Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

A VÁLLALKOZÁS BELSŐ FELTÉTELEI Biztató kezdeményezések M ennyire önállóak a /állalati központokból területileg is elkülö­nült vidéki gyárak? Egyelő­re még az „együtt sírunk, együtt nevetünk” a jellemző, és kevés helyen mondhatják el: ahogyan mi dolgozunk, úgy élünk, úgy fejlődhetünk. A Magyar Hűtőipari Vállalat tíz gyára már nem a nagy kalapból kapja, hanem a sa­ját maga részére termeli a bérfejlesztést és az érdekelt­ségi alapokat. A helyileg képződött részesedési alap 75 százaléka például abban a gyárban marad, a további 25 százalék fölhasználásáról pe­dig a vállalati igazgatótanács, illetve a bizalmi testület dönt. A fejlesztési alapnak — természetesen a közös kö­telezettségek teljesítése után — a fele a tíz gyáré, a ma­rik fele versenypályázatok alapján nyerhető el. A gyárak a gazdálkodás ügyeiben érdekeltségükkel összhangban nagy hatáskör­rel döntenek, önállóan ter­veznek, mérleget készítenek, az exportról vagy a belföldi értékesítésről határoznak. A vállalati osztályok tevékeny­sége — az ellenőrzést kivéve — egyre inkább tanácsadó, koordináló, segítő jellegű. A központi műszaki, gyárt­mány- és gyártásfejlesztő részlegek üzleti alapon vál­lalkozási formákban dolgoz­nak. A Magyar Hűtőipari Válla­lat belső mechanizmusa már- már ideális. Működéséről nem mondhatjuk el ugyan­ezt. A mirelit termékek nyo­mott ára, alacsony nyereség­szintje — a mérsékelt hazai és külpiaci kereslet — fékezi a gyárak érdekeltségét, a tel­jesítmények és jövedelmek tényleges differenciálását. Említhető még néhány kö­vetésre méltó példa. A Bajai Finomposztógyár fővárosi leányvállalata úgy tart lépést a legújabb divatirányzatok­kal (s kiszolgál butikokat, magánkisiparosokat), hogy a nyers szövetet a budapesti üzemekben rövid úton a leg­keresettebb divatszínekre festeti, bedolgozókat foglal­koztát, s így tovább. Mindeh­hez nagy fokú önállóság (például szerződéskötési jog), hatásos érdekeltség és fele­lősség szükséges. A Hajtóművek- és Festő­berendezések Gyárában a fő- vállalkozásra egy-egy nagy megrendelés, komplett szállí­tó- és festőrendszer gyártá­sára, a belső és külső koope­ráció szervezésére létesülnek nagyhatáskörű önálló szerve­zetek. A Taurusban úgyneve­zett termékágazgatóságok ala­kultak a kempingcikkek, a légrugók stb. gyártásának szervezésére, a fejlesztéstől az értékesítésig átfogják az innováció teljes folyamatát. A Pamutnyomóipari Válla­latnál különböző termékcso­portokra szervezett, úgyneve­zett üzleti körök képeznek önelszámoló egységeket, be­vételeikből fedezik kiadásai­kat és a nyereség határozott növelésében érdekeltek. A fővállalkozások, a ter­mékigazgatóságok, az üzleti körök közös jel­lemzője, hogy rendelés-, azaz piaccentrikusak, a szükségle­tek rugalmas, hatékony ki­elégítésére vállalkoznak, s áttörik a merev, hierarchikus szervezeti korlátokat. Felté­telezik, hogy a gyárak, az üzemek nagy fokú önállósá­got élveznek, s határozottan érdekeltek a jövedelmező munkában, a kezdeménye­zésben, a kockázatvállalás­ban. Az új szervezetek a meglevő formák és struktú­rák kérlelhetetlen bírálatát, a bürokrácia leépítését, új és hatékony érdekeltségi viszo­nyok kialakítását célozzák. A kereskedelmi igazgatók nem vállalják el hivatalból az adott feladat megoldását, ha­nem megfelelő vállalkozási formákat, érdekeltségi rend­szereket, kezdeményezőkész embereket keresnek és talál­nak egy-egy feladat gyors, rugalmas, gazdaságos meg­oldására. Miért akad szembeötlően kevés kereskedelmi és vezér- feazsntó, aki keüő ön- és helyismerettel képes lemon­dani hatalma egy részéről, kezdeményezve új, a hierar­chián kívülálló érdekeltségi központok kialakítását? Alig­ha lehet munkahelyi demok­ráciáról, az alkotó- és kezde­ményezőkészség kiterebélye- sedéséről szói- <i ott, ahol köz­pontilag döntenek az üze­mek, a műhelyek és a műve­zetők bérfejlesztéséről, jutal­mazásuk mértékéről. Vajon a vállalkozásra fölkészült, az önállósításra érett kezdemé­nyező helyi vezetők száma korlátozott-e, avagy inkább az igazgatók, a vezérigazga­tók szűktoeblűefe túlságosan? Esetenként a szubjektív fel­tételek hiányoznak, ám az objektív tényezők, a lényeges változásokat kikényszerítő körülmények szintén kiala­kulatlanok, az érdekeltségi viszonyok fejletlenek. Ezért amikor létrehoznak új szer­vezeti jogi kereteket, például leányvállalatokat, a gyakor­latban nem élnek az új lehe­tőségekkel. Kettős kötésűek a vállala­tok. Egyrészt fölfelé igazodó, az államigazgatási és a tár­sadalmi-politikai hierarchiá­tól függő szervezetek. Más­részt hatnak a vállalat mű­ködésére, szervezettségére, a belső tényezők, a különböző szintű közösségek, illetve a konkrét gazdasági viszonyok. (Az érdekeltségi és kényszer- mechanizmusok stb.) E ket­tős kötésből a felfelé, a kife­lé igazodás, az egyértelmű, a határozott. A befelé, a lefe­lé tett gesztusok is inkább a fenti elvárásokhoz alkalmaz­kodnak, s többnyire formá­lisak. „Mondják meg mit kell tenni”, halljuk gyakran. Sok vezető még ma is részletek­be menő szabályokat, pontos végrehajtási utasításokat, kész belső irányítási szerve­zeti modelleket vár fentről. Valójában nincsenek minde­nütt egyformán jól alkal­mazható receptek. A kéz öt ujja is más és más. A belső irányí­tási rendszer elemei — a tervezési, a döntési, az információs, az elszámolási, az érdekeltségi, az ellenőrzé­si, a szervezeti mechanizmu­sok — hasonlóképpen külön­bözőek, mégis csak együtt és összehangoltan, bonyolult, sokoldalú kölcsönhatásban érvényesülhetnek. A jó példák, a változatos tapasztalatok, ha jelenleg még elszigeteltek is, jelzik a lehetőségeket, az öntevé­kenység, a helyi kezdemé­nyezés termékenyítő hatását Kovács József az MSZMP KB munkatársa Levegisn a Góbék A szombathelyi XII. sz. Autó- javítö Vállalat Repülőgép­gyártó Üzemében sorozatban készülnek a Góbé típusú vi­torlázógépek. Nemrég került le s szalagról öt — kubai exportra készített — iskola­gép, s ezt az év végéig még tíz további követi. A repülő­gépeket szigorú vizsgálatnak vetik alá, utána következik a berepülés. (MTI-fotó — Czika László f.) Az ősszel kezdik a földmunkát Kereskedelmi pályaudvar Kaposváron Sátorban lesz a fonyódi váróterem Száztizenöt éve pöfögött be az első gőzmozdony So­mogyba. 1868. május 4-én nyitották meg a Barcs és Szentlőrinc közti vonalat, s még abban az évben meg­indult a vasút térhódítása. A jelenlegi hálózat 1906-ra alakult ki. A vasút jelenéről és jövőjéről kérdeztük Fé­nyét Józsefet, a MÁV pécsi területi igazgatóját. — Miként fejlődik • to- mogyi vasúthálózat? — Siófokon pályafenntar­tási telep épül: a műszaki átadáshoz közeledik a mun­ka. Folytatódik a Kaposvár —Siófok közötti vonal épí­tése is. Siófokon központi forgalomellenőrző berende­zést állítunk föl, amely az egész vonal forgalmát követ­ni tudja. Ez az első ilyen berendezés az országban. Még az idén megkezdik Ka­posváron a textilművek megállóhely felvételi épüle­tének építését. A fonyódiit most tervezik, s amíg elké­szül, átmeneti megoldásként — egy eddig még sehol nem alkalmazott — hatalmas sá­tort állítunk föl, még eb­ben a hónapban, utasváró­nak. Az ötletet az ideiglenes gabonatárolóknál alkalma­zott sátrak adták; itt tetsze­tősebb kivitelre van szükség. Elfogadható áron az Agro- ber tervezte, s a kémesi tsz készíti. Várhatóan két-há- rom évig áll majd, ■ a to­vábbiakban oda visszük, ahol a felújítási munkák miatt szükség lesz rá. A Gyékényes—Szentlőrinc kö­zötti vonalon tengelynyo­mást, sebességet növelő át­építést végzünk. Gyékénye­sen — a határforgalmat segítő beruházás keretében — kocsijavító műhely, szo­ciális . épületek és szolgálati lakások építésén is dolgo­zunk. — A kaposvári pályaudvar sorsa régóta napirenden le­vő téma. — Most készül a Kapos­vár és Dombóvár közötti vonalbiztosító berendezés, még asz, idén megkezdődik és remélhetően be is fejeződik a kaposvári magasperon ki­vitelezése. A legnagyobb munka a kaposvári keres­kedelmi pályaudvar építése; terveit most hagyják jóvá. A beruházást a közlekedési tárca finanszírozza, s a ki­vitelezéshez a Somogy me­gyei pártbizottság hathatós segítséget nyújt Az új pá­lyaudvart a húskombináttal szemben alakítjuk ki; a földmunkákat még az ősz­szel megkezdik. Az áruke­zelés jelenleg beszorult a városba, s ez zavarja az át­menő forgalmat, ezenkívül kapacitása is kicsi, a növek­vő igényeknek nem felel meg. A terv szerint két­százmillió forintba kerül a tíz hektáron elterülő keres­kedelmi pályaudvar, négy kilométer vágányt kell épí­teni, húszezer négyzetméter burkolatot lerakni. Beépítés­re vár négyezer négyzetmé­ter alapterületű magasépít­mény. A pályaudvaron há-. romszázötven MÁV- és Vo­lán-munkás dolgozik majd. A beruházást 1985 végére kell befejezni. Ez lesz So­mogy legnagyobb kereske­delmi pályaudvara. Jelen­leg a siófoki a legkorsze­rűbb. A rakodást teljesen gépesítik, konténer-vágányo­kat alakítanak ki. A nagy tárolóterek , fölött bakdaru emeli majd az árut — A vasút fejlődése érez­hető. Ám az utóbbi években néhány fájdalmas baleset is történt a vasút területén, az átjárókban. Mit tesznek a tragédiák elkerülésére? — A busszal érintett vas­úti átjáróknál tüzetes föl­mérést végzett — a hatósá­gi szervekkel közösen — a vasút legfelsőbb vezetése. Elosztották a műszaki, biz­tonságtechnikai feladatokat a vasút, a közút, illetve — la­kott területeken — a taná­csok között. A legfontosabb: a rálátási háromszög bizto­sítása, hogy a közúton lás­sa, mi történik a vasúton és fordítva. A felmérések nyo­mán megkezdték a földmun­kákat, a fák, kerítések, egyes helyeken a magasépítmé­nyek eltávolítását Ez a SOMOGYI KRÓNIKÁJA A tény kissé szokatlan: májusban volt utoljára olyan kánikula, mint amilyennel július első hete ajándékozott meg bennünket Akkor rend­kívüli volt, most természe­tes, még akkor is, ha a hő­ségben dolgozóknak, a munkában helytállóknak nem kis szenvedést okozott a 30—34 fokos párás meleg. Az elsősorban Kaposvárt sújtó — csütörtök esti — tornádószerű zivatar sem hozott sok enyhülést. Gon­dot, kárt annál többet... De még a kárvallottak között is akadt, aki azt vallotta: még mindig szerencse, hogy e természeti csapás elsősorban a városban és nem a mező- gazdasági művelésű területe­ken tombolt Az esőre ugyan Igen nagy szükségük volna a kapás­növényeknek, a zöldségfé­léknek, ám a mezőgazdaság mostani fontos munkájához, az aratáshoz különöse* jók a feltételek. Megyénkben túl vagyunk a nyári betakarítá­si munkák felén — termé­szetesen mint minden átlag ez az adat is szóródást ta­kar. Egy bizonyos: nagy szorgalom, igyekezet és több­ségében jól szervezett mun­ka jellemzi a mezőgazdaság hagyományosan kiemelkedő feladatának végzését Nem­csak az ösztönöz a teljesít­mények növelésére, hogy a zab kivételével a hét végé­re szinte csaknem minden kasza alá érett, hanem az is, hogy általában biztatóak, szépek a hozamok. Amennyire örvendetes a mindannyiunk számára fontos munka jó ütemű végzése, annyira sajnálatos, hogy a múlt hét egyben a mezőgazdaságot sújtó tüzek hete is volt Minden bizonnyal összefü gésben a kánikulával, kedd tői kezdve szinte mindennap volt dolguk a tűzoltóknak: volt, ahol lábon álló gabo­na, volt, ahol a termésétől megfosztott szalma* vált a lángok martalékává. Az okok között a műszaki hiba éppúgy megtalálható, mint a gondatlanság vagy a gyer­mekjáték. Egy bizonyos, a tények figyelmeztetnek, épp a hőség miatt, a rendkívül nagy szárazságban megkü­lönböztetett figyelemre, elő­vigyázatosságra van szükség. Sokakat érdeklő és érintő témáról tanácskozott a héten a megyei tanács végrehajtó bizottsága, mikor többek kö­zött áttekintette a megyei tüzép-telepek, valamint tég­la- és cserépellátás helyze­tét. Bár a számos gonddal, nehézséggel birkózó mai kislakásépitőknek nem vi­gasz, ám a holnapi otthon­teremtőknek jó hír: úgy fog­lalt állást a testület, hogy a tarthatatlan kaposvári hely­zet miatt meg kell gyorsíta­ni a kaposvári Fészek Áru­ház építését — hogy 1985 ágéig elkészüljön a beru .íázás első üteme. Ezen a tanácskozáson a testület értékelte a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek kiegészítő tevékenysé­gével kapcsolatos múlt évi határozata végrehajtását is. Megállapították, hogy mind a foglalkoztatás, mind a falu megtartóképességének foko­zása szempontjából fontos tevékenység a céloknak megfelelően továbbfejlődött, összességében a kiegészítő tevékenységek csaknem négy- százkétmillió forintot hoz­tak a szövetkezeteknek, szemben az előző évi há­romszáztizenhárom és fél millióval. A kaposvári városi tanács végrehajtó bizottsága az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat tájékoztatóját hall­gatta meg az új lakbérek megállapításával kapcsola­tos feladatok végrehajtásá­ról. A vállalat ezt a felada­tát határidőre megoldotta; utal erre az is, hogy az ösz- szes bérlő három százaléka reklamált csak a bér meg­állapítása miatt, a ennek mindössze fele volt jogo6 ész­revétel. Április 15-től adták ki a szociális támogatásra szorulók igénylőlapjait; jú­nius elsejéig kétezer-négy nyugdíjas és száztizennégy többgyermekes család for­dult ilyen kéréssel a válla­lathoz. Vörös Márta munka jelenleg is tart. Ha a legfejlettebb nyugati vas­utakat nézzük, kiderül hogy a vasút és a közút szintbeli találkozása nagyon ritka. Ehhez hasonló megoldásra nem volt és egy darabig nem is lesz lehetőségünk. A MÁV a biztonság érdekében korszerűsíti az átjárókat, nö­veli a fénysorompók szá­mát Bármilyen berendezést is építünk azonban, a köz­lekedési fegyelem gyökeres változására van szükség ah­hoz, hogy a balesetek száma csökkenjen. Sajnos, a ha­tóságokkal közösen azt ta­pasztaljuk, hogy a tragikus balesetekből a közúti közle­kedésben résztvevők nem okultak. — Az utazás kulturáltsá­gára gyakori a panasz. Lesz­nek-e új személyszállító vo­natok, s a menetrend mi­ként igazodik az igényekhez? — Űj személyszállító jár­mű nem várható. A cseh gyártmányú „kispiroskák- ból” még az idén kapunk néhányat. Az utazási kénye­lem, a kulturáltabb körül­mények megteremtéséért a jelenlegi vagonparkot kell még jobb műszaki, tisztasá­gi állapotba tenni. Ismeretes, hogy 1983 a személyszállítás éve. Az akciót tartósítani kívánjuk: szigorítottuk a személyvonatok menetidejét, a tisztasági követelménye­ket. Az eddiginél nagyobb anyagi lehetőségek nem áll­nak rendelkezésünkre, szer­vezési intézkedésekkel lehet előbbrelépnünk. Több vona­tot nem szándékozunk indí­tani, ha az utasforgalom megköveteli, természetesen változtatunk. — Közismert a MÁV vil­lamosítási programja. Mi­kor fut be Somogyba a vil­lanymozdony? — 1985-ig, az első ütem­ben megvalósul a Budapest és Pécs közötti szakasz. A következő ütemben készül el a Budapest és Székesfehér­vár, illetve Dél-Balaton vo­nal villamosítása. Az sincs kizárva, hogy vele párhuza­mosan elkészül a dombóvár- gyékényesi vonal is. Ez az anyagi lehetőségektől függ. Várhatóan 1990—95-re vil­lamosítva lesznek a vonalak. Egy biztos: a jelenleg üze­melő somogyi vonalak vál­tozatlanul megmaradnak. — Mennyi utasa van a MÁV-nak? Tavaly Tolna, Baranya, Somogy területén kétszer annyi jegyet adtunk el, amennyi az ország lakossá­gának száma. Elszállítottunk majdnem tizennyolcmillió tonna árut Tegnap például hatszázhatvanhárom vona­tunk közlekedett a területen. Kőszegi Lajos A Vasutasnap alkalmából kiváló munkájáért miniszte­ri elismerésben részesült So­mogy megyéből Gerencsér Lajos oktatótiszt és Pintér József raktárnok. Igazgatói dicséretet tizenegyen, kiváló dolgozó kitüntetést huszon­kilencen kaptak. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom