Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

A fonyódligeti nemzetközi úttörőtáborban Neptunra várva Jelszó nélkül sikerül be­jutnunk a fonyódligeti úttö­rő- és ifjúsági tábor kapu­ján. A máskor szigorú őr­séget ezúttal a 7/3 altábor adja. Az egyenruhás pajtás Teremi Józsefhez, a tábor vezetőjéhez kísér bennünket, aki éppen akkor érkezett vissza a firm csoport bú­csúztatásáról. Tizennyolc skandináv fiú töltött itt szünidejéből két hetet, vala­mennyien a marcali járási úttörőszervezet vendégei voltak, s bizony a búcsú pillanataiban könny szökött jó néhányuk szemébe. — Gyakori jelenet ez — mondja Teremi József. — Ml, a tábor vezetői ilyen­kor örülünk is, hiszen ez azt jelenti, hogy jól érezték magukat nálunk. Három év­vel ezelőtt indult az első tá­borozás, Kaposvár és az öt somogyi járás úttörői közül azóta sokan már több ízben töltöttek itt egy-egy turnust. Ezerháromszáz pajtással fe­ledteti itt az iskola fáradal­mait a Balaton vize, a tá­bor programja. A pedagó­gusok közül is jó néhányan már régi ismerősként érkez­nek a táborba, bár nekik az itt töltött tíz nap kemény és felelősségteljes munkát je­lent. Nekik és a kiszolgáló személyzetnek is nagy sze­repük van abban, hogy a gyerekek jól érzik magukat nálunk. Erről győződünk meg a tábori séta közben. Ma sportnap van — mondja Zscvnr Mária, aki a tábor­vezetőségben dolgozik, egyébként a kaposvári járás úttörőelnöke. Szavait jól il­lusztrálja egy éppen kibon­takozó hatalmas kötélhúzó­csata, amelyet végül a szov­jetek nyernek meg az NDK-beli úttörőkkel szem­ben. A következő sportpá­lyán ügyességi versenyek zajlanak. Orosz, magyar, bolgár biztató szavak keve­rednek. — Nagyon jól érezzük magunkat a Balatonnál — mondja Teminuska Dimitro­va tanárnő, aki testvérme­gyénkből, Kardzsaliból ér­kezett negyven tanulóval. — Reméljük — veszi át a szót a másik tanár kísérő, Ivan Sztailov —, hogy a csere­üdültetésen nálunk nyaraló magyar gyerekek is hason­lóan töltik el a nyarat Bul­gáriában. A legnépszerűbb program természetesen a fürdés. A vízből kijövő gyerekek még egy hatalmas förcskölőbaj- nokságot rendeznek a part közelében. Nevelőtanáruk, Fekecs Ildikó Budapestről, a Brassó utcai általános is­kolából érkezett, hogy az innen érkező úttörőkre ügyeljen. A tábor legkeletibb részén nyakkendős kispajtás gyűr- közik egy gyöngykavics- rakással. Kezében szaksze­rűen áll a lapát. A tíz nap során minden résztvevő két óra társadalmi munkát vé­gez. Ezzel a munkával a táborzárásra jelentősen megszépül a környezet. Van­nak, akik még többet is se­gítenek. — Tábor a táborban — mutatja be Teremi József a százszemélyes jászladányi altábort. Csak a nyitás előtt pár nappal dőlt el, hogy a káptalanfüredi tábort — ahova eredetileg készültek — a Köjál bezáratta. Az al­tábor vezetője, Vincze Gá­bor valamennyi jászladányi résztvevő nevében dicséri az elhelyezést. Az ebédlőben gyors egy­másutánban váljták egymást a csoportok. A jó szervezés következtében két óra lefor­gása alatt ebédel meg az ezerháromszáz gyerek. A délutáni program leg­kiemelkedőbb műsora a Cir­kusz- és Varieté Vállalat attrakciója lesz. Az estét pe­dig mindenki izgatottan vár­ja, hiszen ekkor jelenik meg a Neptun. Egyenesen a Ba­latonból lép ki, hogy bre­kegő békahangon tolmács segítségével sokáig emléke­zetessé tegye a táborozó kis­pajtásoknak ezt a nyarat Varga István Á szerencse követei NEGYEDMILLIÓ KÉMÉNY SOMOGYBÁN — A nyári melegben, arai­kor hűvösek a kémények, ilyenkor kell eltávolítani a felgyülemlett égési terméke­ket — kezdi beszélgetésünket Balázs-Piri József, a Ké­ményseprő és Tüzeléstechni­kai Vállalat ágazatvezetője — Télen nincs idő és alka­lom a koromzsákok kiüríté­sére. Évente minimum két­szer minden működő ké­ményt ki kell tisztítanunk, ezt a szabvány előírja. Mű­szaki vizsgálatokat négyéven­ként végzünk, amikor ia a kémények műszaki állapotát mérjük — hogy mennyire fe­lelnek meg az előírásoknak. A folyamatos üzemeléshez elengedhetetlenek ezek a vizsgálatok. Somogybán negyedmillió kémény ágaskodik a háztetők fölé. Tisztításukat harminc­kilenc kéményseprő végzi. A munka veszélyes; ahány ké­mény, annyi munkahely. A fekete ruhás kéményseprők elhanyagolt, elhagyatott pad­lásokon járnak, sok rossz létra víil birkóznak meg. A munkavédelmi oktatásokon azt hangsúlyozzák, hogy min­denkinek önmagának kell el­döntenie, miként közelíti meg a kéményeket. A kéményseprőt sokszor te­kintik alkalmatlankodó lá­togatónak, Senki nem ujjong az örömtől, ha szépen beren­dezett szobájában koromzsá­kot tisztítanak és a fülig kor­mos mester munkája nyomán festőket is kell hívni. A ké­ményseprővel legszívesebben újév táján találkozunk, ami­kor biciklijén a szerszámok mellett a szerencsét is látni véljük. — A kéményseprő bizalmi munkát végez — folytatja az ágazatvezető —; lakásokra jár, kapcsoláta élő az embe­rekkel. Ezért nem mindegy, hogy kit veszünk föd. De nemcsak az alapos szűrésnek köszönhető, hogy Jjevés a munkáskéz: a fiatalok érdek­lődnek ugyan a szakma iránt, ám csak felületesen. Kaposváron több mint tíz éve volt utoljára kéménysep­rőosztály. A fővárosban is volt ilyen képzés, de már ott sincs. Az utánpótlást ideig­lenesen úgy oldottuk meg, hogy néhány segédmunkást több hónapos-éves gyakorlat után vizsgára küldtünk. Kevesebb az utasfa szabálysértés is Kávé és aranylánc a csomagban Meglepően kevés az em­ber a barcsi Dráva-hídi ha­tárátkelőhelyen. Egy befelé tartó autóbusz, néhány ha­za igyekvő jugoszláv rend­számú személygépkocsi uta­sai várakoznak ckmány- é6 vámkezelésre. — A hét első napjaiban gyér a forgalom, azután csü­törtöktől vasárnapig meg­élénkül. A hét végén na­ponta 1500—2000 utas for­dul meg a határon — mond­ja Mezei József százados, a vámhivatal parancsnoka. — Az utasok száma az utóbbi időben jelentősen csökkent. Erre néhány adat: a csúcs 1979-ben volt, amikor 328 ezer utas okmányait ellen­őriztük, tavaly viszont már csak 208 ezerét. Az idén hat hónap alatt 55 500 volt az utasok száma Kezdetben fő­ként a szocialista országok állampolgárai fordultak meg nálunk, most viszont jönnek szinte a világ minden tájá­ról. Javult a határátlépők fegyelme, egyre ritkábban sértik meg a vámszabályo­kat vagy követnek el bűn­vádi, illetve szabálysértési eljárást kiváltó cselekmé­nyeket. Régebben a farmer, a kü­lönböző műszaki cikkek, az ékszer, a valuta, a bőráruk, a bunda, a nagy mennyisé­iMOGYI PLAP gű szesz csempészése volt a leggyakoribb. Az elmúlt evek során jelentősen mó­dosultak a vámszabályok, megváltozott a kivihető va­luta, a behozható értékek felső határa, s ez segítette a vámszabályok megtartását. Azért akadnak, főként a külföldiek között, akik meg­kísérlik kijátszani a vámosok és a határőrök éberségét. Nem hozott szerencsét a tizenhármas szám annak a külföldi állampolgárnak, aki megkísérelt 13 arany­láncot — csaknem százezer forint értékben — becsem­pészni. A kocsiban felakasz­tott kabátja zsebében talál­ták meg becsomagolva. Egy másik külföldi állampolgár 43 000 forint értékű műsza­ki cikket akart elrejteni — sikertelenüL — Lefoglaltunk két lég­puskát. Ezt csak előzetes en­gedéllyel hozhatnak be sportegyesületek, mutatvá­nyosok. Őrölt kávét, nesca- fét tíz dekát, élelmet, szalá­mit, konzervet — öt kilót, nyers hús nélkül — saját szükségletre mindenki kivi­het. Egy gépkocsiban 13 ki­ló szemes kávét találtunk. Lefoglaltunk nagyobb érté­kű gépkocsialkatrészt, egy esetben 10 üveg szeszes italt. Felnőtt utasok személyen­ként egy üveggel hozhatnak be. A 16 éven aluli gyerme­keket azonban már nem ve­hetjük figyelembe. Előfor­dult néhány alkalommal, hogy kisebb értékben dinárt > I Lefoglalt fegyverek, magnó a vámhivatal raktárában. és dollárt akartak titokban kivinni. Akadtak olyanok, akik az engedélyezett 5 hanglemez helyett 15—20 darabot akar­tak a határon áthozni. Látom, hogy a Barcsra rövid időre átrándult jugo­szláv átlagpolgároktól több csomag kávét el kellett ven­ni, ezt ugyanis tilos átvin­niük. Az esetből arra lehet következtetni, hogy az uta­sok egy része nem ismeri jól a vámelőírásokat, — Ez így igaz. Kevesebb gondunk lenne, ha az uta­sok indulás előtt tájékozód­nának a rendelkezésekről. A vámhatóságok mindenütt készségesen segítenek ebben. Szükség van a jó ■ fölké­szülésre. Pénz- és benzin- jegyváltó kirendeltség csak a barcsi és a letenyei átke­lőhely jugoszláviai oldalán van. Benzinjegyet — ben­zint — csak valutáért, illet­ve a Magyarországon kivál­tott dínárcsekkre kaphatnak az utazók. Dinárért nem. 200 forintot lehet legföl­jebb 50 forintos címletekben kivinni. A felnőttek 2000 fo­rintnyi külföldi fizetőesz­közt is vihetnek magukkal engedély nélkül. Magyar ál­lampolgár hozhat aranyék­szert — persze nem eldug­va —, ám előírás: nyilat­koznia kell, hogy azt 30 na pon belül felajánlja megvé­telre az államnak. Az aranynál nincs mennyiségi és értékhatár-megkötés. Ám ha valaki nem kívánja az államnak eladni, akkor vám­kezelést kell kérnie, s a vá­mot megfizetnie. HmUaí László A hagyományos munkák mellett a kémények felülexe- nek tömörítésével is foglal koznak. A földgázüzemű tü­zelőberendezések ugyanis ro­hamosan elterjedtek. A gáz égési termékei „agresszivab- bak” a hagyományos tüzelő­anyagokénál. A kémények ja­vítását az osztrák Kaminit anyaggal oldják meg: ez to­vább ellenáll, mint a ha­barcs. Feladataik közé tartozik a gyárfkémények tisztítása is. Évente legalább egy alkalom­mal kötelesek — az üzemel­tetővel együtt megállapított időpontban — ezeket a ha­talmas kéményeket megtisztí­tani. Nagy részük olaj- vagy gázüzemű, már csak néhány téglagyárban található ha­gyományos fűtésű kémény. A korszerű tüzelésűeket köny- nyebb karbantartani. Három évig tartott a föl­mérés, és tavaly zárták le: 94 ezer épü'ectt vizsgáltak meg, s ezekben 240 ezer ke­mény yoit. Kifogástalan ál­lapotban taialtak 216 ezret, kisebb javításokkal helyre­hozható 24 ezer. Különösen veszélyes, intézkedést igénylő 57 volt. Néhány érdekes adat még e fölmérésből: megyénkben 65 ezer asiztalitűzhely, 94 ezer vaskályha, 36 ezer cse­répkályha, !7 ezer gázüzemű vízmelegítő, s majdnem 50 ezer olajkályha, 7 ezer egyé­ni kazán található. — Van olyan vidék, körzet, ahol nincs kéményseprő — mondja az ágazatvezető. — Ezért egy évtizede mozgóbri­gádot alakítottuk, így nem marad ki egyetlen kémény sem. Munkánkat megköny- nyíthetik a használók, a la­kosok. Ám súlyos hibát kö­vet el, akj elzárkózik a tisz­títás elől: életvédelmi szem­pontból mindenkinek sajat érdeke, hogy kéménye kifo­gástalanul működjék. Kőszegi Lajos A fűrészes visszajár A traktor berregő hangját távolról is lehet hallani. Látom, amint ”"foth József izmai megfeszülnek a fa­rönk emelésekor. A vékony embernek minden erejére szüksége van, hogy a fű­rész alá szánt tűzifa a vá­góasztalra kerüljön. Sike­rült! A szalagfűrész visító hangját messzire röpíti már a szél, miközben a kettéfű­részelt fadarabok egymás után pottyannak a földre. Figyelem a begyakorolt mozdulatokat A tűzifafűré­szelő keze gyorsan jár. Nincs megállás. Az idő pénz. Cigarettaszünetét elrabolva beszélgettünk. — Nagyon sok a mun­kám; minden percet ki kell használni. A megrendelé­seknek időben eleget kívá­nok tenni. Tabon ketten va­gyunk tűzifafűrészelő kis­iparosok; van tennivaló bő­ven. De ez a jó. 1979. de­cember 18-án kaptam enge­délyt. Azóta a székhely köz­ségben, Bábonymegyeren, Zalán, Ziesen is gyakori vendég vagyok. Különösen oda várnak vissza, ahol egy­szer már dolgoztam. Nem szoktam a kuncsaftot meg­vágni. Amíg egészséggel bír­tam, naponta száz mázsa fát is megemeltem. Ma ez már nem megy. — Megéri? — Sokat kell dolgozni, hogy valami haszon is le­gyen. Én nem bírom már a hajtást! A szorgalmas, lel­kiismeretes munkáért ka­pott pénzből viszont kijö­vünk a feleségemmel. Tizenketten voltak test­vérek, s Tóth József korán megszokta a kemény mun­kát. Tizenkét esztendősen apjával már kubikolni ment. A felszabadulás után a tabi téglagyár, majd az útfenn­tartó vállalat következett. Kemény munkát kívánó munkahelyek. 1945-ben lett a Magyar Kommunista Párt tagja, a katonaságnál poli­tikai megbízott. Leszerelése után Tabon megalakította a belföldi szállítási vállalatot, három évig a kirendeltség vezetője volt. Aztán ismét az ásó és a lapát lett ke­nyérkereső szerszáma. Ké­sőbb a tabi gépállomás, a termelőszövetkezet, a kem­pingcikk-vállalat, majd a BVG gyáregysége volt a munkahelye. Ült traktoron, volt anyagbeszerző, gépko­csivezető. .. Aztán tűzifa­fűrészelő kisiparos lett. A tavasszal négy hónapot töl­tött betegállományban. — Nehéz hetek voltak — emlékszik vissza. — Ezért is jött jól, amikor a Kiosz ta­bi szervezete ezer forint se­gélyt adott. Elégett a cigaretta. Föl­berreg a traktor, a fűrész szépen lassan megindul. Tóth József izmai ismét megfeszülnek... Krutck József Nyári Színház '83 Siófokon és Boglárlellén július 5-től 22-ig vígjátékok és komédiák: KÖRTÁNC (július 19-én és 21-én). ESTE KELL A SZERELEM (július 19-cn és 21-én). BLACK COMEDY (július 19—11.). CSÁSZÁROK. Musical ősbemutató. A siófoki szabadtéri színpadon július 14—15-én és a boglárlcliei Várdombon július 16-án és 18-án. Jegyek az Expressz és a Siotonr irodáiban, valamint a helyi művelődési központban kaphatók. (222467) Iskolafüzet-vásár 30 százalék engedménnyel július 18-tól augusztus 6 ig. A vásár időtartama alatt vásárolt iskolatáskákhoz ajándékba adjuk a füzetcsomagot. ZSELIC ÁRUHÁZ PAPIROSZTÁLYA (81256)

Next

/
Oldalképek
Tartalom