Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

gyermekeknek Egy park újraéled Az évszázados fák, a kas­tély bizonyára elregélnék Somogyvár történetének egy jelentős korszakát, ha me­sélni tudnának. A Széche­nyi család telepítette park­ban ma gyógypedagógiai in­tézet növendékei játszanak, és gyakran látni őket taná­raik, nevelőik irányításával dolgozni is. Majsz János az intézet igazgatója: — Az elmúlt évtizedek alatt a szűkös anyagi lehe­tőségeink között örültünk, hogy a kastély állagmegóvá­sáról tudtunk gondoskodni, és megvédtük a pusztulástól a legértékesebb növényeket, iákat. A legutóbbi időkig pusztán a helyi erdészet, meg a magunk erejére tá­maszkodhattunk. Kivágat­tuk a legöregebb, balesetve­szélyes fákat. Gyerekeink pedig nagy lelkesedéssel se­gítettek ebben a munkában. Az intézményben példásan szervezték meg a munkára nevelést. A gyerekek egy ré­sze ilyenkor nyáridőben a Balaton-parti, általában fo- nyódi vendéglátó helyekre járnak dolgozni, de segíte­nek a helyi üzemek, főként az építőipari szövetkezet munkaerőgondjain is. — A Balaton-partra járás­tól — mondja az igazgató — az első időben nagyon féltünk. Mégis úgy gondol­tuk, a cél érdekében meg kell próbálnunk. Az elkép­zelésünk beváltotta a hozzá fűzött reményeket, szinte kivétel nélkül időben haza­érkeznek a gyerekek. Bát­rabbak, öntudatosabbak, ön­állóbbak, határozottabbak lettek azok a növendékek, akik kijárnak. Így próbáljuk őket megismertetni azzal is, hogy kell bánni a pénzzel, mit is jelent az önálló élet... Az a célunk, hogy a gyere­kek maguktól jöjjenek rá: csak a munka adhat értel­met az életüknek. — Minden diák kedvenc időszaka a nyári szünidő. — Rendszeresen szerve­zünk író—olvasó találkozó­kat, visszük őket kirándulni, színházba, moziba. Az inté­zet fiataljai különösen a sportversenyeken szerepel­nek kiválóan. Egész éven át tart a labdarúgó házibaj­nokság, sőt arra is keresünk alkalmat, hogy más iskolák, nevelőintézetek csapataival összemérjük a tudásunkat. Pár éve jelentős társadalmi összefogással készült el a tornatermünk. A munkából itt is kivették részüket a gyerekek. Intézeti törlénetekre tere­lődik a szó. — Az elmúlt évek alatt több olyan fiatal került ki az intézetből, akik önállóan megállják helyüket az élet­ben és ez nagyon nagy do­log. Ezek közül ma is töb­ben visszajárnak, megláto­gatnak bennünket. Olyan is akad közöttük, aki immár családot is alapított. A mi pedagógusainknak ezek a fiatalok jelentik a* örömet, munkájuk értelmét K. Zs. II múzeumok nagyon érdekesek! A nyári vakáció során a strandolás, üdülés, mozi, uta­zás mellett jusson idő mú­zeumok látogatására is. Nyá­ron alaposabban körülnéz­hettek, kutathattok, gyűjtő­munkát végezhettek, aminek később még hasznát láthat­játok. Előkészítéssel tegyétek kí­váncsivá társaitokat vagy a családot. Egy-egy tájékozta­tó, amit a múzeumokban szerezhettek, vagy egy érde­kes könyv a legjobb tobor- zó. Ha nincs közöttetek fel­nőtt hozzáértő kísérő, kér.ie­Cickányok Tavasszal és nyáron, kü­lönösen a reggeli és az al­konyati órákban, néha han­gos cincogást hallunk a fű közül, de a hangok tulajdo­nosát többnyire nem sikerül megpillantanunk. A legtöbb ember egerekre vagy poc- , kokra gondol ilyenkor, pe­dig ezek a magas cincogó hangok csaknem mindig a fű között rejtve mozgó, ve­szekedő vagy éppen párzás­hoz készülődő cickányoktól szármasaiak. Hazánkban a cickányok­nak hat faját ismerjük. Ap­ró termetű állatkák, ame­lyek a rovarevő emlősök rendjébe tartoznak. Közülük a törpecickány a Dél-Euró- pában honos kisdedcickány után a Föld második legki­sebb állatfaja. A cickányok­ra jellemző az ormánysze- rűen megnyúlt orr, a bárso­nyosan puha szőrzet és a hi­hetetlenül fejlett fogazat. Ezeknek az apró állatoknak a fogazata viszonylag sokkal félelmetesebb, mint a tig­risé vagy az oroszláné. A hazai hat faj közül a keleti és a mezei cickány fogai hó­fehérek, a két vízicickányé, a törpe- és az erdei cickányé vöröshegyűek* Egyáltalán nem véletlen hogy a cickányoknak ilyen SOMOGYI NÉPLAP jól fejlett fogazatuk van, mert kifejezetten ragadozó életmódot folytatnak. Min­dent megtámadnak, amit csak le tudnak gyűrni, nem egyszer maguknál jóval na­gyobb rágcsálókat, pockokat, egereket is megölnek. Fő táplálékukat a különböző ro­varok és pókok jelentik, de csigákat és gilisztákat is be­kebeleznek. Szinte állandó­an táplálék után járnak, az éjszakai és a nappali órák­ban egyaránt tevékenyked­nek. Az erdőben az avar, a mezőn a gaz között mozog­nak, a vizi cickányok nevük­nek megfelelően a patakme­derben, a viz alatt is zsák­mányolnak. Téli álmot nem alusznak, havas időben is táplálék után járnak. A cickányok szapora álla­tok, a nőstény egyszerre 6— 10 fiat szül. Különösen a mezei és a keleti cickány gyakran behúzódik az em­beri lakások közelébe is, ahol pajtákban, kamrákban, száradó trágyakupacokban üt tanyát. A mezei cickány­nál a „gyereksétáltatás” egé­szen sajátos formáját fi­gyelték meg. Ilyenkor az anya megy elöl, egyik kicsi a farka tövét fogja, a má­sodik ennek farkába kapasz­kodik és így tovább. Ez ak­kor következik be, ha az anya úgy érzi, vackát felfe­dezték, és kicsinyeit veszély íenyegeti. Hazánkban a cickányok­nak mind a hat faja védett, pusztításuk tilos. tek tárlatvezetőt, aki szak­szerűen elmagyarázza, mit láttok. Sok múzeumban már lehet kölcsönözni magneto­font, amelyen ismertetés hallható a kiállításról. Ha ilyet kölcsönöztök, ne feled­jétek, hogy halkan szóljon a készülék, ne zavarja a töb­bi nézőt, csoportos látogatás esetén pedig egy félreeső helyen a készüléket körüláll- va hallgassátok meg a tájé­koztatást, s utána nézzétek meg a kiállított tárgyakat! Ha kevés az időtök, inkább kötszerre járjátok végig a múzeumot, mert a futólé­pésben végzett tárlatvezetés nem ér semmit Ne feledkezzetek meg a kulturált, fegyelmezett visel­kedésről sem. A múzeumlátogatás ne fe­jeződjék be az épület ajtajá­ban. Kövesse megbeszélés, adjatok lehetőséget egymás­nak a véleménynyilvámtás- ra, gondolatok kicserélésére. Esetleg együtt is megnézhe­titek a múzeumban vásárolt tájékoztatót, képeket. Meg­látjátok milyen öröm felis­merni az ábrázolt tárgya­kat, festményeket, plakáto­kat, szobrokat, visszaidézni a közös élmény hangulatát Kí a győztes ? Az egyik szombat délután tréfás vetélkedőt rendeztek a gyerekek. A program sokféle feladata között szerepelt a szappanbuborék-fűvó verseny is: ki tudja a legszebb, legnagyobb gömböket eregetni? A győztes a rajzon látható Andris lett. De hogy ti is törhessétek a fejeteket, ki kell találnotok a buborékokon látható betűk helyes sorrendbe helyezésével, milyen tisztséget visel Andris az iskolai úttörőcsapatban. (He­lyes megfejtés a 10. oldalon.) Játsszunk a zsákkal Bár hihetetlennek tűnik,' még egy zsákkal is lehet ját­szani, sőt, ha többen vagy­tok, akkor versenyezni is. Néhány kiegészítő tárgy és jó ötlet segítségével izgalmas játékokat szervezhettek. Zsákbanfutás A zsákbanfutást mindenki ismeri, mégis izgalmassá te­hető egy-két új szabállyal. 1. Páronkénti verseny, a győztes tovább jut. 2. Ver­seny időre, ki bírja tovább, a legutolsó mindig kiesik. 3. Két-két versenyzőnek úgy kell célba érnie, hogy végig fogják egymás kezét. De még ti is kitalálhattok új szabályokat a zsákbanfutás- hoz (1. számú rajz). KI a gyorsabb? Az egyik pajtás fogja a hátizsákot, a társa pedig a benne levő tárgyakat ki- és visszarakja. A verseny időre megy. Célszerű a hátizsák­ba minél több apró és kü­lönböző formájú tárgyat ten­ni. Ez is játszható párosán is, amikor a pár együttes ideje számít. Memóriajáték A zsákból vagy hátizsák­ból a játékmester 10—15 fé­le tárgyat helyez a földre. A versenyzők 1 percig néz­hetik, azután a tárgyak visz- szakerüinek a zsákba. Az a irr Zsák-slalom versenyző lesz a győztes, aki több tárgy nevét (eset­leg nehezítésül a színét is) meg tudja mondani. (2. szá­mú rajz.) Zsákugrások A versenyző belebújik a zsákba és helyből ugorhat távolra vagy magasba. Ter­mészetesen az lesz a baj­nok, aki a legmesszebbre' vagy a legmagasabbra ug­rik. Igen sok nevetésre ad okot a zsák-slalom verseny. A letűzött akadályok között kell a versenyzőnek cikk- cakkban futni. Aki elesik, vagy ledönti az akadályt, annak onnan kell újra in­dulni. Ezt is lehet párosán, sőt csapatonként játszani, de ott a zsákból ki- és bebú- jás is beleszámít a verseny idejébe. A gyorsabbak győz­nek. KALANDOS CSONAKÁZÁS A Balatonnál nyaralt a Kislány, a Kisfiú, Fifi Fel­ügyelő, az okos és bátor foxi, valamint a nyuszi testvérek; Nyisztor, Nelli és Hugó. Re­mek programot sikerült má­ra összehozniuk, megkapták a szomszéd János bácsi csó­nakját. Táncolva vonultak a partra a csónakhoz. Indulás előtt János bácsi figyelmez­tette őket, ne menjenek a mély vízre, és mire ügyelje­nek. Eleinte szépen evezgettek a part közelében, lágyan rin­gott a csónak, csobogott a víz a hajó orrán. Számtalan sirály vijjogott körülöttük, ahogy zuhanó nyílként csap­tak le a halért. Egyszerre azonban Nyisz- torban feltámadt az ördög és a tó közepe felé vette az irányt. Hiába szólt rá Nelli, hiába korholták a többiek is. Már jó messze jártak a part­tól, mikor egy hatalmas ha­jó hullámai csaknem felbo­rították a csónakot. A kapi­tány többször is rájuk kür­tőit, hogy figyelmeztesse őket a veszedelemre. A szép fehér hajó már messze járt, mikor repülőgép jelent meg felettük és néhány percig ott körözött. Nyisztor vidá­man integetett a pilótának, aki vissza is intett, de ez az intés inkább fenyegetésnek látszott Néhány pere múlva Hugó kioltott fel meglepetten: — Nézzétek, micsoda klassz motoros jön ott! Halljátok a hangját?... Isteni! Kár volt örülni, mert rendőrök ültek a motorcsó­nakban, akik szócsövön ke­resztül magukhoz hívták Nyisztorékat: — Nem tudjátok, hogy csak a part közelében sza­bad csónakázni? Hiába kür­tőit rátok a hajó, hiába jött a repülő, mégsem fogadtatok szót, megbüntetlek titeket! Nelli próbálta menteni a helyzetet könyörgésre fogva a dolgot, hogy most jártak először a Balatonnál, nem tudták mit jelentett a kür­tölés, meg a repülő, és így tovább. Átnyújtotta a na­gyon mérsékelt büntetést és a part felé vették az irányt, a motoros pedig hatalmas barázdát vonva maga után a vízben, eltávozott. Nádas mellett haladtak, amikor Nelli csendre intet­te a csónakban ülőket. Ruca Rézi úszott el előttük ara­nyos kis kacsáival, elöl Ré­zi, utána sorban a hat kis kacsa. A nádasban levő fész­kük felé tartottak. Hápogva köszöntötték a gyerekeket, miközben popsijukat tiszai- ták. Nelliék addig integet­tek utánuk, míg csak el nem tűntek a nádasban. Jócskán elhaladtak már a nadas mellett, amikor két- segbeese tt segély kiáltásokat hallottak. Közelebb érve lat­iak, hogy egy széllovas bo­rult fel, lovasa kimerültén kapaszkodott a csónaktestbe, de képtelen volt felmászni rá. Behúzták a póruljárt széllovast saját csónakjuk­ba. Nyuszi Nándor volt a hajótörött, csurgóit róla ° víz, tüsszögött, prüszkölt, li­hegett. A Kisfiú közben kö­télre vette a vitorlást. Nelli megsajnálta Nándort, hátára terítette a törölközőjét, úgy dörzsölte az agyonfagyott fiút. Nándornak igen csak jól esett a gondoskodás ..., melegség öntötte el, hálásan fogta meg Nelli kezét, aki viszont zavaróban visszahúz­ta a kezét. Partot érve ki- ugráltak, Nándor megköszön­te a segítséget és búcsút in­tegetett. Nelli utána kiáltott; — Ha egyszer lesz időd, látogassál meg minket, vá­runk! Hugóéit hamiskásan ka­csintottak össze, mert észre­vették, húgocskájuk egészen belepirult a nagy búcsúzko­dásba. Megköszönték János bácsinak a csónakot. Nándi megmentésével ugyancsak dicsekedtek, bezzeg a rendőr- motorosról bölcsen hallgat­tak. Vacsora után csak a nyu­szik feküdtek le, a kisfiúk Fifivel sétálni mentek. Legközelebb elmesélem, miként mentették meg ezzel a sétával a három nyuszi életét. Csernavölgyt Antal Logika Az A, B és C sor logikai sorrendben követik egymást. E logika alapján hányas számú ábra kerül a kérdő­jel helyére? (A helyes választ ellenőriz- hetitek a 10. oldalon.) SS® A Tolna megyei Tejipari Vállalat felvesz technológust Feltétel: élelmiszeripari fő­iskola és legalább ötéves tejipari gyakorlat. Jelentkező«: részletes önéletrajzzal a Tolna megyei Tejipari Vállalat személyzeti és oktatási osztályán. Szekszárd, Keselyüsi út •. (221222) tn a , uta- mú- Nvá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom