre kívánjuk a lakásunk előtt elhaladó kamionokat, buszo­kat, s mérgelődünk az ABC- bcn, ahol sorba kell állni; a fodrász nem azonnal fo­gad — de biztonságos érték az olykor szintén nem bosz- szúságok nélküli iskola, a bölcsődékről, óvodákról nem is beszélve. Aztán itt van a könyvtár, a színház, a mozi, a Patyolat, s lehetne sorolni a civilizációs vívmányokat, amelyektől látszólag távol akar maradni a hirdetés fel­adója. S valahol részben igaza is van. Mert legalább is szí­ve szerint minden ember a lőhető legjobban akar élni. Dobhártyaszaggató kamio­nok, hajnal előtt másokat szállító buszok és sorbaál­lások nélkül. De ennyiből állna az úgynevezett civili­záció? Sétáljunk végig Kaposvár utcáin, s egészen más vá­lását kapunk a kérdésre. Az egészségügyi létesítmények, a gázfűtés és a szintén a gáz által lehetővé tett hi­deg—melegvíz-szolgálta­tás... Ezek is abba a kate­góriába tartoznak, amit a hirdető lényegében elutasít, hiszen ő tanyán akar élni, távol a civilizációtól. Am ne feledkezzünk meg másik kitételéről sem: „Ka­posvárhoz közel’’. Szerinte kell lennie legalább egy helynek, amély a megye- székhelyhez közel van ugyan, de a civilizációtól távol esik. Ha nem, akkor azoknak van igazuk, akik — bár a ter­mészetet szeretik, sőt óvják — mégis a civilizációs élet­mód mellett foglalnak állási. Manapság egyre több me­gyénkben is az olyan család, amelynek hétvégi kiskertje, „birtoka” van. E családok tagjai is vallják a várostól való hétvégi — tehát csak ideiglenes — elszakadás igé­nyét, de semmiképpen sem szakítanának vele, divatos kifejezéssel élve: nem ide- genednének el tőle. Annak ellenére, .hogy esetleg jogo­san mérgelődnek például egyes szomszédok panelokon áthallatszó hangoskodásán. De tudják: az élet nem áll meg, s visszafordíthatatla­nul előre halad, és nem az együttélésben tagadhatat­lanul meglevő gondokat na­gyítják fel, hanem azok meg­szüntetését keresik a legkü­lönbözőbb formákban. Az ő szemükben érthető, hogy érthetetlen az ilyen foga­lom: távol • civilizációtól, de Kaposvárhoz közel. T. Z. Határmenti árucsere Élénkült a piackutató te­vékenység, közvetlenebbé váltak a kapcsolatok a kül- és belföldi határ menti vál­lalatok között, rugalmasabb és megalapozottabb lett az üzletkötés. Ennek nyomán a szocialista országokból határ menti csereforgalomban be­érkező áruk mennyisége az idén mintegy 20 százalékkal növekszik. Csehszlovákiából 31, Romániából 4, a Szovjet­unióból pedig 2,3 millió ru­bel értékű áru kerül az or­szágba ily módon, s ugyan­ennyit szállít a magyar ke­reskedelem a partnereinek. Kedvezőek a hazai határ menti társaságok működésé­nek tapasztalatai; ezek az el­múlt két év alatt mintegy 20 százalékkal növelték for­galmukat, s több új cikket vontak be az árucserébe. A Konsumex szervezésé­ben öt társaság jött létre: Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye 42 vállalata a román és jugoszláv; Bara­nya és Somogy megye 39 vállalata a jugoszláv; Vas és Zala megye 38 vállalata a jugoszláv és osztrák, Győr-Sopron és Komárom megye 38 vállalata az oszt­rák és csehszlovák, Borsod, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megye 85 vállalata pedig a csehszlovák, a szov­jet és a román határ menta területeken bővíti az áru­cserét Az ezekben a társa­ságokban részt vevő több mint 200 vállalat fele keres­kedelmi, 40 százaléka ipari, a többi mezőgazdasági vál­0 SOMOGYI NÉPLAP A SIÓ ARUHAl felvételre keres gyors- és gépírót önálló adminisztratív munkakörbe. Jelentkezni lehet az áruház igazgatójánál. (SÍ 188) lalat, illetve szövetkezet A társaságok megalakulását követően a Konsumex a már korábban is működő szegedi, pécsi és győri kiren­deltség mellett új irodákat hozott létre Szombathelyen és Nyíregyházán. A társaságok — a tagvál­lalatok és -szövetkezetek ki nem használt kapacitásának és árualapjának föltárásával — a hazai üzletek ellátásá­nak zavarása nélkül bizto­sítják a cserealapot Ellen­tételként olyan cikkeket sze­reznek be, amelyek javítják a megyék üzleteinek válasz­tékát, s a társaság tagválla­latai itthon hiányzó alap­anyagokhoz és félkésztermé­kekhez is jutnak. A Konsu­mex a társaságok tagválla­lataként tájékoztatja az igaz­gató tanácsot a külpiaci helyzetről, ajánlatokat kér a partner részére felajánlha­tó árura, tárgyal az árakról, elvégzi a szerződés megkö­tésével összefüggő tenniva­lókat, valamint szerven a tagvállalatok részvételét a nemzetközi vásárokon. A társaságok közreműkö­désével a Konsumex külön­ben a szocialista országokba hagyományos csatornákon át irányuló exportját is nö­velte. A tagvállalatok közül csaknem 150 ipari és mező- gazdasági szövetkezet ter­mékeiből a múlt évben 63,5 millió rubel értékű árut ér­tékesített a baráti országok­ban. A határ menü cserében forgalmazott termékek de­vizaárai azonosaik a külke­reskedelemben alkalmazott árakkal. Ex a kereskedelmi forma — a tapasztalatok szerint — még sok tartalék­kal rendelkezik; részben azért, mert a részt vevő vál­lalatok közvetlen anyagi ér­dekeltségén nyugszik, s ea ösztönzőleg hat, másrészt, a erősödő kapcsolatok az áru cserén túl is segíthetik a együttműködés még kiala kulatlan formáinak érvény re jutását, például az ipar- vállalatok kozott, illetve hétfőn. A szombaton zárva tartó állami tüzép-te- lepek pénteken hosszabbított nyitvatartással várják a vá­sárlókat. A községekben, nagyköz­ségekben általában nem vál­toztatták meg a nyitvatartá­si rendet: a kis falvakban a bolt hétfőn vagy szombaton van zárva. Ilyenkor az ital­boltokban árusítják a kenye­ret és a tejet. A nagyközsé­gekben és azokban a falvak­ban, ahol több bolt is van, hasonló a gyakorlat: a boltok egymást felváltva árusítanak. A vendéglátóhelyek általá­ban változatlan nyitvatartás­sal várják a fogyasztókat. Az üdülőterületeken az üdülési szezon időszakában az általánostól eltérő a nyit­vatartási rend; az élelmi­szerüzletek szombaton dél­után és vasárnap délelőtt is árusítanak. A folyamatos üzemelés sok gondot okoz a kereskedelmi dolgozók je­lentős terhelés mellett is biz­tosítják a Balaton-parton a hétvégi ellátást. Az ötnapos munkahét be­vezetése és az új nyitvatar­tási jogszabály alapján szü­letet helyi kezdeményezések jói szolgálták a vásárlók ér­dekeit, s a lehetőségek kere­tein belül kedvezően hatot­tak a kereskedelmi munka­idő beosztására is. A nyitva- tartások megváltoztatása előtt a kereskedelmi szervek kikérték a társadalmi és a tömegszervezetek vélemé­nyét. A kiskereskedelmi boltok nyitvatartási rendje nem megváltoztathatatlan, hiszen a vásárlási szokások is válto­zóban vannak. A* hétvégi nyitvatartások terén még ta­pasztalható feszültséget eny­hítik, hogy a hét vége helyett — kényelmesebb körülmé­nyek között — a közbe eső napokon vásárol be a lakos­ság. Ezt segíti a tartósított élelmiszerek térhódítása, a hosszabb szavatossági idejű áruk gyártása, s ezzel együtt a háztartási és hűtőberende­zések elterjedése. A vásárlói igényeket nem megfelelően szolgáló üzleti nyilvatartáso- kat azonban folyamatosan módosítani kell. Az üzlethálózatnak a nyit­vatartási időalap csökkenése nélkül1 ki kell elégítenie a keresletet és lebonyolítani a forgalmat. Ennek egyik fon­tos eszköze az igényekhez alkalmazkodó nyitvatartás. Dóri János * megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője Több diétás élelmiszer Néhány év múlva vidéken is Hazánkban mintegy há­romszázezer cukorbeteget tartanak nyilván, ám az egészségügyi statisztikák sze­rint ennél jóval többen, 2,5— 3 millióan — a lakosságnak majdnem egyharmada —• szorul energia-, szénhidrát-, illetve zsírszegény diétára. A témában érdekelt öt minisz­térium, továbbá az Országos Anyag- és Arhivatal három évvel ezelőtt közösen készí­tette el a diétás — ezen be­lül a diabetikus áruellátás javítására a tárcaközi intéz­kedési tervet. Ennek ered­ményeként az elmúlt idő­szakban sorra jelentek meg az üzletekben például az új termékek; a gluténmentes diétába illeszthető kukorica- liszt és -dara, a rizs-, a szó­ja-, a sárgaborsó- és a zöld­borsóliszt, továbbá a rostban gazdag diétában alkalmazha­tó búzakorpa. Kaphatók már a deit üdítőitalok, a fluktózos édesítésű töltött ostyák. Az év elejétől forgalomban van­nak a Budapesti Konzerv­gyár nátriumszegény, illetve cukorbeteg-diétában felhasz­nálható egyadagos ételkon- zervek, a dombóvári áfész gluténmentes lisztes árui, valamint a Kecskeméti Sütő­ipari Vállalat ugyancsak glu­ténmentes kukoricatallérja. Tavaly még hiánycikknek számított a diabetikus cukor­ka, az idén már két termelő is gyártja: a nagyhalászi Pe­tőfi Tsz, valamint a Kelet­pesti Vendéglátó Vállalat; a cukorkák folyamatosan kap­hatók a nagyobb élelmiszer- üzletekben. Ugyancsak for­galomban van már a duna­keszi konzervgyár négyfajta diabetikus gyümölcsdzsemje, amelyet a gyár — a kereske­delem javaslatára — a leg­célszerűbb adagokban, 30 grammos műanyag csomago­lásban szállít az üzletekbe. A szerencsi vállalat diósgyőri gyárának diabetikus csokolá­déja minőségben és csomago­lásban egyaránt versenyké­pes a külföldi termékekkel. Mivel ezt az édességet az év első felében nem minde­nütt lehetett kapni, a Belke­reskedelmi Minisztérium fel­hívta a tanácsok kereskedel­mi osztályainak és a vállala­toknak a figyelmét: vizsgál­ják felül készleteiket, hogy az ellátást a diabetikus cso­koládéból folyamatosan biz­tosítani tudják. Még ebben az évben gya­rapodik az üzletek diétásam- választéka. A Békés megyei Üdítőipari Vállalat például az Arola diabetikus üdítőital választékai bővíti zuldalmá­val és meggyel, rövidesen a* ország minden részébe eljut a cukorbetegeknek ajánlott palackozott balfi ásványvíz is, alma-, orange- és citrom­ízesítéssel. A növényolajipar csökken­tett energiatartalmú és nagy esszenciális zsírsavtartalijiű margarin gyártását tervezi. TS termék az energiaszegény, a cukorbeteg- és a zsírszegény diétába illeszthető. A tejipa­ri termékek közül a különle­ges diétára szorulók igé­nyeinek kielégítését tészi le­hetővé a csökkentett laktóz- tartalmú tejpor és joghurt, valamint a savófehérje-kon- centrátumok, amelyeknek gyártását ugyancsak rövide­sen megkezdik. Az egyik vegyipari szövetkezet folyé­kony, mesterséges édesítőszer gyártását tervezi — ez he­lyettesítheti majd a hasonló rendeltetésű import termé­ket. A vendéglátó vállalatok is készítenek diétás élelmisze­reket. A Pest-budai Vendég­látó Vállalat egész sorozat- pyi gastrofol diétás készételt dolgozott ki, ebből hatfélét már gyártanak, s rövidesen újabb hárommal bővül a vá­laszték. Egyre több étterem, ven­déglő étlapján szerepelnek diabetikus készítmények. Há­rom évvel ezelőtt egyedül » budapesti Lidó étteremben, ma már a fővárosban öt, vi­déken 32 vendéglátó helyen szolgálnak föl diétás, illetve kímélő ételeket. A vendéglá­tásban diétásnővérek segítik a diétás ételek választékának kialakítását, s ősztől meg­kezdik a szakácsok képzését is. Folyamatosan bővül a dié­tázókat kiszolgáló vendéglá­tóhelyek száma. A főváros­ban és vidéken még az idén 10—12 újabb étteremben ve­zetik be ezt a szolgáltatást, s néhány éven belül minden megyeszékhelyen megszerve­zik. A Kaposvári Tcjüaeaa fölvesz — férfi és segédmunkásokat, — kereskedelmi áruraktárost, — irakiadét, — tejátvevót Jelentkezés az uzens termelési vezetőjénél, Kaposvár, Izzó u. 2. sz, (222481)

Next

/
Oldalképek
Tartalom