Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-10 / 162. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, i G Y E § U L J E T E K I SOMOGYI Ära: 1,40 Ft NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 162. szám * 1983. július 10., vasárnap Nemzetpróbáló feladatok Felelős számvetést végzett a héten az MSZMP Központi Bizottsága, és gyakorlatához híven olyan következtetésekre jutott, amelyek aligha csak jelenünkre vonatkoznak. E politikai mérlegelés szükségszerűen felölelte a külvilág meghatározó eseményeit csakúgy, mint a szocialista társadalomépítés mindennapi és hosszú távú feladatait. A tegnapi lapban megjelent közlemény pontosan érzékelteti azt, hogy népünk, gazdaságunk közvetlenül reagál mindarra, ami a világban történik, akár kedvezően, akár kedvezőtlenül érint az bennünket. A Központi Bizottság ezért sem mulaszthatta el — ez is hagyomány már —, hogy objektiven elemezze a nemzetközi élet eseményeit. Megállapítsa azt, hogy az országot milyen hatások érik a határon túlról, s a világ sorsának alakulása mire kell, hogy indítson mindannyiunkat. A helyzetkép realista — mint ahogyan korábban az áprilisi, most pedig ezen az ülésen is megállapította a Központi Bizottság: egymásnak ellentmondó erők bonyolult körülmények közötti harca jellemzi világunkat. „... A nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azok az imperialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megteremtésére, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvések súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét, és társadalmi berendezkedéstől függetlenül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekeivel.” E helyzetben a Magyar Népköztársaság továbbra is a bevált, a sok év óta változatlan elveken alapuló, partnereink számára világos és kiszámítható külpolitikát folytat. Hisszük, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése közös érdek, s hogy az enyhülés vívmányait meg lehet és meg kell őriznünk. A feszültségektől terhes nemzetközi viszonyokat azonban figyelembe kell vennünk napi munkánkban. A termelés helyzetét, a vállalatok munkáját nehezítette és nehezíti a külföldi piacok változatlan stagnálása, a makacsul kitartó recessziós hullám. A tőkés államokban tovább emélkedett a munka- nélküliség, s ennek visszatartó ereje van exportunkkal szemben is, hiszen az alacsony kereslet hatványozottan növeli a termékekkel, a szállításokkal szembeni követelményeket. Kiélesedett küzdelem dúl a vevőért, s a piacokért. Ez viszont ösztönzést ad egyes tőkés államoknak arra, hogy protekcionista, illetve politikai indítékú akadályokkal nehezítsék a számukra kevésbé kívánatos exportőr törekvéseket. Röviden fogalmazva: mindez any- nyit tesz, hogy továbbra is a tartósan szigorodó követelményekkel kell szembenézni a nem szocialista piacokon. Ugyanakkor az is befolyásolja gazdaságunk munkafeltételeit, hogy a szocialista gazdasági közösségben barátaink hasonló feltételek között élnek és dolgoznak, nehézségeik hozzánk hasonlóak, fejlődésük hasonló szakaszában járva ők sem mentesíthetik magukat a kedvezőtlen világgazdasági hatásoktól. Egyértelmű képet rajzol «lénk a Központi Bizottság közleménye, hogy az összesített igényeknek miként tettünk eleget az első félévben. Megállapította: „...Népünk kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetben, szervezetten és céltudatosan dolgozik a kitűzött gazdasági feladatok megvalósításáért. Az első félévben a népgazdaság a gazdaságpolitika fő Céljaival összhangban fejlődött: az Ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek, az áruellátás, a bérek, cs a fogyasztói árak a terveknek megfelelően alakullak.” Azaz a fő tendenciákkal, a meghatározó folyamatokkal nincs különösebb gondunk. Az 1983. évi népgazdasági terv alapvető gazdasági céljai teljesülnek, illetve a teljesítésnek továbbra is megvannak a feltételei. A helyzet azonban nem mindenben megnyugtató, egyes területeken javítani kell a teljesítményeket. Figyelmet érdemel, hogy az év eddigi hónapjaiban az ipar — különösen az export szempontjából fontos gépipar és könnyűipar — termelése ingadozó volt, s ha ez a tendencia folytatódik, akkor emiatt az egész népgazdaság produktuma gyengülhet. Márpedig továbbra is elsőrendű cél a külgazdasági, a belső egyensúly, illetve a fizetőképesség megőrzése- javítása, az életszínvonal terv szerinti alakítása. Szándékosan hangsúlyozzuk népgazdaságunk vezető ága, az ipar fontosságát, kiemelkedő szerepét. A kiindulási pont, hogy a kétségtelen nagy fejlődés mellett látnivalók azok a jelek, amelyek bizonyítják: ez a népgazdasági ág nem mindenben tudta követni a módosuló világ- és a hazai piac követelményeit. Erre mutat, hogy az iparilag fejlett országokban sebesebb ütemű termékváltás zajlik, s ott erőteljesebb a verseny- képesség. Iparunknak az irányítási, szerkezeti előrelépésre éppen úgy szüksége van, mint arra, hogy javuljon innovációs érzékenysége, gyorsabban alkalmazza az új technikát, javítsa termékei minőségét. De nem mulasztható el a súlypontok meghatározása, a fontossági sorrendek haladéktalan kimunkálása sem, mert nem vagyunk bővében sem anyagi, sem emberi forrásoknak. A követelmények azonban aligha csak az ipar számára adottak. Fokozott terhelést érzékel a társadalom, amikor a fejlődésének nehéz kaptatóján jár. Ezért fontos, hogy e körülmények közepette méginkább érvényesüljön a nemzeti egység, s a szocialista demokrácia. Az emberek kapjanak az eddigieknél is nagyobb lehetőséget a közügyekbe való beleszóláshoz, közös sorsunk alakításához. E célt szolgálja majd a választási rendszer továbbfejlesztése is, melyet most a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalását figyelembevéve vitatott meg a párt Központi Bizottsága és ajánl az országgyűlésnek. Nemzetpróbáló feladatok az egyik oldalon és nyitottság, készség mindezeknek a közérdekű vállalására, a társadalom még aktívabb ellenőrző tevékenységével. Végül ennyivel is összefoglalható a politikai mérlegkészítés. No és azzal a szándékkal, ami a határozat szavaiból kicsendül: munkálkodjunk azon, hogy eredményeinket megőrizve tegyük otthonosabbá országunkat minden becsületes ember szamára. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség látogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Miniszter tanácsa meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével július második felében magyar párt- és ' kormányküldöttség tesz hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. (MTI) Hazánkba érkezik a francia miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására Pierre Mauroy, a Francia Köztársaság miniszterelnöke július 10-én, vasárnap hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) (Pierre Mauroy életrajzát a 2. oldalon közöljük.) Marjai József és Rudolf Rohlicek megbeszélései Marjai József miniszterelnök-helyettes, a magyar- csehszlovák. gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar társelnöke szombaton Komáromban Rudolf Rohlicek mi n iszterelnök-helyettessel, a bizottság csehszlovák társelnökével tárgyalt. Tárgyalásuk során áttekintették a gabcsikovo— nagymarosi dunai vízlépcsőrendszer közös építésével összefüggő teendőket. A megbeszélések a testvéri barátság légkörében folytak és a napirenden szereplő kérdésekben a tárgyaló fglek teljes egyetértésre jutottak. A találkozón jelen volt Andrej Barcálc, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti, valamint Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A találkozó alkalmával a csehszlovák vendégeknek a megyei és helyi vezetők bemutatták a Komáromi Állami Gazdaságot, együtt ellátogattak a gazdaság szarvasmarha-telepére és megtekintették az aratási munkákat. Elutazott Joel Domenech Benitez Szombaton elutazott Hazánkból Joel Domenech Benitez, a Kubai Köztársaság Minisztertainácsának elnök- helyettese, a kubai energiaügyi bizottság elnöke. Magyarországi tartózkolása során beszélgetést folytatott Marjai József miniszterelnök-helyettessel, Méhes La-' jós ipari miniszterrel és Ballot Lászlóval, az MSZMP KB osztályvezetőjével. Tárgyalt KaVolyi László ipari államtitkárral és felkereste az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt, a Dunai KőKonferencia a leszerelésért Béesben szombaton megkezdődött a leszerelés és az enyhülés kérdéseivel foglalkozó második világkonferencia szervező bizottságának ülése. A konferenciát ez év november 14—17-én Bécs- ben rendezik a békeszerető erők világfórumának égisze alatt. A kétnapos ülésen, amelyre a világ számos országából érkeztek neves politikusok, állami és közéleti személyiségek, a küszöbön álló konferencia előkészítésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket vitatják olajipari Vállalatot, az ado- nyi gázfogadó állomást és a paksi atomerőművet Látogatást tett az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai felügyeletnél is. A MÁV dolgozóit köszönti az ország a 33. vasntas- napon Üzbegisztánban is jártak 0 KISZ küldöttségének látogatása a Szovjetunióban A lenini Komszomol Központi’ Bizottságának meghívására július 2—9. között a Szovjetunióban tartózkodott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével. A delegációt fogadta Viktor Misin, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára.'Fejti Györggyel kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ifjúsági szövetség tevékenységéről, áttekintették a KISZ és a Komszomol közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit és a nemzetközi ifjúsági mozgalom előtt álló időszerű feladatokat A küldöttség megbeszélést folytatott a Komszomol moszkvai városi ' bizottsága vezetőivel és baráti beszélgetésen vett részt a Szovjet- Magyar Baráti Társaság vezetőségének tagjaival. Felkeresett több moszkvai és Mosz&e* va környéki ipari és mező- gazdasági üzemet is, ahol a Komszomol XIX. kongresz- szusán hozott határozatok helyi végrehajtásával ismerkedett A KISJ delegációja ellátogatott szovjet Üzbegisztnába is, ahol Fejti Györgyöt fogadta Saraf Rasidov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A p a d Lehettünk vagy 14 évetek. S rettentő okosak és magabiztosak, hiszen az általános iskolának már az utolsó osztályát tapostuk. Előttünk az élet, mögöttünk a gyermekkor ... Az ember ilyenkor hajlamos a nagy filozófiai vitákra és kinyilatkoztatásokra. Ennek pedig meghatározott helye volt: ■ pad. Ez az erősen rozoga alkotmány egy kerítés mellett, hatalmas fa alatt helyezkedett el. Koptatták az évek, eső mosta, szél cibálta ... Kopott volt, de számunkra a világ legkedvesebb helye. S az sem volt mindegy, ki hova ül a pádon. A támlán a fiúk foglaltak helyet — ez hamarosan szabállyá lett. A lányoké maradt az ülórész, de volt, aki csak egyszerűen nekitámaszkodott a szélének. S csak úgy röpködtek a bölcsességek, alig .másfél évtizedes élettapasztalatunk alapján... Múlt az idő, ki-ki más iskolába került. Elmaradtak w ötté betűnk, annyiféle lett az érdeklődésünk. S feledésbe merült a pad. Egyik nap azonban fura dolog történt. Ültek a pádon. A támláján, az ülőrészen, s volt, aki csak hanyagul nekitámaszkodott. De ez már nem a mi kis csapatunk volt, hanem az akkori 14 éveseké. A tacskóké — ahogy őket neveztük. Mert érett ember nem csinál ilyen ostobaságot, hogy egy pádon ülve órák hosszat vitatkozzék értelmetlen dolgokról. A „felnőtt” középiskolás egészen másként viselkedik. Mivel életelemévé lett a tanulás, nincs ideje az esténkénti hosszas beszélgetésre, hát reggelenként a ház sarkánál várja meg a többieket, hogy legalább egy darabig együtt mehessenek. Szigorúan fél nyolckor, egy és ugyanazon ponton ütik várni a másikra. Az sem elhanyagolható, hogy a rövid út során ki kihez csatlakozik. Az iskola végeztével pedig mm • búonyo* tarhon kötelező megvárni a többieket, s ott ácsorogva magvas vitákat folytatni az Életről. A pad maradjon a „csecsemőké“... Ismerősöm a minap fölháborodva emlegette, hogy megyeszékhelyünk több pontján motoros fiatalok álldogálnak csoportokba verődve. Nem, nem csinálnak semmi rendbontást; egyszerűen csak ott állnak motorjuk mellett, és beszélgetnek. Órák hosz- szat. S megjelent előttem a régi kép: ahogy álldogálunk a ház sarkán, és beszélgetünk — beszélgetünk. Csak hát változnak az idők: akkoriban iskolatáskák vették körül a csoportot, ma viszont több ezer forintot érő járgányok. Akaratlanul is belehallgatva egy ilyen „sarki-motoros” beszélgetésbe, mit hallhatott az arra- járp? Nem mást, mint nagy életbölcsességeket, filozofikus kinyilatkoztatásokat — ahogy az a tizenéveseknél már lenni szokott. S akkor elszégyelte magát az ember. Mert eszébe jutott a pad, a ház sarka.., Az ifjúság örök. I Aim