Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. július 6-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) rendezett nemzetköz tudományos konferencián. A népeknek a béke megőrzéséhez, az államközi kapcsolatok fejlesztéséhez fűződő érdekeit hasznosan szolgálták azok a találkozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt időszakban a szocialista, szociáldemokrata pártok képviselőivel került sor. II. A Központi Bizottság megtárgyalta a választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalását és javaslatait, megállapította: Szocialista rendszerünkben meghatározó szerepe van a népképviseletnek. A dolgozók mindenekelőtt a maguk által választott nép- képviseleti testületek es képviselőik. útján vesznek reszt a szocialista állam irányításában, a közügyek intézésében, a társadalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testületek — az országgyűlés, a tanácsok — tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Ezt megfelelően segítette választási rendszerünk is. A társadalmunkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve tovább fejlesszük a választási rendszert. Választási rendszerünk alapja a néphatalmat megtestesítő alkotmány. Rendeltetése: a nemzeti egységet lefejező népfrontpolitikával ar szocializmus építésének szolgálata. Választási rendszerünk a jövőben is biztosítja a választójog ' általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. A választások alapvető kereteként maradjanak meg az egyéni választókerületek, amelyekben az állampolgárok közvetlenül jelölik a képviselőket, illetve a tanácstagokat. A Központi Bizottság a választási rendszer továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az alábbiakat: 1. Az egyéni választókerületekben mind a képviselők, mind a helyi tanácstagok választásához mindenütt legalább két jelöltet állítsanak. 2« A megválasztott képviselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szavazatoknak legalább 25 százalékát megkapják, pótképviselők, illetve póttanácstagok legyenek. A pótképviselők és a póttanácstagok választókerületük mandátumának meg üresedése esetén külön választás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag helyébe. 3» Az összes képviselőnek legfeljebb 1# százalékát — mintegy 30—35 közéleti személyiséget — országos listán jelöljék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az országos listán megválasztható személyiségeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelölje a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. Megválasztásuk az ország valamennyi szavazásra jogosult állampolgárának közvetlen szavazásával történjen. 4-* A közös tanácsok munkájában az eddiginél jobban kell biztosítani a társközségek érdekeinek érvényesülését. Ezért minden társközségben a megválaszSOMOGYI NÉPLAP tott tanácstagokból önálló elöljáróság alakuljon. • • • A választást rendszer erősítse a népképviseleti testületek társadalmi, politikai szerepét, járuljon, hozzá a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A Központi Bizottság ajánlja az országgyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a képviselők és a tanácstagok megva laseüasana k rendjéről. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az ipar helyzetéről és feladatairól szóló előter- jeszitésit. Megállapította: a magyar ipar történelmi jelentőségű fejlődésen ment át a szocializmus építésének eddigi időszakában. A népgazdaság vezető ágává vált, nagy mértékben hozzá járult hazánk gyökeres gazdasági és társadalmi átalakulásához, a teljes foglalkoztatottság megteremtésével a munkához való jog gyakorlati érvényesüléséhez, a műszaki kultúra elterjedéséhez. Az ipar termelése — az építő- és élelmiszeripar nélkül — 1950 óta kilencszeresére nőtt, aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalékról 45 százalékra emelkedett. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak több mint 26 százaléka. A szocialista iparosítás során létrehozott anyagi-műszaki bázis, a többi népgazdasági ág fejlődésének is alapvető teltétele. Az ipar, kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskedelemben, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának fenntartásában. A felszabadulás után, a háborús károk gyors helyreállítását követően sokoldalú, az egész népgazdaság teljesítőképességét döntő mértékben meghatározó. ipar ' jött létre hazánkban. Kezdetben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak összhangban országunk adottságaival és teherbíróképességével. Az 1960-as évektől az ipar fejlesztése arányosabbá vált. A nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gazdasági integráció jelentős mértékben hozzájárult iparunk teljesítményé- nek növeléséhez. Az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer elősegítette a műszaki cs szellemi tartalékok jobb hasznosítását, a minőségi fejlődés fokozatos kibontakoztatását, az ipar termelési szerkezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tőké* import olyan növekedése kísérte, amellyel az export nem tartott lépést. Viszonylag lassan alkalmajflcodtunk a világgazdaságban végbement változásokhoz, ami leginkább az ipar külkereskedelmi cse rearányainak romlásában fejeződött lei. A külgazdasági egyensúly heJyreállitását előtérbe helyező gazdaságpolitika és a gazdaságossági követelmények érvényesítése, továbbá a beszerzési és értékesítési lehetőségek reálisabb számbavétele lS’TS-től szükségessé tette az ipari termelés növekedésének mérséklését. 2. Az iparban az állami tulajdon a meghatározó. A termékek 91 százalékát az állami vállalatok, 8 százalékát az ipari szövetkezetek és a mezőgazdaság melléküzem- ágai, 1 százalékát a magán- kisipar állítja elő. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ipar ágazati szerkezete a fejlett országokban tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan változott. A termelésben nőtt a vegyipar részesedése, a gépipar növekedési üteme megfelel az ipari átlagnak, a könnyűipar súlya csökken. Számottevő eredményeket értünk el a bányászát es a kohászát műszaki fejlesztésében, az aluminium es a timföld termelésében, a közúti járművek és részegységek, a korszerű szerszámgépek, egyes műszerek, számítástechnikai eszközök gyártásában. A hazai energiatermelés korszerűsítésében jelentős lépés a paksi atomerőmű első egységének üzembe helyezése. A vegyiparban kiemelkedő szerepet kapott a petrolkémia, megőriztük gyógyszeriparunk nemzetközi hírnevét.-Ugyanakkor a feldolgozóiparban lassú a műszaki fejlődés, és vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorítása. Elmaradtunk a fél- késztermékek, alkatrészek, részegységek szakosított gyártásában. Az ipar belföldön ' értékesíti teamékeinek háromnegyed részét, a lakossági fogyasztást szolgáló iparcikkek 80 százalékát állítja elő javuló minőségben. Az exportnak több mint fele szocialista piacokra kerül. Kivitelünkben még az anyag- és energiaigényes, alacsony feldolgozottságú termékek vannak túlsúlyban. Az iparban a munka termelékenysége gyorsabban nőtt, mint a termelés, de több európai szocialista országhoz és a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva jelentős az elmaradásunk. A termeléshez az indokoltnál több anyagot és energiát használunk fel. Az utóbbi években az energiagazdálkodási program végrehajtásának eredményeként csőikként a termelés energiaigénye, ea javulás tapasztalható az anyaggazdálkodásban is. A fejlődéssel együtt jelentősen nőtt az ipari munkásság szakképzettsége, műveltsége. Elmélkedett a szak- és betanított munkások aránya, a segédmunkásoké csökkent. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően az elitiúH három évtizedben ötszörösére növekedett a szel- -lemi dolgozók száma. Nagymértékben javult a vezetők szakmai és politikai felkészültsége. 3. A szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésében, a lakosság életkörülményeinek folyamatos javításában, a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítésében az iparnak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia. A megváltozott külső és belső feltételek megkövetelik. hogy az ipar fokozza Teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforrásokat, gyorsítsa a műszaki haladást, növelje a • termékek verseny- képességét és jövedelmezőségét. Iparpolitikánk tartó« követelménye a munka termelékenységének gyorsabb ütemű emelése, a fajlagos anyagos energiafelhasználás csökkentése, a termelés és a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítása. A fejlesztési eszközöket elsősorban intenziflkálásra, korszerűsítésre kell fordítani. Hazai adottságainkat és a nemzetközi fejlődési tendenciákat figyelembe véve az iparfejlesztés fő irányai: természeti kincseink gazdaságosabb hasznosítása; a mező- gazdasághoz kapcsolódó korszerű ipari termékek gyártása, biotechnikai eljárások kidolgozása, bevezetése; az elektronika, különösen a mikroelektronika fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése; energiát és anyagot megtakarító technológiák, berendezések kifejlesztése; a termékek feldolgozási fokának ésszerű növelése, a magasabb értékeket létrehozó tevékenységek bővítése. Fejlődött az ipar irányítása, nőtt a közgazdaság: eszközök szerepe. A szabályozórendszer a kedvező változások ellenére sem ösztönöz kellően a szelektív fej lesztésre, á vállalati és az egyéni jövedelmek nem kötődnek eléggé; a teljesítményekhez. Az ipar előtt álló feladatok szükségessé teszik az irányító munka továbbfjjlcszrtését, a népgazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását, a szakmai koordinációs és szervező tevékenység javítását, valamint az ágazatok közötti kapcsolatok szorosabb összehangolását. A vállalatok irányításának íő eszköze továbbra is a közgazdasági szabályozás lenne. A szabályozás járuljon hozzá a vállalati és a népgazdasági érdekek jobb összehangolásához, szélesebb körben tegye lehetővé a p.- ac értékítéletének érvényesülését, ösztönözze a vállalatok dolgozóit a jövedelmezőség fokozására, segítse elő a jövedelmek teljesítmények szerinti elosztását. A nagyvállalatok szerepe a jövőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szervezeti és ösztönzési rendszerük fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mértékben kell kiaknázni a koncentrációban reilő hatékonysági tartalékokat. Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- és kisvállalatok jöjjenek létre, amelyek — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában, s képesek gazdaságosan előállítható termékek exportjára is. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább növekszik az emberi tényező szerepe; ami szükségessé teszi az iparban dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb, foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közreműködését a gazdasági feladatok kialakításában és megoldásában. Fokozni kell az iparban eredményesen dolgozó mérnökök és technikusok anyagi és erkölcsi megbecsülését A vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése, kezdeményezőképességének erősítése magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben; igényli a vezető- képzés, a vezetőkiválasztás es a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. 3« Az ipar fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van a párt gazdaságpolitikájában. A pártmunka segítse elő, hogy a kijelölt célok az iparban dolgozó munkások, értelmiségiek legszélesebb körének cselekvő támogatásával találkozzanak. A pártszervek és pártszervezetek segítsék a vállalatokat az adott gazdasági feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodásban, iparpolitikai feladataink megoldásában. A szakszervezetek mozgalmi munkájukkal eddig is jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez. A Központi Bizottság számít arra, hogy tovább erősítik az érdekvédelmi és a termelést segítő tevékenységük összhangját; elősegítik a munkahelyi demokrácia fórumainak hatékony működését, a dolgozók aktív részvételét a kollektívák feladatainak kimunkálásában és végrehajtásában. Ösztönözzék, hogy a szocialista brigádmozgalom- ban a vállalások a termelés minőségi tényezőinek javítását szolgálják. A KISZ-szervezetek részesei az iparpolitika megvalósításának. Továbbra is törekedjenek a fiatalok alkotó- készségének kibontakoztatására, segítsék elő, hogy jobban azonosuljanak kezdemény ezeseik, korszerű ismereteik az iparfejlesztés feladatainak megoldásában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a munkásosztály és a műszaki értelmiség alkotó tevékenysége révén megoldhatók az ipar előtt álló feladatok. IV. A Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatait. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott belpolitikái helyzetben szervezetten és céltudatosan dolgozik a kitűzött gazdasági feladatok megvalósításáért. Az első félévben a népgazdaság a gazdaságpolitika fő céljaival összhangban fejlődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és a fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak. 1« Az ipari termelés az év első hónapjaiban még nem érte el a tervezettet, de májusban és júniusban már mintegy 2 százalékkal növekedett. A munka termelékenysége emelkedett, a kivitel bővült. A mezőgazda- sági üzemek az időszerű munkákat gondosan, idejében és jó minőségben elvégezték, de az aszályos időjárás az ország több területén rontotta a kalászos gabona év eleji jó terméskilátásait. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — tovább gyarapodott. A népgazdaság energiafelhasználása összességében tovább csökkent, az energia- ellátás kiegyensúlyozott. A szocialista szektorban a beruházások — a tervezett csökkentéssel szemben — nőttek. A külkereskedelmi áruforgalom az előző évit meghaladja, egyenlege tovább javult 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a fő feladat továbbra is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az ország fizetőképességének megőrzése, az életszínvonal terv szerinti alakítása. Ehhez mindenekelőtt a népgazdaság teljesítőképességének növelésére, a kivitel erőteljesebb fokozására van szükség. A termelés és a felhasználás előirányzott arányaitól való eltérést meg kell akadályozni. Az anyaggal és az energiával szigorúan kell takarékoskodni. A népgazdasági terv teljesítése érdekében növelni kell a gazdaságirányító és -szervező munka hatékonysáDr. Szűrös Mátyás lWÍ-bat! tettetett Püspökladányban. Az 195*3—1959. években egyetemi tanulmányokat folyta tott a Moszkvai Nemzetköz.] Kapcsolatok Intézetében. Ezt kö vetően a Külügyminisztériumban dolgozott különbőzé beosztások ban. A Magyar Szociális1» Munkás pártnak 1951 óta tagja. 1985-tői 1975-ig a párt Központ Bizottságának külügyi osztályát politikai munkatárs, majd asz táiy vezető-helyette» 1975—1978 között a Magrya Népköztársaság berlini, 1978- 1982 között moszkvai nagykövete 1978-tól az MSZMP Központ Bizottságának tagja. 1982-tői "a* MSZMP Kör ponti Bizottsága külügyi osztályának vezetője. gát. A vállalatok, a gazdálkodó szervek vezetői a helyi döntést igénylő kérdésekben késedelem nélkül intézkedjenek. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, .hogy aktív politikai, munkával, éi-demi kezdeményezésekkel és javaslatokkal.. járuljanak hozzá az 1983. , évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A kommunisták mindenütt járjanak elöl a,feladatok megoldásában, fejlesszék környezetükben . az új iránti fogékonyságot, erősítsék a szervezettséget, példamutatásukkal segítsék elő a pontos, igényes, fegyelmezett munkát. . A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött: — Várkonyi Péter .elvtársat — más- fontos megbízatása miatt. — felmentette központi bizottsági titkári funkciójából. — Szűrös Mátyás eivtár- sat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának, — Horn Gyula elv társát, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjének. — Rácz Sándor elvtársat; a Központi Bizottság köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt —; felmentette tisztségéből. — Varga Péter elytársat, a Somogy megye,i Pártbizottság első titkárát kinevezte a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjévé, — Kornidesz Mihály elvtársat, a Központi. Bizottság tudományos, közoktatási , és kulturális osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Tétényi Pál elvlársat, a Minisztertanács tudomány- politikai bizottságának titkárát kinevezte a Központi Bizottság tudományos, köz. oktatási és kulturális osztályának vezetőjévé. — Nemes Dezső elvtársat, a Párttörténeti Intézet igazgatóját, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése melletti felmentette tisztségéből. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek állami tisztségek betöltésére. (MTI) Dr. Várkonyi Péler Budapesten született 19 31-ben. A külügyi akadémián uenetl diplomát. A pártnak 194« óta tagja. Diplomáciád szolgálatban dolgoz,ott különböző beosztásokba» 1951-töl 1958-ig, 1958-tói a külügyminisztérium sajtóosztályát vezette. A Minisztertanács titkárságára 196i-ben került. 1985-tol a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezető-h»' yettese. 1989-től a Miniszter tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Vz MSZMP KB tágjainak sorába 1975-ben választották. 1980-tói a Népszabadság főszerkesztő jó. 1982-töl a Központi Bizottság «8- kát*. «MTI)
