Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

A hét három kérdése Mi a jelentősége • • szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozónak? Az enyhülés időszakának csúcstalálkozóit rendszerint h széles körű együttműködés tervei, fontos szerződések je­lezték. Egy feszültebb sza­kasz szerényebb elvárásokra késztet: már az is eredmény, ha nem szakad meg a pár­beszéd, a tárgyalások foly tatodnak. A moszkvai szovjet—nyu­gatnémet csúcstalálkozótól aligha remélhetett bárki lát­ványos eredményeket, hi­szen Helmut Kohl kormánya határozottan elkötelezte ma­gát az Egyesült Államok ra­kéta-telepítési tervei mellett s ezzel eleve korlátozta sa­ját mozgásterét. (Sőt, a ter­vek szerint éppen az NSZK területén helyeznék el az összes Pershing—2 típusú rakétákat, számszerűen 108- at, * a 464 robotrepüiögép jó negyedét.) A moszkvai eszmecsere természetesen nem hozott alapvető változásokat az egy­mástól eltérő, az egymással ütköző álláspontokban. Mégis hasznosnak bizonyult, hiszen módot nyújtott az első kéz­IZ ESEMÉNYEK CIM SZAVAKBAN Hőtfái Szovjet—ayucataémet csúcstalálkozó Moszkvá­ban. — Többszöri ha­lasztás után befejeződik a világkereskedelem kér­désekkel foglalkozó Unc- fiad-ülésszak Bejáradban. — A francia külügymi­niszter Szénában. * kedd: EHLenttnendó Jeáestése* a palesztin bedviszáíyróí. — Heves harcok Cséd- bsat. a Habié-kormán j Franciaországtól és Za- ire-tód, Gukkuni Veddel ellenkormánya Líbiától kér segítséget. C* — — ... .4 ^ • osötTu« > JarcKMtodd köszöntése M. születésnapján. — Shultz amerikai külügyminisz­ter eredménytelenül tár­gyal Damaszkuszban — a görög minisztereméit madridi útja. CsiiioriOk; Amerikai 1 lUigri'—imá küldöttség Mosekvában — Mitterrand és Marc- bais találkozója — A bé­csi baderőosökktmtésl értekezlet ülése — Me­rénylet-kísérlet a libano­ni kormányfő eilen. Péntek: Plenáris ülés a madridi Európa-tsLáLkoaón — A közös piaci tizek külügy­ié pénzügy miniszterei­nek rendkívüli tanácsko­zása — Feszültség Pá­rizs és Teherán köeöü. Szambáit: Nyu0tatanség éa ösam­aaapások Cisz-Jordániá- ban — Stone, ámen kai kükSnmegbízott a közép- amerikai térségben tár­gyai. kép egy Időre teker ®fön a képernyőkről, újságok ha­sábjairól. A madridi konferencián kezdettől fogva két véle­mény csatázott egymássad. A szocialista országok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy tovább kell vinni az európai biztonsági folyama­tot s a következő láncszem egy olyan kontinentális kon­ferencia lehetne, amely a katonai enyhülés, a fészere­ié«, a bizalomerősítő indít­ványok kérdéseivel foglalko­zik. A NATO-hatalmak va­lamiféle „elszámoltatást” akartak végrehajtani, elő­ször az emberi jogok ürü­gyén próbálták tájnadni a szocialista országokat, utána a lengyel kibontakozást igye­keztek gátolni. Igaz, a nyu­gati táborban nem lehetett teljes összhangról beszélni: a legkevésbé az Egyesült Államók mutatkozott érde­keltnek a madridi találkozó sikeres befejezésében, né­hány szövetségese viszont rugalmasabbnak tűnt. Már-már úgy tűnt, hogy a találkozó zátonyra futott, amikor nyolc semleges és el nem kötelezett állam 1981 decemberében előterjesztet­te RM—39 számú dokumen­tumát. (Ez volt a 39. javas­lat a madridi találkozón, amelynek spanyol nyelvű rövidítése az RM.) Mindez hasznos tárgyalási alapul szolgált és csaknem másfél esztendős újabb vitaszakasz után, a nyolcak módosított formában újra asztalra tet­ték az RM—39-et, most már a különböző ellenvéleménye­ket is figyelembe véve. A szocialista országok ugyan N.vikolaj Tyihnnov szovjet miniszterelnök fogadta a Moszkv ában hivatalos látogatáson lé­vő Helmut Kohlt, az NSZK kancellárját és Hans-Dietrich Genscher külügyminisztert (Teleíotó: TASZSZ—MTI—KS) előírja valamennyi résztvevő egyetértését, tehát akár egy ország észrevételei módosít­hatják a tervezett dátumo­kat. (Korábbi példa: a tár­gyalások egy alkalommal a máltai igény miatt csúsztak, hogy vegyenek figyelembe bizonyos földközi-tengeri vo­natkozásokat.) Ha július má­sodik fele valóban meghozza az eredményes madridi zá­rást, ez kedvező fordulat lesz. Jelezheti a helsinki el­vek érvényességét, a tárgya­lások hasznát egy feszültebb helyzet körülményei között, amikor nemigen lehetünk el­kényeztetve a jó hírektől. ■> Mit végzett Shultz Damaszkuszban? A Közel-Keleten igazán nem ritkák a váratlan me­netrend-változások. Ez tör­tént a héten is, amikor az ázsiai körutat tevő Shultz amerikai külügyminiszter utasítást kapott a Fehér Háztól, hogy a tervbe vett hazautazás helyett látogasson a közel-keleti térségbe. A szokott városnevek (Ri- jad, Bejrut, Jeruzsálem) mel­lett a legnagyobb érdeklődés a damaszkuszi megállót s az Asszad elnökkel folytatott ötórás tárgyalásokat kísérte. Közismert tény ugyanis, hogy a libanoni különalku után alaposan lehűltek a két ország kapcsolatai és sem Habíb, sem Draper nem volt kívánatos tárgyalópartner a Szíriái fővárosban. Áttörést azonban Shultz útja sem eredményezhetett, sót az amerikai sajtó — a finomabb megfogalmazások ellenében — az üres kézzel távozó kül­ügyminiszterről ír. Legfel­jebb az jelenthetett szépség- flastromot a kudarcra, hogy egy alacsonyabb szintű tár­gyalócsoport megpróbálja folytatni a kétoldalú viták csomójának bogozását. Az eredménytelenség oka, hogy Washington eltekintett a „nothing for nothing” (szó­szerinti semmit semmiért, de értelemszerűen valamit vala­miért) elvétől. Legfeljebb azt ajánlhatta Szíriának, hogy hagyja jóvá a hármas külön­szerződést, cserébe viszont feltétel nélküli csapatkivo­nást kívánt Damaszkusztól. Szíria ezt nem fogadhatta el, mert Ha beleegyezik, egyen­lőségjelet tesz az érvényes arabközi megállapodások alapján Libanonban tartóz­kodó szíriai, valamint a be­hatolt izraeli csapatok kö­zött; kedvezőtlenebb bizton­sági helyzetbe hozza magát, hiszen egy esetleges általá­nos kivonulás után is marad­na izraeli, s különösképpen amerikai katonai jelenlét Li­banonban; végül, de nem utolsósorban nem esik szó az Izrael által bekebelezett szí­riai területről, a Golan-fenn­ból származó, hiteles tájéko­zódásra. Az NSZK kancel­lárja előtt maga Jurij And­ropov hangsúlyozta: hamis az a Nyugaton széltében- hosszában elterjedt nézet, miszerint a telepítés meg­kezdése „komoly tárgyalá­sokra”, értsd: komoly en­gedményekre szorítja majd a Szovjetuniót. Ezzel az ér­veléssel NATO-körök tulaj­donképpen új erőpolitika jo­gosultságát igazolnák, hogy az egyoldalú fölény erősza­kolása hozna megoldást. Az SZKP főtitkára, a szov­jet . államfő joggal mutatott rá, hogy a telepítés kihívá­sa az atlanti szövetség ré­széről nem önmaga gyengí­tésére, hanem az egyensúlyi állapot fenntartására ösztön­zi majd a Szovjetuniót s ezért logikuson megtesz min­den szükséges ellenintézke­dést védelmének, biztonsá­gának szavatolására. A so­kat emlegetett stratégiai egyensúlyt tehát nem lehet megbontani, de ha a .NATO részéről a fegyverkezési haj-' sza új fordulóját erőltetik, akkor ez az egyensúly a korábbiaknál magasabb szinten, magyarul: költsége­sebb és bonyolultabb mó­don, több terheléssel valósul meg. Miért ne lehetne mindezt elkerülni — ez volt a szov- jet fél vissza-vísszatérő .kulcskérdése a Moszkvában j ismét aláhúztak, jóllehet jócskán benne járunk á „ra- j keták évében”, van meg idő SOMOGYI NÉPLAP és lehetőség a megállapo­dásra. Ehhez egy dolog szük­séges : becsületes, konstruk­tív megközelítés mindkét ol­dalról, a kölcsönös bizton­sági érdekek figyelembe vé­tele. Sajnos, ez az, ami hiányzik a NATO s minde­nekelőtt a telepítést erősza­koló Egyesült Államok ol­daláról. Washington valósá­gos „ördögi kört” alakított ki: a rakéták telepítését a genfi tárgyalások eredmé­nyességétől teszi függővé, de miután telepíteni akar, nem érdekeli a genfi sikerben... A régi bölcsesség szerint utólag könnyű okosnak len­ni. A moszkvai csúcstalál­kozón, ha Szorít is az idő, mégis időben hangozhattak el a józanságra, realizmus­ra hívó szavak. A szovjet álláspont, s ezt képviselte a hét szocialista ország, köz­tük hazánk vezetőinek moszkvai nyilatkozata is, le­hetségesnek tartja az éssze­rű tárgyalásokat, s kompro­misszumos megegyezést A válasz sora most az atlanti hatalmakon van. 2 Miért látszik kózetl- • nek a madridi találko­zó sikeres befejezése? Holnap lép harmincharma­dik hónapjába az a tanács­kozás, amelyet a helsinki Záródokumentumot aláirt 35 európai es észak-amerikai ország képviselői folytatnak Madridban. S ~' akartnilyen 'megkapó látvány is Juan Miró nagyméretű homlokza­ti festménye a spanyol fő­város konferencia központ­jának épületén, talán ideje lenne már, hogy a sikeres befejezés után, a joiiamert nem értettek egyet minden megfogalmazással, de a ta­lálkozó sikere érdekében el­fogadták ezt a javaslat-cso­magot — több NATO-ország azonban ismételten nehézsé­geket támasztott. Végül a házigazda Spanyolország lé­pett szorítóba, ,s június kö­zepén további finomítások­kal próbáit egy általánosan elfogadható záró-dokumen­tumot indítványozni. Ennek nyomán új tárgyalások kez­dődtek s minden jel szerint közel járnak a megállapo­dáshoz. A nyolcak egyike, Jugoszlávia azt javasolta, hogy július 18—20. között, a külügyminiszterek részvé­telével fejezzék be a tanács­kozást. Remélhetőleg így történik majd. A fogalmazás óvatos­sága csupán azért indokolt, mert az európai tanácskozá­sokon érvényes konszenzus síkról. Szíriának, mint gyakorlati­lag az egyetlen arab frontál- lamnak helyzete kétségkívül javult az utóbbi hetekben. Védelmi képességei, a Szov­jetunió közreműkörésével erősödtek; a Libanonban tar­tózkodó szíriai csapatok dip­lomáciai adut jelentenek; a palesztin mozgalom belviszá­lyának egyik következménye, hogy a PFSZ kapcsolatai minden bizonnyal szorosab­bak lesznek. Ugyanakkor fo­kozódik a Szíriára gyakorolt nyomás is — az izraeli csa­patösszevonásoktól jobbolda­li arab rendszerek által gya­korolt pénzügyi megszorítá­sokig. Amikor, a sikertelen­ség ellenére, Shultz nem ve­tette el egy újabb jövőbeni damaszkuszi utazás tervét, ez is mutatja, hogy nem ért vé­get a közel-keleti játszma legújabb szakasza ... Réti Ervin Kistenyésztők, figyelem! a hOgvészi Állami gazdaság keltető ÜZEMEBEN New-Hampshire fajtájú naposkakas 3 Ft/db egységáron előjegyezhető. A gazdaság a megrendeléseket a beérkezés sorrend­jében veszi előjegyzésbe, es az átvétel időpontját visszaigazolja. Léyéleím: Hőgyészl Állami Gazdaság U91 HÖGVESZ Telefon: Uőgyész Zt Teles: 14-33# __________________________________________fii 99) Pierre Mauroy Ptcrr« Mattrey, » Franci» Köztársaság miniszterelnöke 1928-ban született az észak- franciaországi Cartignies-ban. Apja tanító volt. Tizenhat éves korában csatlakozott az ifjú szo­cialistákhoz. 1950-ben megválasz­tották a mozgalom országos tit­kárának. 1950—1955. között tör­ténelmet és földrajzot tanított a párizsi elővárosokban. 1951-ben megalakította a Leo Lagrange Klubok Országos Szövetségét, mely az egyik legnépszerűbb né­pi ismeretterjesztő szerv Fran­ciaországban. A pedagógusok szakszerveze­tének tagja lett, majd a szakok­tatók szakszervezetének fó'sit- kára volt 1955-től 1959-ig, 1963­ban az SFIO (a Francia Szocia­lista Párt) igazgatótanácsa és politikai bizottsága tagjának vá­lasztották. 1965 és 1971 között a szocialista és demokratikus bal­oldalnak egyik fő szervezője. Tevékenysége nagy részét an­nak szentelte, hogy előkészítse az Epinay-i kongresszust, aim el.v- nek során Francois Mitterrand-1 választották a Szocialista Párt élére, 1973-ban Lilié képviselőjévé és polgármesterévé választották. 1974-ben Nord-pas-de-Gaiais re­gionális tanácsának elnöke lett. 1974-ben a szocialisták országos értekezletének egyik fő kezde­ményezője volt. 1977-ben a bal­oldali szövetségbe tömörült tanácstagok újból Lille város polgármesterévé választották, majd 1983-ban iámét elnyerte ezt a tisztet, 1971—1979-ig a Szocialista Párt országos titkárságának koordi­nációs feladatait látta el. Pierre Mauroy-t a raetzi kogresszu- son a párt végrehajtó bizottsá­ga tagjává választották. E tiszt­ségét 1981. májusáig, miniszter­elnöki kinevezéséig megőrizte. Mongólia nemzeti ünnepén Korszakos változások Véres harcokkal köszön­tött az 1921-es esztendő Mongóliára. Az országra törő kínai militaristák és a japán támogatást élvező fehérgár­disták csapatai ellen folyt a küzdelem. A szovjet Vörös Hadsereg segítségével a nép­felkelés az év közepére dia­dalmaskodott: győzött az an- tifeudális, népi forradalom. Szuhe Bator csapatai 1921. július 11-én vonultak be Ug- rába, az egykori fővárosba. (Nevét csak néhány év múl­va keresztelték át Ulánbá­torrá.) Ugra elfoglalásának napja azóta is az ország leg­nagyobb nemzeti ünnepe. Hatvankét esztendő nap­jainkban már csak egy szűk emberöltő, történelmi lép­tékkel mérve pedig röpke idő. Mongólia éleiében mégis korszakos változások zajlót, tak le ezalatt. 1924-ben ki­kiáltották a népköztársasá­got, a harmincas évek végén teremtetlek — szó szerint a semmiből. Dinamikusan fej­lődött a ma még alapvetőnek számító mezőgazdaság, így mindenekelőtt az állatte­nyésztés. Az ország az egy főre jutó állatállomány terén világelső, míg az egy főre eső hústermelésben az ötödik helyet foglalja el. Bátrán építenek a KGST keretében kidolgozott hosszú távú ter­vekre. (Mongólia 1962 óta tagja a szervezetnek.) Gyö­keresen átalakult a minden­napi élet is. A fővárosban a hagyományos, kerek nemez­sátrak, a jurták mellett egy­re több összkomfortos lakás épül. Nemsokára kezd ter­melni Ulánbátor második házgyára. Létrejött a közok­tatás és a közegészségügy alaphálózata. A Város lakós- sága lassan a félmillió felé közeleg — noha e szintet eredetileg csak az ezredfor­dulóra jósolták. Az 1,7 mil­liós össz-népesség egyébként Korszerű iextilgyár Ulánbátorban — ismét, szovjet segítséggel — sikeresen visszaverték, a japán Intervenciósok táma­dását. A szocializmus tény­leges építése voltaképp csak a második világháború után kezdődhetett meg. A gyorsí­tott ütemű, s a baráti orszá­gok internacionalista együtt­működésére is támaszkodó fejlődés eredményeként a hazánknál mintegy tizenhat- szőr nagyobb távol-keleti ál­lam a középkori elmaradott­ságból az új társadalmi rendszer alapjainak leraká­sáig jutott. Felszámolták a jobbágysá­got, megszüntették az írás- tudatlanságot, új iparágakat rendkívül fiatal — 40 száza­léka 15 éven aluli! Hazánk és Mongólia viszo­nya sokrétű, az irdatlan föld­rajzi távolság ellenére egyen­letesen fejlődik. Politikai és egyéb kapcsolataink a barát­sági és együttműködési szert ződés szellemében alakulnak, s nem ritkák a magasszintű találkozók sem. Kereskedel­mi forgalmunk bővítése kö­zös érdek. Magyar szakembe­rek részt vesznek többek közt a mongoljai ásványkin­csek feltárásában, s a víz­ügyi kutatásokban. Orszá­gaink álláspontja a nemzet­közi politika kérdéseit ille­tően is megegyezik. Ax AGSOBER Somogy megyei kirendeltsége rövid határidőre vállal fénymásolást, iratmásolást Cías: Kaposvár, Kossuth L. u. 6. Ügyintéző: Krasznai Vilmos es Fekete Beláné. (80973) A KAPOSVÁRI TEJÜZEM fölvesz: — lakatos, villanyszerelő, — Ipari hűtőgépszerelő és hegesztő szak­munkásokat Jelentkezés az üzem műszaki vezetőjénél, Kaposvár, Izzó u. 2. sz. (222460)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom