Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
Hagyományápolás Somogybán Országosan az elsők között Somogy kulturális életének fontos és szerves része a népi hagyományok feltárása, őrzése és ápolása. Jó érzéssel hallgatták ezt a napokban Sótonyi Sándor művelődésügyi osztályvezetőtől a Somogy megyei Tanács legutóbbi végrehajtóbizottsági ülésének résztvevői. A jelentés alapos, elemző gonddal készült, mindenre kiterjedően bizonyította, hogy a különböző tevékenységi formák közös eredőjű, alapvető célkitűzése a népi kultúra értékeinek felmutatása, megőrzése, s ez — mélyebb rétegeket érintve — jelentkezik a szűkebb .pátriához való szorosabb kötésben, a hazához való viszonyban is. Az ülésen résztvevő minisztériumi szakember felszólalásában megerősítette a Somogybán végzett tevékenység eredményességét és megyénkről szólva elmondta, hogy hagyományápolásban az elsők között van a helye. E tevékenység összetevőiről szólunk itt, a jelentést és a hozzászólást figyelembe véve. A haffyományfeltáró kutatómunka a múzeumi tevékenységben ma is meghatározó szerepet tölt be. A Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságának néprajzi gyűjteményében jelenleg 18 ezer 200 tárgy van nyilvántartásban. Gazdag népművészeti anyag: pásztorfaragások, paraszti eszközök, hímzett, szőtt textilek, a népi kismesterségek eszközei stb. A folklorisztikai gyűjteményt elsősorban Együd Árpád több évtizedes munkájának eredményeként több száz magnószalag, filmfelvétel rögzíti. Nagyobb néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik a marcali és a csurgói múzeum, de a barcsi is szép délszláv és német nemzetiségi anyagot mutat be. Látogatják a buzsáki, zamár- _ di, karádi táj házait, a néprajzi kiállítások közül a legnépszerűbb a szennai szabadtéri gyűjtemény. A hagyományfeltáró munka eredményei kiadványokban is közkinccsé válnak. Többen javasolták, hogy a somogyi iskolák énekóráin legyen segédanyag Együd Árpád száz somogyi népdalt tartalmazó könyve. A honismereti mozgalom egyre erőteljesebb szerepet vállalt a hagyományok felkutatásában. A korábbi esetlegességet fölváltotta a tudatos, részben szakköri keretek közé illeszkedő munka. A kutató- és gyűjtőmunka a hetvenes évektől egyre összetettebb és kiegészült a helytörténetkutatás a krónikaírás feladataival. Sótonyi Sándor utalt arra is, hogy a honismereti mozgalom irányítását és összefogását a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő megyei honismereti bizottság éves munkaterv alapján vég». Mozgósító hatásúak a területi szakköri bemutatókkal egybekötött, kihelyezett bizottsági ülések (Lábod), Mesztegnyő, Nagybajom stb.). A megye közgyűjteményei és a megyei művelődési központ folyamatos és következetes szakmai-módszertani segítségével a honismereti munka tovább szakszerúsö- «Sott, 1980-tól pedig területi szakbizottságok működnek, szép sikerrel. A szakköri munkában legnagyobb az általános iskolai korosztály részvétele; többen arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a tevékenység generációkat hozhat ősszel Hagyományápoló szerepet vállalt zz amatőr művészeti együttesek egy része is. Megyénkben is tízezrek általuk ismerkedtek meg népünk, nemzetiségeink kultúrájával, hagyományaival. Vannak olyan együttesek, amelyek maguk is újrateremtik, továbbfejlesztik az eredeti forrásanyagot. A pávakörök, asszonykórusok, népi hangszeres együttesek a megkülönböztetett figyelmet nem kis mértékben a Röpülj, páva! tévés vetélkedősorozatá- *ak köszönhetik. Állandó •Észtvevői ők megyénk legHonismereti bemiliM Berzencén jelentősebb amatőr művészeti bemutatósorozatának, a somogyi művészeti szemlének. A teljesség igénye nélkül soroljuk: a törökkoppá- nyi, a karádi, a mosdósi, a vörsi pávakör, a buzsáki, a szennai, a berzencei, a po- gányszentpéteri hagyomány- őrző népi együttes, a bala- tonberényi Kobzos—Pödrős stb. A nemzetiségiek közül az ecsenyi német és a lakó- csai délszláv együttes is megérdemli a megkülönböztetett figyelmet, örvendetes a fejlődés a népihangszeres közösségek, különösen a ci- terazenekarok (Szenta, Igái) tevékenységében; úttörő jelentőségű a dudaiskola szerepe. Az amatőr művészeti mozgalom — hallottuk a jelentésben — népszerű ága a néptánc. Megyénkben mintegy ötven együttes működik, ezek szakmai színvonala azonban igen eltérő, a működési feltételek sem azonosak, mert nagy költségigényű e művészeti ág. Néhány együtt es — elsősorban az élvonalba tartozó Somogy — az eredeti anyag korhű bemutatásán túllépve az ősi elemek stilizálásának, s egyfajta új formanyelv megteremtésének útján jár. Eredményesen szerepel a barcsi Boróka, a BM Kaposvár, a siófoki Balaton, a balatonszentgyörgyi Kisbalaton stb. Egyre nagyobb szerepük lesz a kis települések és a Balaton programellátásában. A kisebb együtteseknek jó mecénásokra, ehhez pedig a helyi vezetők szemléletváltozására is szükség van, hangsúlyozták többen is. Nem sorolhatunk minden feladatot, amely a hagyományápolás és -őrzés minőség gét célozza. Egy tervről azonban beszámolunk: Tő- röcskén népművészeti központot kívánnak létrehozni, az objektum egyben a tárgyalkotó népművészet és a folklór különböző ágainak továbbképzési központja is Leski László A helytCrténetírás szolgálatában Megjelent a Somogyi Honismereti Híradó Am Idén eM számmal most Jelentkezik a Somogyi Honismereti Híradó. A XI. országos honismereti akadémia a jövő héten Kaposváron ülésezik, s erre az alkalomra jetenteftrték meg. Protokoll nélkül, de az akadémiai találkozóra gondolva sikerült megyénk honismereti mozgalmát bemutatni; erről szól dr. Kanyar József írása, amelynek címe is kifejezed, hogy a mozgalomban részt venni szolgálat. »A honismereti munkát egy-egy tájon élő és dolgozó ember történeti tudatának és sziSŐföldsizeretetének a névjegyeként tartam számon — írja —, benne a nemzeti tudat környezetvéd elmét látom. Honismereti munkánk annak a tájnak a névjegye, amely a kéken csillámló Balatonitól a dxávtai fűzesekig az iháros% rengetegtől a zselici dombokig, a Bánya, a Kapos és a Koppány völgyétől Tolnáig is Baranyáig húzódik, és az ország határáig." Ezután a megyei honismereti mozgalom irányítója, a megyei levéltár igazgatója részletesen beszámol az utóbbi években végzett munkáról. A nemzeti és történelmi tudat elmélyítésében sokat tehet a honismeret. Különösen jedentősinek ítéli a szerző a honismereti és helytörténeti feltáró munkát, az anyaggyűjtést, a dokumentáló tevékenységet és a kiadványokat. Megkezdődik a megyében is a népfront-történet-kutatás a levéltárban és a könyvtárakban. Módszertani kiadvánnyal segíti elő a mozgalom az üzemtörténetírást. Értékes tanulmányokban adnak számot a szakemberek megyénk múlt- kutatásámak legújabb eredményeiről; így olvashatunk többek között a somogyvári bencés apátságról, a törökök kiűzése kapcsán Somogy megye és Kaposvár visszafoglalásáról; forrásokat közöl dr. Andrássy Antal Noszlopy Gáspár alföldi szervezkedéséről. A három dokumentum, amelyet először publikálnak, értékes adalék Noszr lopy életének teljesebb megismeréséhez. Ugyancsak forrásközlést ad közre Kulifay Albert, a balatonszárszói írótalálkozó 40. évfordulója ah Kai mából. A néprajzi dolgozatok témakörében a tavasza ünnepkörökhöz tartozó népszokásokról sok szöveges illusztrációval Együd Árpád írt tanulmányt. A városszépítés történetében búvárkodott Lévai József; Virágos Kaposvár címmel közli tanulmányának első részét. A somogyi nyelvjárások gazdag tájszóanyaga még nincs összegyűjtve, pedig e nyelvkincsiből akár több tájszótárt is össze lehetne állítani — írja dr. Király Lajos, a Tájegységek és tájsízók kapcsolata Somogybán című dolgozatában. A helytörténeti arckép- csarnok Kövér János vörsá plébánost mutatja be; a plébánia házi történetírás mestere volt, az 1 SOO-as évek elején működött Vörsön. A csillagászat kiváló ismerője és művelője volt Bacsák György, akt életének jelentős részét Alsóbélatelepen élte le; halálának tizedik évfordulóján Reöthy Ferenc méltatja a tudós munkásságát h. n. Rádió és közművelődés Új műsorok — új formában A Magyar Rádió 1981-—82ben végzett közművelődési tevékenységét tekintette át az Országos Közművelődési Tanács elnöksége . a közelmúltban tartott ülésén. Az igényesebb kulturális ellátás, valamint a különböző műveltség szintű, ízlésű hallgatók eltérő igényeinek jobb kielégítésére a rácfió évről évre újabb területéket, témaköröket von be közművelődési programjaiba — hangsúlyozta a Magyar Rádió elnökhelyettesének előterjesztése. A művészeti műsorokban az Igazi érétkek támogatása kerim előtérbe: a magyar és atz egyetemes kúltűra legkiemelkedőbb — jól megválasztott adásidőben sugárzott — alkotásai 1981—82-ben a korábbi esztendőknél is gazdagabb kínálatot nyújtottak a hallgatóknak. Folytatta nagyszabású vállalkozását a világszínház, rendszeressé vált a múlt magyar irodalmának — például Krúdy, Tömörkény műveinek — bemutatása. Jelenkori rangos alkotók — így Gáli István, Mándy Iván és Vészi Endre — is írtak hangjátékokat a II családi pótlék emeléséről Államunk kiemelt szociálpolitikai feladatának tekinti a gyermeknevelő családok folyamatos anyagi támogatását, helyzetük javítását. Az ország nehezebb pénzügyi körülményei ellenére is ilyen lépés történt most azzal, hogy meghatározott körben differenciáltan felemelték a családi pótlék összegét. Jogszabály-módosításokkal intézkedett erről az Elnöki Tanács és a Minisztertanács, összesen 1 millió , 600 ezer gyermek él azokban a családokban, amelyek ezután, július 1-től felemelt összegű családi pótlékot kapnak. Eddig 2,2 millió gyermek nevelési költségeinek állami támogatásaként évente összesen mintegy 15 milliárd forint családi pótlékot folyósítottak. A megemelt családi pótlék évi 2,3 milliárd forint többlet-támogatást jelent: elsősorban a kétgyermekeseknek, valamint az egy-gyermekes családok széles körének. A VI. ötéves terv időszakában a családi pótléknak ez a mostani már a második jelentősebb emelése. Mint ismeretes, három évvel ezelőtt — 1980. július 1-től — a három- és több- gyermekesek, valamint a kétgyermekes egyedülállók családi pótlékát emelték. Ezúttal a következő családokat érinti közelebbről az anyagi támogatás növelése: gyermekenként 110 forinttal, havi 490-ről 600 forintra emelkedik a családi pótléka a kétgyermekeseknek, az egyedülálló egy-gyermeke- seknek és az olyan egy-gyer- mekeseknek, akik korábban két gyermek után kaptak családi pótlékot, de időközben az egyik gyermek utáni jogosultság megszűnt. (Ez utóbbinak a leggyakoribb esete, hogy a kiskorú elérte a jogszabályban előírt korhatárt, amely a családi pótlék szempontjából a 16. életév, illetve továbbtanulás esetén a középfokú tanulmányok befejezése, de legfeljebb a 19. életév betöltése.) Az eddigi rendelkezések szerint egy gyermek után csak kivételes esetekben járt a családi pótlék — nevezetesen: asz egyedülállóknak, a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelőknek és a korábban két vagy több gyermeket eltartóknak. A többi egy-gyermekes család havi 130 forint jövedelempótlékra volt jogosult A mostani intézkedés bővíti az egy gyermek után családi pótlékra jogosultak körét A gyermek 6 éves koráig július 1-től havi 300 forint családi pótlék jár. A 6 éves kor betöltése után pedig az eddigi rendelkezések szerint havi 130 forint továbbra is megilleti a szülőket Jelenleg magasabb, havi 810 forint családi pótlék jár a súlyosan fogyatékos gyermekek után. Az Egészségügyi Minisztérium most intézkedett arról, hogy az illetékes orvosok e magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolást július 1-től a közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyermek esetében is kiadhatják. A havi 816 forint összegű családi pótlékot az orvosi igazolás benyújtásával kell igényelni; általában a családi pótlékot folyósító szervtől. A július 1-tőd járó és a felemelt összegű családi pótlékot az érdekelteknek külön kérelem nélkül fizetik ki: «isó a gyermeket nevetó nyugdíjasok esetében azonban már a júliusi nyugdijakkal együtt folyósítják. összegezve tehát: az egy családban nevelt gyermekek száma szerint a következőképpen alakúinak a családi pótlékok: Az egy -gyermekesek közül azok, akik eddig 130 forint jövedelempótlékot kaptak, július 1-től 300 forint családi pótlékban részesülnek a gyemnek 6 éves koráig; az egyedülállók a jelenlegi 490 he’yett 600 forintot kapnak, ugyanennyit fizetnek azoknak a családoknak is, amelyeknek korábban két gyermek után juttattak családi pótlékot, de az egyik után már megszűnt a jogosultság; s 610 forint a havi családi pótlék minden olyan gyermek után, aki súlyosan fogyatékos, illetve középsúlyosán értelmi fogyatékos. Két gyermek esetében 1200 forint; ha egyedülálló neveli őket, gyermekenként havi 600, tehát összesen 1320 forint jár (természetesen, ha közülük az egyik az említett fogyatékosságokban szenved, ő utána 810 forint, így tehát az együttes összeg 1410), illetve 1470 forint). Háromgyermekes család, ban — egységesen — gyermekenként havi 660, tehát összesen 1980 forint a családi pótlék. Négy gyermek után gyermekenként ugyancsak 6©ü, összesen tehát 2640 forint. ötgyermekes csalad pótléka gyermekenként 630, összesen tehát 3150 forint. Hat vagy ennél több gyermek esetében a családi pótlék minden gyermek után egységesen 610 lórink. Lanttrió és énekesek a kirélyi vár színpadén Július 15—17-e között szervezi meg — már ötödször — az esztergomi idegenforgalmi hivatal, a városi tanács és a közép-dunavidéki intéző bizottság az Esztergomi históriátok rímű zenei, irodalmi bemutatósorozatot, a Duna-kanyar egyik legrangosabb idegen- forgalmi rendezvényét. Neves hazai és külföldi együttesek, szólisták »tudósítanak” a zene és az irodalom nyelvén a XVI—XVII. századból. Az első napon, pénteken A török kultúra hagyományai Magyarországon, Moldvában és Törökországban címmel ad műsort az ez alkalommal török hangszereken játszó Bakfark Bálint Lanttrió és a Kecskés együttes. Szombaton a székelyudvarhelyi Venyige együttes régi zenei és folklórműsorában gyönyörködhetnek az érdeklődők. Vasárnap annak emlékére, hogy Sobieski János lengyel király háromszáz évvel ezelőtt szabadította föl Esztergom várát, magyar—lengyel estet rendeznek. A zenés irodalmi műsorok mindhárom napon 19.30 órakor kezdődnek a királyi vár szabadtéri színpadán, rossz idő esetén a városi művelődési központban. A hanglemezgyártó vállalat az esztergomi históriások műsoraihoz kapcsolódó lemezeket árusít a helyszínen. Vasárnap a város középkori főterén — a mai Széchenyi téren — hagyomány- őrző népművészeti vásárt is rendeznek. Itt históriás énekek, vásári komédiák idézik a középkori vásárok hangulatát. rádió számára. Ä' tavaly indult Európa hangversenytermeiből című sorozatban világhírű művészek közreműködésével közvetítettek koncerteket. A komolyzenei műsorok között a zárt műfaji határokat fellazító programok bizonyultak a legnépszerűbbeknek, mint például a* 1982-ben indult Déli ae- neparádé, a komolyzenei Zsákbamacska. Megőrizték színvonalukat az ismeretterjesztő műsorok, ám ma íf gondot jelent, hogy nem sikerűit megtalálni az irodalom és a zene iránti érdeklődés fölkeltésének; hatékony formáit. Kevés a rádióban a h*»moros műsor —■ hangoztatja a beszámoló. Az egyes társadalmi rétegek — fiatalok, diákok — számára készített műsorokban nem mindig találták el a meg felelő hangvételt, stílust, olykor a valóságosnál magasabb műveltségi szintet feltételez*« értelmiségi gondolkodást és kifejezésmódot tükröztek a munkásoknak szóló progra-, mok. A beszámoló fölötti vitában — egyebek közt — hangot kapott, hogy a sokat ígérő akcióként indult Mindenki iskolája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket A sikertelenségben az életmódváltozás is szerepet játszott; a rádió a jövőben ká- sefcb közösségeket, egyes embereket próbál megnyerni a tanulásnak. A rétegigények kielégítésével kapcsolatban fölmerült: a nyelvezetében vagy szakmai színvonalában „steril” közlés nem érheti el igazán a célját A változó közönség- igényt tükrözi az egykor népszerű, terjedelmesebb vetélkedők kifáradása. A magyar politikai szatíra jó hagyományait fölelevenítve —; a Kabarészínház olykor nem kellő színvonalú produkciói mellett — kívánatos volna új normákat kidolgozni a kabaré műfajában — mutattak rá a vitában. Állásfoglalásában az Országos Közművelődési Ta- nács a mindennapi élet kultúrájához kapcsolódó, információs és ismeretközvel műsorok fejlesztésére, a k turális ajánlások J jellegének erősítésére föl a figyelmet. SOMOGYI NÉPLAP
